Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

KU VASÁRNAPI MELLÉKLET

KONYHA

Az indiáner-sütemény

Egy nagyon gazdag magyar, gróf Pálffy Ferdinánd a múlt század 80-as éveiben Bécsben élt és ott a híres Theater an der Wien- nek volt az intendánsa, főfelügyelője. Hivatása, meg a szórakozás töltötte ki minden idejét és közben rendszeresen elkártyázta pénzét, amit birtokai jövedelmeztek. A színház nem ment valami jól és ekkor támadt a grófnak az az ötlete, hogy egy Európát járó híres indián származású artistát hoz Bécsbe. mert így remélte, hogy a színház látogatottságát növelheti. Megbeszélte a szakácsával, hogy valamiféle érdekes süteményt kell kitalálnia,

olyasmit, ami hasonlít az indián arcszínéhez. A minta nagyon megtetszett a grófnak, ezért elrendelte, hogy estére minden színházlátogatónak adjon egy-egy süteményt ajándékul. Esti előadásra el is készült a töménytelen mennyiségű fánk és a színházi közönség minden tagja örömmel fogyasztotta el, sőt — mint a korabeliek feljegyezték — jobban érdekelte őket ez az in- diánernek nevezett sütemény, mint az artista produkciója. így az indiáner egyszerre közkedveltté vált és estéről estére megtelt a színház nézőtere, de nemsokára megjelent az „indiáner” Bécs cukrászdáiban is.

\

Tud ön nyakkendőt kötni?

Az ember azt gondolná, hogy nyakkendőt kötni a világ legegyszerűbb dolga. Pedig ez nem így van, hiszen elég megnézni mondjuk 10 férfin a nyakkendőt; legalább ötnek satnya vagy csálé a nyakkendő csomója. Talán nem érdektelen, ha rajzokon mutatjuk be a legújabb divat szerinti nyakkendőkötési technikát. Tessék tükör elé ülni és szorgalmasan gyakorolni!

1. Az egyszerű csomózás elsajátítása alapja a bonyolultabbnak látszó megkötésnek is, ezért ezt kell legelőször jól begyakorolni. Az ábra jól érzékelteti a csomózás soron következő fázisait. Ez a csomózás jól érvényesül (szövet, jersey, horgolt, kötött) kel- méjű nyakkendőknél.

2. A legújabb divatú nyakkendőket Windsor-csomóval kötik. Ennek megtanulása sem ördöngösség. Mielőtt hozzáfogunk: a nyakkendő szélesebb — aktív — végét hagyjuk hosszan lógni, mert a tekeréseket ezzel végezzük. A keskenyebbik végét pedig, amit passzívan tartunk csupán, hagyjuk rövidebbre. A bogokat a rajzon jól látható módon, mindig a nyilat követve tekerjük, kötjük.

Ellentétben az előbbi tanáccsal, itt csakis vékonyabb, tehát kifejezetten selyemből készült nyakkendőt lehet szépen megkötni ezzel a módszerrel.

3. A fél-Windsor-csomót nem olyan nehéz megkötni, mint az előbbit, de ez is szép domború csomót ad. A többihez hasonlóan, mindig a nyíl irányába haladunk a nyakkendő szélesebbik végével. Ennél a csomózásnál is — az első ajánlathoz hasonlóan — jól érvényesül a vastagabb jellegű nyakkendőkelme.

Nevelési hibák a családban

Családlátogatásaim során sokszor tapasztaltam pedagógiai hibákat az otthoni nevelésben. Észleléseimet mindig őszintén feltártam a szülőknek — természetesen nem a gyermek előtt —, nevelési tanácsokat adtam. Számomra a legmeglepőbb az volt, hogy a hibát elkövető szülők 90 százaléka nem volt tudatában annak, hogy amit tett, pedagógiai szempontból nem helyes.. #

Gondolom, más családokban is előfordulhatnak hasonló esetek, ezért összegyűjtöttem egy csokorra valót azokból a nevelési szempontból hibás eljárásokból, amelyeket bíráló szándékkal szóvá tettem.

Szinte minden első osztályomban akadt év elején olyan szülő, aki a gyermeke füle hallatára úgy adta át nekem ä kis iskolásjelöltet, hogy agyondicsérte: „Nagyon okos, rengeteg verset tud, százig számol, ír és olvas!” Már- már úgy éreztem magam, hogy ide én fölösleges is vagyok, hiszen mit tanítsak, ha mindent tud. így volt ez Katimnál is. Kiderült, hogy csak a nevét tudta leírni és elolvasni, semmi mást és 100-ig elhadarta ugyan a számsort, de nem tudta megmondani, hogy az 5 mennyivel több, mint a 3. Szóval: számlált, de nem

számolt. Hallotta az édesanyja szájából, hogy nagyon okos, nem is tett erőfeszítéseket az első hetekben a tudás megszerzéséért. Sehogyan sem fült a foga az íráselőkészítő gyakorlatokhoz, hiszen ő úgy hallotta az édesanyjától, hogy „tud írni”.

Az édesanya belátta, hogy milyen hibát követett el. ennek a két kisebb testvér helyes nevelése látta hasznát.

D. Mari túl hallgatag és csendes volt az iskolában. Semmihez sem tudott hozzászólni, nem volt véleménye. Kíváncsian mentem el hozzájuk.

Mesterkélt, merev, beállított hangulat fogadott. Az idős szülők későn született, egyetlen gyermeke ünnepi ruhában, kibodorított hajjal ült a díványon. Két keze a térdén. Bármit kérdeztem tőle, hol az anya, hol az apa felelt helyette. Át akartam ülni mellé, mire az apa megbotránkofcó hangon tartott vissza: „Hova tetszik gondolnii?”

„Mutasd meg a legkedvesebb játékodat, Marikám!” — mondtam a kicsinek, de mire ő elindulhatott volna, már szólt is az édesanyja: „Hozd ide az új babádat, amit a születésnapodra kaptál!” De hátha nem az a legkedvesebb játéka — gondoltam magamban —, s már láttam is, hol a hiba: ezt a gyermeket nem engedik egyéniséggé feilődni, a szülők beszélnek, gondolkoznak helyette, rákényszerítik az ő véleményüket.

Elhatároztam, sokat szerepeltetem majd az iskolában, mert a közel 50 éves szülőket már nehezen nevelném meg.

J. Évike édesanyja pirulva hallgatta intelmeimet. Az történt ugyanis, hogy a kislány házi leckéjében felfedeztem a gyermekbetűket utánzó felnőttírást. Évi makacsul állította, hogy ő írta. sőt másnapra hozott egy írást az özvegy édesanyától, hogy a leckét segítség nélkül, önállóan készítette el. Sehogyan sem akartam kudarcomba belenyugodni, ezért négyszemközt, szép szóval

Olykor az erős megvilágítás fáradtságot, apátiát vált ki a termelőmunkában. A fáradtság a munkakezdet után mintegy két óra elteltével jelentkezik. Szovjet tudósok javasolták, hogy a világítási feltételeket módosítsák a „nappali modell” alapján. A mesterséges „égbolt” segített az üzemben a vizuális és pszicholóvallatóra fogtam a kislányt, aki sírva ismerte be, hogy „Anyuka írta, de mondta, hogy tagadjam le.”

Elgondolni is rossz, hogy menynyire halmozta a hibákat Évi édesanyja:

1. csalni tanította a gyermekét, 2. hazugságra biztatta, 3. a hamis igazolással maga is hazudott.

F. Vera sírva panaszkodott nekem így: „Tegnap anyukám igazságtalanul pofon vágott.”

Szokás szerint végére jártam az esetnek és a következő derült ki: Veráék függőfolyosóján elment a konyhaajtó előtt a szomszédasz- szony. Az édesanyja megjegyezte, hogy „De ízléstelen rongy van megint ezen a Feketénén!” A kislány ezt hallotta. „Később bejött a néni — beszélte el az esetet Vera — ugyanabban a ruhában és megkérdezte anyut, hogy hogy tetszik az új ruhája? Anyu erre agyondicsérte, hogy csodálatosan szép, ízléses és nagyon jól áll. Erre én azt mondtam: Anyu, te most hazudsz! És anyu teljes erőből pofon vágott. Hát nem igazságtalanság ez, Ilonka néni, kérem?”

De igen — gondoltam —, de nem mondhattam, hiszen nekem az édesanyák tekintélyét is védenem kell. Az anyával sem beszélhettem, mert Vera bizalmával nem akartam visszaélni, de elmondom most itt sokaknak, hogy az anya hármas hibát követett el:

1. rosszindulatúan bírálta a szomszédasszony új ruháját, 2. hazudott a gyermek füle hallatára, 3. végül: igazságtalanul pofon vágta.

Hányszor fordul elő, hogy szól a telefon. Az anya szalad a készülékhez, az apa közben így szól: „Mondd, hogy nem vagyok itthon!” A gyermek hallja, tanul hazudni, akár Péter és Ágnes, aki jól hallotta, amikor vasárnap ebéd után az édesanyja azt mondta: „Bárcsak ne jönne ma senki, jó lenne kicsit pihenni!” Percek múlva csengetnek a sógorék és az anya és apa repeső örömmel fogadják őket, sőt még hozzáteszik: „De jó. hqgy jöttetek, éppen üres délutánunk lett '*■* /*}*. ."Vv ß M

A „lekenyerezés”, a „pénzzel mindent el lehet érni” szemlélete is nagyon terjed. Ezért igért Zsolt kisautót Jancsinak, ha őt javasolja következő hétre ,,hetes”-nek. Lehet, hogy otthon hallotta, amikor az anyja mondta: „Egy százast dugtam az eladó zsebébe, mintiárt kaptam bőrtalpú - csizmát.”

Humoros eset is kerekedhet a nevelési hibák kapcsán, így ist- vánéknál. Nagy öröm volt. mert kishuga született. A nagyszülők és a boldog apa a kisfiú előtt beszélték meg, hogy „Mennyit adjunk az orvosnak, mennyit a madámnak?” — mire István csalódottan kérdezte meg: „Hát

nem ingyen adták?”

Jó lenne, ha gyermekeink nem látnának otthon rossz példát, nem érnék őket csalódások, ha minden szülő, nagyszülő és felnőtt, aki a gyermek környezetében él, érezné azt a felelősséget, ami azokat terheli, akik a gyermeknevelés, a gyermek emberré formálásának nehéz feladatára vállalkoztak.

Dr. Gergely Károlyné

giai komfort optimális feltételeinek kialakításában. Reggel bekapcsolják a reggeli megvilágításhoz hasonló kékes fényt, két óra múlva a nappalit, amely a kék és sárga fénykeveréke, este pedig a sárgát (alkonyati modell). A munkások megelégedéssel fogadták az újítás bevezetését.

m ■

„Önző a feleségem"

Azt mindenki tudja — hiszen már az iskolában is tanítják, hogy az önzés jellemhiba. De mi is az az önzés? A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „Csak a maga érdekeit tekintő.”. Mai cikkünkben a feleségek önzésének családon belüli megnyilvánulását vesz- szük nagyító alá. Ez azért is érdekes téma, mert az asszonyok többsége megvan arról győződve (és legtöbbször jogosan), hogy mindent megtesz, ami elvárható egy önzetlen, jó feleségtől.

Megkérdeztük, vajon erről a témáról mi a férjek véleménye? A megkérdezett férjek válaszaiból gyűjtöttünk egy csokorra valót.

Z. Béla arra a kérdésre, hogy önző-e a felesége, kereken kijelentette: „Igen. önző. Ez sokszor bosszant és komoly vitákra is okot ad. Az önző magatartása főleg a tévé nézésénél nyilvánul meg, mert mindig azt a műsort kell néznem, amit ő akar. Ha meg elmentem a szomszédba, hogy megnézhessek egy műsort, akkor meg azért tört ki a vihar. Nem értem, hogy lehet valaki ennyire önző. Pedig egyébként jól megvagyunk. Vagy vegyek még egy tévét? Ez a megoldás?”

M. László kérdésünkre kezével

lemondóan legyintett és szinte egykedvűen mondta: ,,— Én már lemondtam arról, hogy a feleségemet átformáljam. Mindent a maga feje után csinál. Mindig olyan ételeket főz, amit ő elgondol, ami az ő kedvence. Pedig az volna a természetes, hogy a férjének is keresse a kedvét, nem? Mi ez, ha nem önzés? Hányszor kértem, hogy főzze azokat az ételeket is, amelyeket az anyám főz és úgy, ahogy ő főzi. De »csak- azértsem« csinálja. Pedig jólesne, ha megértene.”

T. Balázs idegesen rágyújt egy cigarettára és letompított indulattal mondja: Talán ez az

egyetlen hibája a feleségemnek, hogy önző az öltözködés terén. De nevetni fog, nem a túlzott öltözködés a baj, hanem az, hogy önzőén nem törődik azokkal az elvárásokkal, amelyek minden

családban természetes igényként jelentkeznek a feleséggel, a háziasszonnyal szemben. Rossz, elhasznált, isten tudja, honnan vett ruhákban járkál itthon és kitaposott papucsban. Ha szóvá teszem, azt mondja: jó ez itthon. Ez nemcsak azért bosszant, mert a szépérzékemet bántja, hanem azért is, mert a gyerekek ilyen példát látnak, nem beszélve arról, hogy lesül a képemről a bőr, ha véletlenül valaki becsönget és a feleségem megy ajtót nyitni.”

