Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK FILMJEGYZET Naiv műrészek alkotásai Vasárnapi szülők „Ez az írásom krónika: anyámról, apámról és nagybátyámról szól. Amíg a való világban voltak, olyan erősen fogták le írógépem billentyűit, hogy nem rajzolhattam meg életük költészetének grafikonját. Ma már senki sem fogja a kezemet, s én ámulattal rá-rádöbbenek, hogy nem vagyok már fiatal, s hogy a mulasztás veszélye fenyeget, mert egyedül én adhatok hírt immár arról a sörgyárról, arról a kisvárosról, ahol megállt ' az idő” —• Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio vall így a nemrégen magyarul is megjelent könyvéről. Korábban megismert írásai (Bambini di Prága, Táncórák idősebbeknek és haladóknak, Tükrök árulása) is sajátos, félreismerhetetlen világba Kecskeméten tekinthetjük meg az ország egyetlen olyan gyűjteményét, ahol az ún. naiv művészeti' alkotásokat állították ki. A műveket létrehozók egyike sem képzett, hivatásos festőművész vagy szobrász, többnyire idős, magányos-emberek. Alkotásaik lektisztább forrása a képzelet, egyszerű dekoratív formákban, sokszor jelképek segítségével teszik láthatóvá gondolataikat. Témáikat közvetlen környezetükből, a családi életükből, munkájukból merítik. Műveikben az átélt és a tapasztalt valóság általában keveredik el nem ért vágyaikkal, álmaik világával. Győri Lajos képriportja Marosi Sándorné 1922-ben született, raktárosként dolgozott a Csepeli Vas- és Fémműveknél. 1972 óta készít szobrokat. Az Életem című alkotása mögött látható két festmény özv. Czene Já- nosné munkája. Képeinek címe: Az ügyvédet elviszi az ördög (fel^é&^em apóv Töke Imre (1927) világéletében pásztor ember volt. Nagytilajon ma is ezzel keresi a kenyerét. Fafaragásai vándorlása során születtek. A kép felső részén levő, három festett agyagfigura Vajai Józsefné kezemunkáját dicsérik. A naiv művészekre nemcsak az egyszerű, érthető formakincsük a jellemző, hanem az is, hogy alkotásaikat a leghétköznapibb anyagokból, tárgyakból hozzák létre. E felvételen például egy életnagyságú faragott szobor látható, pongyolába, fejkendőbe öltöztetve. Mellette Balázs János indián gyermeket ábrázoló festményét csodálhatjuk meg. A világ filmgyártásában megszaporodott a pedagógiai kérdésekkel foglalkozó, s a nevelés különféle problémáit taglaló alkotások száma. Gondolom, az az oka a „tematikai robbanásnak”, hogy súlyos társadalmi gondról van szó, mellyel kapcsolatban a művészetnek is állást kell foglalnia. Csupán néhány szimptómát hadd említsek. Hamarabb érik a mai ifjúság. A fiatalkori bűnözések grafikonja ijesztő arányokról árulkodik. Megváltozott az iskolák struktúrája. A széthulló családok perifériára kényszerítik a gyermekeket. Várható volt, hogy előbb- utóbb nálunk is felbukkan majd a téma néhány változata — vizsgálódásra késztetve az ilyesfajta jelenségek iránt fogékony filmeseket. Az előőrsök egyike Rózsa János. Új munkája, a VASÁRNAPI SZÜLŐK, eszmeileg jelentős, művészileg érett dráma, melynek hősei kallódó fiatalok és sorsukban nyugtalanító mai ellentmondások sűrűsödnek. 'A film dokumentumfelvételekkel indul. A nevelőintézet kis lakóinak a következő kérdéseket teszik fel: „Szereted az embereket? Mi a véleményed magadról? Mit kérnél, ha teljesülne három kívánságod?” A válaszok csüg- gesztőek. A kopogó, bizonyta- lan Rondátokból, a, tétpva twameiekbof,' "a íáríácstalan tehetetlenségből az „olvasható ki”, hogy a kislányok szellemi színvonala meglehetősen alacsony. Ennél is nagyobb baj, hogy igénytelenek. Képtelenek arra, hogy felmérjék helyzetüket, s reális célokat tűzzenek ki maguk elé. A sebzett madarak belenyugszanak abba, hogy nincs szárnyuk és mintha nem akarnának repülni soha többé. A bevezető blokk után következik Juli és a Julik története. Az intézmény, mely — állami megbízatásból — gondot visel rájuk, emberséges körülményeket teremt. Juli mégis megszökik: amikor megismerkedünk vele, éppen egy május elsejei felvonulás oszloperdéjében igyekszik egérutat nyerni. Elfogják, visszaviszik. Társai úgy fogadják, mint akinek kijár a megkülönböztetett elismerés, hiszen a lefülelt szökevény „nagymenő”: felnézhetnek rá, kikérhetik a véleményét. A továbbiakban a javító- intézet mindennapjai elevenednek meg. Kis és nagy súrlódások. Parányi örömök és gyógyíthatatlan bánatok. A közeli gyár szocialista brigádjának erőfeszítései, hogy visszatérítsék a kis eltévelye- detteket a társadalomba (s mellékesen: saját munkaerőgondjaikat is enyhítsék). A munka és a „szórakozás” szertartásai. A felnőttek- és az intézeti lányok békés — de inkább békétlen — egymás mellett élése. Juli nem bírja a kötöttségeket: megint körülnéz egy kicsit „ott túl a rácson”. Tapasztalnia kell — ez a hozzá hasonlók nagy részének szomorú tragédiája —, hogy nincs kire támaszkodnia. Apja züllött fráter, aki csak vegetál. Nővére — valaha ő is „intézeti” volt — szintén nem segíthet, mivel férje nem nézi jó szemmel a rokoni kapcsolatok ápolását. Később — talán egyetlen mentsvárként — a szerelemben keres menedéket. De ez a kaland is balul üt ki. A fiút elengedik, a „flekkes” lányt viszont súlyosan elmarasztalják. A vetítőben a ma már klasszikusnak tekinthető NÉGYSZÁZ CSAPÁS utolsó .képsorai peregnek. A tizenévesek a vászonra merednek és elérzékenyednek. Rádöbbennek arra, hogy ők is olyan szánalomra méltók, mint Truffaut kisfiúja, a tenger felé futó szegény pária ... Rózsa János érdeme, hogy szépítgetés nélkül tárja fel az igazságot. Látlelete ilyenformán keserű, ugyanis mindvégig elfuserált életvitelekről, rosszul alakított kapcsolatokról, eredménytelen nevelési koncepciókról, azaz a csőd különféle változatairól beszél, t Furcsa paradoxon, hogy a negatívumok feltérképezése adja a mű legfőbb pozitívumait. A rendező valamennyiünk felelősségére appellál. Meggyőző példázatával azt bizonyítja, hogy Julit nem szép szavakkal, jólfésült tanácsokkal, színes Özv. Gubányi Imréné (1920) Homokmégyen él, 1975-től fest rendszeresen, bár mint mondja „a festés gyermekkoromtól velem született nyavaja volt”. Itt a Leányöltöztetés című munkáját mutatjuk be. Alatta Bakos Lajos Szánt a béres c. alkotása látható. Cseh László (1899): Mulatság Sörgyári capriccio vezettek. Hohó — gondoltam néha — hiszen Svejk, a derék katona unokáival találkozom, máskor összehasonlítás végett Örkény-kötet után nyúltam. Déry, Franz Kafka gondolatai is elővillanni látszottak, míg a Sörgyári capriccio olvasásakor világosodott meg a rokonhatások titka: a születés helye Kelet-Európa. Nem véletlenül ír Hrabal az idézett részben megállt időről, az állandóság egyikük számára sem megkerülhető élmény. Így van ez az új regényben is, ám itt más értelemmel születik újjá a múlt. Hrabal bevallottan is Chagall festészetének hatása alatt ír. Az éjszakába reménytelen őrülettel vágtató lovakat megjelenítő író nem bizonyul méltatlan utódnak. Az írás és kép hasonlatosságát a regény szerkezete is elősegíti, egy-egy rész önállóan megálló, önmagában is érthető. Hrabalnak sikerült sajátosan kelet-európai regényvilágot teremtenie. A mű központi alakja a különleges, szépséggel megrajzolt anya. Ö mondja el a történteket, belülről átlényegítve azokat. Mindegyik jelenet egy-egy öntudatlan kísérlete az elszakadásnak. Hol a gyárkéményen mászik fel, hol disznóvérrel keni össze az igazgatótanács tagjait, akik maguk is élvezettel játszanak. Máskor a férj elektromos játékának pattogó szikrái között látjuk. Alakjában testesedik meg a kelet-európai magatartásformának egyik legjellemzőbbje; tudat alatt minden á mozdulatlan világtól menekülésre ösztönözné, de annyira ragaszkodik környezetéhez, hogy a szakítás sohasem történik meg. A hrabali világ sajátja, a pótcselekvésbe menekülés nem teremt szorongásokkal teli embereket, életük feloldódik a hétköznapok csodáiszentenciákkal lehet megmenteni, hanem össztársadalmi cselekvéssel, intézmények, közösségek szövetkezésével. Juli foglalkozik a férjhezme- nés gondolatával, de nem valószínű, hogy a „megoldást” ez az elhatározás rejtené magában. A fiatalon kötött házasságok ritkán harmonikusak, s egyébként is ott van előtte a rossz példa: nővére kiszolgáltatottsága. Juli jövője részben önmagán — s nem kis mértékben a felnőttek szemléletén múlik. Valaki — a VASÁRNAPI SZÜLŐK előzetes vitái alkalmából — találóan úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt a szülői „érettséget” kell fejleszteni. Egyetértünk: tartalmas ideá- álok, értelmes tevékenység, okos nevelési elvek hiányában nagyon sokan kerülhetnek a tengés-lengés „perspektíváját” — és semmi mást nem ígérő létezési holttérbe. ... A VASÁRNAPI SZÜLÖK atmoszférája borongós, ám néhány derűs szín enyhíti az összbenyomást (ilyen a lakodalom). Rózsának jó a humora — ezt még több jelenetben kijátszhatta volna. Néhány epizód didaktikus (igazság szerint a bevezető kér- dezz-felelek párbeszédsora sem* igazán eredeti-.-fs a NÉGYSZÁZ CSAPÁS párhuzam is felbukkant már több filmben) — ennek ellenére mégis felkavaró élményben van részünk. Ragályi Elemér felvételei szabadban és zárt térben egyaránt kifejezőek. s csak a legjobbakat mondhatjuk a fiatal szereplőkről, akik nem szerepet mondanak fel, hanem bonyolult karaktereket teremtenek. Jó új magyar film született. Sok értő nézőt kívánunk a VASÁRNAPI SZÜLŐK- nek. Veress József KM VASÁRNAP! MELLÉKLET 1980. március 2. Bakos Lajos Dombiratoson született 1901-ben és ugyanitt halt meg 73 éves korában. Bodnár szeretett volna lenni, de végül fodrász, később vasutas lett belőle. Nyugdíjaskorában (1967-től) kezdett el faragni. Felvételünk az Arató család című kompozícióját mutatja be. ■V ban. (A második történet szól a disznótorról, s itt jöhetünk rá, a felbontott disznó szép is lehet, formák és színek variációja.) Nincsenek drámai összecsapások, a mozdulatlanságból mozdulni akaró erők játékká válnak, de olyanná, amely feledtet mindent. Az anya levágatja jellegzetes szépségű, messze földön csodált haját. Biciklin indul haza, a csomagtartóra téve a hajkorona maradványait. Mindenki elszörnyedve kiáltoz, a férj egy szót sem szólva a város szeme láttára felhajtja a szoknyáját és el- fenekeli. Az asszonyt elsősorban az érdekli, elég tiszta-e a fehérneműje. A verést befejezve a férj így összegzi a történteket: — Mától új életet kezdünk asszony! Ebben ugyan nemigen bízunk, de hát mindegy is. A lényeg a megtartva megtagadás magatartásának bemutatása. A Sörgyári capriccio világa egyértelműen a monarchiát idézi, mégsem tekinthető a regény egyszerű múltidézésnek. Kinek-kinek a véleménye más lehet ugyan az alapmagatartás megítélésekor, de a létezését ma sem tagadhatjuk.
