Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 15. MIT OZEH FÁBIÁN BÁLINT? VSZTICS MÁTYÁS Fegyelmi, prémiummal... Ügyek a munkaügyi bíróságon Fegyelmi büntetést kapott egy nyíregyházi fiatalember, mégis prémiumot követelt magának. A négygyermekes nyír­bátori családapa hónapok óta nem dolgozik, mégis munka­bért követel volt munkaadójától. Természetesen követelésü­ket elutasították, de mindketten keresetet nyújtottak be a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságra. Alacsonyabb munkakörbe A bírósági tárgyaláson B. M., a Nyíregyházi Ingatlan- kezelő és Szolgáltató Vállalat volt dolgozója szégyenkezés nélkül követelte magának a prémiumot és azzal „fenye­getőzött”, ha nem ítélik meg neki, a Legfelsőbb Bíróságon szerez érvényt követelésé­nek. Pedig a jegyzőkönyvből és a vállalat képviselőjének szavaiból kiderült, hogy a fiatalemberrel nem mindig voltak elégedettek vezetői, s amikor megkárosította a tár­sadalmi tulajdont, fegyelmi- leg alacsonyabb munkakörbe helyezték. A fegyelmit adók is mulasztást követtek el: nem értesítették a. verseny- bizottságot. Röviddel később a vállalat illetékesei értékel­ték a munkát és osztották a prémiumot. B. M.-nek is utalványoztak 2100 forintot. A fiatalember vette a pré­miumot és a kalapját, aztán más munkahelyet keresett magának. A vállalat illetékesei utó­lag rájöttek tévedésükre és visszakövetelték tőle a 2100 forintot. Nem fizette vissza, a bírósághoz benyújtott kere­setében szinte minden indok nélkül kérte, hogy a pénzt megtarthassa. Pedig tudnia kellett (és tudja is), hogy a vállalat a prémiumfeltéte­leknél kiírta: „Kizárja magát a prémiumból az, aki a tár­sadalmi tulajdont megkáro­sítja.” A munkaügyi bíróság a ke­resetét elutasította. „Holnaptól nem jövök..." A nyírbátori J. S. megha­tározott időre a város egyik gyermekintézményéhez sze­Sokat hallunk manapság a január elsejétől életbe lépett új mértékegységekről, az úgy­nevezett Sí-rendszerről. Okoz még némi zavart a joule, a watt, a kilopond következe­tes alkalmazása — ám bizo­nyára megszokjuk előbb- utóbb. Viszönt kinek jutna ma eszébe Magyarországon, hogy töprengjen a kilo­gramm, a méter, vagy a liter mennyiségén, alkalmazásán. 110 évvel ezelőtt azonban akadtak emberek, akiknek nem kis nehézséget okozott mindez. Hiszen addig életük­ben nem számoltak másképp, mint hogy: háromöles rúd, két véka búza, két icce bor és így tovább. A csengeri ének­kar jegyzőkönyve fennmaradt 1869-ből, s ebben a követke­zők olvashatók: „Pénztárnok ki ezúttal kar­vezér is egyszersmind — fel­említi a magyar törvényho­zás azon intézkedését, misze­rint az eddig használt öl, láb, hüvelyk féle hossz, a véka, ittze féle űr, a mázsa, font, lat féle súlly mértékeink a jövő, 1870-ik év január 1. napjától az általános haszná­latból kimennek, s helyükre a műveltségre törekvő nem­zetek által már elfogadott .méterrendszeren alapuló, hossz, súly, tér, köb és űr mértékek lépnek életbe. Mint­hogy az e féle számítási mód az énekkar tagjai előtt isme­retlen, felajánlja szolgálatját annak megmagyarázására ... jövő Pénteken a szokott ének tanulási időben szeretné az énekkar minden tagjának kö­telességévé tenni a méter mértékekről tartandó előadá­som részvételt. Akik nem tag­jai az énekkarnak, mint hall­gatók szívesen látott vendé­gül fognak tekintetni...” Látjuk hát: külön előadá­sokat szerveztek azok számá­ra, akik nem ismerték a mé­terrendszeren alapuló számo­lást. S milyen az ember — igen gyorsan beivódott a köz­tudatba mindez. Persze, akad­tak, akik nem voltak hajlan­dók másképp kérni borukat, mint iccével, de aztán rájöt­tek: ugyanolyan nedű van poharukban, mint azéban, aki fél litert kért és kapott... Svédországi magyarok kezdeményezése Akció a nagyari Petőfi-fa meg mentéséért A Svédországban élő ma- dését, segíteni akarását. így gyár fotóművész, Ruttkay aztán megindult az akció, Iván az elmúlt nyáron haza- melyben részt vesz az Orszá- látogatott.. Többek között fel- gos Környezet- és Természet- kereste Szatmár emlékhelye- védelmi Hivatal, a Magyarok it, így a nagyari Petőfi-em- Világszövetsége, a Svéd—Ma- lékfát. Sajnos, az idős tölgyet gyár Filmklub, s mint szak- nagyon megviselték az évszá- tanácsadó, a Stockholm me­zadok, pusztulóban van. Ez gyei erdővédelmi hatóság, felkeltette a figyelmét, s ha- A svédországi magyarok zatérve felhívást bocsátott ki akciója lényegében ez év feb- a Svéd—Magyar Filmklub ruár 27-én kezdődött, s a lei­nevében. A szöveg többek kö- kesedésre jellemző, hogy zött ezt mondja: „gyűjtéssel március 8-án már a tevőleges járuljunk hozzá a több száz gyűjtés, tervezés is megin- éves Petőfi-fa életének meg- dúlt. Rövidesen elkészül a hosszabbításához és a körű- költségvetés is, ami magában lőtte elterülő park felújítá- foglalja a fa helyreállítására sához, kibővítéséhez. Erre és a létesítendő parkra vonat- azért is lenne szükség, mert kozó összeget is. Minden re- az öreg tölgy már erős kor- mény megvan tehát arra, hadásnak indult. Másrészt, hogy még ez évben megkezd- gondoltuk, hogy mi, akik tá- hetik a nagyari emlékfa meg- vol élünk a szülőhazától, mentését. ilyen módon is emlékezhetünk Ruttkay Iván fotóművész hálával szívünkben Petőfi Fehérgyarmaton Molnár Ká- Sándorra, a magyar költőre roly tanárhoz fordult, hogy és szabadságharcosra”. bocsásson képet rendelkezé­A Svéd—Magyar Filmklub sére, amit a felhíváshoz mel- a stockholmi erdővédelmi hi- lékeltek Svédországban. A vatalhoz fordult szaktaná- kétezer példányban megje- csért. Arström professzor lent, nemzetiszínű szalagot meg is adta a szakvélemé- imitáló körkeretben levő fel- nyét, tanácsot, miként lehet hívás ma, nemzeti ünnepünk megmenteni ilyen fákat, napján is indul mindenfelé Gyorsan meg is érkezett a Svédországban. Szép példája levél a Magyarok Világszö- ez annak, miként kötődnek vétségéhez, a svéd dokumen- távolban élő honfitársak táció hiteles magyar fordí- múltunk haladó örökségéhez, tásával. A világszövetség miként jelentik az eltéphe- gyorsan válaszolt is, megkö- teilen gyökereket forradalmi szönve a honfitársak lelkese- hagyományaink, (bürget) gődött fűtőnek. Pedig műsze­rész szakmája van. Egyik napon beállított az intéz­mény igazgatójához és nem éppen udvarias modorban bejelentette: „Holnaptól nem jövök dolgozni.” Nem is ment, még harmadnap sem. Erre az igazgató kérette a munkakönyvét és beírta a „Kilépett” bejegyzést. A volt fűtő postán megkapta a mun­kakönyvét, dühös lett, mivel az említett bejegyzéssel alig tud munkát vállalni. Kérte a munkaügyi döntőbizottsá­got, hogy munkakönyvében a bejegyzést javítsák ki „Mun­kaviszonya megszűnt” be­jegyzésre. A döntőbizottság előtt nem jelent meg, de iga­zat adtak neki, mert a szó­beli bejelentés is számít és ezt az igazgatónak figyelem­be kellett volna vennie. A döntőbizottság kötelezte az igazgatót a bejegyzés meg­változtatására. Bér munka nélkül? Az igazgató a határozat­nak eleget tett, de a négy­gyermekes családapa a „tisztább” munkakönyvvel sem vállalt munkát. Kerese­tet adott be a bírósághoz, amelyben volt munkaadójá­tól hónapokra visszamenőleg bért követel. A bírósági tár­gyaláson sem jelent meg, képviselőt nem küldött ma­ga helyett. Nélküle és tanúk nélkül a bíróság nem tudott érdemben tárgyalni, így új tárgyalási napot tűzött ki. Több lesz az akta, de annyi bizonyos: el nem végzett munkáért hónapokra vissza­menőleg a bíróság nem tud munkabért megítélni. N. L. Üzemi lapokban olvastuk Az üzemi lap legújabb szá­mában a „Kimagasló ver­senyeredmények” című tájé­koztatót találtuk igen lénye­gesnek. Ebből ugyanis meg­tudtuk, hogy a munkaver­seny eredményéként 1979-ben exporttermelésüket a bázis­hoz viszonyítva több mint két és félszeresére, ezen* belül" 4 tőkés exporttermelést több mint háromszorosára növel­ték. Az egy főre jutó terme­lési érték közel 15 százalék­kal haladta meg az előző év szintjét; a termelési költsé­gek mintegy 14 millió forint­tal csökkentek. A fermentált dohánytermékek összesített minőségi mutatójának értéke az elmlút évhez viszonyítva mintegy 3 százalékkal javult. A termelési érték növekedé­se és a létszám-megtakarítás következtében a termelékeny­ségi mutató 14,8 százalékkal javult az előző évhez képest Éves szinten 7 százalékos bér­színvonal-fejlesztést hajítot­tak végre, ami a legmagasabb a tröszt vállalatai között. Jó hírről tudósít a lap feb­ruár 10-i számában Sípos Bé­la cikke; címe is megállapít­ja „Eredményes gozdálkodás a Ságváriban”. Megtudjuk, hogy a nyíregyházi termelő- szövetkezetben az 1978. évi egyesülések után kialakult a termelési profil, amelyben a növénytermesztés és állatte­nyésztés egyenlő súllyal «kép­viselteti magát. Az elmúlt évben 61 millió forint árbe­vételt produkált az állatte­nyésztés, míg a növényter­mesztés 63 milliót, s így az árbevételük a kisegítő ágaza­tokkal együtt 148 millió fo­rint. A gazdálkodás stabili­zálódását mutatja, hogy a nyereség meghaladja a tizen­egymillió forintot és az egy személyre jutó jövedelem is növekedett. Míg 1978-ban 41 ezer forint volt a jövedelem, addig tavaly 43 ezer 600 fo­rint. fásokból az üzemfőnökségnek közel másfél millió forint gazdasági haszna keletkezett — írja Mohán József né alap legfrissebb számában. Az újí­tások többsége a javítási munka egyszerűsítésére, tech­nológiák korszerűsítésére, hi­baforrások megszüntetésére, importalkatrészek megtakarí­tására irányult. Ezenkívül számos újítással javították a munka- és egészségvédelmet. Az 1979. évi eredményekben a negyedik negyedévben az egyes szolgálati helyek között rendezett újítási verseity há­tasa is megmutatkozik. A ver­senyben legjobb pályafenn­tartási főnökség 13 ezer, a gépesített rakodási főnökség 9 ezer, a biztosítóberendezési szertárfőnökség 7 ezer forint anyagi elismerésben része­sült. Tavaly a művelődési bi­zottság egyik legfőbb célja az volt, hogy gazdagodjék a könyvtári hálózat — olvas­tuk a vállalat februárban megjelent üzemi lapjában; a Mérleg a művelődési bizott­ság munkájáról című írás­ban. Megtudjuk, hogy három gyáregységükben létesült szakszervezeti letéti könyv­tár, Nyírteleken a községi könyvtár oldotta meg a köl­csönzés lehetőségét. Így most már minden gyáregységben van könyvtár. Az 1978-as év 145 olvasójával szemben ta­valy több mint ötszázan irat­koztak be. Az érdeklődést az üzemi könyvterjesztés ered­ményei is jelzik. Egy év alatt csaknem 40 ezer forinttal nőtt a forgalom. Tavaly negyed- millió forint feletti összeget tett ki az eladott könyvek és hanglemezek együttes értéke. Új film ősbemutatója Nyíregyházán Telt ház volt a nyíregyházi Krúdy moziban csütörtökön este a Fábián Bálint találko­zása Istennel című film ős­bemutatóján. Filmankéton sem lehetett még annyi ér­deklődőt látni, mint ameny- nyien ennek a filmnek a ké­ső éjszakai órákba nyúló vi­táján részt vettek. Két éven belül immár ez a harmadik magyar film, melynek Szabolcs-Szatmár- ban volt az ősbemutatója. Természetesen ez nem vélet­len, ugyanis mindhárom film elkészítését egy-egy Balázs József-mű ihlette. A me- gyénkbben méltán népszerű, vitkai születésű írót arról kérdeztük, milyen jelentősé­ge van írói pályáján ennek a példátlanul gyors „kiugrás­nak”? — Hogy példátlan-e? — kérdezett vissza az író. — In­kább úgy mondanám, nagy szerencsém volt. Igen, nagy szerencse kell ahhoz, hogy ilyen rövid időn belül már a harmadik könyvemből film készült. Mindenesetre a mai ma­gyar irodalomban ritka. De ha jól tudjuk, készül a kö­vetkező műve is, amely tri­lógiát alkotna a Fábián Bá­linttal, illetve a Magyarok­kal, melyet ugyancsak Fábri Zoltán vitt filmre. Igaz ahír? — Nézze, az író ír, ez a dol­ga. Aztán, hogy ezt valaki, történetesen Fábri Zoltán al­kalmasnak tartja-e majd, az egy más kérdés. Ügy mond­ják mifelénk, hogy a tyúkok csak akkor kezdenek kotko- dácsolni, ha megtojták a to-; jást. Szóval, ez egy későbbi dolog... Fábri Zoltántól hallottuk, hogy a készülő mű egy ré­szét már tanulmányozta és igen alkalmasnak találta. Szó lehet a trilógiáról. De ne vágjunk a dolgok elébe, ép­pen elég, ha arról beszélünk, hogy a Magyarok a nemzet­közi helyezés alapján váro­mányosa az Oscar-díjnak, ezt a Fábián Bálintot pedig úgy emlegetik, mint azt a fil­met, ami visszacsalja majd a moziba a közönséget. Rende­zőjétől azt kérdeztük, miért változtatott meg jelentős ré­szeket, miért nem „ölte meg” a filmvásznon mindazokat, akik a regényben elpusztul­nak? — A film más műfaj, a re­gény megint más — foglalta össze Fábri Zoltán. — Min­den olvasó előtt másképpen jelenik meg az a kép, amit az író megrajzolt. Emellett a film bizonyos ökonómiára tö­rekszik, egyes jeleneteket emiatt nem vettünk fel. És hadd mondjam el, hogy azért is hagytam ki ilyen részeket, mert sokallottam már azt a temérdek halált..» ön szerint mi az aktualitá­sa ma ennek az 1918—19-ben játszódó műnek? Mit „üzen” nekünk Fábián Bálint? — Mitől aktuális? Fábián Bálintnak, ennek a tökélete­sen magáramaradt ember­nek nincs más lehetősége, mint az, hogy olyan fogód­zót keressen, amire kisgyer­mekkorától tanították: az Is­tent keresi. Mert nehezen is­meri ki magát a fenyegetett­séggel terhes világban. Va­jon mi hogyan ismerjük ki magunkat? Az ősbemutató közönsége melegen fogadta a filmet. Többen kiemelték a színészi bravúrt, elsősorban Koncz Gábor felejthetetlen alakítá­sát. De új tehetséget is „ava­tott” a közönség, akit a ren­dező „ígéretes süvölvénynek” mutatott be: Usztics Mátyást. — Penészleken születtem, 1949-ben — közölte érdek­lődésünkre —. 1961-ben sze­repeltem először filmen, többszöri sikertelen kísérlet után felvettek a főiskolára, ahol utolsó éves vagyok. Fábri tanár úrral a találko­zásom majdhogynem olyan volt mint a film címe mond­ja. Csodálatos volt vele dol­gozni, mert olyanfajta asszo­ciációs lehetőséget ad, hogy csak megkezd egy gondolat­sort, de engedi nekünk be­fejezni ... És a színész szavait foly­tatva: engedi Fábri a néző­nek is befejezni a megkezdett gondolatsort. Magyarságról, becsületről, nemzeti önisme­retről, önmagunkról. Ezért ajánlom jó szívvel a filmet a közönség figyelmébe. Baraksó Erzsébet FÁBRI ZOLTÁN BALÁZS JÓZSEF Hány kiló egy lat? Az iccétől a méterig Az üzemfőnökség kétszáz- tizennégy újítója százhetven- kilenc újítási javas latot nyúj­tott be 1979-ben, amelyből hatvanat fogadtak el és hasz­nosítottak. A bevezetett újí­Az üzemi lap legújabb szá­mában a hétéves múltra visz- szatekintő kisvárdai üzem- vezetőség munkájával ismer­kedhetünk meg. Az üzemve­zetőség közel 10 ezer köbmé­ter kapacitású vízművek, 4200 köbméter kapacitású szenny­víztelepek és mintegy 200 ki- ornéter szennyvízhálózat üze­meltetésével tizenöt települé­sen megközelítően 50 ezer la­kos megfelelő minőségű ivó­vízzel történő ellátását, szennyvízelvezetését és tisztí­tását biztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom