Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 23. Események címszavakban HÉTFŐ: Púja Frigyes Moszkvában megbeszéléseket folytatott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel — Kevés In­formáció szivárgott ki Schmidt kancellár és Giscard d’Estaing francia elnök hamburgi találkozójáról — Gerald Ford bejelentette, hogy nem indul az amerikai elnökvá­lasztáson KEDD: Nicaragua! párt- és kormányküldöttség tárgyal Moszk­— vában — Az amerikai kormány engedélyezi Kínának szál­lító repülőgépek, radarok, s egyéb hadfelszerelések eladá­sát — Az Iszlám Köztársasági Párt kapta meg a legtöbb mandátumot az iráni választások első fordulóján SZERDA: Lemondott Rómában a Cossiga-kormány — Illinois állam előválasztásán Kennedy ismét alulmaradt Carterral szemben — Az amerikai elnök áprilisra Washingtonba hívta Szadatot és Begint CSÜTÖRTÖK: Spanyolországban a katalán parlament tagjait megválasztották, a helyi nacionalisták győztek — Véget ért Huang Hua kínai külügyminiszter körútja az ASEAN- országokban — Khomeini általános amnesztiát rendelt el PÉNTEK: A mohamedán újév alkalmából Babrak Karmai té­vébeszédben ítélte el a nemzetközi reakciónak Afganisz­tán „semlegesítésére” irányuló terveit — Rómában meg­kezdődtek a tárgyalások a kormányválság megoldására — A Szakszervezeti Világszövetség felhívása a Salvador! nép megsegítésére SZOMBAT: Befejeződtek Okita Szaburo Japán külügyminiszter washingtoni tárgyalásai — Közlés arról, hogy Szíria en­gedélyezi a palesztinoknak a Golan-fennsfkról kiinduló támadásokat Izrael ellen — Elnökválasztás Törökország­ban A hét három kérdése O Milyen nemzetközi visszhangot váltott ki a magyar külügyminiszter moszkvai útja? Púja Frigyes látogatása Moszkvában, tár­gyalása Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszterrel az ese­mény jelentőségének megfe­lelő figyelmet keltett a vi­lágsajtóban. A kommentá­rokban az állott, hogy a kül­ügyminiszteri találkozó alkal­mat ad a szocialista országok összehangolt diplomáciai ak­cióinak megvitatására. Emlé­keztettek a hírmagyarázók arra, hogy előzőleg a lengyel, a bolgár és az NDK-külügy- rrúniszter is járt már Moszk­vában. A mostani magyar— szovjet eszmecsere témái kö­zül kiemelték, hogy a két külügyminiszter megállapí­totta: az új típusú amerikai közép-hatótávolságú nukleá­ris rákéták nyugat-európai te­lepítéséről szóló NATO-dön- tés ellentmond az enyhülés céljainak, viszont, ha a nyu­gatiak e programnak legalább a végrehajtását felfüggesztik, akkor lehetőség nyílhat a tárgyalásokra az új fegyve­rekről. A legtöbbet idézett megál­lapítás emellett a magyar— szovjet közleményből az, hogy a két ország szorgalmazza az európai katonai enyhülés és a leszerelés. kérdéseivel fog­lalkozó konferencia összehí­vását, valamint, hogy ez év őszén, Madridban sorra ke­rülő összeurópai értekezlet alapos előkészítését kívánják és mindent megtesznek az értekezlet konstruktív szel­lemű megrendezéséért. A két külügyminiszter esz­mecseréi tanúsították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szolidáris Af­ganisztánnal az áprilisi for­radalom vívmányainak meg­védéséért, a nemzeti függet­lenségéért vívott harcában. Nemzetközi visszhangot ka­pott a magyar—szovjet köz­leménynek az a követelése, hogy a független, forradalmi Afganisztán elleni külső ag­resszió abbahagyását, az af­ganisztáni belügyekbe való imperialista beavatkozás va­lamennyi formájának meg­szüntetését sürgetik. A magyar—szovjet külügy­miniszteri tárgyalásoknak kü­lön jelentőséget adott — ol­vasni főként a szocialista or­szágok lapjaiban megjelent kommentárokban —, hogy arra az MSZMP XII. kong­resszusa előtt, Magyarország felszabadulása 35. évfordulója előtt került sor. © Valóban hosszú kor­mányválságra lehet-e számítani Olaszországban? Rómában azt jósolták, hogy elhúzódnák a háború Utáni Olaszország 39. kormányának rátákból^ a szociáldemokra­tákból és a liberálisokból ál­lott) már tavaly augusztus­ban is „születési hibával” jött világra: kisebbségben volt a parlamentben és csupán úgy és addig maradt életben, míg a szocialista part legalábbis tartózkodott a szavazások so­rán ... Most a szocialisták is értés­re adták, hogy új kormányt akarnak látni az ország élén. (Az Olasz Kommunista Párt kezdettől ellenzékben volt a Cossdga-kabinettél szemben, Enrico Berlinguer mindegyre hangoztatta, hogy az olasz válságot csaík az oldja meg, ha a kommunistákat is be­vonják egy igazán demokra­tikus kormányba.) A szocialista párti főtitkár, Craxi, azt szabja feltételül egy új „középbal” kormány 'létrehozásához, hogy a mi­niszterelnököt az ő pártja ad­ja! Ez azonban kétségtelenül nagy ár lenne a szocialista támogatásért, viszont az is bizonyos: hogy — amint mondani szokták — az Olasz Szocialista Párt jelenti a mér­leg nyelvét: a mai helyzet­ben minden, a kommunistá­kat kizáró megoldás csak Craxiék közreműködésével alakulhat ki. Hogy az olasz terrorizmus mennyire kapcsolódik a napi politika igényeihez, azt az bi­zonyítja, hogy az utóbbi na­pokban egymás után öltek között: a „Vörös brigádok” jelentkezése mindig arra jó, hogy az igazi baloldaltól el­riasszák a kispolgárt, vagy néha még a munkást is, s hogy e helyett a közvélemény inkább a jobboldalt bízza meg „a rend és a törvény” érvényének visszaszerzésével é © Mit hozott Washington­nak a japánok és kí­naiak szinte egyidejű ameri­kai tárgyalássorozata? Enyhén szólva furcsa, hogy az elmúlt héten a japán kül­ügyminiszter, Okita Szaburo és a kínai külügyminiszter egyik helyettese, Csang Ven- csin egymásnak adta a ki­lincset Washingtonban, s hogy tárgyalásaik középpont­jában katonai, fegyverkezési kérdések állottak. (Közben Japánban volt egy „ellenlá­togatás” is: Sasebo kikötőjé­be befutott „Midway” ameri­kai repülőgép-anyahajó. A vietnami háború óta először vetett horgonyt a „Midway” ebben a kikötőben.) A Japánban lévő amerikai támaszpontokat mostanában mind gyakrabban veszik igénybe az Ázsiában, s álta­lában a Távol-Keleten állo­másozó amerikai fegyveres erők. Most zajlott le egy amerikai—dél-koreai közös hadgyakorlat is. El lehet te­hát mondani, hogy az USA minden területen aktivizáló­dik ebben a térségben. Ehhez kapcsolódik az ame­rikai—japán külügyminiszte­ri tárgyalás, amelyet kiegé­szített a Pekingből érkezett vendégnek, Mondale alelnök- kel, Vance külügyminiszter­rel, és Brzezinski nemzetbiz­tonsági főtanácsadóval volt találkozása. Japán ma már évente majdnem 9 milliárd dollárt fordít katonai kiadásokra, ebből bőven jut amerikai harci repülőgépek vásárlásá­ra. Most több mint 120 F—15 jelű repülőgép- megvételéről volt szó. Japánnak emellett emelnie kell az ott állomáso­zó amerikai haderők költsé­geihez voló hozzájárulást, ami eddig évi 730 millió dol­lár volt. Kína is vásárlóia lehet már az amerikai hadiiparnak. Ko­rábban az USA vezetői ál­szent módon olyatmyilatkoza- tokat tettek, hogy nem szál­lítanak fegyvert a kínai had­seregnek. Most azonban Csang Ven-csin már azzal a határozott Ígérettel térhetett haza. hogy Kína ezután már hozzájuthat amerikai korsze­rű távközlési berendezések­hez. vagy katonai szállító re­pülőgépekhez. például C— 130-as óriásgépekhez. Az amerikai—japán és amerikai—kínai tárgyalásokon szó volt még az „Afganisztá­ni lépések összehangolásáról”. Kína kínálkozott készebbnek a szovjetellenes akciókra, Pa­kisztán és az afgán lázadók támogatására. Japán megma­radt a szóbeli támogatás ol­csóbb módszereinél. Kormányválság Olaszországban. Enrico Berlinguer látogatást tesz a Quirinale palotában Pertini elnöknél. (Kelet-Magyarország telefotó) megalakításiát célzó alkudozó- meg bírákat, ügyészeket, sóik. Francesco Cossiga „tri- Nyilvánvaló az összefüggés a colore” azaz „háromszín” ko- kormányválság és a tenror- alícíója (a kereszténydemok- cselekmények elszaporodása Pálfy József K orunk sajátossága, hogy a tőkés orszá­gok gazdasági ver­sengése — nem hiába, hogy egy „piacon” zajlik — hol halak, hol tej-vaj, hol meg birkák körül bon­takozik ki. Hasztalan a sok szép szó az európai közösségben az egységről és az egyet akarásról, ha mindenki a maga érdeke­it nézi. A „birkaháború” amely Franciaország és Nagy- Britannia között robbant ki, jól mutatja az ellenté­teket a Közös Piac orszá­gai között. Mivel az eu­rópai közösség a birka piacát még nem szabá­lyozta (úgy, mint — mondjuk — a gabona, a marhahús, a tej stb. for­galmát, árát), a francia kormány nem engedi be az angolok sokkal' ol­csóbb birkahúsát. Hiába kedveli a párizsi polgár ezt a pecsenyét, kormá­rM „Birkaháború nya nem teszi számára lehetővé, hogy többször láthassa az asztalán. A francia birka drágább, mert a francia gazda drá­gábban neveli... s a pá­rizsi politikai vezetők vé­deni igyekeznek az érde­keit, mivel az meg az ő érdekük, hogy a paraszt 1981-ben az elnökválasz­táson Giscard d’Estaing- re szavazzon. Odaát, a La Manche- csatorna túlsó partján, a ködös Albionban nem ke­vésbé világos a politikai képlet: Thatcher asszony, a „vaslady” meg akarja mutatni az országnak, hogy ő meg Anglia érde­keit tudja megvédeni. Nemcsak a birkák ex­portjának kiharcolásával, hanem azzal is, hogy igyekszik a Közös Piac költségvetéséhez való an­gol hozzájárulást akár a felére is leszorítani! Ami, persze, nem tet­szik a többieknek („kilen- cek” — így nevezik az európai közösség tagjait) — és megpróbálják meg­lágyítani a „vasladyt”. Az már tavaly decemberben Dublinban „szikrázott”, akkor terjesztette elő ugyanis első ízben Ang­lia követeléseit, most Ve­lencében találkozik újra a francia, a nyugatnémet, az olasz, a belga, a hol­land, a luxemburgi, a dán és az ír állam kormány­főivel. A „vaslady”-re fog-e hatni Vance han­gulata? A helyzet ismerői szerint nem lesz ebből „a kilencek nászút- ja”, sőt, egyesek még a „szakítást” sem tartják kizártnak. Pályázati felhívás a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottság Okta­tási Igazgatósága az 1980/81­es tanévre felvételi pályáza­tot hirdet a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetem tago­zataira. I. hároméves általános tagozat A hallgatók a három év alatt marxista filozófiát, po­litikai gazdaságtant, magyar és nemzetközi munkásmozga­lom-történetet, valamint a pártélet kérdéseit tanulmá­nyozzák. A tagozat elvégzése után középfokú politikai vég­zettséget igazoló bizonyít­ványt kapnak. A jelentkezés feltétele kö­zépiskolai, vagy annak meg­felelő, állami iskolai és alap­fokú politikai képzettség. A felvételi vizsga követelménye a Marxizmus—Leninizmus Esti Középiskola tananya­ga. A hároméves általános ta­gozat Nyíregyházán, Máté­szalkán, Kisvárdán, Fehér- gyarmaton, Nyírbátorban, Vásárosnaményban működik. II. szakosított tagozat Elméleti továbbképzést, ma­gasabb szintű társadalomtu­dományi ismereteket nyújt a következő választható sza­kon: — marxista filozófia, — kapitalizmus és szocia­lizmus politikai 'gazda­ságtana, — nemzetközi munkásmoz­galom története, — magyar munkásmozga­lom története. A tanulmányi idő vala­mennyi szakon három év. A három év hat félévéből négy a főtárgy, az utolsó kettő pe­dig az azokhoz közvetlenül kapcsolódó tudományágak té­maköreit dolgozza fel. A sza­kosító elvégzése felsőfokú politikai végzettségnek szá­mít. Üjabb szak elvégzését 10 éven belül a párt megyei végrehajtó bizottság engedé­lyezheti. A jelentkezés feltétele kö­zépfokú politikai iskolai vég­zettség. A felvételi vizsgakö­vetelménye a hároméves ál­talános tagozat tananyaga, különös tekintettel a válasz­tott szakra. , A párt-, állami, tömegszer­vezeti, gazdasági és kulturális területen dolgozó vezetők és propagandisták politikai, módszertani továbbképzését szolgálják. A tanfolyamokra elsősor­ban azok jelentkezhetnek, akik legalább középfokú po­litikai előképzettséggel ren­delkeznek. A tanfolyam el­végzése utón bizonyítványt kapnak. ’ Az 1980/81-es oktatási év­ben az alábbi továbbképző speciális tanfolyamokat in­dítjuk: 1. Gazdaságpolitikai to­vábbképző tanfolyam, általános tagozat (2 éves). 2. Pártirányítás-pártélet kérdései tanfolyam (2 éves). Politikai oktatás peda­gógiája (2 éves). 4. Nemzetközi politika (2 éves). 5. Magyar munkásmozga­lom története, tovább­képző tanfolyam (2 éves). 6. Marxista szociológia el­vei és módszerei (2 éves). ■'Tövábbképző tánfolygfrlgk többsége Nyíregyházán mű­ködik. Kihelyezett csoportot szervezünk Pártirányítás és pártélet kérdéseiből Vásáros­naményban, Gazdaságpoli­tikából Kisvárdán, Magyar munkásmozgalom története továbbképző tanfolyamot Má­tészalkán. III. továbbképző tanfolyamok 3. Általános tudnivalók A felvételi vizsgák ideje a szakosító tagozatokon 1980. május 12—17., az általános tagozaton június 2—7. közöt­ti időben. A speciális tanfo­lyamokra jelentkezőkkel jú­nius 9—12. között tartjuk az elbeszélgetést. A tanév szeptembertől jú­nius végéig tart. Az általá­nos, szakosított és továbbkép­ző tanfolyamokon hetenként meghatározott napon és idő­pontban előadás, illetve osz­tályfoglalkozás van, melye­ken a részvétel kötelező. A hallgatók félévkor és év végén. vizsgát tesznek. A tandíj egész évre: az ál­talános tagozaton 170,— Ft, a szakosított és a továbbképző speciális tagozaton 250,— Ft, melyet a tanév kezdetén kell befizetni. Az esti egyetem hallgatói tanulmányi idejük alatt más oktatási formában nem ve­hetnek részt. Az esti egyetem általános és szakosított tagozatok, vala­mint a továbbképző tanfolya­mok hallgatóit a 9/1978. (VIII. 15.) MüM. számú ren­deletben meghatározott ta­nulmányi szabadság illeti meg. (A rendeletet a Munka­ügyi Közlöny 1978. augusztus 31-i, 10. száma tartalmazza.) A pályázók jelentkezési la­pot a pártalapszervezetektől, a járási-városi pártbizottsá­goktól igényeljenek és kitölt­ve, 1 db 5X6-os fényképpel együtt, 1980. április 15-ig oda juttassák vissza. (Speciális továbbképző tanfolyamra je­lentkezőknek fénykép nem kell.) A jelentkezéshez a párt- szervezet és a munkahelyi vezető javaslata, valamint or­vosi igazolás szükséges. A jelentkezőket az Oktatási Igazgatóság a felvételi vizsga idejéről értesíti. MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága Kormányválság, terrorizmus Olaszországban Az olasz kormányválság­gal párhuzamosan Itáliában feszültség tapasztalható a legérzékenyebb államhatalmi szervekben. Oka az újabb terrorhullám és a politikai bizonytalanság. A római fő­bírók nem vették tudomásul a politikai vezetésnek azt a döntését, hogy nem veszik igénybe a hadsereg egységeit a terrorizmus elleni harc ha­tékonyabb megvívására, s rendkívüli intézkedéseket sem foganatosítanak. Római értesülések szerint Pertini előreláthatólag va­sárnap jelöli ki az olasz kor­mányfőt. A kereszténydemok­raták Cossigához ragaszkod­nak, sajtóértesülések szerint nem kizárt, hogy egy ilyen kabinetben az OSZP minisz­terelnök-helyettesi posztot kapna, s fontos miniszteri tárcákat is. [’I TWlfA * rí-JA BL-Ji | ____jav ülLLiXAJ a i

Next

/
Oldalképek
Tartalom