R. János vidámabban beszél a témáról (de a megoldását már nem lehet vidámnak tekinteni). ,,— Mi a szórakozáson szoktunk «összejönni»-, a feleségemmel. O imádja a presszó-beszélgetőpartikat, a családi nagy összejöveteleket, és ezekhez hasonló közös szórakozásokat. Én kikapcsolódásra a kirándulást, a sportot, a

hangversenyt, a városnéző sétákat szeretem — kettesben. Hiszen a munkámmal kapcsolatban úgyis sokat vagyok emberek között. A megoldás legtöbbször az, hogy külön megyünk szórakozni. Persze ez nem jelenti azt, hogy én soha sem megyek vele, de bevallom, nem szívesen. Ö viszont még soha sem jött el velem például egy jó meccsre. Lehet, hogy egyszer az lesz a megoldás, végérvényesen a külön utat választom, vagy választjuk.”

E néhány nyilatkozat érdekes megvilágításban tükrözi a feleségek sokszor nem is rossz szándékú, vagy talán nem is tudatos önzését. Az élet egyéb dolgaiban is megnyilvánulhat kisebb, de a családi hangulatot kedvezőtlenül befolyásoló önzés, pl. fürdőszobahasználat, a lakás túlfűtése, rádióhallgatás, családi jövedelem beosztása, vendégek fogadása stb.). Kedves Asszonyok! Tartsunk egy kis önvizsgálatot, miben vagyunk önzőek, és számoljuk fel ezeket a hibákat. Nemcsak azért, mert ezzel emberi értékünk emelkedik, hanem azért is, mert ezzel örömet szerezhetünk családtagjainknak.

F. K.

Háziruhák — kollégiumba, diákotthonba

A kollégiumba kerüléssel

együtt jár, hogy otthonosan be kell rendezkedni, különösen

gondosan meg kell választani a tanuló ruhatárát. Az öltözékeket két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoport az, amiben iskolába - lehet járni, a másik csoport minden, ami a kollégiumban szükséges. Ezenkívül még egy-két ünnepélyes alkalomra való öltözék is szükséges.

Az első csoportról mindössze csak annyit, hogy ezek az öltözékek többnyire a már meglévő ruhadarabokból állnak, de lényeges, hogy ezeket a fiatalok maguk is rendben tudják tartani, tehát könnyen kezelhetők legyenek. A közösségi élet rendszeres, beosztott programokkal, tanulóórákkal, szabad- foglalkozásokkal, vagy közös programokkal jár. Tehát lényeges ruhadarabok azok is, amelyet a kollégiumban napközben visel a diák. Nem praktikus, ha ezek ugyanazok, amit iskolában, utcán viselnek. Nem kifejezetten jó megoldás az sem, ha az ilyen öltözékgondot egy tréningruhával, vagy fürdőköpennyel oldjuk meg. mivel ezeknek is más a funkciójuk. A diákotthonban, kollégiumban viselhető holmik összeállításához kívánunk tanácsot, ötletet adni, fiatal lányok részére. Ezek kényelmes, praktikus, csinos

viseletek és házilag is könnyen elkészülhetnek. Alapanyagnak kordbársonyt, frottirt, vagy mintás flanelt ajánlunk.

1. Elején végig gombos flanel háziruha, kényelmes egyenes vonalú ujjával, rátűzött zsebekkel. Alul széles, húzott fodor, az öv hátul megkötős.

2. Farmer az anyaga a mel- lény-szoknyanadrág együttesnek. A mellényt flanellel bélelve steppeljük. A nadrágszoknya rátűzött zsebekkel készüljön.

3. Egyenes vonalú kordnadrág betrtijós felsőrésszel. A felsőrész mandzsettája, a derékpánt és a gomboláspánt, valamint az oldalvarrásnál nyíló zseb kötött anyagból készülhet.

i. Elöl gombos ingkabát bevágott zsebes hosszúnadrággal. Az ingkabát alját befűzős pánt fogja össze. A zsebeket, a gallért és a gomboláspántot tűzés díszíti.

5. Háziruha frottirból. Elején zippzárral záródik, az ujja szélét. a ragián ujjabevarrás vonalát és az elejét mintás, vagy más színű anyaggal is díszíthetjük. A rátűzött zsebek az oldalvarrásnál nyílnak.

Rajz és szöveg: Fodor Eta

1980. március 16.

W

Égbolt az üzemben