Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 92. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. április 20., vasárnap A vezető ^Wftiáromszorosan is W'*e»>kiváló” címmel ki- v-í tüntetett nagyválla­lat élére új igazgató került. Nem kellett „megtanulnia” a céget, korábban ugyanis — vagy másfél évtizedig — helyettesi minőségben dol­gozott. Alig egy hónapnyi igazgatóság után, máris ösz- szehívta a politikai és a tár­sadalmi szervezetek képvi­selőit, hogy ismertessen ve­lük néhány szervezeti és ve­zetéstechnikai változtatást. A délutáni értekezlet so­kaknak csalódást okozott. Se személycserék, se forra­dalmi változások, csak egy sor egyszerű, ésszerű és lo­gikus hatáskör-módosítás. Hogy például: ezentúl nem a vállalati igazgató dolga a fizetés nélküli szabadságok engedélyezése. Vagy: nem kell igazgatói aláírás ahhoz, hogy bizonyos — és értéke­sebb — munkaeszközöket, bizonyos raktárakból a vál­lalat munkatársai kivegye­nek ... Néhány éve került a ke­zembe az a sajátságos idő­mérleg, ami vagy száz vál­lalati vezető napi munkabe­osztását elemzi. A számso- I rokkal sűrűn tarkított elem­zésből kiderült, hogy a ve­zetőknek mindenre van — kell, hogy legyen — idejük, ; csak éppen a tulajdonkép­peni irányításra futja a leg­kevesebb. A megkérdezet­tek napi munkaidejének jó negyedét tölti ki az általuk merőben feleslegesnek ítélt adminisztráció, és a legkü­lönbözőbb társadalmi köte­lezettségek ellátása. Továb­bi harminc százalékkal csökkentik — az egyébként nyolc óránál jóval hosszabb — napi munkaidőt az érte­kezletek, amelyek nagyobb részét a főhatóságok és a társadalmi szervezetek kez­deményezik. A napi felada­tok, a hirtelen jelentkező operatív tennivalók elvég­zése elvisz további két-két és fél órát. A maradék időt még csökkenti a postabon­tás, a levelezés, a fogadó­óra, a belső és a külső je­lentések áttanulmányozása, s az egyéb „aprómunka”. Mindezek után alig egy­másfél óra marad a szak- irodalom tanulmányozásá­ra, a vállalati stratégián és taktikán való munkálkodás­ra. M i tagadás: nem éppen racionális munka­idő-beosztás. A ve­zető ugyanis nem reprezen­tatív személyiség, nem ügy­intéző és nem adminisztrá­tor, nem egyszemélyes jó­léti intézmény és nem „pa­naszláda”, nem anyagbe­szerző, és nem a napi gon­dok megoldására hivatott „tűzoltó”. A vezető — ha úgy tetszik — stratéga. Eredményes munkájának első számú feltétele a jól képzett, és használható munkatársakból álló „vezér­kar”, valamint az a fölis­merés, hogy hagyja is dol­gozni a munkatársait. És máris több ideje jut a szo­rosabb értelemben vett irányító munkára. V. Cs. Lenin születésinek évfordulója tiszteletére Kommunista szombat a Barátságkertben Szombaton — híven az év­tizedes hagyományhoz — kommunista műszakkal kö­szöntötték a vásárosnaményi járás és a beregszászi kerület dolgozói Vlagyimir Iljics Le­nin születésének évforduló­ját. A magyar—szovjet határ­szélen fekvő, a nagy forra­dalmár nevét viselő almás­kert előtt, a két ország ál­lamhatáránál találkoztak a két szomszédos terület párt­ós állami vezetői, a munkás­kollektívák képviselői. A meleghangú üdvözlése­ket követően Veres Gábor, az Ukrán Kommunista Párt Beregszászi kerületi Bi­zottságának első titkára kö­szöntötte a megjelenteket. Külön kiemelte: a munkás- mozgalom nagy alakjának születésnapja mellett ezúttal köszöntjük a Barátságkertje születésének 20. évfordulóját. Napjainkban már 217 hek­tárnyi kiterjedésű kert hoz esztendőről esztendőre gaz­dag termést. A két évtized alatt a két szomszédos nép szakemberei a mindennapok munkájában bizonyították be, hogy közösen, egymást segít­ve jelentős eredmények ér­hetők el a gyümölcstermesz­tésben is. Illés Elemér a vásárosna­ményi városi-járási pártbi­zottság első titkára válaszá­ban tájékoztatta a szovjet vendégeket a vásárosnaményi járás és székhelye üzemei­nek, gyárainak, vállalatainak kezdeményezéséről melynek során kommunista műsza­kokkal köszöntik Lenin szü­letésnapját. Munkabérüket a kollektívák a gyermekintéz­mények fejlesztésére fordít­ják. Az ünnepi köszöntések után a résztvevők elsőként a kert magyar oldalán, maj<Ta szovjet részen fekvő terüle­tén vették fel a munkát. Ki­vették részüket az időszerű tavaszi munkákból; gyomot irtottak, kapáltak és gereb­lyéztek. A munkát követő baráti találkozón kitüntették a Ba­rátságkert alapításában köz­reműködő dolgozókat. (kalenda) A két szomszédos terület pártvezetői munka közben (Cs. Cs. felvétele) TALAJ-ELŐKÉSZÍTÉS, VETÉS, VEGYSZEREZÉS Vasárnap is dolgoznak megyénk mezőgazdaságában A nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben a hét közepén megkezdték a napraforgó vetését. A Rába-Steiger traktorral a 12 soros Becker vetőgéppel három műszakban dolgoznak. t (Elek Emil felvétele) A megye mezőgazdasági üzemeiben ma sem szünetel a munka. Végzik az emberek és a gépek a talaj-előkészí­tést, vegyszerezést és vetést. Annak ellenére, hogy a talaj- munkákat, a tavaszi vetést, a gyümölcsfák permetezését két hete az időjárás még erő­sen hátráltatta, ma a teljesí­tett feladatokra tekintve le lehet írni: nem állunk rosz- szul. A tavaszi kalászosok mag­ja — az árpa, zab — együt­tesen közel 7000 hektáron már a földben van. Ahol már kikelt a növény, szépen so­rol, a vetés jó minőségét iga­zolja. Befejeződött a lucerna- felülvetés és az új telepítés. Burgonyát a hét végéig 12 ezer hektáron ültettek a gaz­daságok, a tervezett terület 85 százalékán. A cukorrépa- vetésből már csak a szatmár- beregi területen van némi adósság. Nagy munkát most a nap­raforgó, a kukorica és a siló- kukorica vetése jelent. A napraforgó félidejénél tart, a kukoricavetésnek viszoni még nagyon az elejénél vannak az üze­mek. Kukoricát és silókukoricát összesen 111 ezer hektárra terveztek és ebből 100 ezer hektár vetnivaló még hátra­van. Az üzemekben nagy az igyekezet a jó idő kihaszná­lására, de nem mindenütt egyforma a buzgalom. Eper- jeskei példa, hogy már ápri­lis 15-én megkezdték a ku­koricavetést, de elültették a 160 hektár burgonyát is. Kö­vetendő a tisztabereki Petőfi Tsz-ben alkalmazott munka- szervezés is. Azokon a táblá­kon is vetnek, ahol egy-két hektáros a vízborítás. A vi­zet ikikerüliik, a foltot a későb­biekben vetik be. VÁLASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEK Nagyecsed jelöltje: SZÁNTÓ SÁNDOR Szabolcs-Szatmár 12-es számú országgyűlési válasz­tókerületében — melynek te­rülete a mátészalkai járásból Hodász, Kántorjánosi, Nyír- káta, Nagyecsed, Fábiánhása, Vaja, ör, Rohod, Nyírparasz- nya, Nyírmeggyes, Jármi, Pa­pos — szombaton este tartot­ták az országgyűlési képvise­lő-jelölő gyűlést. Nagyecse- den zsúfolásig megtelt a mű­velődési ház nagyterme ez alkalomból. Lintényi Lajos, a Hazafias Népfront Nagyecsedi nagy­községi Bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd ezután dr. Szabó József, a megyei tanács járási hiva­talának elnöke mondott vá­lasztási beszédet. Hangsúlyozta többek kö­zött: hazánkban a munkásság és a parasztság érdekei azo­nosak, a közös helytállás nyo­mán az utóbbi években to­vább erősödött a munkás-pa­raszt szövetség, szocialista rendszerünk alapja. Részle­tezte a szónok azokat a vál­tozásokat, melyek a gazda­ságban, a területfejlesztés­ben, a szocialista demokrácia szélesítésében születtek az el­múlt választás óta. Szólt a gazdálkodás meg­oldandó feladatairól, a ter­melés korszerűsítésének szükségéről, a következő tervidőszak legfontosabb cél­jairól. Ezután a Hazafias Népfront megyei bizottsága megbízásából javasolta, hogy a 12-es országgyűlési válasz­tókerület Szántó Sándort, a nagyecsedi Rákóczi Tsz ker­tészeti ágazatvezetőjét, a fia­tal üzemmérnököt jelöljék képviselőnek. A jelenlévők közül Bukszár Gyula, a nagyecsedi tsz fő­kertésze, Huszti Sándor, a fá- biánházi pártalapszervezet titkára, Kovács Mária KISZ- titkár, Szálkái Sándor a KI- OSZ járási elnöke, Bányai László népfronttitkár és Bottyán István a gimnázium igazgatóhelyettese, támogatta a jelöltet. Ezután a jelenlévők Szán­tó Sándort jelölték a június 8-i választásra országgyűlési képviselőnek. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy vetés után a talajlezá­rásra csak kevés üzemben fordítanak gondot. Elfelejt­keznek arról, hogy a meleg, a napos idő nemcsak a vetéshez jó, nagymértékű a talajvíz készletének elpárolgása is. Ha takarékoskodunk a ta­lajlezárással, a minden­nél drágább talajnedves­séget pazaroljuk el. Nem egyértelműen kezelik a háztájival kapcsolatos fel­adatot sem az üzemek. Van, ahol indokolatlanul utolsónak marad a háztáji talaj-előké­szítés, vegyszerezés és vetés. Ez a megkülönböztetés nem indokolt. Jó szervezéssel elér­hető, hogy a munka a közös és háztáji területen egy idő­ben történjen. Szorgalmazni szükséges a vetőbrigádok cseréjét is a gazdaságok között. Már vannak termelőszövetke­zetek, ahol felszabadultak egyes speciális gépek. Szüksé­ges, hogy segítsék egymást a termelőszövetkezetek. A növényvédő brigádok munkája most az őszi kalá­szosok vegyszeres gyomirtá­sával megnövekedett. A szán­tóföldi gépeken kívül a gyom­irtást hét légi jármű — há­rom helikopter, három merev szárnyú és egy kölcsöngép — végzi a megyében. A gyomirtás 38 százaléknál tart. A szántóföldi gépek mun­káját gyorsítani kell, hogy a rohamosan fejlődő búzában minél kevesebb legyen a ta- posási kár. (s. e.) Hétfőn nyit az AGROMASEXPO éso CONSTRUMA Szabolcsi termékek pesti bemutatkozása Április 21-én nyitja meg kapuit Budapesten az AG­ROMASEXPO 80 nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer- ipari gép- és műszer-, vala­mint a Construma 80 ötödik nemzetközi építőipari kiállí­tás. Az AGROMASEXPO be­vált fórum a gépesítési igé­nyek és lehetőségek egyezte­tésére. A gyártók a felhaszná­lókkal folytatott eszmecserék során felmérhetik, mit vár tőlük a termelőüzem és a ke­reskedelem, a gazdaságok pe­dig számba vehtetik, mire szá­míthatnak a gépellátás te­kintetében, most és a közeli években. Az idei kiállításon Magyarországon kívül részt vesznek az európai szocialis­ta és tőkés országok, összesen 14-en, valamint a tengeren­túlról Japán és az Egyesült Államok. Hazánkat 23 gép­ipari vállalat képviseli és ki­zárólag új vagy továbbfej­lesztett gyártmányaikat mu­tatják be. A hazai mezőgépipar fej­lesztését, gyártási és kereske­delmi tevékenységét alap­vetően befolyásolják a KGST- országokkal kialakult együtt­működési kapcsolatok. Ma­gyarország 64 termékféleség gyártására szakosodott. A szakosítási egyezmény kere­tében elsődlegesen a szántó­földi zöldségtermesztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, betakarítás, illetve feldolgo­zás és növényvédelem né­hány gépének gyártására sza­kosodott. A kooperációs és szakosí­tási eredmények tükröződnek a vásáron részt vevő cseh­szlovák, lengyel és szovjet vállalatok kiállításain is. A szovjet Traktoexport Vál­lalat nagyszabású, 1500 négy­zetméteres szabad területű kiállításán igen sok gépet ál­lítanak ki. Így például lát­hatják majd a vásár látogatói a szerves- és folyékonyműtrá- gya-szórókat, különféle mű­ködési elvű kaszákat, bálá­zópréseket és bálakötözőket, valamint takarmánykeverőket és -elosztókat. A CONSTRUMA 80 építőipari kiállítás nagy teret szentel az energiatakarékosságnak, mi­vel az építőipar a népgazda­ság energiaszükségletének 15 —17 százalékát használja fel. A már meglévő épületek fű­tésének energiaigénye pedig ennél is több. Ezért jelentős és fontos az energiatakarékos, jó hőszigetelő anyagok és szerkezetek, ablakok és fűtő- berendezések bemutatása. A kiállításon egész arzenálját vonultatják fel a magas- és mélyépítési gépláncoknak, előre gyártó berendezések­nek. A szakemberek megta­lálhatják a szak- és szerelő­ipar új gépeit, szerszámait. Szabolcs-Szatmár megye üzemei közül kiállítja vegyi termékeit, gyógyszerkészít­ményeit és növényvédő sze­reit a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár. Láthatóak lesznek majd a különböző cisztemikus hatású levélher- bicidek, valamint a speciális levéltetűölő szerek, gyomir­tók és gyomtalanító készít­mények. A Mezőgép vállalat elhozza a kiállításra az ön­járó takarmánykeverő és -ki­osztó kocsit, a szervestrágya- szóró pótkocsit és az ezekhez tartozó első és hátsó futómű­veket. (sipos) Békét, biztonságot a világnak! [M gejgJHB| Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom