Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

ÍJ Kelet­Blagyararszág [xXXVII. évfolyam, 64. szám ARA: 1,60 FORINT 1980. március 16„ vasárnap Országszerte kezdődnek a határszemlék Szerepkör A szakemberek szű- kebb köre számon tart olyan tanácsi vállalatot, amelynek te­vékenysége, termékei nél­kül minisztériumi nagy- vállalatok eredményessé­ge kerülne veszélybe, s olyan ipari szövetkezetei, amely egész iparág ter­mékszerkezetének átala­kításában játszott és ját­szik vezető szerepet. A furcsa csak az, hogy eze­ket a konkrét termelőhe­lyeket — tisztelet a kivé­telnek — általánosságban lenézően, lekicsinylőén ke­zelik a nagyobbak, de csak addig, míg ki nem derül: valamilyen rész­feladat teljesítésében az igényeket rugalmasan fo­gadó, gyorsan teljesítő partnerek lehetnek. Amikor a kicsikről be­szélünk, hangsúlyoznunk kell, pusztán méretet, s nem értéket jelöl a kife­jezés. A szövetkezeti ipar egy évtized alatt megnégysze­rezte termelő állóeszkö­zeit — bruttó érték alap­ján —, ám mielőtt úgy vélné valaki, szédületes a tempó, leírjuk: ennek a területnek a javai a mi­nisztériumi ipar állóesz­közei értékének mindösz- sze a 2,5 százalékát érik el. A tanácsi iparral együtt a szocialista ipar összes termelői állóeszközeinek hat százalékát birtokol­ják ... Még néhány vonás az ellentmondásos arculat­hoz. A tanácsi vállalatok részesedése a hetvenes években csökkent a szo­cialista ipar bruttó terme­léséből, a szövetkezeti ipa­ré viszont nőtt, 1978-ra 6,5 százalékra. Ez utóbbi ugyanakkor a létrehozott tiszta jövedelemnek a 9,2 százalékát állította elő, s ez már érzékletes különb­ség! Főként, ha azt is hozzátesszük, hogy a tá­mogatásoknak — a vissza­térítéseknek és dotációk­nak — mindössze 1,7 szá­zalékát kapta a szövetke­zeti ipar. Ezek az adatok — s a bennük sűrűsödő tények — szinte mindent elmondanak arról, miért hasznos formáció a nép­gazdaság számára a kis­vállalat. Hiszen a szövet­kezeteknél a száz forint lekötött eszközre jutó tisz­ta jövedelem 1977-ben és 1978-ba.n is háromszorosa volt a szocialista ipar át­lagának. Mindezek ismeretében már egészen másként vé­lekedhetünk arról a mind­máig létező — s párt- és kormányhatározatok elle­nére szívósnak bizonyuló — gyakorlatról, mely mé­reteket, szektorális hova­tartozást vél elsődleges jegynek, holott nyilván­való: a döntő a teljesít­mény, a produktum mi­nősége, a ráfordítások és a hozamok viszonya. Szó sincs arról, hogy bárki is a nagyvállalatdk szerep­körét kívánja ezeknek a cégeknek; egyik a másik­kal föl nem cserélhető. Egyik a másikat azonban kiegészíti, mégpedig nél­külözhetetlenül. S ez ha­tározza meg a „lenézett” vállalatok helyét a gazda­sági életben. A tavaszi határszemléken a mezőgazdasági rendeltetésű földeken kívül 1980-tól foko­zottabban ellenőrzik a más célra szolgáló (bányászati, közlekedési, vízügyi) termő- területek mezőgazdasági mel­lékhasznosítását. E területek kezelőit ugyanos jogszabályi rendelkezések kötelezik arra, hogy az egyes létesítmények­hez tartozó termőföldek — árok- és csatornapartok, töltésoldalak — hasznosításá­ról gondoskodjanak: a mű­velhető területeket, illetve a fűtermést felajánlhatják a szomszédos nagyüzemeknek vagy a háztáji gazdaságok­nak. A határszemlék feladata annak vizsgálata is: mit tet­tek az üzemek a gyommente­sítés érdekében. A szemlebizottságok szem­ügyre veszik a gyepterülete­ket. Körültekintően megvizs­gálják, hogy a természeti és üzemi adottságok a gyepek intenzív hasznosítása érdeké­ben milyen agrokémiai, agro­technikái és technológiai ten­nivalókat igényelnek. Arra törekednek, hogy azokat a Kilenc éve alakult a Sza- bolcs-Szatmár megyei Ter­melőszövetkezetek Értékesí­tő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalat 52 tsz csatla­kozásával; a megalakulás el­ső évforgalmi terve 32 millió forintra sikerült. Ám aligha van tőle a megyében ered­ményesebb gazdasági társu­lás. A még tíz évet sem igénylő időszakban, négy ki­vétellel a megye minden me­zőgazdasági termelőszövetke­zete tagja lett. Az elmúlt év­ben pedig már 640 millió 420 ezer forint értékű forgalmat bonyolított a TSZKER. Jelentősen javította a kö­zös vállalat múlt évi mérle­gét, hogy az összforgalomnak csaknem a fele exportbevé­telt képviselt: 30 millió tő­kés, a többi pedig rubelelszá­molású export volt. S az ér­tékforgalom nagyobb része — a megye sajátos termékeit előnyben részesítve —, fő­képp gyümölcs- és zöldség­félékből adódott. A közös vállalat idei, már közel 700 milliós forgalmi tervében, tovább növekszik az Villanyoszlopok gyártását kezdték meg a nyírmadai termelőszövetkezet fafeldol­gozó telepén. A HUNGARO- COOP közvetítésével egy svájci cég 40 ezer köbméter fűrészárut rendelt a madai- aktól; az alapanyagot és gé­gyeprészeket, amelyeket egy­általán nem, vagy csak alkal­milag kaszáltak, illetve legel­tettek, ismét bevonják a gaz­dálkodás körébe. (Mindezt in­dokolja, hogy a természetes gyepeken megtermett takar­mány mennyiségének növelé­sével jelentős szántóterüle­tet lehet felszabadítani más növényi kultúráknak.) Az elmúlt évi adatok biz­tatóak : a nagyüzemek az utóbbi három évben 27 ezer hektár, korábban parlagon maradt földet vettek haszná­latba. További háromezer hektárt pedig várhatóan 1980- tól kezdve hasznosítanak. Az üzemi területek összevonása, a táblaméretek növelése érde­kében közel százezer hektárt cseréltek el egymással a gaz­daságok, 15 hektárt pedig magánszemélyekkel váltottak fel. A földhivatalok 35 ezer hektár szétszórt, elaprózott földet egyesítettek nagyüzemi táblákban. Három év alatt 7000 romos tanyát bontottak le. Ebből 6000 tanya helyét a nagyüzemek már művelésbe vettek. export. A múlt évinél almá­ból kétezer, burgonyából fél­ezer vagonnal több árut szerződtek exportra. Bővíte­ni tervezik a tőkés exportlis­tát is egres-, spárga-, meggy- és ribiszkeszállításokkal. Faforgalmazás terén ugyan­csak lehetősége van a válla­latnak az exportbővítésre. E téren elsősorban különböző fakészítmények: rakodólap, lambéria, szőlőkaró jön szá­mításba. Különösen nagyobb és jó minőségű fa- és készít­ményszállítást végez a me­gyében a nyírbogáti, nagy- kállói, tiszaberceli, kemecsei, kótaji és a milotai termelő- szövetkezet. Idén a közös vállalat be­szerzésközvetítési munkája is eredményesebbnek ígérkezik. Így többek k'ózt, a gazdálko­dás javítása szempontjából oly fontos műtrágya és nö­vényvédő szerből, a tavalyi 3 ezerről 4 ezer vagonra növe­kedett az igény. S ezután a társulás mindenfajta műtrá­gyát és növényvédő szert a gyártó ipari vállalattól köz­vetlenül szerez. A. B. pékét egy NSZK-beli vállalat szállította. Jelenleg két mű­szakban gyártanak villany- oszlopokat, melyekből mint­egy 400 ezer darabot Iránba, Szaúd-Arábiába és más kö­zel-keleti országokba szállí­tanak. Á TSZKER bonyolítja Bővülő tőkés exportlista Villanyoszlopok Iránba Koscorúzás, nagygyűlés, emlékverseny Megkezdődtek a forradalmi napok A forradalmi ifjúsági na­pokat az iskolák, munkahe­lyek fiataljai különböző sport- és kulturális rendezvények­kel, munkaverseny-felaján- lásokkal, megemlékezések­kel köszöntik megyeszerte. Több helyen már március 14- én elkezdődtek az ünnepi programok. Ezen a napon a tarpai körzeti ünnepségen a fiatalok ünnepi megemléke­zést tartottak, majd fáklyás felvonuláson és körzeti kul­turális bemutatón vettek részt. Tiszavasváriban lam- pionos felvonulással és Vas­vári Pál szobrának megkoszo­rúzásával ünnepeltek. Koszorúzás a Petőfi-szobornál. Nyíregyházán március 15- én tartották az ünnepi meg­emlékezést. A Petőfi téren Suszta László, a KISZ városi bizottságának tagja mondott beszédet. Koszorút helyeztek Petőfi Sándor mellszobrához. Ezt követően a Kossuth téren nagygyűlés volt, amelyen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és Szemerszki Miklós, a vá­rosi pártbizottság titkára. Nagy László, a KISZ megyei bizottság első titkára megnyi­tója után az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc év­fordulója alkalmából Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép­front megyei titkára tartott megemlékezést. Többek között felidézte az 1848. március 15-i eseménye­ket, s a nagy forradalom és szabadságharc kiemelkedő hőseinek alakját. Elmondta, hogy a 132 év előtti forradal­mi lelkesedés és tett ma is példa valamennyiünk. számá­ra. Akkor ünnepeljük iga­zán és eszméjéhez hűen a for­radalmat, ha a nagy elődök példája a becsületes munká­ra, tanulásra lelkesít. Ugyan­akkor figyelmezteti arra, hogy a mindennapok kitartást és erőfeszítést követelő munká­jában is helyt kell állni, s a nehezebb gazdasági viszonyok között is teljesíteni kell ter­veinket. A forradalmi ifjúsági na­pok megyei ünnepi megem­lékezésének és a Vasvári Pál tömegsport emlékversenynek március 15-én Nyírvasvári volt a színhelye. A program reggel sport- majd kulturá­lis vetélkedőkkel kezdődött. Az eredményhirdetés után menetdalverseny következett. Ünnepi megemlékezést Vas­vári Pál szobránál Milet La- josné megyei úttörőelnök mondott. A koszorúzás után zenés ifjúsági est zárta íf programot. Szombaton tartották a ha­gyományos megemlékezést Mátészalkán is sport- és kul­turális versenyekkel egybe­kötve. Csengerben koszorú- zási emlékünnepség vplt. Kis­várdán március 15-én nyitot­ták meg a III. ünnepi klub­hetek programját. Vásárosna- ményban hálastaféta-verseny- re hívták az érdeklődőket. A március 15-i évforduló­hoz kapcsolódva rendezték meg szombaton a fiúkórusok országos találkozóját és hang­versenyét Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolán. Nyírbátorban a járási pártbizottságon poli­tikai—történelmi vetélkedőt bonyolítottak le. A nyíregyházi járás fiatal­jai az Ibrányban megtartott ifjúsági napon köszöntötték szombaton március 15-ét. A hagyományos sportvetélkedők és a menetdalverseny után népitánc-bemutató, s fák­lyás felvonulás szerepelt a programban. Az ünnepi meg­emlékezést és koszorúzást tű­zijáték követte. A járási if­júsági nap bállal ért véget. Felvonuló nyíregyházi fiatalok. Nagygyűlés a Kossuth téren. (Császár Csaba felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom