Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 1. Közlemény az MSZMP KB Kieséről Kriangszak Csamanand thaiföldi miniszterelnök bejelenti lemondását a parlamentben. (Kelet-Magyarország telefotó.) Kriangszak Csamanand előrelátó volt: még mielőtt végképp leszavazták volna a parlamentben, bejelentette lemondását. A thaiföldi kormányfő kozmetikázott távozásának az volt az előzménye, hogy országszerte napról napra nőtt az elégedetlenség a kabinet gazdaságpolitikájával szemben. Az ellenzék ezt a helyzetet kihasználva kikényszerítette a parlament rendkívüli ülésének összehívását, amelyen bonckés alá vették a tábornok-kormányfő gazdasági intézkedéseit és az ország egyéb szempontból sem rózsás helyzetét. A bírálatok sortüzéből hétfőre valószínűsíthető bizalmatlansági indítványt —a bukást — a miniszterelnök azonban nem várta be: önként távozott posztjáról. A 45 millió lakosú Thaiföld az utóbbi évek gazdasági eredményei ellenére ma is a világ legszegényebb államai közé tartozik. A hadsereg segítségével 1977 októberében hatalomra jutott Kriangszak Csamanand a külföldi tőke bevonásával, a délkeletázsiai ország kapitalista fejlődésének meggyorsítását kívánta elérni. A kezdeti eredmények után azonban Thaiföld politikai és gazdasági stabilitása megrendült: az infláció soha nem látott iramban felgyorsult, emelkedtek a megélhetési költségek stb. Az elégedetlenséget fokozta a tábornok-kormányfő kemény belpolitikai vonala, amellyel a baloldal szervezkedését szigorúan megtiltotta, a politikai pártok tevékenységét korlátozta. Kriangszak Csamanand kormányzása idején Thaiföld ismét a nemzetközi érdeklődés előterébe került. Eleinte úgy tűnt, hogy külpolitikájával rugalmasan alkalmazkodik az indokínai realitásokhoz. Ellátogatott Moszkvába, s Bangkokban fogadta Pham Van Dong vietnami miniszterelnököt. Ma viszont éppen ellenkező előjelű megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi: a Pol Pot-rezsim tavaly januári bukásától kezdve támogatja az újjászülető Kambodzsára támadó bandákat. Kriangszak Csamanandnak nem elhanyagolható szerepe volt abban, hogy felerősödhettek azok az amerikai— japán—kínai törekvések, amelyet a délkelet-ázsiai nemzetek szövetségét, az ASEAN-t katonai tömbbé kívánják átalakítani — Vietnam, Laosz és Kambodzsa ellenében. Erre utal, hogy az utóbbi időben ismét megnövekedtek az amerikai fegyverszállítások Thaiföldre. Várható-e változás a délkelet-ázsiai ország külpolitikájában Kriangszak Csamanand távoztával? Ma még nem tudni. Az mindenesetre tény, hogy a leköszönt tábornok-kormányfő kezdeti külpolitikai törekvései hozzájárultak Indokína feszült légkörének enyhítéséhez, az utóbbi egy esztendőben megtett lépései viszont hátráltatták azt. (Folytatás az 1. oldalról) dések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki záróokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a bélügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek kétoldalú kapcsolatai a tőkés- országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljon a népék közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Népköztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. A Központi Bizottság áttekintette a párt XII. kongresz- szusának előkészítését és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket. Eredményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a községi, a városi, a budaipesti kerületi, a járási és járási jogú, valamint a városi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősség- teljesen adtak 'számot az ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi, irányelveket. A társadalmi és tömegszervezetek vezető testületéi is széles körűen megvitatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszervezetekben aktív és érdemi vita folyt; az eredmények számbavétele mellett nyíltan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegészítő javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Az irányelvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyilatkozásokban kifejezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik'a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaver- seny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának Kongresszusi műszakok szervezésére tett kezdeményezésével. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta .a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság megtárgyalta a kongresszusi fel-, készülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglegesítette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napirendjére vonatkozó javaslatát: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: A fellebbviteli bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. SHI III sala A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól. (MTI) Konczek lizsef tudomáiyos-fantasztikus elbeszélése 9. — De mi ez a zörej ? — kérdezte a Fiú. Az Equus parancsnokának szavaitól még mindig kábultak voltak egy kicsit. Hallgattak. — Mintha a terger csapkodná a partot... — Vagy egy gőzhajó dohogna ... — Gőzhajó? Mi az? —' Te is tanultad — nézett a Helyettes szigorúan a Fiúra. — Szép ez a dörej — mondta a Fiú. — Szép? Az öreg elmosolyodott. A Helyettes csendet parancsolt felemelt kezével. Üjra a parancsnok hangját hallották. — ... szétzilálva feküdt az információ. Harc közben megsérült az űrhajó. A Központnak küldendő információ fémládáit kellett felhasználnom a kijavításához. Természetesen ehhez csak akkor foghattam hozzá, amikor már aludtak mind. Sorra kellett őket elejtenem. A lázas kutatás közben megfeledkeztem Za-arkairól. Za-arkai mindig elkószált, együtt sétált a törzsből való lánnyal, Ki-torral. Amikor engem kizártak az űrhajóból, még nem titko- sitottam az összegyűjtött anyagot, de velem volt a zárkombinációt teremtő kulcs, a műszer. Kevés időm maradt. Benn idegesen, felin- dultan keresték az anyagot, tudtam nemsokára ráakadnak, nekem pedig kevés időm maradt egy nehéz kulcs teremtésére. Za-arkai és Ki-tor olyan csendben sétált egymás mellett, hogy tudtam, ez az érzés, amit ők élnek át, ez nem jellemző senkire az anyag után kutató legénység közt. A szerelmüket választottam elrejtési kulcsnak. Egészen pontosan nem mást, mint Ki-tor szívdobogását. Ez a zaj, ami a beszédem közben hallható, Ki-tor szívdobogása. Mindent átvizsgáltak, feldúltak. Napokig elemezték az anyagot, de Za-arkai akkor már régen aludt. Ki-tor mellett a kunyhóban. A törzs varázslói mágikus varázslatokkal akarták visszatéríteni az életbe, de nem sikerülhetett. Egyedül Za-akari tudta volna megfejteni az információt. Az elrejtés technikai részletei is érdekelnek benneteket, tudom. Nos, az ember két biohullámáról már az elemi iskolában tanultatok. Régi tankönyvek alfa és béta hullámnak nevezi ezeket. Mi úgy nevezzük, hogy a piros és a kék sáv. A piros sáv a pozitív, a kék a negatív érzelmeké, s azt is tudjátok, hogy egyedül a mi civilizációnk tudta megoldani az érzések pontos leolvasását. Műszerekkel kimutatni az érzelmi helyzeteket már a régi öreg civilizáció is tudta. Ám, azt, hogy milyen tartalom felel meg a műszeresen, tehát formálisan észlelt érzésnek, sohasem. Mi tudjuk. Azzal, hogy Za-arkait elaltattam, megakadályoztam, hogy rajta kívül más megfejtse az információt. Hiszen Za- arkai volt a legszerelmesebb. Za-arkai és Ki-tor éber állapotban mért szívdobogása olyan, hogy ez a sajátossága megvan minden szerelmespár szívdobogásában. Ezért: üdvözlet a szerelemnek, üdvözlet azoknak, akik szerelemmel jöttek a Földre. Washingtoni levelünk A manipuláció j hatalma ,,v" i I ___ i mikor arra a kérdésre keresünk választ, hogy egy oly racionális gondolkodású nép, mint az amerikai, miként manipulálható ennyire a háborús hangulat- keltéssel, akkor nem elégedhetünk meg a sztereotip európai válasszal az amerikaiak hiszékenységéről, hagyományos tájékozatlanságáról. Nem gondolom, hogy mi, európaiak, a java részt 800—1000 éves nemzeti történelmünk magaslatáról jogosan tekinthetnénk „fel nem nőtt’ nemzetnek a 200 éves Egyesült Államokat. Igaz, talán mi többet olvasunk, nagyobb értékű színházi, zenei életet élünk, mint az amerikai tömegek, Európa mégis már kétszer bizonyult a történelemben — nem is olyan régen — védtelennek a háborús . manipulációval szemben. S talán éppen ezért, ma Európa mindkét fele — más és más nézőpontból ugyan, de — ha- ■ somló nyugtalansággal és bizonyos értetlenséggel tekint ar- j ra, ami Amerikában történik. Az idei elnöki üzenet „az Unió helyzetéről” olyan be- j nyomást kelt, mintha az Egyesült Államok kész lenne kockáztatni egy „korlátozott háborút”, hogy biztosan rátehesse a kezét a Közel- és Közép-Kelet olajkincseire. S ehhez — 5 legalábbis egyelőre — támogatást kap az állampolgárok többségétől, akik egyáltalán inem látszanak felfogni, milyen veszélyeket rejt magában mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok folyamatos rombolása. Bármennyire képte- ; lenségnek hangzik, de így van: az amerikaiak nagy hányada elhiszi politikusainak, hogy a Szovjetunió közvetlenül fenyegeti a nyugati világ olaj ellátását, gazdaságát, fennmaradását, vagyis azokat a bizonyos „életbevágó érdekeket”. Kétségtelen, hogy az amerikai közgondolkodásba job- j ban sikerült a polgári rendszernek beépítenie és a „hazafi- / Sággal” azonosítani a kommunistaellenességet, a szovjetéi- i lenességet, mint bármely más tőkés országban. De ez még : i nem magyarázat arra, hogy az a közvélemény, amely a nyáron többségében támogatta a SALT—2-t, decemberben j miért vette szó nélkül tudomásul: az elnök átmenetileg be- I ; fagyasztja ennek a rendkívüli jelentőségű nemzetközi 1 ; egyezménynek a ratifikálási folyamatát. A legkézenfekvőbb természetesen „a” sajtótól, „a” te- : levíziótól, „a” rádiótól számon kérni a közvélemény tudatos, raffináít megdolgozását. Kézenfekvő, de ez csak fél vá- f J I lasz a kérdésünkre. A minap az ország egyik legjobb pub- I licistája, David Broader azon kesergett egy tv-műsorban, j hogy nem csak a sajtó és nem is mindig a sajtó felelős a közvélemény manipulálásáért: a sajtót is manipulálják. Sajnos Broader panasza általában jgaz. Hiszen a lap, ; vagy a hirdetésből élő televízió itt AmerTkáBan íőkés''\fáT-"j lalkozás. Van újságíró, akit az ebből következő torz tájékoztatás elszomorít, van, aki fel sem fogja, csak csinálja, „hiszen ezért kap fizetést”, s van, aki tudatosan ferdít, j túllicitál, liheg, aki „be akar vágódni”. Hogy kinél? A tu- j lajdonosoknál — akiké a lap, a tv-hálózat, az ország. Va- : gyis elsődlegesen azoknál, akik „megcsinálták” az esemé- I nyékét: az Amerikát vezető politikusoknál. Ügy tűnhet, mintha ennek a mechanizmusnak a felpörgetésével az amerikai politikában végbement valamilyen fordulatot „adtak volna el” nagy sietve a közvéleménynek. Pedig, ha az előzményekre visszatekintünk, tulajdonképpen nem találunk igazi fordulatot. A mai helyzetet — ahogy ; Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB egyik vezető külpolitikai - személyisége a Newsweekben írja — „az utolsó néhány év alatt hozták létre”. S valóban: azok, akik az események f mélyebb logikáját követték, azt mondják: az lett volna a 5 csoda, ha a SALT ratifikálása nem ütközik súlyos akadá- ! lyokba. Hiszen attól kezdve, hogy Carter az egyezményt j aláírta, az egyik fegyverkezési programot a másik után terjesztette a törvényhozás elé. S hogy ezeket jóváhagyják, egyik válság követte a. másikat: szeptemberben Kubáról, ■ majd Észak-Jemenről harsogtak. Azután a vietnami és j ; kambodzsai menekültügyet kötötték össze Amerika esetle- i ges thaiföldi katonai elkötelezettségével. Ezt követte a sah i befogadása és nyomaiban a túszválság, vele pedig a fényé- ■ j getés: „Amerikaiak, nem lesz olajotok!” S végül az afgán , kérdés, amelynek ürügyén be akarnak vonulni a Közel- és ■ Közép-Keletre. Teljesen nyilvánvaló, hogy ha nincs afgánügy, lett vol- 1 na más ürügy. A katonai fejlesztési programokat sorra el- I fogadták, a SALT-ot pedig már akkor félretették, amikor j • Afganisztánról még szó sem volt. Carter már az iráni ügy- i ben belebújt az „erős”, sőt katonás elnök, a „főparancsnok” j egyenruhájába, körülötte úgy alakították a dolgokat, hogy | közben a kétszámjegyű és állandósuló inflációról, a közelgő j recesszióról, a hét-nyolc milliós munkanélküliségről többé ne essék szó. I i hogy miért mindez? Nos, az a Carter, aki még két i k^l hónappal ezelőtt 1:2 arányban a liberálisabb vetély- | •ív.;..d társ mögé szorult, vajon a „nemzetközi helyzetre” való átnyergelés nélkül hogyan előzhette volna meg Kenne- dyt 2:1 arányban, hogyan fordíthatta volna meg másképp a választási harc tendenciáját? Íme, ilyen erősek azok a ráhatások, amelyek az átlagamerikait ebben a játékban érik. Először elvették az üzemanyagát, majd megfenyegették, hogy „jönnek a szovjetek”, már itt vannak Kubában. Az iráni fordulat idején telesírták a választók fülét Amerika gyengeségéről, kiszolgáltatottságáról a Közel- és Közép-Keleten:, s ebbe a teherámi túszdráma is jól besegített. Végül pedig megígérték, hogy mindent rendbehoznak, az elnök felveszi a vaskesztyűt, megfékezi a bajok mögött álló kommunistákat, a Pentagon röpködő szuperhadosztá- lyoikat hoz létre, Amerika telerakja nukleáris bombákkal Európát, gondoskodik a közel-keleti olaj védelméről (mintha a tulajdona lenne) és megleckézteti Iránt, ha kell, a Szovjetuniót is, mert Amerika megint rettenthetetlen és egységben sorakozik fel. Itt tartanak ma és nem lehet tudni, mit tartogatnak még őszig, a tényleges választásokig a világ számára. Washington, 1980 március. rSicaluí Jl. cj-iinán Napi külpolitikai kommentár A tábornok lemondása w a nMVvfrsFfltflg Szikszai Károly rajza.
