Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 16. Események címszavakban HÉTFŐ: A francia elnök befejezi közel-keleti körútját, a Ki­lencnek képviselői a palesztin kérdésben kialakítandó közös álláspontról tanácskoznak — Miután nem tu­dott találkozni a túszokkal, a nemzetközi bizottság elhagyja Teheránt — Az Afrikai Egységszervezet Zimbabwét támogató felhívása KEDD: Carter és Reagan sikerével zajlanak le az újabb ame­rikai előválasztások — A „vörös khmerek” vezető­je, Kieu Samphan Pekingben tárgyal, a Fülöp-szige- tek kormánya lemondja tervezett manilai utazását SZERDA: Todor Zsivkov Líbiában — Vietnami tiltakozás az újabb kínai határsértések ellen — A nyugatnémet kancellár sajtóértekezlete — Jobboldali támadások Portugáliában a földreform ellen — A brit külügymi­niszter Romániában CSÜTÖRTÖK: Svédország támogatja egy európai leszerelési értekezlet összehívását — Megbeszélések Libanonban egy nemzeti egységprogram kialakítása érdekében — Haderő-csökkentési tanácskozások Bécsben PÉNTEK: Parlamenti választások Iránban — Szovjet—afgán külügyminiszteri találkozó Moszkvában — Ülésezik az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága és a ke­reszténydemokrata pártvezetés, kormányválságra szá­mítanak Itáliában — Carter gazdasági beszéde: költ­ségvetési megszorítások bejelentése SZOMBAT: További fegyveres összetűzések Salvadorban A hét három kérdése O Milyen új fejlemények történtek a Közép-Ke­leten? Az olvasó immár jó néhány hete megszokta, hogy a napi tudósításokban és a heti összefoglalókban kiemel­kedő helyet kapnak a Közép- Kelet térségével kapcsolatos hírek. így volt ez az elmúlt napokban is. Miközben Af­ganisztánból egyszerre ér­keznek a jelentések a kon­szolidációs folyamat előreha­ladásáról; a hirtelen hóolva­dás okozta árvizek elleni küzdelemről, amelyben a szovjet katonák is segítik a lakosságot; valamint a job­bára pakisztáni bázisokról átdobott ellenforradalmár csoportok újabb provokációi­ról — fontos diplomáciai ta­lálkozó zajlott. Moszkvában Doszt afgán külügyminiszter tekintette át a helyzetet szov­jet kollégájával, Gromikó- val. A szovjet—afgán tárgyalá­soknak három elemét máris kiemelhetjük. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az Afganisztán körül és az Af­ganisztán ürügyén felszított válságot politikai eszkíy'-ök- kel kell rendezni, ily módon nem zárták ki az ésszerű pár­beszéd lehetőségét. A tárgya­lásoknak viszont — s ez a második mozzanat — ki kell zárniuk az Afganisztán ügyeibe történő beavatkozási kísérleteket, s nem vezethet­nek a törvényes kabuli kor­mány megkerülésére. Azok a nyugati javaslatok, amelyek „Afganisztán semlegesítésé­nek” jelszavával éppen ezt kívánják előidézni, természe­tesen nem képezhetnek igazi tárgyalási alapot. Végül, de nem utolsósorban a Szovjet­unió további támogatásáról biztosította Afganisztán ha­ladó rendszerét, s ezzel biz­tos hátvédet nyújt a helyzet teljes rendezése érdekében kifejtett kabuli erőfeszítések­nek. A konszolidáció volt a kulcsszó a szomszédos Irán­ban is, ahol változatlanul bo­nyodalmaktól terhes a poli­tikai kép. Pénteken, a mo­hamedán vasárnapon meg­tartották a többször elhalasz­tott parlamenti választáso­kat. Végeredmény még nincs, miután a bonyolult válasz­tási módszerek következté­ben jó ideig elhúzódhat a szavazatszámlálás (a külön­böző rovatok kitöltése és a beírások különösen nehéz helyzetbe hozták a nagyszá­mú analfabétát.! Ráadásul Teheránban minden bizony­nyal újabb szavazásra kerül sor áprilisban, több kürtők lakta körzetben pedig bi­zonytalan időre elnapolták a voksolást. A kérdőjelek ezért válto­zatlanul nem fogytak meg Iránban. Milyen lesz az új parlament, illetve az új kor­mány összetétele és mennyi­ben lehet majd munkaképes? Ügy tűnik, hogy az iráni bizonyosságot még mindig a bizonytalanság jelenti: a gyorsah zajló események hi­teles értékelésének lehetősé­ge várat még magára. © Mi a jelentősége a francia álláspont válto­zásának a palesztin kérdés­ben? Ma már nyilvánvaló, s ezt-húzták alá a különút buktatói is, hogy a Kö­zép-Kelettel szomszédos Kö­zel-Keleten csak egy általá­nos rendezés hozhat tartós és szilárd békét. Az általános rendezés pedig elképzelhetet­len a palesztinok törvényes jogainak elismerése nélkül. Giscard d’Estaing francia elnök az arab országokban tett körútját (amelyet nem utolsósorban a francia gaz­dasági érdekek és olajmeg­gondolások ösztönöztek) hasz­nálta fel arra, hogy lélekta­nilag is kiaknázva a köze­get, továbblépjen eddigi ál­láspontjánál. Ha nem is ju­tott el egyértelműleg a pa­lesztin állam létrehozásának sürgetéséig, síkraszállt az ön­rendelkezési jog mellett, ami­nek elismerésével megtette az utat, legalább a küszöbig. Lényegében a Közös Piac többsége is ebben a szellem­ben foglalt állást, kivéve ta­lán Angliát, amely ilyenkor fél szemét Washingtonra ve­ti. Az Egyesült Államok pe­dig még mindig az ENSZ- nagykövet „tévedésének” kö­rülményeit vizsgáltatja. (Ke­vesen vannak, akik elhiszik, hogy először Young, azután McHenry, tehát két tapasz­talt diplomata követi el ugyanazt a tévedést palesz­tin ügyekben, a furcsa köz­játékokban inkább az ameri­kai vezetésen belüli harcok, valamint az amerikai—izrae­li viszony viharzásai juthat­nak kifejezésre.) A nyugat-európai országok álláspontjának módosulásá­ban, sőt az amerikai tétová­zásban is közrejátszik a kö­zel-keleti térség stratégiai és gazdasági felértékelődése. A szándékoktól függetlenül azonban, ha végül is tudomá­sul veszik a palesztin prob­léma realitását, ez elősegít­heti a kibontakozást. Még to­vább kell lépni — ezt tette Ausztria, amikor gyakorlati­lag diplomáciai viszonyt lé­tesített a Palesztinái Felsza- hadítási Szervezettel. A kö­zös piaci országok, a változá­sok ellenére, még nem jutot­tak el idáig, Washington pe­dig különösen messze van tőle. Pedig, ha van igazi ame­rikai tévedés, akkor ez a ma­gatartás feltétlenül oda so­rolható. O Mit jelent a svéd ja­vaslat egy európai le­szerelési értekezletre? A svéd parlamentben a héten sor­ra került külpolitikai vi­ta ezúttal általános figyel­met keltett. Stockholmban bejelentették, hogy a svéd kormány támogatna egy össz­európai leszerelési konferen­ciát és ha adottak a feltéte­lek, szívesen helyet adna an­nak fővárosában. Ismeretes, hogy az utóbbi hónapokban több indítvány hangzott el egy olyan európai tanácsko­zás összehívására, amely a katonai enyhülés különböző oldalaival foglalkozna, s pár­huzamosan kapcsolódna a madridi Európa-találkozó elő­készületeihez. Volt francia ötlet erre vonatkozólag, szü­letett finn kezdeményezés, s a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága, a korábbi elemek felhasználásával, konkrét ja­vaslatokat is tett. A lengyel pártkongresszuson is szóba került az elképzelés, bejelen­tették, hogy Varsó szívesen vállalná a házigazda szere­pét. Ha realisták vagyunk, lát­nunk kell, hogy miközben Washington és több NATO- hatalom vezető körei feszült­séget szítanak, nem túlságo­san kedvező a légkör egy európai leszerelési értekezlet összeülésére. (Nyilván erre vonatkozik a svéd megjegy­zés a feltételek szükségessé­géről.) Ugyanakkor fontos té­nyező, hogy nemcsak a szo­cialista országok, de nyugati államok részéről is törekvés mutatkozik a feszültségkeltés fékezésére, az enyhülés vív­mányainak megvédésére. A Helsinkivel fémjelzett poli­tikai folyamat többet jelent kontinensünk számára, mint­sem egyszerűen feláldozhat­nánk a hidegháborús, feszült­ségszító tervek oltárán ... Réti Ervin MEZŐGAZDASÁGI ÉPÜLETEKRE Franz-Josef Strauss, a nyugatnémet ellenzéki pártok kancellárje­löltje (középen) washingtoni látogatása alkalmával találkozott Car­ter amerikai elnökkel (jobbról). Balról Walter L. Keip pénzügymi­niszter. (Kelet-Magyarország telefotó) Tollhegyen Doktor Ugyanaz G am, utahi szenátor közeli ismerőse a magyar tévénézők­nek: az emlékezetes SALT- műsorban ő képviselte a héjákat, a megegyezés el­vetőit, a féktelen fegyver­kezési hajsza híveit. A Pentagon közben úgy határozott, hogy megvaló­sítja az új rakétarend­szert, méghozzá a szená­tor szűlkebb pátriájában, Utah államban. Ez a beje­lentés azonban olyan ele­mi tiltakozást váltott ki, részben a nagyarányú földkisajátítás, részben a felmérhetetlen veszélyek miatt, hogy a szenátornak is oda kellett figyelnie. Ma már nem helyesli a programot. Karinthy klasszikus fi­gurája, Doktor Ugyanaz másként beszél különböző élethelyzetekben. Az utahi ugyanaz szenátor is meg­érthette, más dolog köny- nyelműen fenyegetőzni és más fenyegetett helyzetbe kerülni... r. e. Nádtetőkészítést Nádtető-felújítást vállalunk i Szigetelő nádpallói szállítunk KÖLTSÉGVETÉS, ÁRAJÁNLAT: Hortobágyi Állami Gazdaság Erdő- és Nádgazdasági Ágazata Hortobágyi-Halastó 4072 telefon: Hortobágyi Halastó 7. telex: 072 471 (268) Hz olasz kommunisták a kormány lemondását követelik Szombatra virradóra Ró­mában befejeződött az Olasz KP KB. kétnapos plénuma, amelynek napirendjén bél­és külpolitikai témák szere­peltek, különös tekintettel a kereszténydemokrata párt jobbratolódása után kialakult helyzetre és a Cossiga-kor-* mány sorsára. A KB határozatot fogadott el és ebben azt követeli, hogy a Cossiga-kormány álljon a parlament elé és nyújtsa be lemondását, mert parlamen­ti többség híján megszűnt minden jogi alapja a kor­mányzásra. A kommunista vezető testület „megfelelő intézkedéseket” helyezett ki­látásba arra az esetre, ha Cossiga vonakodna benyúj­tani lemondását. Macaluso, a vezetőség tagja a római rá­dióban szombaton elhangzott nyilatkozatában közölte, hogy ezen bizalmatlansági indít­vány benyújtása értendő. Á harmadik „randevú" az idén Nyugatnémet—francia csúcs A francia—nyugatnémet kapcsolatok bensőséges vol­tát bizonyítja a megfigyelők szemében Helmut Schmidt bonni kancellár és Gis­card d’Estaing francia köz- társasági elnök vasárnapi kö­tetlen hamburgi találkozója. Ez lesz a két államférfi har­madik „randevúja” az év ele­je óta: januárban baleári va­kációjáról visszatérőben sza­kította meg útját a francia fővárosban Schmidt kancel­lár, ezt követte a szokásos februári párizsi kétoldalú csúcstalálkozó, most vasár­nap pedig a> kancellár látja vendégül villájában a fran­cia államfőt. A két államférfi hosszú telefonbeszélgetést folytatott Giscard d’Estaing közel-ke­leti és Schmidt washingtoni útja előtt, most alkalom nyí­lik a két utazás tapasztala­tainak összevetésére. „Fájdalmas lépések" az USA gazdaságában Carter fékezni prébálja az inflációt Carter .amerikai elnök pén­teken „fájdalmas lépéseket” jelentett be, amelyékkel fé­kezni próbálja a 20 százalék körüli inflációt. Az elnök mil- liárdokkail csökkenti a szociá­lis, a kommunális kiadásokat, ugyanakkor változatlanul hagyja a ködtségvebés negye­dét kitevő, rekordmagasságú fegyverkezési kereteket. Több hetes megfeszített mun­ka után Carter pénteken fe­hér házi beszédében jelentet­te be, hogy mintegy 14 milli­árd dollárral csökkentik az állami kiadásokat, túlnyomó- részt a jóléti, foglalkoztatási, egészségügyi, kommunális programokat. Azonnal lét­számstopot vezetnek be a közalkalmazottaknál, s azok száma őszig várhatóan 30 ezerrel csökken. Különadót vetnek ki az importolajra, ami — a benzinárak még gyorsabb emelkedésével — vagy tízmilliárd dollárral emeli az állami bevételeket, így biztosíthatják az előirány­zottnál jóval nagyobb defici- tű költségvetés egyensúlyát. Az elnök korlátozza a fo­gyasztói hiteleket, és azt szeretné, ha az évi bér- és áremelések aránya 7,5—9,5 százalék között maradna. Az elnök ugyan azt mon­dotta, hogy bízik a törvény- hozás támogatásában, de ön­magát cáfolva kijelentette: meg fogja vétózni a kong­resszus minden olyan dönté­sét, amely túllépné a most le­szorított kiadási kereteket.-ILLATSZER­KELET-HÉTFŐ ! Áruházunk AJÁNDÉK- ÉS CIPŐOSZTÁLYÁN. 20%-kal olcsóbban KAPHATÓK EGYES LIKŐRŐS-, BOROSKELYHEK, FÉRFI FÉLCIPŐK. (321) NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR felvesz férfi, női segéd- és betanított munkásokat. ÉRETTSÉGIZETTEK és szakmun­kások. jelentkezését is várjuk. Érdeklődni és munkára je­lentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. TAURUS GUMIGYÁR, Nyíregyháza, Derkovits u. 107. (72) LjíjfiHi T^7ÄvX*J

Next

/
Oldalképek
Tartalom