Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 26 Termőre fordult évek MINDIG JÓLESIK VISZONTLÁTNI MAGUNKAT, a megyét filmen, képernyőn, s nem csupán a lokálpatriótákat melengető érzések miatt. Inkább azért, mert az elénk tartott tükör a mindennapok hitelességét, az elvégzett munka eredményességét, a holnapok tennivalóit rajzolja elénk. S erre szükség van. Ezt tette a televízió a két pártkongresszus közötti változásokat feldolgozó sorozata keretében, amikor az elmúlt szombaton délután „Termőre fordult évek” címmel Sza- bolcs-Szatmár életéről, az utóbbi öt-tíz év fejlődéséről sugárzott riport-dokumentum filmet. Aki tájfilmet, vagy a megye érdekességeit bemutató műsort várt, valószínű, csalódott. A politikai adások főszerkesztősége által gondozott film, B. Megyeri Gabriella rendező és munkatársai jóvoltából, elsősorban a megye változó gazdasági arculatát, s annak sokszínű hatását igyekezett a műfaj eszközeivel megragadni. Sikerült olyan vonásokat is felmutatni, amelyek az itt élők számára is újat adtak, a jól végzett munka tudatát erősítik a szabolcsi, szatmári emberekben, egyben az ország közvéleményének látószögét is tágítják. A film címe akár az is lehetne: Az ismeretlen Szabolcs- Szatmár. A filmben rögzített képek, beszélgetések azt summázzák, nem közhely: — bár sokszor halljuk, mondjuk — a megye az utóbbi öt-tíz évben önmagát meghaladva, dinamikusan fejlődött. Nagy erőfeszítések árán építette meg az élet gazdasági, társadalmi, kulturális alapjait. Nem csak korszerű ipar nőtt fel a megyében, amely ma már évente 25 milliárd forint értéket termel, a tudás, a szellemi előbb- rejutás is jellemző a mai Szabolcs-Szatmárra. Ezt is felvillantotta a tévéfilm, hogy érzékeltesse: Szabolcs nemcsak az ország almáskertje, új iparágait meghonosítója, hanem szellemi bázis is, két főiskola gazdája is, s joggal „nyújtotta” be igényét és talált támogatásra a színházalapításban is. Felnőtt a megye szellemiségben, gondolkodásban, az országos vérkeringés áramában él, s erről a megnyilatkozó szabolcsi, szatmári emberek is meggyőzhették a nézőket, önmagukat is adták, jellemezték, ahogyan szóltak, gondolkodtak. Nem az ország perifériája többé Szabolcs — ezt sugallta a film, a tehetség, a szorgalom, a kezdeményezés dicséretét erősítette, a küzdés folyamatát, a további tennivalók körvonalait is ábrázolta. TALÁLÓ A FILM ClME, valóban, a korábbi évek most fordultak termőre. A következő esztendőkben pedig folytatódjék az anyagi és szellemi termés érlelése, újabb évek termőre fordulása. (P. G.) • • Üzem a tsz-ben 1979 novemberében kezdték meg a munkát a nagyecsedi Rákóczi Tsz Medicor-üzemé- ben. A húsz főt foglalkoztató üzemben jelenleg a Medicor és a Hajdúsági Iparművek részére gyártanak injekciótű- fejeket, illetve csőcsonkot. Képünkön: Varga László gépbeállító az A—20-as dobre- vorver automata gépet működés közben ellenőrzi. (Császár Csaba felvétele) Bábkészítés, rajzverseny, filmek Vetítés a vizsgálóban Jancsi és Juliska hadakozik a gonosz boszorkánnyal, majd őszinte megkönnyebbülés tör fel a gyerekekből, amikor a hős megszabadul. Ügyes kezek még a sötétben befűzik az újabb filmet, most a Hó- királynő elevenedik meg a nézők előtt. Kihúzzák a függönyt, a mai vetítés véget ért. Körös-körül fehér csempék, vizsgálóasztal, itt van az ismerős ápolónő, Szabó Mária is. A színhely a megyei kórház gyermekosztálya, a „közönség” a bent lévő gyermekéből verbuválódott. Régóta töprengenek azon az orvosok, nővérek, hogyan lehetne megkönnyíteni a kis betegeknek a kórházi beilleszkedést, s valamennyire feledtetni a kezeléssel járó lelki-testi megrázkódtatásokat. A nyíregyházi óvónői KISZ- alapszervezet fiataljai felajánlották: szívesen foglalkoznak a gyerekekkel szabad idejükben. Most éppen Hársfalvi Éva és Petróczki Éva — mindketten a jósa városi 5-ösben óvónők — látogattak ki a kórházba. — Én még nemrégiben lettem KISZ-tag, lényegében ez az első vállalásom — mondja Petróczki Éva. — Nagyon megtetszett az ötlet, hiszen a viszonylag rövid kórházi kezelés idejére ezeknek a gyerekeknek nagy szükségük van a kikapcsolódásra, a feloldódásra. Az óvónők igyekeznek kitenni magukért. Ki mit szeret, azt az elfoglaltságot kínálja a gyerekeknek is. Egymás szavába vágva sorolják, kinek mi tetszett itt leginkább. I. Zsuzsa a filmvetítést kedveli, P. Piroska a mesét hallgatja szívesen, L. Gyöngyi rajzolni szeret. B. Anikó az „énekórát”, B. Erika és S. Géza a játékot részesíti előnyben. A zömében 3—6. osztályos gyerekek még szívesen formázták a gyurmát, de legalább ilyen sikernek örvendett az a néhány báb, amit az óvónők magukkal hoztak. S mivel a táskájukban rongydarab, tű, cérna is akadt, a gyerekek örömmel láttak hozzá életük első Az első vállalás • Lelket-testet gyógyítani bábjának elkészítéséhez. S hogy ezzel esett legjobban a játék, talán felesleges is bizonygatni ... A KISZ-tag óvónők mellett a tanárképző főiskola énekzene szakos hallgatói is rendszeres látogatók a gyermek- osztályon. Az alkalmi óvodát, iskolát a közel azonos életkorú gyerekek látogatják. Hetente két alkalommal jönnek az óvónők és kétszer á főiskolások, viszont az ápolónők ott vannak mindennap. Ezért is lényeges, hogy ők is folyamatosan „megtanulják”, mi minden érdekli a kicsiket, s amikor a vizsgálat, a vizit vagy a betegfelvétel között van egy kis idejük, foglalkoznak egy kis csoporttal. — Levezeti a gyerekekben a feszültséget és segíti őket a gyorsabb kórházi beilleszkedésben ez a kapcsolat — mondja a főorvos. — A Mikulás-napon éppen új betegünk érkezett, amikor a folyosón járkáló Télapó a kezébe nyomott egy csomagot. A gyerek éppen ekkor búcsúzott el az édesanyjától. Mondanom sem kell, menynyire más. kedvvel maradt itt. De rendeztek már itt rajzversenyt, a legjobb alkotásokat kiteszik a folyosóra, a vizsgálóba. Diafilmtárat, gyermekkönyvtárat állítottak ösz- sze. Az a lényeg, hogy a lelket, testet együtt gyógyítsák, s a kórházat elhagyva a gyermek szellemileg is frissen lépjen be a megszokott közösségbe. Jó lenne, ha a kedvező nyíregyházi tapasztalatok birtokában a többi kórház gyermekosztályain is szerveznének alkalmi óvodát, iskolát. Tóth Kornélia Szelídül a Szenke 4 lányokat raboló Szenke Penyige határában sokakat késztetett eddig is megállásra, útban Szatmár tájai jelé. Az itt született dal- és balladagyűjtők sokaságát csalta e vidékre. Mindeddig a Szenke patak nem sok szépséget és gyönyörűséget tartogatott az érdeklődőknek. Most végre előnyére változik a táj. A község lakossága a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakmai irányítása mellett és tevőleges segítségével megkezdi a patak környékének rendezését. Már eddig is sok munkát végeztek a községiek, kivágták azokat a fákat, melyek akadályozzák a munkát. A vízügy a medret teszi rendbe, zsilipet alakít ki, hogy szabályozni lehessen a vízmagasságot. A hosszú, ebben az évben folyó területszépítés eredményeként a jövőben tiszta víz lesz a Szenkében, s a környéke is jó pihenőhellyé válik. A xnegszelidülő Szenke környékén elsősorban a köz-i ségbelieknek és a környéken élőknek alakítanak ki pihenőhelyet. Tervezik, hogy a patakot hallal telepítik be. Így a ma holtnak tűnő víz élővé válik, s bizonyára vonzza a horgászokat is. Penyige így a nem távoli jövőben nemcsak érdekesség, hanem igazi pihenőhely lesz, ahol szívesen időzik az arrauta- zó is. Összefogás a családokért Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Hétfőn délelőtt ülést tartott Nyíregyházán a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A népesedéspolitikai határozat megvalósításának tapasztalatairól dr. Bodnár Loránd, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető-helyettese tartott tájékoztatót, melyet vita követett. A népfrontbizottságok a népesedéspolitikai határozat széles körű ismertetése érdekében a különböző társadalmi rétegek körében ankétokat, vitákat, kerekasztal-beszél- getéseket rendeztek. A téli politikai ismeretterjesztés keretében is külön vitatérpaként szerepeltek az időszerű népesedéspolitikai kérdések. A népfrontmozgalomban dolgozó társadalmi aktivisták sókat tettek a keresőfoglalkozás és az anyaság együttes vállalásáért, a dolgozó anyák társadalmi megbecsüléséért. Támogatják az egészséges gyermekkultusz kialakítását, társadalmi akciókkal segítették a gyermekintézmény-hálózat bővítését, korszerűsítését. Kiemelten foglalkoztak a tanyai kollégiumok szervezésével. A népfront jogi bizottságai ismeretterjesztéssel támogatták a népesedéspolitikai intézkedési tervek megvalósítását, tájékoztatták a szülő nőket, a dolgozó anyákat a kedvezményekről, a jogszabályban megfogalmazott védettségükről. Az állami és társadalmi szervekkel együttműködve segítik a három- és több gyermekes családok lakásgondjainak megoldását, üdültetési lehetőségeik bővítését. Intézkedési tervükben feladatként határozták meg, hogy társadalmi összefogással gondoskodjanak a terhes nők fokozottabb munkahelyi védelméről, s hogy a közlekedésben, a bevásárlásnál megfelelő megbecsülésben és figyelmességben részesüljenek. A HNF országos titkársága felhívta a mozgalom aktivistáinak figyelmét, hogy a lakó- területi munkában foglalkozzanak a gyesen levő kismamákkal. Megyénkben is mind több helyen alakul kismamaklub, több népfrontbizottság szervezett már fórumot a kismamáknak, melyen lehetőséget kaptak véleményük, gondjaik elmondására. A kismamák érdekében hozták létre a rádió nyíregyházi stúdiójával közösen a gyes-szolgálatot. A megyei népfrontbizottság ülésén intézkedési tervet fogadtak el az országgyűlési képviselő és ’ tanácstagi választások lebonyolítására. Szabolcsi fiatalok a sorokban Díszszemlére készülnek A katonai díszszemle mindig nagy esemény nézőnek és résztvevőnek egyaránt. A feszes sorok, a szinte milliméterre együtthaladó harckocsik, vagy éppen vadászrepülők látványa sejteti is, hogy alapos előkészület, nagyon magas szintű és biztonságos tudás kell hozzá. Pacsek József vezérőrnagy, miniszterhelyettes, az április 4-i jubileumi díszszemle parancsoka mondta: — A díszszemlén elsősorban saját népünk előtt kell bizonyítani. De a televízió jóvoltából a nyilvánosság előtt is igazol- hátjuk, hogy szocialista fejlődésünk, békés építőmunkánk eredményeinek védelme biztosított, fegyveres erőink korszerű eszközökkel rendelkeznek, katonáink kiképzettsége magas színvonalú ... A díszszemlén részt vevő katonák már valamennyien Budapesten vannak, köztük a szabolcs-szatmári katonafiatalok egy csoportja is, amelynek tagjai a menet elején, a tiszthelyettes iskolák összevont díszzászlóaljában vonulnak majd április 4-én. Márton József a HAFE-től vonult be, de korábban évekig az 5. sz. Volán gépjárművillamossági rhűszerésze volt. — Hetekkel ezelőtt kezdődött meg a felkészülés — mondja. — Külön orvosi vizsgálaton vettünk részt, ahol az állóképességet vizsgálták különösen, a 18X16-OS sorokban nem lehet elfáradni, a díszszemlén nincs mód a lazításra. — A díszszemle maga 45 perc lesz, ehhez a gyakorlás nagyon sokszor negyvenöt perc — veszi át a szót Blanár Zoltán, aki Pilisvörösvárról vonult be és a szemlén a nyíregyházi helyőrséget képGYAKORLAT KÖZBEN viseli. — Naponta hat órát gyakorolunk szünetekkel, míg kiegyenesednek a sorok. A gyakorlás közben az egyes mozdulatokat és fogásokat részenként, folyamatosan, a hibák javításával kell végrehajtani, ami rendkívül nagy önfegyelmet, akaraterőt és koncentrálást követel. — Ezt a feladatot pedig csak fegyelmezett katona tudja teljesíteni — teszi hozzá Pataki Tibor tiszt, aki szintén a nyíregyházi helyőrséget képviseli. — Sok segítséget kapunk a díszszemle rendezőitől —árul el „műhelytitkokat” Borkő Béla, aki a Nyírtassi Állami Gazdaság kőművese volt korábban. Képmagnóra- veszik, fényképezik a gyakorlást, délután pedig megnézzük, hogy mutat a menetünk, mit kell javítani. Hajnal János, aki a húsipari vállalat szakmunkásaként vonult be, arról beszél, hogy nagy öröm részt venni a díszszemlén, de élmény az is, ahogy készülnek. — Sok politikai, kulturális és sportprogram van, különösen amióta Budapesten készülünk — mondja. — Megnéztük az Állami Népi Együttes műsorát, kint voltunk a Honvéd—Békéscsaba mécsesén. Ráadásul a díszszemlén legjobban szeréplők értékes jutalmakat, külföldi utakat is kaphatnak — és ki ne szeretne egy ilyet. — Jól szerepeltünk a forradalmi ifjúsági napok helyi rendezvényein is — folytatja Pataki Tibor. — A nyíregyházi helyőrségből érkezett fiatalok kezdeményezték azt a kultúrműsort, amely a megnyitót követő színvonalas programot jelentette — ezt természetesen már másokkal közösen adtuk. Blanár Zoltán azt is elmondta, hogy nemcsak gyakorlásból, hivatalos programokból áll az életük — van szabad idő, pihennek és ismerkednek a nagyvárossal. — Ami pedig az egyik legkellemesebb meglepetés volt: a nehéz fizikai munkát igénylő gyakorlásokhoz remek, többszöri étkezés tartozik, amely ilyen sajátos körülmények között is jól szervezett, választékos, még saját újságja is van a díszszemlére készülőknek. És hogy milyen más szervezési feladatok vannak a díszszemle „hátországában”, erre álljon itt példaként egy elhelyezési feladat — miként lett laktanya a BNV. Budapest ugyanis világváros, nem sok olyan szabad terület van, amelyen a nagy létszámú díszelgő csapatokat — nem tábori körülmények között — jól lehet elhelyezni. Így esett a választás a nemzetközi vásár területére. A két éve kezdődött tervezési, szervezési munka eredményeként igazán „összkomfortos laktanya” lett a BNV kiállítási csarnokaiból — hálókörletekkel és klubokkal, konyhával, étteremmel. A jubileumi díszszemle, amelyet a főváros Dózsa György útján ötvenezren láthatnak majd közvetlenül és ennél sokkal többen a tévé képernyőjéről,, újdonságokat is tartogat: több korszerű légi és földi harceszközt először láthat majd a közönség. A díszszemle szabolcsi résztvevői azt üzenik családjuknak, katonatársaiknak: derekasan készülnek, rajtuk nem múlik majd a díszszemle sikere. Marik Sándor
