Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

1980. április 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ••XvXv'Xv ••••' .❖>>>5>X<,>>X<í<»X<,>>XwK<,Xí»X«Xwf!*X‘X*!*K*íí*!»X*X,X*XC,X*X,X,!*X iBF |HN[b BB £‘ ^B x&x&ttv |H ^B ^B^B •:•: ^B BV ■:• ^Bf •■■ VB xvx-x-x-x .v.v.v.v.v.v ^^B * JBB ■■ .v ^^B .v .v.v.v.v.v. ^^B .••••••••••* ^BhB B^h ,v Bi j^BH •x-x-x-x-x-x ^B ^BBB H KB x 1H •:•; BH -x-x-x-x-x* V.V.V.V.V.V.' '.V.V.V..V. V. v.v.v.v.v.* •.v.v.v.v.v.v •;.;.. ..v .v.v.v.v.... ... _ v. v. v.v.v.v.v.; ÍÍXvi.XyAyXwXwíví'X'SiiíWSSSÍíX^ olvasóink leveleiből Postabontás Egyedül Idős nyíregyházi asszony köszönő sorai kerültek elő a napokban egy borítékból: „Hosszú évek óta magá­nyosan élek. Az egészségem nem * a legjobb: nemcsak hogy sokat betegeskedem, de az erőm is kevés. Sok fá­radságba kerül a begyújtás, de még a főzés is nehezem­re esik. Nemrég egy fiatal házaspár költözött az udva­runkba. Az asszonyka mióta megismerte a sorsomat, nap, mint nap sokat segít: bevá­sárol, a férje behordja a tü­zelőt, sőt még vasárnapi ebédjüket is megosztják ve­lem. Pénzt nem fogadnak el, és én nagyon hálás va­gyok nekik”. Köztudott, hogy sok a magányos, idős ember az országban, aki nem tudja megfelelően ellátni önmagát — ha szerencséje van —, akkor bekerül valamelyik szociális otthonba, ahol az étkezéstől a mosásig teljes ellátásban részesül. Vannak olyan rászorulók, akik nem szívesen mennek otthonba, vagy hely hiányában nem tudják fogadni őket. Ameny- nyiben képesek ellátni ma­gukat, de bizonyos mérté­kig gondoskodásra is szük­ségük van, akkor a házi szo­ciális gondozás keretében, hetenként egyszer-kétszer gondozónő keresi fel őket, aki leszalad a boltba, be­szerzi a gyógyszereket, sőt ha nagyon kell mos és taka­rít is. E szervezett gondozás el­lenére nagyon sok a magá­ra hagyott ember. Ha vol­tak rokonaik, rég elfeled­keztek róluk, de nem tud gondjaikról a tanács sem, így segítséget sem adhat. A KISZ-szervezetek, szo­cialista brigádok éves prog­ramjait lapozgatva gyakran találkozunk a felajánlások között patronálásokkal. Rendszerint gyermekintéz­ményeket támogatnak, eset­leg nyugdíjas-találkozók szervezését vagy a munka­hely egy-egy volt dolgozó­jának felkeresését tűzik ki célul. Az úttörőcsapatok is so­kat tesznek az idősekért. A pajtások gyakran patro­nálnak egy-egy magányos öreget. Elvégzik a ház körüli munkákat, de ha hivatalos ügyek intézéséről van szó, vagy például orvosra van szükség, ez alighanem meg­haladja a gyermekek lehe­tőségeit. Ebben a gondozó-segítő munkában még jobban szá­mít a társadalom a dolgozó felnőttekre. Ha energiájuk­ból nem is futja idős embe­rek folyamatos látogatására, de sokat tehetnek felkutatá­sukban. Vegyék észre és je­lentsék a tanácson, ha kör­nyezetükben, lakóhelyükön tudnak rászorulókról. Hiszen egyszer mindenki öreg lesz, s a ma még távo­linak tűnő nyugdíjasévek alatt jól fog esni napjaink ifjúságának is a törődés. Házi Zsuzsa MOTORKULCS Megyénkben is kedveltek a hatezer-négyszáz forintos Javvá motorkerékpárok. Me- gyeszerte lezáró kulccsal áru­sítják a motorokat, s ez így is van rendjén, így biztosít­ható a védelmük. Kivétel a Kelet Áruház, amely nem minden szállítmánnyal kap kulcsot. Furcsállom, hogy a kulcs nélküli motorokat is 6400 forintért árusítják. Más járműboltban zárral ellátott Jawát kaptam. Markovits Tibor Nyíregyháza REJTVÉNY Utcáink lakóinak nevében kérem a következő rejtvény megfejtését. Az illetékes vál­lalat minden évben kiküld három darab csekket. Az el­ső csekkre fizessük ki az el nem szállított szemét fuvaro­zási díját? (Havonta egyszer sem jönnek a szemetesek!) A második csekkre vajon mi kapjuk meg a nekünk járó szállítási költséget, mivel vö­dörrel és nylontasakkal hordjuk a hulladékot a Marx téri konténerbe? A harma­dik csekket mire használjuk fel? A helyes megfejtésért jutalmul felajánljuk a rend­szeres szemétszállítást laká­sainkból. Stréger Jánosné Nyíregyháza, Belső körút 11. HOVÁ LETT A RÖVID KÖPENY? Köztudott, hogy a mai ti­zenévesek szinte kivétel nél­kül farmerben, pulóverben szeretnek járni. Ehhez az öl­tözékhez a rövid iskolakö­peny praktikus, de hiába ke­resem szeptember óta 13 éves, 158 centi magas kis­lányom számára — hiába ér­deklődöm 2—3 hetenként az üzletekben, eddig még nem sikerült hozzájutni. Hosszú köpenyt éppen vehettem vol­na, de minek, ha a gyerek úgy is csak a nadrágot vise­li? Érthetetlen, hogy az ipar miért nem ismeri a diákok igényeit! Pazarlásra kénysze­rítenek bennünket. Hiszen ha meg is vesszük a hosszú köpenyt, az alját le kell vág­ni, mert a gyerek úgy nem veszi fel, de nem is prakti­kus. Ennek a tanévnek las­san vége. Vajon a jövő isko­laévben is hiánycikk lesz a miniköpeny? H. P-né Nyíregyháza BLOKK ÉS ÁRJELZÉS Nyírbélteken egy nagyobb élelmiszerüzlet van, két kis ÁFÉSZ-bolt és két magánke­reskedés. Természetesen a vegyes önkiszolgáló üzletben a legnagyobb a forgalom. Többször panaszoltuk már itt, hogy vásárláskor nem kapjuk meg a pénztárnál a blokkot. Több vita is volt már ebből, részben mert pontatlan számolás is előfor­dul, másrészt mert sokszor gyerek vásárol, aki nem tud­hatja az árakat. A reklamá­ciókra a bolt dolgozói arro­gánsán válaszolnak, azt sze­mélyes hántásnak veszik. Egy veszekedés után néhány napig kaptunk blokkot, azóta nem. Az sem véletlen, hogy az elszámolási hibák gyakoribbak. Már panaszt is tettünk e hiányosságok miatt az ÁFÉSZ-nél, de intézkedés még nem történt — panaszolják egy sok alá- írásos levélben MIÉRT „MOSTOHAGYEREK SÓSTÓ? — Legalább egy helyre fújjuk, így talán eltakarít­ják... ? Megérkezett a tavasz, s az idegenforgalom kezdete, de Sóstógyógyfürdő még mindig a város mostohagyerekeként várja a csinosítást. A Krúdy- szálló előtt most is nagy víz­tócsák éktelenkednek, mele­gebb időkben orrfacsaró bűzt árasztva. A KISZ-tábor mel­letti kempinghez vezető út soha nem szárad ki. A strandhoz közeli Erdőalja úton legalább 50 méter hosz- szú, másfél méter magas sze­méthegy található, amit a szél és a kóbor kutyák szét­szórnak, az egész utcát sze­metessé