Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

1980. március 9.

KELET-M AGYARORSZÁG

?

Vita a pártbizottság beszámolója felett

Rigó Zoltán, a MÁV záhonyi üzemigazgatója

Magasabb szinten

Elöljáróban átadta a pártértekezletnek Záhony átrakókörzet csaknem ezer

kommunistája, s közel hétezer fős munkáskollektívája forró üdvözletét. Majd arról

beszélt, hogy a megváltozott gazdasági körülmények a vasúttal szemben is új típusú igényeket támasztanak. Szólt arról, hogy a záhonyi körzet áruforgalma 15,6 százalékkal haladta meg az előző öt év teljesítményét, s hogy a Szovjetunió által felkínált árumennyiséget lényegesen kevesebb fennakad ássál* tudták fogadni, mint korábban. Eredményesen oldották meg az évi több mint 200 ezer tonna szabolcsi alma exportszállítását, csökkent az átrakásiban a kézi munka aránya, szilárdult a törzsgárda, javultak a munkaszervezet keretei, mióta megalakult a MÁV Záhonyi Üzem- főnöksége. Több éves szünet, utáni megindult a vállalati és a tanácsi lakásépítés, Záhony is elindult a várossá fejlődés útján.

Mindezek ellenére az előrelépés még nem elég gyors, jócskán vannak kihasználatlan lehetőségek, a munka- szervezésben, a rugalmas alkalmazkodási készségben, a munkafegyelem javításában. Záhony munkája kulcskérdés a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokban, a növekvő feladatoknak magasabb szinten kell megfelelni. Az exportterv 40. az importterv pedig 14 százalékkal magasabb az idén, miinrt "volt az elmúlt évi teljesítés. Ez a fegyelmezett munkán túl igényli a komundsták példamutatását, a munkaiverseny-mozgalom szélesítését, a szovjet vasutasokkal meglevő jó együttműködés^ elvtársi kapcsolat folytatását. Végezetül megköszönte a megyei szervek eddigi támogatását, melynek jelentős része van az átrakókörzet jó eredményedben.

Pankotai Anikó, a nyírmeggyes! tsz tagja

Á falusi fiatalokról

— A pártértekezlet beszámolója és a szóbeli kiegészítő kiemelten foglalkozott az ifjúságpolitikával, az ifjúság helyzetével. A mátészalkai városi-járási tapasztalatok, de a szűkebb környezetemből szerzett saját tapasztalataim is hasonlóak és ezért egyetértek a beszámoló megállapításaival — mondta* majd arról beszélt, hogy a Mátészalkán és a járásban élő, dolgozó 18 ezer fiatal jól érzi magát a térségben, egyetért a párt politikájával, cselekvőén vesz részt annak megvalósításában. A környéken egyre több fiatal kapcsolódik a termelőmunkába, ma már a közelben levő üzemek dolgozóinak 60 százaléka — négyezer fiatal — bizonyítja szorgalmát. A mezőgazdaságban dolgozó háromezer fiatalról elmondta; a gazdálkodásban végbemenő változások, a koncentráció, a nagyüzemi feltételek következtében gyorsan változik ezeknek a fiataloknak a társadalmi, anyagi és műveltségi helyzete. Számottevően nőtt a szak- és a betanított munkások aránya. A melléküzemági tevékenység révén a fiatalok 63 százaléka ipari jellegű munkát végez. Bár növekedett az agrárszakemberek száma, egyes területeken még nem kielégítő a helyzet. Elmondta: bizonyos mértékben még ma is hátrányos helyzetben vannak a falun élő fiatalok. Gondok vannak a munkafeltételekkel, a szabad idő arányával, azzal, hogy a falun élő fiatalok nem részesülnek lakásépítés esetén szociálpolitikai kedvezményben. Ezért tartotta fontosnak a felszólaló a pártértekezlet beszámolójából azt a részt, amely előírja, hogy a jövőben konkrétabban és differenciáltabban kell foglalkozni az egyes ifjúsági rétegekkel.

i

Péter Imréné, a 107-es számú ipari szakmunkásképző intézet pártalapszervezetének titkára

Művelt szakmunkásokat

Fontos társadalmi feladat, hogy változatlanul kapjon elsőbbséget az általános iskolai és a szakmunkásképzés — olvasható az irányelvekben. A két iskolatípus kiemelése nem véletlen — hangsúlyozta a felszólaló, — mert szép eredményeket értünk el, de még ma sem állíthatjuk, hogy minden tanköteleskorú gyeimek elvégzi a nyolc osztályt, s bár sokat fejlődött a szakmunkásképzés feltételrendszere megyénkben, de még nem valósult meg ez minden városunkban. Vannak olyan szakmák, ahol kevés a jelentkező, s olyan divatos szakmák, ahol többszörös a túljelentkezés. Feladatunk, hogy a pályaválasztási folyamat keretében ösz- szehangoljuk az egyéni szándékot a társadalom, a népgazdaság igényeivel úgy, hogy a döntés után senki se kerüljön a kárvallott helyzetébe. Megéri a jól irányított pályaválasztás, mert a hibásan választott pályán aligha lehet öröm a munka — mondta Péter Imréné, majd arról szólt, hogy a szakmunkás- képző intézetek tanulóinak több mint 90 százaléka fizikai dolgozók gyermeke és sok szempontból hátrányos helyzetű. Találkozni még olyan szemlélettel, amely alábecsüli a szakmunkásképző intézetek követelményeit, s ezen változtatni kell. Szabolcsban csak az utóbbi öt év alatt 15 ezer szakmunkást képeztek a dinamikusan fejlődő iparnak, s ma már Szabolcsra sem jellemző az a kitétel, hogy a segédmunkások megyéje. 1980. szeptember 1-től nőnek a feladatok; új szakmai- és tanterveket vezetnek be. Hangsúlyozta, hogy az intézetek feladata komplex: általánosan művelt, politikailag fejlett szakmunkásokat kell nevelni.

Kállai Sándor, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke

Szilárdult a pártfegyelem

A fegyelmi bizottság nevében elmondta: pártunk eredményének forrása az is, hogy a párttagok többsége megyénkben is legjobb tudása szerint, erejének megfeszítésével, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik. A megyei pártbizottság következetes munkája nyomán tovább szilárdult a pártfegyelem.

Mindezek a megállapítások akkor is helytállóak, ha sorainkban voltak és még ma is vannak olyanok, akik megsértik a párt lenini normáit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak lépést tartani a növekvő követelményekkel,- akik a párttagságra méltatlanoknak bizonyultak — mondta Kállai Sándor, majd arról szólt, hogy a pártszervekben és pártszervezetekben az elmúlt évékben hatékonyabb lett a fegyelmi munka, a párttagság fegyelmi-, erkölcsi helyzetét rendszeresen elemzik, javult a megelőző tevékenység és erősödött a fegyelmi munka nevelő jellege. A pártszervek és pártszervezetek következetesebben lépnek fel az olyan cselekedetekéi szemben, amelyek összeférhetetlenek a párttagsággal. A párthoz való tartozás józan mértéktartásra, a szenvedélyek öntudatos fé- kenitartására, a felelőtlenség és gátlástalanság elutasítására kötelez. Követelmény, hogy a kommunisták magánélete, egyéni magatartása feddhetetlen és példamutató legyen. Általában ez a jellemző megyénk kommunistáira, de még mindig akad példa a korrupcióra, az önzésre, a harácsolásra. a gyors meggazdagodás utáni vágyra. Egyesek erkölcstelen módon, munka nélkül, vagy a közösség és az egyén rovására a törvények kijátszásával szereznek anyagi előnyöket, olykor a csoportérdekek leple alatt. Erkölcstelen cselekményükkel a párt tekintélyét csorbítják — mondta, majd a pártszerű bírálat elfojtásának veszélyeiről szólt. A jövőben, amikor újtípusú feladatokat kell megoldani, méginkább növekszik a pártfegyelem, a párttagok, a vezetők magatartásának, a párt tisztaságának politikai jelentősége. Mindannyiunk kötelessége. hogy óvjuk soraink tisztaságát, őrködjünk az önként vállalt, tudatos pártfegyelem megtartása felett.

Vad Éva, a nyíregyházi papírgyár munkásnője

Jobb üzemi feltételek

Bevezetőül szólt az 1200 főt foglalkoztató fiatal nyíregyházi gyár szép sikereiről; arról, hogy az elmúlt öt év alatt háromszor érdemelte ki a kollektíva a „Kiváló gyár” kitüntetést, s ebben jelentős részük van az itt dolgozó fiataloknak. Legutóbb például KlSZ-védnök- séggel új üzemet létesítettek,

(Folytatás a 8. oldalon)

BISZKU BÉLA:

Á párt és a nép egyet akar

Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja felszólalása elején tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a pártértekezlet résztvevőinek és rajtuk keresztül a megye kommunistáinak, dolgozó népének, majd így folytatta:

— Ezekben a napokban befejeződnek a megyei pártértekezletek és március 24-én összeül pártunk XII. kongresszusa. Az eddigi tapasztalatok birtokában szeretnék szólni arról, hogy a Szabolcs- Szatmár megyei partértekez- let beszámolóiban foglaltak — amelyekkel egyetértek, — megegyeznek az országos tapasztalatokkal. Az elmúlt öt esztendő munkájának értékelése egy kommunista párt- szervezethez méltó beszámoló. Sorra veszi a nem kis eredményeket, jellemzi a munka gyengeségeit, s elemzi azok okait, majd meghatározza a feladatokat, amelyek kézzel tapinthatóak és reálisak.

— Az országos tapasztalatok közül az első és a legfontosabb — és ez kardinális kérdés —, hogy a párttagság igényli: a XII. kongresszus erősítse meg és fejlessze tovább a párt fő politikai irányvonalát. Ugyanakkor az is elhangzott — és az itteni beszámolókban és a felszólalásokban is szerepelt —, hogy a jövőben legyünk következetesebbek elhatározásaink valóra váltásában. A kritikai észrevételek száma a mostani kongresszusra való készülődés során gyarapodott. Természetes ez, hiszen o pártot és az országot nagymértékben foglalkoztatják gazdasági építőmunkánk helyzete, kilátásai. Ugyanakkor a párttagság erőteljesebben igényli a szocializmustól idegen jelenségek elleni harcot. A tanácskozásokon egyúttal egy nagyon erőteljes készség fejeződött ki a kongresszusi irányelvekben felvázolt politikai, gazdasági és kulturális célok valóra váltásáért. Mindezekből joggal vonhatjuk le már most azt a következtetést, hogy az MSZMP XII. kongresszusa be fogja tölteni hivatását, el fogja végezni a rá váró munkát, helyesen határozza meg a következő öt esztendő tennivalóit a párt, dolgozó népünk számára, amelynek nyomán megfelelő módon juthatunk előre nagy nemzeti céljaink elérésében.

Biszku Béla ezt követően a Szabolcs-Szatmár megyei kommunisták munkájáról szólt.

— Az elhangzott referátumból, az írásban benyújtott beszámolókból is világosan kitűnik, hogy az ebben a megyében dolgozó kommunisták tisztán és csorbítatlanul hajtják végre a párt politikáját. A Szabolcs megyei pártszervek és -szervezetek olyan elvi politikát folytatnak, amely az itt élő munkások, parasztok és értelmiségiek, az egész lakosság érdekeit fejezik ki. A megyében elért eredmények — amelyek az elvtársak előtt a beszámolókból, de méginkább a való életből ismeretesek — gigászi munkát tükröznek. Igaz, hogy nem kevés a gond sem, ám ha az ember megnézi milyen jellegűek ezek a gondok, akkor azt látja; a problémák jelentős része éppen az itteni nagyarányú fejlődésből következik. A jó pártpolitika és az itt élők lelkesedése, szorgalma ennek a megyének nagyon sokat hozott. A többi között ezt a főiskolát, amelynek épületében ma tanácskozunk. Azután Nyíregyháza gyönyörű új lakótelepét, a Jósavárost, majd számos új gyárat, amelynek falai között olyan emberek sajátították el a korszerű technikát, akik néhány évvel ezelőtt még kívülről is alig láttak ipari üzemet.

— Igaz, sok problémánk van még, s bizonyára így lesz a jövőben is, mert az igények mindig gyorsabban nőnek, mini a lehetőségek. A végbement hatalmas változások azonban jobbá, szebbé, gazdagabbá tették az emberek életét, jó hangulatot teremtettek a lakosság között. A megváltozott életkörülmények mellett sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy nem mindenütt alakultak még kedvezően az emberi sorsok. Az anyagi és szellemi javakban való gyarapodás jó légkört, alkotó munkát tükröz, az emberek alapjában véve elégedettek. Azt kérjük a Központi Bizottság nevében, hogy éljenek még jobban a megyében kedvező helyzetükkel, s akkor mindinkább megoldódnak a ma jelentkező gondok. Annak a tudatában dolgozzanak a szabolcsi kommunisták, hogy az eddigi eredmények is harcban, a munkásemberek tevékenységének következményeképpen jöttek létre az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a hírközlésben és a társadalmi, gazdasági élet minden területén, s ez így lesz a jövőben is.

— Ami a további fejlődést illeti: nagyszerű célokat fogalmaztak meg, olyan változásokat, amelyek megoldása közben sok lesz a munka, amelyek eléréséért tovább kell javítani eddigi tevékenységünket. Ami a megyei párt-, állami és társadalmi szervek által közösen kidolgozott fejlesztési elképzeléseket illeti, arra is azt mondhatom, hogy nagyszerű célok. Azt kérem önöktől, használják ki a lehetőségeket, hogy ezeket a célokat is valóra váltsák a jövőben, hiszen ezek nyomán nagy lépést tehetünk előre a gazdaság, a művelődés, az oktatás, az életszínvonal, általában a megye életének minden területén. Helyénvaló az az igény, hogy a központi szervek a továbbiakban is támogassák a megye fejlesztését, de az is

igaz, hogy Szabolcs-Szatmár- ban helyben is nagyon sok lehetőséggel rendelkeznek, amelyekkel az eddigieknél jobban gazdálkodva haladhatnak tovább.

A kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos megyei állásfoglalásról a többi között a következőket mondotta a Politikai Bizottság tagja:

— A megyei pártbizottságnak a pártértekezlet küldöttei elé kerülő javaslataival egyetértek. Az irányelvek vitája során itt összegezésre kerültek azok a javaslatok, amelyeket a Központi Bizottság figyelmébe ajánlanak és azok is, amelyeket a megyei pártbizottság nem támogat. Úgy vélem, hogy a pártmunka későbbi szakaszában visz- sza kell térni ez utóbbi javaslatokra. Meg kell győzni az embereket — politikai kérdésben politikai eszközökkel, eszmei, ideológiai kérdésekben pedig eszmei és ideológiai eszközökkel. A marxizmus—leninizmus módszere,

hogy mindig a konkrét helyzet elemzéséből kell kiindulni, abból kell megfelelő következtetéseket levonni, s a megoldás felé haladni. Érvelnünk kell, mert mint eddig, a jövőben is ezt igényli tőlünk a marxizmus—leninizmus és a párt általános politikája.

Biszku Béla szólt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, majd a következőket mondta;

— Pártunk folytatja és továbbfejleszti a 23 éve elkezdett lenini politikai irányvonalat. Erősíti a munkásosztály hatalmát, fejleszti vezető szerepét, következetesebben képviseli érdekeit. Rendszerünk alapja a munkásparaszt szövetség, a szövetségi politika. Nagyon fontosnak tartjuk a jövőben is, hogy a munkásosztály összefogva a parasztsággal, az értelmiséggel, a párttagság a pártonkívüliekkel építse fejlett szocialista társadalmunkat. Csak ezen az úton vagyunk képesek hatékonyabban irányítani a társadalmi és a gazdasági folyamatokat, lehetünk úrrá a külső és belső okokból származó gazdasági nehézségeken. Ehhez a nagy feladathoz kell többet tenni mindannyiunknak, ehhez kérjük a munkásság, a parasztság, az értelmiség, egész népünk erőfeszítéseit.

— Népgazdaságunk helyzete ma valóban nem köny- nyű. De van megoldás, van kivezető út’. Gazdaságunk jövőbeni fejlesztésében nélkülözhetetlen eszköz a szocialista integrációban való fokozott részvételünk, belső tartalékaink jobb kiaknázása, a gondosabb, a fegyelmed zettebb munkavégzés, termékeink minőségének állandó javítása. Ezek az alapjai annak, hogy elért életszínvonalunkat megtarthassuk, s a végzett munkával arányosan tovább is fejleszthessük. Optimisták lehetünk a jövőt illetően, hiszen a párt és a nép összeforrt, egyet akar, s ez azt jelenti, hogy minden gondunkat meg fogunk oldani. Ebben van a mi eszménk, rendünk nagyszerűsége. Ehhez kívánok a megye kommunistáinak, dolgozóinak a jövőben is sok sikert — fejezte be felszólalását Biszku Béla.