Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-21 / 68. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 21. SZOMBATON DÉLUTÁN LÁTHATJUK Termőre fordult évek Dokumentumfilm a tévében Szabolcsról A televízió az elmúlt év végén dokumentumfilmet forgatott a megyében, amely a két pártkongresszus közötti időszak legfontosabb szabolcsi változásait ábrázolja a film eszközeivel. B. Megyeri Gabriella rendező és Király Ottó operatőr, munkatársaival a hétköznapi munka szabolcsi közkatonáit, kommunistákat és pártonkívülieket, kétkezi munkásokat és a megye vezetőit keresték meg, hogy kifagassák őket a holnap változásait, fejlődését előrevivő tettekről, alkotó energiákról. Amikor a stáb a kinti felvételeket készítette, novem- ,ber táján, nem mindig kedvezett az időjárás. Záhonyban kétszer is megfordultak, hogy megörökítsék a hatalmas átrakókörzet munkáját. A megyéről körképet adó, a riport és dokumentum műfaj lehetőségeit felhasználó, vallomásokra, szubjektív emberi megnyilatkozásokra is figyelő tévéfilm Szabolcs- Szatmár egyik legtermékenyebb öt évét tárja az ország nyilvánossága elé. A „Termőre fordult évek”-et szombaton, március 22-én 6 óra előtt 5 perccel sugározzák az egyes csatornán, s mintegy 50 percig tart. A forgatást megörökítő felvétel Fehér- gyarmaton készült. Előzetes tájékoztatást kértünk lapunk számára B. Megyeri Gabriella rendezőtől. Első kérdésünk az volt, miért éppen Szabolcs-Szatmár megyére esett a választás? — A XI. pártkongresszus előtti januártól kezdve a Magyar Televízió nyolc adást sugárzott az ország különböző megyéinek életéről, fejlődéséről, a megyékben dolgozó kommunisták munkájáról. Szabolcs-Szatmár a kilencedik a megyéket bemutató sorozatban. Miért éppen most Uzemegészségügyi szakrendelés Fontos feladat: a rehabilitáció Nem könnyű megszámolni, mennyiféle ártalom fenyegeti helyenként a gyárakban, üzemekben a dolgozókat. A por, a zaj, a füst, a vegyianyagok mind-mind veszélyt jelentenek az egészségre a munkahelyeken. Kutatják a foglalkozási hatásokat Sokáig nem volt gazdája megyei szinten az üzemegészségügyi ellátásnak. Múlt év végén megoldódott ez a gond is: november 1-én üzemegészségügyi szakrendelés indult Nyíregyházán, a városi rendelőintézet épületében. — A szakrendelésen vizsgáljuk a foglalkozási megbetegedésben szenvedőket, szükség esetén gyógyintézetbe irányítjuk őket — tájékoztat dr. Virág Anikó, a megyei kórház-rendelőintézet üzemegészségügyi főigazgató-helyettese. — Foglalkozunk olyan dolgozók előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálatával, akiknek munkahelyén még nincs üzemorvos. Kutatjuk a foglalkozási hatásokat. Különösen sok feladatot ad a szakrendelésnek a foglalkozási ártalmaktól megbetegedettek rehabilitációja. — Az egészségében megkárosodott, de még munkaképes dolgozó legalább olyan értéket tud teremteni mint egy egészséges — folytatja a doktornő. — Mi javasoljuk a vállalatnak, hogy az érintett dolgozót helyezze más munkakörbe. Az üzemek/többnyire figyelembe veszik tanácsainkat, s lehetőségeikhez mérten (!) igyekeznek telje síteni is. A rehabilitáció azonban nagyon nehéz feladat. Hiszen nem mindegy, hogy a dolgozó szakterületén belül maradhat-e. Ez pedig nem oldható meg mindig. Munkaalkalmassági vizsgálatok Az üzemegészségügyi szakrendelő egyúttal konzultatív központ is. Rendszeresen beszélgetésekre hívják az üzemorvosokat, s igyekeznek segítséget adni munkájukhoz. — Mi vagyunk a gazdái a másodfokú munkaalkalmas sági vizsgálatoknak. Az idén tovább bővül a szakrendelő feladatköre azoknak az előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálatával, Rongálásért ítélte el a bíróság Aranyosi István -25 éves nyíregyházi lakost. Aranyosiék Bocskai utcai lakását a 4-es fő közlekedési út nyomvonalának terület-előkészítése miatt kisajátították; de az útépítéshez a területnek csak egy részére volt szükség. A városi tanács vb műszaki osztálya úgy intézkedett, hogy a megmaradt területen a kertészeti vállalat parkosítást végez majd. Ezen a megmaradt területen volt két 15—20 éves fenyőfa is, amelyeket természetesen a parkosításkor is meghagytak volna. Aranyosi azonban másképp vélekedett: mivel virágárus édesanyjának fenyőgallyakra volt szüksége, egy ismerősével elment volt udvarukra, kivágta az egyik fát, s a gallyakat hazavitte. Mivel a fa már a város tulajdona volt — hiszen a kisajátításkor kifizették az értékét —, Aranyosit bíróság elé állították, ahol rongálásért 2000 forint pénz- büntetést szabtak ki rá és meg kell neki fizetni az 1448 forint kárt is. Az ügyész fellebbezése után a megyei bíróság főbüntetésül 3 hónap szabadságvesztést szabott ki Aranyosira, a 2000 forintot mellékbüntetésként kell neki kifizetni és meg kell térítenie a kárt is. Az ítélet jogerős. Kiállítás a gyárban akik veszélyes egészségkárosító munkakörbe illetve anyagokkal dolgoznak. Például erős hideg-, por-, hővagy vibrációs ártalomnak vannak kitéve. A fokozott figyelmet igénylő munkahelyeket a KÖJÁLL munkaegészségügyi osztályával együtt jelöljük ki. — Megkönnyíti a munkát, hogy a szakrendelő igen jól felszerelt: többek közt EKG, diagnosztikai táska, spiromé- ter — légzésfunkciót vizsgáló berendezés — is segíti a munkát — magyarázza dr. Virág Anikó. — A speciális laboratóriumi vizsgálatok szakorvos irányításával részben helyben, részben a KÖJÁLL munkaegészségügyi laboratóriumában történnek. A növényvédő szerekkel dolgozók rendszeres ellenőrzése például a közegészségügyi állomás feladata. Élénk érdeklődés Egyre többen keresik fel a megye egész területéről a munkaegészségügyi szakrendelést. Sokan kérik foglalkozási megbetegedés igazolását, vagy kizárását. A fekvő betegeket a megyei kórház 4-es számú belgyógyászati osztálya fogadja. Az első hónapok tapasztalatai szerint különösen a foglalkozási bőrbetegségek gyakoriak. Az üzemegészségügyi szakrendelés keretein belül működik a gépjármű- és. münkaalkal- massági szakrendelés. Ugyancsak a városi rendelőintézet épületében fogadja betegeit néhány fog- és körzeti orvosi, valamint a sportorvosi szakrendelés, (házi) Közös boltok az iparral Javul a bútor- választék A bútorellátás a múlt év végéhez képest sokat javult, az előjegyzések teljesítése folyamatos és megkezdődött a készletek rendezése, feltöltése is. Egyelőre nagy gond a választékhiány, jelenleg inkább a kárpitozott bútorok kínálata megfelelő, szekrénysorokból még nem tudják kielégíteni az igényeket. Az ellátás „helyreállítása” közben megkezdték a bútorkereskedelmi hálózat szakosítását, amelynek során a termelés és az értékesítés közelebb hozása érdekében is közösen tartanak fenn bútorüzleteket az iparral. Hétfőtől például a József Attila lakótelepi bútoráruház már a Kanizsa Bútorgyár márkaboltjaként működik, április elején a Rákóczi úti áruház a Bútoripari Egyesülés vállalatainak termékeit kínálja és rövidesen a Szék- és Kárpitosipari Vállalattal nyitnak közös bútorszalont. Móriczolvasópályáza! értékelése A megyei könyvtár által tavaly meghirdetett Móricz Zsigmond olvasópályázat értékelésére, díjátadásra kerül sor március 24-én hétfőn délután Nyíregyházán. A pályázatra igen szép számmal érkeztek pályamunkák, a szakemberekből álló értékelő bizottság • nem kis munkával választotta ki a legjobbakat. Csináld magad! Nyíregyházán a HAFE 2. sz. gyáregységében állították ki a VMK díszítőművészeti stúdiójának díjnyertes munkáit. (Fotó: Gál István) Bútort barkácsolnak Hetente 3 alkalommal -a szakmunkástanulók után felnőttek veszik birtokukba a nyíregyházi 107. számú szakmunkásképző intézet modern gépekkel, szerszámokkal ellátott Vöröshadsereg úti tanműhelyét. Nem azért, hogy szakmát tanuljanak, hanem hasznosan töltsék el szabad idejüket, kibontakoztassák alkotó készségüket, s egy remekbeszabott bútorral, vágy dísztárggyal lephessék meg hozzátartozóikat. Nem utolsósorban pedig azért, hogy jelentős kiadásoktól mentsék meg családjukat. Aztán, vannak olyan emberek, akiknek az igényeit a bútoripar képtelen kielégíteni, vagy éppen a lakásának adottságai egy- egy egyedi bútor elhelyezését engedik meg, s azok elkészítésére önmaguk vállalkoznak. A mindezekből táplálkozó igények kielégítésére hozták létre a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat telepén a barkácsműhelyt, ahol minden lehetőség adott az asztalos szakmába való belekóstoláshoz. A műhely egy éve működik. Alkalmanként átlagosan 5—6 amatőr tevékenykedik, s ismerkedik a famegmunkálás tudományával. A foglalkozásukat tekintve rendkívül változatos a kép. A tanácsi dolgozóktól' kezdve az orvosokon, ápolónőkön keresztül, a vasas szakmájúakig — szóval a legkülönfélébb hivatású emberek kezében is jól mutatnak, engedelmeskednek az asztalos szerszámok, gépek. Még a Nyíregyházától távoli vidékekről is gyakran érkeznek vendégek, foglalatosko- dók. Természetesen azok sem jutnak bajba, akik előtt csak a végcél ismert, vagyis tudják mit akarnak, de azt nem, hogy miként lehet megvalósítani, kivitelezni. Ugyanis a szakmunkásképző intézet oktatója Estók László jelen van és segít az elképzelések „szálkamentes” valóra váltásában. Sőt előfordult, hogy az említett szakember segítség címén kisiparoshoz, vagy üzemi munkáshoz illő részletességével működött közre egy-egy bútor olcsó — lényegében anyagár és gép, valamint szerszámhasználati díjért történő elkészítésében. S ha már a zsebbevágó dolgokról is beszéltünk, maradjunk még egy percre e témánál. Egyáltalán a jelenlét, s a kéziszerszámok használata óránként 8, a gépeké pedig 72 forintba kerül. A tényleges működtetési időt kell megfizetni. Faanyagokat mindenki vagy ott vásárol, vagy visz magával. A bar- kácsműhelyben fenyőáruk, farostlemez, illetve szegek, lakkok és egyéb segédanyagok szerezhetők be. (cselényi) Szovjet tudós előadása Nyíregyházán A Bessenyei György Tanárképző Főiskola tudományos bizottsága, a főiskolai TIT szervezet, a KlSZ-bizott- ság és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat helyi tagozat március 25-én délután a „Világűr a . nemzetközi együttműködés színtere” címmel előadást rendez a főiskola nagyelőadójában. A téma előadója Anatolij Vla- gyimirovics Zaszov, a fizikai tudományok kandidátusa, a Moszkvai Állami Egyetem professzora lesz. Az előadás időpontja: délután 13 óra 50 perc. A stáb felkereste Fehérgyarmaton a ruhaipari szövetkezetei is, amely a környék legrégibb olyan üzeme, ahol jelentős számban dolgoznak nők. (Molnár K. felv.) került sorra? Szerettük volna hamarabb elkészíteni ezi a riport-dokumentumfilmet. de örülök, hogy most megy adásban a XII. pártkongresz- szus előtti szombaton 17 óra 55 perckor. Örülök, mert Szabolcs-Szatmár megye fejlődényőre kívánkozó anyaggal találkoztunk. Adásidőnk azonban korlátozott és nekem fájt a szívem a legjobban a kimaradt és el nem készített riportokért. Talán azért, mert magam is szabolcsi vagyok. Nyíregyházán voltam kisgyermek, ott jártam iskolába, ott érettségiztem, onnan kerültem fel Budapestre egyetemre, főiskolára. Milyen érzés volt hazajönni? Milyen volt a város, sok év után a filmes szemével, akit erős szálak kötnek Nyíregyházához? — Röviden nem tudok szólni az élményeimről. Haza- 'mentem és nagyon boldog voltam, hogy gyermekkorom poros tirpákvárosa helyén szépen épülő, modern, nagy várost találtam, a megyében pedig olyan üzemeket és gyárakat, amelyek gazdaságosan termelnek és az ország érdekeit tartják a legfontosabbnak. Remélem sikerült a mai szabolcs-szatmári valóságot képernyőre vinni. Ha ezzel a filmmel egyszer s mindenkorra ki tudjuk törölni az emberek tudatából a „sötét Szabolcs” fogalmát, akkor forgatócsoportunk nem dolgozott hiába. (P. G.) B. Megyeri Gabriella rendező és munkatársai forgatás közben. \ se nagyon nagy volt az utóbbi öt évben és példamutató az ott élő és dolgozó emberek munkája. Milyen élményekre emlékszik a legszívesebben, amelyek kimaradtak a riportfilmből? — Forgatócsoportunk * — Konner János, Sipos József szerkesztők, Király Ottó operatőr, Steiner András hangmérnök, Gábor Judit vágó, Herzán Miklós gyártásvezető — nagy lelkesedéssel dolgozott. Már az előkészítés időszakában nagyon érdekes emberekkel és gazdag, képérKivágta a fenyőfát
