Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
1980. március ”6. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás A lakó érdeke Bakos Sándor, Kisvárda, Felszabadulás lakótelep 14/D jelű épülete lakójának levelét vaskos aktacsomó egészíti ki, amely egy három négyzetméteres helyiség használati jogának eldöntése ügyében született. A vita az említett épület lakói — lakásszövetkezeti tagok — és a kisvárdai „Üj város” Lakásépítő és Lakásfenntartó Szövetkezet között folyik. Levélírónk a történtekről így ír: „1975 őszén az OTP-tőI megvásároltam jelenlegi lakásomat ... A vásárlás után beléptem a lakásszövetkezetbe is. A belépési nyilatkozat aláírása annyit jelentett, hogy lemondtam a rám eső telekrész, közös helyiségek stb. tulajdonjogáról. 1979-ig nem is volt semmi problémánk. A szövetkezet irattárnak használtja ma is a ház műszaki leírásában szeméttárolóként szereplő helyiséget. Nem volt ekkor még rá szükségem, a többi lakónak sem. Ám jöttek a gyerekek, a játékoknak, ródliknak kellene a hely. Felkértük a szövetkezetét, hogy ürítse ki a közös helyi- ségpt----” 1 A szövetkezet viszont ragaszkodik továbbra is a kérdéses helyiséghez, hiszen irodahelyiségük rendkívül szűkös. A lakókat tájékoztatták, hogy a közös helyiségek a lakásszövetkezet tulajdonában vannak, a tagok azoknak csak használói. Álláspontjukat a Kisvárdai Városi Tanács műszaki osztálya is megerősítette, amikor a lakók innen is segítséget kértek. Még annyi megjegyzése volt a műszaki osztálynak: „... Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a szövetkezet a közös helyiségeket a lakók beleegyezése nélkül igénybe veheti. Jelen esetben azonban nem közös helyiséget, hanem kiszolgáló helyiséget foglalt el és ezzel nem sérti a lakóközösség érdekeit.” Közben a szövetkezet békéltető tárgyalást hívott össze. A békéltető bizottság emlékeztetőjében ezt olvashatjuk: „... a lakásszövetkezetnek nincs joga sem a Felszabadulási lakótelep 14- es számú épületének D. lépcsőházában, de más épületben sem igénybe venni saját céljára a közös használatú helyiségeket. Ezek kizárólagosan az épületben levő lakások tulajdonosainak, használóknak tárolási igényeit van hivatva kielégíteni... A bizottság méltányosnak tartja a kiürítésre 15 nap határidő megadását ...” Azóta jó néhány „15 nap” eltelt már és mindenki ragaszkodik makacsul a maga igazához. A lakók esetleg a birósághoz is fordulhatnak, ha ezt mindegyikük vállalja, de lehet, hogy nem. Talán nem is volna helyes, ha az ügyet így kellene lezárni. Hiszen ez a lakásszövetkezet is annak idején azért jött létre, hogy a szövetkezeti formában rejlő előnyöket kiaknázzák, tagjait tehát közös érdek fűzi össze. Helyes volna, ha ebben a szövetkezet legfőbb testületi szerve, a közgyűlés döntene. Soltész Ágnes KÖSZÖNET Nemrég egy doboz datolyát vásárolt feleségem a Búza téri ABC-ben. Ajándéknak. szánta kétéves u.nokalá- nyunfcnak. Ám a feleségem — mivel egyebet is vásárolt — siettében a pénztárnál felejtette a datolyásdobozt. Hazaérvén persze nem tudta átadni a gyereknek az ajándékot. Tekintve, hogy nem túl messze lakunk a jelzett helytől, feleségem visszament a boltba, A kettes számú pénztár kezelője, hallván a panaszt, elmosolyodott, s így szólt: „Igen, megvan a csomag datolya, vártam, hogy visszajönnek érte.” Majd kedvesem átadta az ottfelejtett portékát a pénztárosnő. Szép kereskedői erénynek tartjuk a történteket. Arra érdemesnek, hogy a nyilvánosság előtt is kifejezzük érte köszön etünket. A. B. Nyíregyháza, Tanácsköztársaság téri lakos „FELEDÉKENYSÉG” Elég gyakori az ellenőrzés városunk autóbuszain. Ennek ellenére naponta találkozunk olyan utassal, aki bérletét „otthon,felejti”, vagy érvényes menetjegyét hosz- szas keresgélés után sem találja. Hogy is találná, mikor meg sem váltotta. Ügy is fogalmazhatnánk: két forintért eladja befcsületét. Lehet, hogy Ilyenkor valamennyien hibá- ' sak vagyunk, akik ott ülünk vagy állunk mellette, és nem figyelmeztettük. Bűnösségünkben azonban van egy vigasztaló is: „utasunknak” — a bírságolás után — tálán nem fordul meg többet a fejében az effajta „takarékoskodás’’. Madár János, nyíregyházi lakos SZÉP ÉLMÉNY VOLT Mindig jó érzés tudni, hogy nem vagyunk . magunkra hagyva, s a társadalom —, a szűlkebb környezet gondoskodását lépten-nyomon élvezhetjük. Különösen szembetűnő ez egy-egy ünnep, évforduló alkalmával. Most legutóbb a nemzetközi nőnapon a helybeli termelőszövetkezet gondolt napközi otthonunk nőtagjaira. Ajándékkal kedveskedtek, s ez nagyon becses volt. Értéke ki sem fejezhető pénzben, értékmérője: mindannyiunk jó közérzete. Köszönet érte. A méhteleki öregek napközi otthonának nőgondozottjai és gondozónői. TÖBB CSERJÉT A PARKOKBA Sajnos, nem becsüljük eléggé a parkokat, az útmenti virágágyásokat. Az apró palántákat, gumós növényeket olykor letarolják, hamar kipusztulnak. Talán a cserjék „szívósabbak”, életképesebbek. Akár az útmenti ágyúsokba is lehetne ezekből többet ültetni, mintegy sövény gyanánt. Szép, dekoratív a „betomrács” között sarjadzó fű is. Csakhogy ez könnyen kipusztul, időnként fűmaggal pótolni kellene. Mint most Nyíregyházán a Tüzép-minta- bolt előtt, s a Tanácsköztársaság térem, s a Bercsényi utcában. A Bethlen Gábor utcán is eddig minden parkosításra irányuló kezdeményezés meghiúsult, az emberek gondatlansága miatt. Talán a cserjék itt is jobban meghonosodnának, mint bármilyen egynyári növény. D. P. nyíregyházi lakos BOSSZÚSÁGOK — Engem csak az vígasztal, hogy a következő megállónál leszállhatok erről a hideg buszról...! A korszerű autóbuszok — mint a Tárcái és Nyíregyháza között közlekedők — fűt- hetők. Mégis az említett útvonalon utazók dideregnek a jéghideg autóbuszokban, mert a kocsik fűtetlenek. Nem tudni: a fűtőberendezés mond- ta-e fel a szolgálatot, vagy az emberek egészségét kockára tevő ésszerűtlen takarékosságról van-e szó? Még egy bosszúság: sokszor hosz- szú ideig kell várakozni az üres autóbusz előtt, mert érthetetlen okból csak indulás előtt néhány perccel engedik felszállni az utasokat. Ez a mostoha időben bizony szintén' kellemetlen, mint az is, hogy az utasoknak kell kitalálniuk — a sok közül —, melyik az az autóbusz, amelyik letér a görögszáliási állomásra, vagy egyéb helyre. Az illetékesek ezt a talányt az autóbusz ablakában elhelyezett táblával megoldhatnák. T. E. nyíregyházi lakos BÜTORKÄLVÄRIA Ez év január 19-én a nyírbátori bútorüzletben egy „Topolog” elnevezésű román első osztályú szekrénysort vásároltam. Minden egyes darabja papírdobozba volt csomagolva, ahogy a gyárból kihozták. így csak otthon vettem észre, hogy az egyik szekrény sarka letört. Azonnal reklamáltam, és kértem az üzletet, hogy cseréljék ki, hiszen akkor még volt belőle több is. Kérésemet nem teljesítették, hanem tanácsot adtak: írjak Nyíregyházára a javítószolgálatnak. Megtettem, onnan ki is jöttek, jegyzőkönyvezték panaszomat. Majd március 19-én a fővárosi JAVSZER-től kaptam egy értesítést, hogy ügyem nem tartozik a garanciális kötelezettségek körébe, mert külső behatás eredményeként keletkezett a hiba, s hogy a késedelmes bejelentésem miatt az átadó vétsége nem bizonyítható, így lezárták reklamációmat. Elintézetlenül. Ebbe én nem törődhetek bele, hiszen 25 500 Ft-ot adtam ki egy első osztályú bútorért, melynek minőségé nem üti meg ezt a szintet. Valahol orvosolni kell panaszomat, hiszen ezt a garanciális jog biztosítja. Szilágyi Lajosné Hodász, Petőfi S. u. 42. szám Szerkesztői üzenetek Kocsis István kislétai, Garda István mátészalkai, Ecsedi Miklósné fehérgyarmati, Szabó László méhteleki, Galambfi Lászlóné nagykállói, Orosz Árpádné nyírparasznyai, Pokol Ernő győröcskei lakosoknak levélben válaszoltunk. özv. Berényi Miklósné nyíregyházi, Fazekas Gábor porcsalmai, Eszenyi József kisvárdai, özv. Treszkai Andrásné buji, Kálmán Gyula tiszaszalkai, Bor Sán- dorné nyíregyházi, Szűcs Károlyné kótaji,^ Márton Istvánná biri, özv. Kertesi Istvánná nagyhalászi, Bokor Sándorné kéki, Torma László nagykállói, Hatházi Pálné nyírbátori, Némedi Varga Gyula nyíregyházi, Varga Gyuláné nyíregyházi, Juhász Istvánná pátrohai, Almási Jánosné fehérgyarmati, Tóby Klára sényői, Kovács Istvánná nyírszőlősi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Nagy Gábor kisvárdai, Nagy Béláné szabolcsveres- marti és Orosz Lajos aranyosapáti lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tarr Mihály ibrányi lakost a társadalombiztosítá- si igazgatóság nyugdíjosztálya tájékoztatta, hogy az 1975. évi II. törvény alapján a munkaképtelenségi járadékban részesülő házastársa akkor jogosult házastársi pótlékra, ha 65. életévét betöltötte, vagy 100 százalékban munkaképtelen. Levélírónk öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényét a társadalombiztosítási igazgatóság még vizsgálja, ennek eredményéről határozatban fogják tájékoztatni olvasónkat. D. Mihály nyíregyházi lakos — a nyíregyházi Irodaház üzemi konyhai étterem mellékhelyiségével kapcsolatos — észrevétele alapján a Nyíregyházi városi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat intézkedett. Mérkvállaj község lakóinak észrevételére a Debreceni Postaigazgatóság értesítette szerkesztőségünket, hogy a postahivatal előtti levélszekrényt — melyet korábban illetéktelen személyek megrongáltak — visz- szahelyezték a szükséges javítás elvégzése után. Egyben kéri a postaigazgatóság a lakosság segítségét, hogy a hasonló károk megelőzése érdekében legyenek a segítségükre. Az illetékes válaszol KÖZVETLEN JÁRATOK A „16-os busz” című cikkben közölt észrevételre közöljük, hogy a 16-os helyi járatú autóbusz útvonalának és menetrendjének kialakítása előtt vállalatunk részletes felmérést és vizsgálatot tartott. A felmérésen belül utasszámlálást is végeztünk. A Közúti Tudományos Kutató Intézet által Nyíregyházára kidolgozott közlekedésfejlesztési terve ugyancsak javasolja a 16- os autóbusz jelenlegi útvonal- vezetésének fenntartását. Megjegyezzük, hogy a Déli ipartelepről utazók a városközpontba átszállás nélkül is eljutnak, ugyanis a Jókai tér és az említett városrész között a 15-ös autóbuszok iS közlekednek. Volán 5. sz. Vállalat, Nyíregyháza ÜLÉSHUZAT A március 12-i Fórum rovatban szóvá tették, hogy áruházunkban az újsághirdetésben jelölt időpontban a reklámozott áru nem volt kapható. Közöljük, hogy a bevásárlónapi cikklista összeállítása és az újsághirdetés feladása több nappal korábban, előre történik. A bevásárlónapra összeállított termékeket a forgalomból kivonni indokolatlan, a lakossági ellátással ellentétes lenne. Így fordult elő az, hogy a cikklista összeállítása és a leértékelés közötti időben a vásárló által keresett autóüléshuzat már a leértékelés előtt — teljes áron — értékesítést nyert. A cikkből okulva, figyelmeztettük az áruházi osztály vezetőjét, hogy a jövőben csak olyan árut javasoljon hirdetésre, amelyből hosz- szabb időszakra elegendő készlettel rendelkezik. Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat Nyíregyháza Jogászunk válaszol A kisajátításról A tulajdonközösség megszüntetéséről Perköltség válás esetén A tulajdonjog megszerzése K. M. nyírbátori levélírónk kisajátítással kapcsolatosan több kérdést tett fel. Többek közt a kisajátítási árral kapcsolatosan érdeklődött levelében. Tájékoztatjuk, hogy amennyiben 400 négyszögölnél nagyobb beltelki ingatlan kerül kisajátításra, a kártalanításnál tulajdonosonként 400 négyszögölig telekárban fizetik a kártalanítást, az azon felüli részt mezőgazdasági ingatlannak kell tekinteni, mely esetben az aranykorona-érték az alapja a kártérítésnek. Űjabb házhelyvásárlás esetén nincs vásárlási előjoga levélírónknak, de ha a kisajátítási kártalanítási összegből újabb ingatlant vásárol, a kártalanítási összeg erejéig nem kell vagyonátruházási illetéket fizetnie. A telekkialakítást és annak módját levélírónk nem szabhatja meg, annak megvannak a törvényi előírásai. Az ingatlan értékének számos szempontja van, amelyet a törvény meghatároz, de a legfontosabb, hogy a kártalanítás mértékének igazodni kell a mindenkori napi forgalmi értékhez. Hatházi Ödön cégénydányádi lakos levelében arról érdeklődik, hogy a tulajdonközösség megszüntetésének milyen módjai vannak. Amint írja, testvérével tulajdonközösségben van, törvényeink értelmében a tulajdonközösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs, bármikor kérheti. A tulajdonközösség megszüntetésének módjai mindenekelőtt a természetbeni megosztás, ha erre mód van: ezen túlmenően egyik tulaj.donostárs megvásárolja a másikét, vagy értékesítik az ingatlant és a vételáron osztoznak, a tulajdoni aránynak megfelelően. A tulajdonközösséget egyezséggel meg lehet szüntetni, ha egyezség nem jön létre, a bíróság dönt az ügyben, kérelemre. A bíróság számos szempontot vesz figyelembe annak eldöntésénél, hogy kit jogosít fel arra, hogy a másik illetőségét megvásárolja. Lényeges szerepe van ennél a fizetőképességnek, mert hosszú részletfizetési kedvezményre nem lehet számítani. Gerzson Károlyné mátészalkai olvasónk írja levelében, hogy felszólítást kapott az ügyvédtől, hogy a válóperével kapcsolatban 500 Ft-ot fizessen be az ügyvédi munkaközösség pénztárába. Levélírónk ezt sérelmezi, mert mint írja, ő nem egyezett bele a házasság felbontásába, nem közös megegyezéssel válnak, kérdezi, köteles-e fizetni? A házasság felbontását a bíróságtól valóban lehet közös megegyezéssel kérni, de a házasságot akkor is fel lehet bontani, ha a bontást az egyik fél ellenzi. A bíróság ilyen esetben azt vizsgálja, hogy a házasság olyan reménytelenül feldúlt-e, hogy már nem lehet számítani arra, hogy a házastársak között a normális kapcsolat helyreáll, mert ebben az esetben a házasság elvesztette tartalmi létjogosultságát, azt fel kell bontani. Ítélet esetén a bíróság a perköltség viselése kérdésében is dönt és nagy a valószínűsége annak, hogy a bíróság ítéletében olvasónkat részperköltség megfizetésére kötelezte 500,— Ft összegben és a jogerős ítélet alapján kéri a munkaközösség a megítélt 500,— Ft-ot. Teremi Mihályné kisvárdai levélírónk érdeklődik, hogy ha az elvált férjével közös tulajdonú ingatlant hosz- szú évek óta csak ő használja, ezzel automatikusan megszerezte-e a férje illetőségének a tulajdonjogát? Tájékoztatjuk levélírónkat, hogy az említett címen nem szerez tulajdonjogot, de a tulajdonközösség megszüntetését akár levélírónk, akár a férje kérheti. Miután itt házastársi közös vagyon megszüntetéséről van szó, nemcsak az ingatlan értéke számít az elszámolásnál, hanem fel kell mérni mindazt a vagyont, amely az életközösség megszakadásakor megvolt, akár ingó dolog volt, akár ingatlan. Meg kell állapítani azok értékét, és ezen kell fele-fele arányban osztozni. Akinél a közös vagyonból több van, az tartozik a másik félnek a különbözetet megfizetni.