teszik. Ez a domb már több, mint fél éve itt látható és napról napra csak terebélyesedik. Megyeszerte látni, hogy az utak a legtöbb helyen példá­san rendben vannak, vagy legalábbis javítják a burko­latokat — de ez Sóstóról nem mondható el. Ilyen elhanya­golt út talán még a megyé­ben is kevés ha 'akad! Tele kátyúkkal, fédertörő gödrök­kel. Sajnos nagyon sok kárt tesznek az erre járó teher­autók is. Nem kímélik a park zöld részeit, gátlástala­nul hajtanak át mindenen. Ezért szigorúan felelősségre kellene vonni őket — java­solja több Fürdő és Erdőalja utcai lakos. MOSÓSZER HELYETT FAHAMU? Hetek óta nem kapható semmiféle mosószer közsé­günkben, ezért igen nagy akadályokba ütközik a mo­sás. Úgy látszik így akarják a lányokat, asszonyokat az „ésszerű” takarékosságra szoktatni, hiszen ha így megy tovább, akkor kényte­lenek lesznek visszatérni nagyanyáink módszerére: vagyis fahamuval tisztítani a ruhát. Szarka Károly Gulács, Szabadság u. 30. FÉNYÁR DÉLUTÁN? A lakosság viszonylag könnyen átállt a nyári idő­számításra, de a TITÁSZ- nak úgy látszik ez még min­dig nem sikerült. Minden­nap este 7-kor — vagyis a téli időszámítás szerint 6-kor — már égnek a villanyok az utcákon, holott ekkor még olyan erős a természetes fény, hogy legalább egy órán keresztül felesleges a közvi­lágítás. Ha erre nem figye­lünk, akkor hová lesz a nyá­ri időszámítás célja: az ener­giamegtakarítás ? Bagoly Ferenc Nyháza, Városmajor u. 19. TUMULTUS AZ ÖTÖSÖN A megyei kórház környé­kén lakók valamennyien örültünk, mikor átszervezték az 5-ös autóbusz útvonalát Nyíregyházán. így átszállás nélkül juthatunk el a Jósa- városba, s az ott élők ha­sonlóan egyszerűen közelít­hetik meg a rendelőintézetet és a kórházat. Igen ám, de reggelenként olyan tömeg préselődik össze a járműben — munkába igyekvő dolgo­zók. iskolások — hogy van rá példa, mikor nem is fér fel mindenki. Ezért kérni szeret­nénk. Nagyon jó volna, ha reggel negyedóránként köz­lekedtetné az 5-ös buszt a Volán. Amennyiben ezt nem lehet megoldani, akkor a jelzett időpontban csuklós buszok bonyolíthatnák a for­galmat. Szeretnénk tudni, hogv van-e erre lehetőség? — érdeklődnek a megyei kórház és rendelőintézet kör­nyékén lakó nyíregyháziak. Az ingatlanrész elbirtoklása Olvasóink a sajtó hasábjain, de a rádióban és televízió­ban is bizonyára sokat hallottak már arról, hogy a meglé­vő földterületüket milyen gondosan kell beosztani, hiszen az ország területe adott, az nem növelhető, csak rossz gaz­dálkodással csökkenthető. Éppen ezért jelent meg számos jogszabály, többek között a mezőgazdasági ingatlanok vé­delméről, hiszen a mezőgazdasági ingatlanok az ország megélhetésének egyik lényeges alapja. Az elmúlt évtizedek még jobban kiélezték a helyzetet, az építési telkek vonatkozásában, a nagyközségek városia­sodása, a kisvárosok fejlődése az építési telkek értékének nagyarányú emelkedését jelentette és itt elsősorban nem az árak emelkedésére gondolunk, hanem arra, hogy minden talpalatnyi területet építési telekként fel kívánnak hasz­nálni. Ma már a városokban nem igen kerül szóba az, hogy egy-egy házas ingatlannak az utcafronti szélessége 18—20 méter legyen, hiszen ez városokat alapul véve, szinte pa­zarlásnak számít. Pontosan ezért sokszor van nagy jelen­tősége annak, hogy a telkeket elválasztó mezsgyehatárok hol vannak és komoly vita támad abból, hogy a mezsgyehatár 50 centivel jobbra, vagy balra van. Ez a terület meghatá­rozhat egy bejárási lehetőséget, meghatározhatja az ingat­lan beépíthetőségét, és még számos más kihatása lehet. A nagyarányú építkezések rendszert is megkövetel­nek, az építési telkek meghatározása éppen ezért törvényi szabályozást is igényel. Nem véletlenül kell építési enge­Szerkesztői üzenetek Jóni Lászlóné nyírbátori, Veres Lajosné győrteleki, Illés Gézámé fülpösdaróci, Duliczki Istvánná nyíregy­házi, Kalapos Bélámé kjs- várdai, Tóth György újfe­hértói, Gönczi Sándorné új­fehértói, Kádár Gusztáv mátészalkai olvasóinknak levélben válaszoltunk. özv. Toldi Pálné jándi, Zsilinszky Sándor tiszake- recsenyi, Bényei József bu- ji, Varga József győrteleki, Gombos Péterné tiszalöki, Fügedi Imre nyíregyházi, Bódi Anna lövőpetri, Uro- nyi Kálmán ópályi, Izsák János beregdaróci, Molnár Ferencné balkányi lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Id. Siket Bertalan nyír­egyházi kedves levélírónk köszönő sorait megkaptuk, örültünk, hogy segíthet­tünk. Gábor Lajos szamostatár- falvai levélírónkat az Álla­mi Biztosító megyei igaz­gatósága levélben értesítet­te, hogy a helyi termelőszö­vetkezet CSÉB intéző bizott­sága által jóváhagyott 400 forintos segély adminisztrá­ciós hiba miatt visszaérke­zett az intéző bizottsághoz. A pénzt újra kiutalták a le­vélíró számára, aki minden bizonnyal már kézhez is kapta az összeget. Éliás Andrásné érpataki lakost levélben értesítettük az adózással kapcsolatos pa­naszára érkezett válaszról^ Nehéz anyagi helyzetére va­ló tekintettel adójából 3035 forintot töröltek. A fenn­maradó 689 forintot pedig részletekben és adópótlék­mentesen törlesztheti. Almássi Jánosné fehér- gyarmati lakos panaszára vonatkozóan közöltük, hogy a Minisztertanács rendelet^ szerint a vízmérő sértetlen megőrzéséért a tulajdonos felelős. A tulajdonosnak felróható okból megrongá­lódott vízmérő óra pótlásá­nak, szerelésének költségeit köteles a vállalatnak meg­fizetni. Váradi Józsefné gyulahá­zi levélírónkat értesítettük, hogy juttassa el a betegsé­gét igazoló orvosi vagy kór­házi igazolást az MHSZ kis- várdai kirendeltségéhez Pótvizsgadíj befizetése nél­kül csak orvosi igazolás be­mutatása után tehet vizsgát a gépjárművezetői vizsgabi­zottság tájékoztatója sze­rint. ELNÉZÉST KÉRÜNK... Az Omboly és Nyírbátor között közlekedő hajnali au­tóbusz utasai tették szóvá, hogy egy menetjegy-ellenőr­zés során az ellenőrök sokáig feltartották útközben a jár­művet, s nem a legmegfele­lőbb hangot használták az utazóikkal szemben. Megálla­pítottuk, hogy az ellenőrök 6—8 percig tartották vissza munkájuk miatt a járatot, ezért az utasok szíves elné­zését kérjük. Egyúttal ellen­őreink figyelmét felhívtuk ar­ra, hogy a menetrendszerű közlekedésben, ellenőrzés mii att ne gátolják a buszokat. Volán 5-ös számú Vállalat FÜGGÖNY Négy MÁV-nyugdíjas ne­vében írták Mátészalkáiról, hogy az állomás melletti 16 bérlakásban új sötétítő füg­gönyöket szereltek fel — ki­véve a nyugdíjasok otthonait. Az épület fenntartója helye­sen, járt el akikor, mikor a bérlakásokban' élő, jogcím nélküli használóknál nem cse­rélte .ki a függönyöket, még ha ez a „rendelet merev al­kalmazásának” tűnik is. Ugyanis rendelet van rá, hogy a munkaviszony megszűnté­vel a lakó jogcím nélküli használóvá válik. Ez esetiben az ilyen jellegű munkák költ­sége a lakókat terheli. Kivé­ve, ha az épületben tmk-mun- kát végeznek: ilyenkor a költség 50—50 százalékban oszlik meg előzetes megálla­podás alapján. MÁV Debreceni Igazgatóság délyt kérni és nem véletlenül kell hatósági enge­dély az egyes telkek kialakításához, vagy már a kialakított telkek területének, határvonalainak megváltoztatásához. Közismert dolog az, hogy ha valaki egy ingatlant, vagy ingatlanrészt több mint tíz éven keresztül, sajátjaként, bé­késen birtokol, annak megszerzi a tulajdonjogát, pontosab­ban kérheti a bíróságtól, hogy ítéletileg állapítsák meg, hogy az elbirtokolt ingatlan, vagy ingatlanrész az ő tulaj­dona és ezt a telekkönyvön is átvezetik. Az elbirtoklás nagyon sok esetben nem egy teljes in­gatlanra vonatkozik, nagyon gyakori, hogy csak egy ingat­lanrészre, például azért, mert hosszú évekkel ezelőtt a ke­rítést nem a térképi mezsgyevonalra tették le, de ezt senki nem kifogásolta. Ilyen esetben, amikor egy ilyen ingatlan- rész elbirtoklásáról van szó, ahhoz, hogy az telekkönyvez- hető legyen, vázrajzot kell készíttetni, mely vázrajzon ki­munkálják az új határvonalat, és megállapítják mindkét ingatlannak a pontos területét. Ilyen problémája van Zám- bó Endre olvasónknak, aki mintegy 26 éve birtokol egy 90 centiméteres sávot a szomszédja területéből és az elbirtok- lási per lefolytatásához meg is rendelte a vázrajzot, de olyan tájékoztatást kapott, hogy ezt a területrészt nem le­het elbirtokolni, mert a vázrajz elkészítéséhez az építési ha­tóság nem járul hozzá. Olvasónknak az a kérdése, hogy miért szükséges ehhez az építési hatóság hozzájárulása, hi­szen az elbirtoklás az tény. Bárki adta ezt a tájékoztatást, helyesen járt el. Mint már fentebb említettük, a meglévő telkek alakjának, vagy terjedelmének megváltoztatása ese­tén, szükséges az építésügyi hatóság engedélye, ezt írja alá a 30/1964. Korm. sz. rendelet. Ennek indoka pontosan az, hogy a község, vagy város rendezési tervének megfelelően alakítsák ki az egyes telkeket, és ha a kérelem, vagy akár az elbirtoklás ténye nem egyezik a városrendezési tervvel és ennek számos oka lehet, nem fogják engedélyezni a megosztást és ez esetben nem is lehet az ingatlanrész tu­lajdonjogát elbirtoklás címén megszerezni. Dr. Juhász Barnabás Nyírbéltek lakói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom