Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980- március 8. Ötvenhat tanácsi lakás építésén dolgoznak az ÉPSZER szakemberei Kisvárdán. (Elek Emil felvétele) NYÍRVÍZ TÁRSULAT Belterületi vízrendezés húsz településen 'Nyolcvanhat mezőgazdasági nagyüzem és tanács a gazdája a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulatnak. A 320 dolgozót foglalkoztató közös üzem az elmúlt esztendőben 49 mililió forint értékű munkát végzett a nyírségi tájegységiben. Ennek csaknem a fen névjegy Láttam egy névjegyet, a fodrásztükör sarkába tűzve vettem észr®. Rajta a név, a foglalkozás, és a rövid szöveg, amiből kiderült, tulajdonosa, nagyon helyesen, munkaidő után, bizonyos építőipari munkák elvégzésére készen áll. Minden rendben, hiszen ma, amikor egyes műveletekre kevés a kisiparos, a nagy cégek pedig érthetően nem vállalják ezeket, égetően szükségesek ezek az emberek. Csakhogy, az ügynek — jelen esetünkben —, van egy szépséghibája is. Ugyanis a névjegy bal alsó sarkában ott látható egy telefonszám a mellékállomással együtt. A vállalaté, ahol az iparos fő munkahelye van. És ez az egyetlen szépséghibája a dolognak. Mert nem tudom eldönteni: saját munkaidejében üldögél-e a telefon mellett vállalkozó kedvű emberünk, avagy valamely ott dolgozó munkatársát bízza meg a feladattal? Munkaidő alatt szervezni a munkaidőn túli munkát, ez így nem túlságosan jó. (speidl) Korszerűsítik a film- színházakat Korszerűsödnek, technikailag fejlődnek idén a filmszínházak Sziabolcs-Szatmár- bán — közölték a megyei moziiüzemí vállalatnál. Tervezik a nyíregyházi Krúdy Filmszínház fűtésrekonstrukciójának megkezdését, 3 millió forint költséggel. Vetítőgépek korszerűsítésere és újak vásárlására másfél millió forint van előirányozva. Ilyet tervez a vállalat a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola házi mozijába, továbbá Ajak, Anarcs, Petneháza, Laskod, Tiszanagyfalu, Nyírcsászári, Aporliget, Nyíregyháza—Felsősima és Bátorliget helységek filmszínházainak géptermeiben. Hangszóróerősítőt kap idén a fehérgyarmati, tunyogma- tolcsi, demecseri, kántorjáno- si, hodászi, kemecsei és a nyíregyházi Béke mozi. A filmszínház épületének korszerűsítésére kerül sor Ti- szalökön, Űjfehórtón és Csen- gerben. Ugyancsák elvégzik idén a belső korszerűsítést a nyíregyházi Béke moziban. (ab) le nélkülözhetetlen belvízrendezés volt, 20 szabolcsi helységben. Többek közt jelentős, 7,5 millió forint értékű munkát végzett a nyíregyháza—orosi körzetben. A társadat idei programja kerek 50 milliós munkát ír elő. 18 millió forint értékben meliorációs munkákra kerül sor az új fehértói Lenin, a máriapócsá Rákóczi és a bökönyi Kossuth termelő- szövetkezetekben . Belterületi vízrendezést végez idén a társulat 19 millióért. Ezek jelentősebb helységei: Nagylkálló, Űjfehértó, Vaja és Geszteréd. A társulat 650 kilométer hosszúságot kitevő csatornarendszert tart kezelésében, amely a nyírségi tájegység szinte mindegyik helységét érinti. E hálózat rendszeres figyelmet, ellenőrzést követel, hogy a vízfolyás mindenkor és mindentől akadálymentes legyen. A gépesített szolgálat mellett elég gyakran sor kerül kézi munkára is. Az „egyéb feladatok” sorában jelentős munkát végez idén a társulat, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet részére is. Itt hígtrágyakeze- lő-teleprendszer megépítésére kerül sor 4 és fél millió forint értékben. A megye- székhelyen, az úgynevezett 19-es' lakókörzetben osapa- dékvízelvezető rendszert épít meg a társulat, 2 millió forintért Idén a Nyírvíz Társulat — tervelőirányzatoknak megfelelően — 500 ezer köbméter földmunkát végez el és 7 ezer köbméter betont épít be. A 25 millió forintot érő gépparkot üjabb 4 milliós vásárlással bővíti, korszerűsíti; mindenekelőtt a járműparkot és a földkotró gépállományt fejlesztik. ____________HELYI ÁRUK NYOMÁBAN (3.) Hová lett az áralku? A termelés területén a megyei tanács vb ipari osztályának több lehetősége van a megyei ipar irányítására, egyebek között a helyi árualap bővítése érdekében is tevékenykedik. Ennek során az esetek többségében közösen lépnek feLa megyei tanács vb kereskedelmi osztályával. Nem szívesség Sándor József, az ipari osztály vezetője: — Nyilvánvaló, a megyében termelő iparnak van olyan kötelezettsége, hogy a megye lakosságának ellátásához hozzájáruljon. Ez természetes az élelmiszeriparban, de az iparcikkeknél rendszerint újra és újra meg kell erősíteni a helyi ellátást szolgáló törekvéseket. Tudjuk azt, hogy a korábban példaként említett Rakamazi Cipőipari Szövetkezetnek a legfontosabb az 1—1,2 millió pár cipő exportja. Éppen ezért a kérdést úgy közelítjük meg, hogy az exportkötelezettségeken felül vállalja még néhány 10 ezer pár cipő belföldre történő gyártását is, választékbővítés céljából. Ez a teljes termelés 1—2 százaléka, tehát reális pluszigény. A rendszeresen nagy tételben exportra dolgozó szövetkezetektől, vállalatoktól mindig ilyen megoldást kérünk, előre bocsájtva azt is, hogy ez természetesen nem szívesség. A termelő üzemek általában vállalják is ezt a feladatot. — Az eredményt tudjuk: mégis sokkal több helyi árura lenne szükség. Ennek szerintem az a fő oka, hogy a két partner (termelés-kereskedelem) nem jön össze. Ha a termelőnél vizsgáljuk a kérdést, szinte minden válasz így kezdődik; „ .. .én adnám, de ..Ugyanez a kereskedelmi vállalatnál: „ ... én megrendelném, de ...” A felelősség tehát kölcsönös, létre kellene jönni a partneri kapcsolatoknak. Gyakran megfeneklik: sok a kényelmesség, esetenként kevés az ötlet, ma is egymásfél évtizedes módszerekkel akarnak érvényesülni sok helyen, ez pedig már nem megy. Teljesen kihasználatlanok például azok a lehetőségek, amelyek a megyébe települt textilgyáraknál vannak: olcsón beszerzett anyagból olcsó ruhákat lehetne készíteni — de évek óta nincs előrelépés, pedig a vásárlónak is előnyös lenne. — Egy másik figyelemreméltó tapasztalat: szinte mindenütt az a cél, hogy £ gyszer írtam egy humoros elbeszélést. Tizenkét oldal volt. Felutaztam Hó- belebanc városába, ahol a Sa- va-borsa című szatirikus folyóirat megjelenik. — Az ötlet jó — mondták a szerkesztőségben. — De kissé hosszú. Nyirbálja le a sallangokat. lényegére rövidítse. Hazatértem. Sokáig ültem íróasztalom mellett. Néhány mondatot kihúztam. Többet sehogy sem tudtam — még ha megpukkadok is. Egy hét múlva megint odaálltam a Sava-borsa szerkesztője elé. — Bátorkodom jelentkezni -*■ közöltem humorosan —, utasítását teljesítettem: az elbeszélés sallangjait lenyírbáltam. A szerkesztő átlapozta kéziratomat ... Még három napig rövidítgettem az elbeszélést. Még három mondatot húztam ki. Több Yitalij Jenes: A lényeg azonban sehogy sem ment! Egy szó mint száz — megsértődtem és felhagytam az egész dologgal. Vagy három hónap telt el. Egyszer a telefonhoz hívtak — Jó napot. Itt a Sava-borsa szerkesztősége, Nos, mi újság? Lerövidítette az elbeszélését? Igen? Remek! Éppen maradt egy kis hely a. lapban. Sürgősen nyomdába kellene adni. Nyomtatványként küldi el? ... Túl ■sokáig tartana. Siessen a postára, kérem, és táviratilag továbbítsa a szöveget. Elmentem a postára. — Ez az? ... — a távírásznő rám nézett. — Ezt az egészet akarja sürgönyileg közölni? De hát tudja maga, mibe kerül ez? Fogtam a szöveget és megint hozzáláttam a rövidítéshez Tizenkét oldalból mindössze tizenkét mondat maradt. . Másnap a szerkesztő megint felhívott telefonon — Hát ez remek — dicsért. — Kitűnő humoreszk lett belőle! Gellért György fordítása A nyíregyházi Kelet Áruházban évente 250—300 ezer pár cipőt adnak el. Ebből 30—40 ezer készül a mi megyénk gyáraiban, szövetkezeteiben. (Elek Emii felvétele) „nyereséget” termeljenek. Szemléletváltás dolga, hogy ez másképpen hangozzék: „úgy termelni és igényt kielégíteni, hogy nyereségünk legyen”. A tízezer darabos szériákból a helyi kereskedelem nem tud eleget venni, hiszen változatos árut keres. Mindenesetre egy bizonyos frissülést tapasztalunk, közeledett is az ipar a kereskedelemhez, de nem elég élénk és kezdeményezőkész ez a kapcsolat. Szakítani az avulttal Dr. Hagymásy József, a kereskedelmi osztály vezetője: — Lényeges változások tanúi vagyunk ezekben az években, összességében nőtt a helyi áruk aránya az üzletekben, de kedvezőtlen jelek is vannak. Cipőből például megoldódott a gond: a megye cipőipara nagyjából any- nyi árút ad a megyei ellátásra, hogy az kellően gazdagítja a választékot. De például a Szabolcs Cipőgyár Fehér- gyarmaton és Vásárosna- ményban is felszámolta saját üzletét. Bútorból is sokkal jobban állunk, mint néhány éve. Igaz viszont, hogy egyetlen olyan nagy gyár, mint a mátészalkai (amellyel igen jó kapcsolatok alakultak ki a megyében is,) lényegesen befolyásolhatja a helyzetet. — Érzékeltetésképpen néhány számadat. A megye évi kereskedelmi forgalma 13,5 milliárd forint. A nagykereskedelmen kívüli beszerzés (a helyi árualapok számottevő része) 663 millió forint volt. Ez 4,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de ugyanez idő alatt az áruforgalom 12 százalékkal nőtt. Mindenesetre a 663 millió forint értékű áru több, mint a két nyíregyházi nagyáruház teljes forgalma. A helyi árualapok tavaly leginkább a ruházati szakmában nőttek, 12 százalékkal, holott az összforgalom csak 6,2 százalékkal. Vannak tehát kiaknázatlan lehetőségek; a ruházati szakmában is több év szervező munkája érett be. De beérett Biztatás szebbre, jobbra, ofcsóbbtanács ipari és kereskedelmi osztálya. Nyilvánvaló azonban, hogy a feltételek sem azonosak az egyes cikkcsoportoknál. A cipőipar például jól fejlett, szélesedett a ruházati ipar is — ezek a területek tehát lényegesen jobbak a boltok választékát tekintve is. A vegyesiparcikkeknek (amelyekre különösen nagy szükség lenne) sajnos nincs megfelelő ipari háttere (sem vállalati, sem ipari szövetkezeti). A termelőknél, a kereskedelemben, s az irányító szerveknél folytatott beszélgetésekből azonban az is kitűnt, hogy mégis lehetne több helyi árú.. Ehhez azonban több kezdeményezésre volna szükség. A KISZÖV nagyobb segítségére például, bemutatók, ankétok szervezésében. Hiányzik egy szövetkezeti bemutatóterem is. A Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat, vagy legnagyobb egysége, a Kelet Áruház az eredményei ellenére is tehetne többet, mégpedig a termelők és a szövetkezetek partnerként történő összehozásával. Ebben a helyi tanácsok is többet segíthetnének. Végül két vélemény, a megyei tanács vb két osztály- vezetőjétől. Sándor József: — Arra bíztatjuk a gazdasági vezetőket, hogy gyártsanak szebbet, praktikusabbat, olcsóbban, s ebből érjenek el nagyobb forgalmat, a megyében is. Dr. Hagymásy József: — Csak akkor érhetünk el jobb eredményeket, ha újra érték lesz a jó kereskedő, s a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek szakemberei kevesebb időt töltenek az íróasztaloknál. Marik Sándor Ingázók A tárgyalóteremből Részegen vezette kocsiját ra A helyben, közelben készült választékos áruk tehát nemcsak a vásárlókat foglalkoztatják. Többet szeretne beszerezni belőle a kereskedő is — hiszen az ilyen áru sokszor különösen kelendő ÉvrőL évre találkozókat, bemutatókat szervez a megyei H hír egyetlen mondat: ingázók klubja nyílt Balkányban. Van hasonló a megyében, nem is egy, működtetnek ingázóklubokat a vállalatok a városokban. Ugyanilyen klub azonban nincs Dankó József, a nagyközségi tanacs elnöke mondta el a klub születéséről: — A községből sokan járnak el dolgozni. Sehogyan sem fértünk ezekhez az emberekhez. Hajnalban utaznak, este hazaérnek. A felmérések azt mutatták, hogy az ingázók művelődési lehetőségei rosszak, kevesen tanulnak közülük. Nos, vagy száz ember utazik tőlünk rendszeresen a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalathoz. Mi megkerestük őket, hiszen a vállalatnak sem mindegy, hogyan élnek a dolgozói. Az egyszeri találkozóból rendszeres kapcsolat lett. Próbáltuk ezt más, megyén belüli vállalatokkal is elérni, de nem sikerült. Hajdúban a vállalat szakszervezeti bizottsága lett a partnerünk. Megbeszélték, hogy mit tehetnének. Elkezdték, a műsorcseréket, évenként háromszor. Komplett bal- kányi brigádok dolgoznak ott. „Amikor kommunista műszakot szervezett, és ezek a brigádok is dolgoztak, ebből a pénzből segítették a kultúrházunkat.” Helyet adtak az ingázók klubjának, és programot is tudnak adni. A vállalat harmincezer forintot juttatott a berendezéshez. Két szándék a megyehatárokon átlépve találkozott^ Talán az sem véletlen, hogy Hajdú-Biharban már híre van a Balkány—Debrecen- kapcsolatnak, és a közeljövőben ott a szakszervezetek megyei tanácsa az üzemek és községek kapcsolatáról ankétot rendez. Az ankét előadója a balkányi tanácselnök lesz. □ hír a? ingázók klubjáról valóban egyetlen mondat, de ahhoz, hogy ezt leírjuk, Balkányban el kellett kezdeni, következetesen folytatni kellett valamit. Járt utat kellett építeni a ritkán jártból. Lehetett, és ez talán figyelmeztetés lehet a nagyüzemeinknek. Bartha Gábor szeptember 28-án délután Nyírbátorban a 29 éves Bíró Lászlót, aki a városban motorozott, így őt 3000 forintra büntették és egy évre eltiltották a járművezetéstől. Közepesen ittas állapotban motorozott október 8-án Nyírmi-- hálydiban Czakó János 39 éves helybeli lakos, s ezért a bíróság 3000 forintra büntette, mellékbüntetésként pedig egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Négy deci pálinkát ivott még munkahelyén tavaly jűlius 6-án délelőtt Moga Boldizsár 29 éves szamosszegi lakos, aztán nem mit kedve dolgozni, s úgy határozott, hogy hazamegy. Gyalogolni sem akart, s bár jogosítványa nem volt, a kórház udvaráról elvitt egy motort. Részegen ment vele haza Szamosszegre, de ő is rajtavesztett. A bíróság hat hónapi szabadságvesztésre ítélte és másfél évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés vég rehajtását a bíróság két év próbaidőre felfüggesztette. ’ Valamennyi ítélet jogerős. Szinte hetente számolunk be olyan járművezetőkről, akik ittasan ültek a volán, vagy a motor- kerékpár kormánya mögé, s min-- ’ dig. leírjuk, hogy a jelentős ösz- szegű pénzbüntetés mellett legalább egy évre elvesztik jogosítványukat is, ám ennek ellenére sem csökken az ittas vézetők száma. Most újabb öt ittas vezetőről lesz szó. Weibli Zoltán 30 éves nyírbátori lakos október 4-én részegen vezette kocsiját, s bár balesetet nem okozott, egy igazoltatásnál rajtavesztett. A bíróság 4500 forint büntetést szabott ki rá és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Hudák Ferenc 43 éves nyírbátori lakost szeptember 15-én délután igazoltatták, amint segéd- motoros kerékpárjával. Nyírbátorban közlekedett, s kiderült, hogy mielőtt motorra ült, alaposan felöltőit a garatra. A bíróság 4000 forintra büntette és egy évre elvette a jogosítványát. Jóval kevesebbet ivott, de azért ittasnak minősítette a vérvétel
