Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-19 / 91. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 19. HÁROMSZOR KIVÁLÓK VEHCSELLŐH Áz illetékes válaszol LETAROLT GYÜMÖLCSÖS? Kisajátítás - emberközelben Megrázkódtatás nélkül Megsiratta az almáskertjét az az idős bácsi Kisvárdán, aki egész életében azokat a fákat ápolta, vigyázta. Mintha életéből adott volna oda egy jelentős részt, amikor a kisajátítás zajlott... — Arra törekszünk, hogy a kisajátítás minél kisebb megrázkódtatást okozzon a lakosságnak — szól Makra Piroska, a Kisvárdai Városi Tanács V. B. titkára. — Akár egy házról van szó, akár csak egy parcellányi földre van szükség a városrendezési tervben megjelölt új beruházásokhoz. Á lakók hozzájárulásával A szóbeszéd rendszerint hamarabb hírül adja az érdekelteknek, hogy a kisajátítás őket is érinti, mint ahogyan a hivatalos szervek ezt tudomásukra hozzák. Már az előzetes munkálatokhoz, kijelöléshez, terepalakításhoz kérni kell az ott lakók hozzájárulását. — Soha nem máról holnapra zajlanak a kisajátítások — folytatja dr. Onder János igazgatási osztályvezető. — Ha nem sürgős a beruházás, akkor betakarítás után adjuk át a kisajátított részeket. Sajnos, nem ritka viszont az olyan eset, hogy a kivitelező sürgeti a területet, így — akár virágba borult gyümölcsös, akár lakás áll rajta — szanáljuk. Ami viszont visszatetsző, előfordul, hogy hónapokig áll üresen a bekerített terület anélkül, hogy egy kapavágást is tennének rajta ... A leginkább akkor kerülnek ellentmondásba saját lelkiismeretükkel a kisajátítók, amikor idős emberek házát kell lebontani. Nem is a Ruha nyárra A meleg idő beköszöntésével egyszeriben keresettek lettek a tavaszi-nyári holmik. A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a tavalyinál nagyobb forgalomra van lehetőség, de — mert az import nem bővül — a kínálat kevésbé változatos. A méteráruk közül az olcsóbb, a tömegigényeket kielégítő pamutszövetek kínálata várhatóan megfelel a keresletnek, javul a divat- flaneillleík választéka. A kínálatot nagyrészt kínai kordbársony színesíti, de kapható és érkezik még csehszlovák, francia bársony, NDK-beli karton, Romániából pedig 40 000 méter nyomott, szintetikus kelme. Az olcsóbb kötött-hurkolt méteráruból — csaknem 50 százalékkal van több a tavalyinál —, a köny- nyű, olcsóbb kártolt, valamint gyapjú-szintetikus fésűsszövet, a tiszta gyapjú azonban kevés selyemből az ipar vállalta a kereskedelem megrendeléseit, s csehszlovák, jugoszláv importanyagokat is árusítanak. Az árleszállítás nyomán ismét nagyobb kereslet várható a kötött-hurkolt alapanyagú női és leánykaruhák iránt, ezekből elegendőt rendeltek, de ez az ipar szállítási elmaradása miatt még nem érződik az üzletekben. A nyári strandszezonra az eddiginél gondosabban készült fel a kereskedelem, mivel a fürdőruhák 25 százalékos árcsökkenése miatt a korábbinál jóval nagyobb kereslettel számol. A kelendőbb kötött-hurkolt fürdőruhák, úszók választékát olasz, valamint jugoszláv importáru val bővítik. pénzben kifejezhető érték megállapítása ütközik nehézségbe, hanem egy élet áldozatos munkáját, takarékoskodását, a kiskert gyümölcsösét kellene pénzre váltani... — Az esetek túlnyomó többségében sikerül közös nevezőre jutni a kisajátító hatóságnak az ügyfelekkel, így mi is egyértelműen hozzájárulunk az eljáráshoz — szól az osztályvezető. — Bírósághoz ritkán fordulnak ilyen ügyekben. A kirendelt szakértő köztiszteletben álló személy, jó szakember, hallgatnak az érvelésére. Az általuk megállapított kártalanítási összeg rendszerint hasonlít ahhoz, amelyet a szabad forgalomban is kaphatott volna az ügyfél a házáért, ha eladja. Igen megnehezíti a kisajátítási eljárást, amikor a telekkönyvben más adatok szerepelnek, mint a valóságban. Kisvárdán például egy olyan ingatlan kisajátítása tart, amelyet 16 tulajdonos mondhat részben magáénak. Kü-' lön-külön tárgyalnak az ügyfelekkel, így általában három hét szükséges a tények pontos ismeretére és ugvaneny- nyi. amíg a határozatot meghozzák. Nyári konyhából istálló Egyelőre még sokkal kisebb súllyal, de már új városainkban is jelentkeznek ilyen gondok. Vásárosna- ményban a központot, a Szabadság teret szeretnék újjávarázsolni, ehhez két romos lakóházat sajátítottak ki az elmúlt évben. — Megdöbbentően ragaszkodtak az idősebbek a már életveszélyes, igen elhanyagolt lakásokhoz — mondja a vb-titkár, dr. Farkas Géza. — Ráadásul a tanács sem készült fel kellően a cserelakásokkal, így zajlott a kisajátítás, de még nem volt hely a kiköltözőknek... Végül áthidaló megoldást találtak: aki meg tudta oldani a lakásgondját, az pénzt kapott, aki lakást kért. azokat a tanácsi bérlakásokat utalták ki nekik, akiknek a bérlői már nagyobbra voltak jogosultak. Míg felépültek az újak, a volt bérlők gondoskodtak átmeneti szállásról. Törhették a fejüket a na- ményi tanács vezetői, amikor az öreg fuvaros házára került sor. Hiszen neki istállót is kellett adni a lovaknak, és az 1976-os új kisajátítási törvény előírja, hogy ugyanolyan feltételeket kell teremteni, mint a régi ingatlanban voltak. Sikerült egy nyári konyhás lakást találni, ahol a lovak is megfelelő szállást kaptak. Az öreg fuvaros azóta is örül a cserének ... T. K. A közelmúltban vásárolt új IFA autódaru segítségével a magas épületekhez könnyebben felhordják az anyagot. Építenek, restaurálnak Háromszor nyerték el ed-; dig a Kiváló Vállalat kitüntetést a Gávavencsellői Nagyiközségi Tanács építőipari és költségvetési üzem dolgozói. Az 1968-ban alakult járási üzem 73-tól működik gávavencsellői székhellyel, a nagyközségi tanács irányítása alatt. Végeznek építőipari munkákat, településtisztasági feladatokat, valamint szolgáltatói tevékenységet is ellátnak. Ez utóbbi 15 szakágra terjed ki. A magas és mélyépítési munkák termelésüknek csaknem 70 százalékát adja. A kezdeti 1,2 millió forintos tervvel szemben ma már évente’ meghaladja termelésük a 20 milliót. Az utóbbi időben olyan munkákat végeztek mint a tiszaberceli szakmunkástanuló intézet felújítása 3 millió forint értékben. Szabolcs községben a Mudrány-kúriát restaurálták. Balsán szolgáltatóházat építenek, most pedig egy 100 személyes óvodát korszerűsítenek. Hat községben 5 ezer négyzetméter szilárd burkolatú utat építettek. Ibrányban 8 tantermes általános iskola és tornaterem építésénél a harmadik ütemhez kezdtek. Munkaterületük a nyíregyházi járáson belül Nagyhalásztól Tiszanagyfaluig terjed. A múlt évben a korábbihoz viszonyítva 16 százalékkal növelték a kommunális jellegű szolgáltatást. Büszkén vallják, hogy a számos, munkahely ellenére üzemi baleset nem történt 1979-ben. Jelentős gondot fordítottak az üzem szociális létesítmények fejlesztésére, és csaknem 400 ezer forintot költöttek üdültetésre, és más szociális juttatásra. Elek Emil LEVELEK A CSIRKÉRŐL „Minek nevezzelek?” címmel szóvá tették, hogy a nyíregyházi Kun Béla utcai ABC-ben vásárolt bontott csirkéhez (két pulykalábat csomagoltak, s fogyasztásra alkalamtlan részek is voltak benne. A panaszos nem mutatta be a pulykalábat, így az utólag már nem tisztázható. Kérjük a fogyasztókat, hogy lehetőleg vásárláskor éljenek észrevételeikkel. De a jogos reklamációkat távozás ütán is elfogadjuk és orvosoljuk. Nyíregyházi ÁFÉSZ Még egy válasz a „Minek nevezzelek ?”-vi tálhoz: A levágott láb gyűjtőcso- magóláskor kerül az egész baromfi mellé, így viszik a kereskedelembe. Az eladásnál előfordulhat, hogy kisebb baromfihoz egy nagyobb láb kerül. Az említett esetben a csirkéhez pulykaláb nem kerülhetett, mivél ez időben pulykát nem dolgoztunk fel. Következtetésünk szerint a panaszos nem bontott, hanem belezett csirkét vásárolt. Hogy a technológiai különbségeket megismerhesse, küldtünk számára egy bontott és egy belezett csirkét. HUNNI ACOOP Kisvárda ISKOLABUSZ Iskolabusz lesz belőle... A Nyíregyházi Városi Tanács autóbuszt vásárolt a 4-es számú általános iskola számára. A járművet a Volán brigádjai társadalmi munkában alakítják át iskolabusz céHjaira. A „Haladási” Szocialista Brigád a márciusi kongresszusi műszákiban látott hozzá a felújításhoz. A munkálatokat — lévén, hogy több, mint 1100 munkaóra szükséges a teljes átalakításhoz — áprilisban is folytatják. A kollektíva tagjai a háromajtós autóbuszt egyajtóssá alakítják át, felújítják fűtését, padlózatát, belső utasterét, s természetesen a gépkocsi motorját is. Felvételünkön Kovács András és Farkas András a fűtésrendszert szereli. (Császár Csaba felvétele) TÉVÉT, RÁDIÓT LOPOTT Visszatért a tolvaj Aligha csinálhatott volna valaki jobb reklámot a televíziónak Balkányban, mint a 27 éves Gönczi Miklós. Igaz, azt nemigen tudja senki, hogy mennyi időt töltött a képernyő előtt, de hát nem is elismerést kapott a tévénézésért, hanem börtönt televíziólopásért. A fiatalkorúként előbb lopásért, majd súlyos testi sértésért büntetett Gönczi tavaly augusztus 22-én részegen ment hazafelé. Az iskola előtt észrevette, hogy egy ablak felső szárnya nyitva van, s bekukucskált: hátha talál valami elvinnivalót. Szerencsés volt, mert az ablak közelében egy hordozható televíziót és egy rádiót fedezett fel. Mivel bemászni nem tudott, egy drótot szerzett, meghajlította, s addig ügyeskedett, míg ki nem emelte mindkét készüléket. A lopást hamar felfedezték, de a tettest nem sikerült elcsípni. Gönczi pedig a fővárosba utazott és eladta a rádiót, meg a televíziót. Szilveszter hajnalán Gönczinek ismét az iskola előtt vezetett el az útja, de ekkor az utca felőli részen minden ablakot zárva talált. A nyári siker azonban nem hagyta nyugodni, bement az udvarra, s ott keresett egy nyitott ablakot. Ismét szerencséje volt, bemászott a folyosóra, s bár csak egyetlen szobát talált nyitva, egy Gold Star tévével és egy magnóval távozhatott. Ez a nyomozás már eredményes volt, s sikerült lefoglalni Gönczi lakásán a lopott készülékeket. A tárgyaláson mindössze azzal védekezett, hogy elromlott otthon a televíziója, ő pedig mindenáron meg akarta nézni a szilveszteri műsort. A bíróság nem írta javára, hogy kultúrszomját akarta kielégíteni, s folytatólagosan elkövetett lopásért egy év börtönre ítélte és kötelezte a kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. színházi jegyzet Gellérthegyi álmok ÁPRILIS NEGYEDIKÉNEK, mint minden jelentős évfordulónak „fényudvara” van. Sugárzása napokat, heteket fog át, kivált az ilyen kerek számú évfordulón, mint az idei. Biztos nem véletlen tehát, hogy a Csokonai Színház Stúdiószínháza Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című darabját áprilisra időzítette. Ez a darab a budapesti ostrom utolsó napjairól szól, ezért így április táján tökéletesen időszerű. Ezt érezte a nagykállói művelődési központ közönsége is, amikor bérleti sorozatban ott került színre a darab. Műsorpolitikai meggondolásból tehát kitűnő választás a Gellérthegyi álmok, dramaturgiai szempontból azonban kevésbé. Ez a darab ugyanis két szereplős, ami különleges gondok elé állítja a rendezőt, és nem mindennapi megterhelést ró a szereplőkre. (Gondoljuk csak el: szakadatlanul színpadon kell lenniük, pillanatnyi kihagyás nélkül, csaknem annyi ideig, mint egy futballmeccs teljes időtartama.) Tulajdonképpen nem kevés ilyen darabot ismerünk, főleg a modemek közt, (H. Pinter, Wl Saroyan, de a magyar Kányádi Sándor is szívesen élt ezzel a formával), a drámairodalomban mégis elenyésző a számuk a több (sőt jóval több) szereplős darabokéhoz képest. Bonyolítja a dramaturgiai helyzetet, ha a két szereplő a két különböző nem képviselője. Az ilyen darabokban a nagy történelmi pillanatokat megélő emberek nézeteinek, szándékainak összecsapásából eredő színpadi izzás, hajlamos a férfi és a nő várható és kiszámítható intim kapcsolatára szelídülni. Az elvi ellentétek dühét feloldja a testi ellentét varázsa. Izgalmas játék lehet éz így is, de az igazi drámai feszültséghez több kell. Megoldhatatlan konfliktus, ép ésszel kibékíthe- tetlennnek tűnő ellentmondás. Ezt pedig egy férfi és egy nő esetében — úgy látszik — csak a külvilág erőszakos beavatkozása teremtheti meg. (Ilyen erős a nemek közti vonzódás. Omnia Vincit amor, mondták a régi latinok.) Nos, a Gellérthegyi álmokból, ebből a nemes szándékú, szépen megírt darabból lehet hogy emiatt nem lehet eléggé jó előadást csinálni. (Nem győzött meg az ellenkezőjéről a nemrég látott tévéadaptáció sem.) A külvilág beszüremlő csatazaja, — ser- cegő magnószalagról — az időnkénti áramkimaradás, (ami egyébként teljesen érthetetlen, hiszen az ostrom alatt egyáltalán nem volt áram, s különben is látjuk, hogy a fiú akkumulátorról táplálja egyetlen asztali lámpáját), mindez kevés, hogy a színpadon társalgó hősöket drámai cselekvésre kényszerítse. Általában jelzi csak a háborút, de nincs a közvetlenül adott pillanatra kiható ereje. A háború itt, erre a színpadra valahogy nem tudott betömi, az „embert formáló idő” kívülrekedt. „Korfestő zenéje” volt csupán a fiú és a lány nem mindig követhető látszatösszecsapásainak. Hogyan lehetne ebből a darabból igazán izzó, tárgyválasztásához és szándékához méltó előadást csinálni? Nem tudom. Ebben az ügyben ifj. Halasi Imre, a darab rendezője sem tette le a garast. A színházi est Bessenyei Zsófia és Zsolnay András „jutalomjátéka”. Ám ebből a leegyszerűsített nézőpontból sem teljesen kielégítő. Zsolnay Andrásnak ez a darab hosszú. Nem győzi erővel, s ezt leginkább beszédtechnikájából, artikulációjának időnkénti elfáradásából lehet megérezni. Bessenyei Zsófia nemegyszer segíti át észrevehetően a holtpontokon, kitűnő ütemérzékkel avatkozva be a már-már^,,leülni” készülő pillanatokba. STÜDIÖSZÍNHÁZ, stúdiómunka. Kegyetlen területe ez a színházművészetnek. Kitűnő darabot, találmányérvényű rendezést és „vérre menő” színészi, együttesi munkát követel. A Gellérthegyi álmok esetében, mindhárom követelményből hiányzott valami ahhoz, hogy a színházi élmény valóban megrázó legyen, a kimondott s?ép szavak szándékának megfelelően. Mester Attila