Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-10 / 34. szám

1980. február 10. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Vélemények falun E lénk érdeklődés, köz­életi aktivitás, két­ezer közérdekű be­jelentés és javaslat jelle­mezte az idei falugyűlése­ket. Január 14-én Gacsály- ban tartották az elsőt és február 4-én Mándokon az utolsót. Összesen 311 falu- és tanyagyűlésen, városkör­zeti tanácskozáson, rétegta­lálkozón mondhatott véle­ményt a lakosság a helyi tanácsok tevékenységéről. Több mint 40 ezren vettek részt a - falugyűléseken, s közülük 3132-en szóltak hozzá. Az év elején sorra kerü­lő összejöveteleken a helyi tanácsok vezető tisztségvi­selői adtak számot az előző esztendő munkájáról. Ezt követően pedig a jelenle­vők fűzték hozzá gondola­taikat. Szinte kivétel nél­kül a nagyobb közösséget érintő kérdéseket vetettek fel. Ezek legtöbbjét azonnal megválaszolták a tanácsi tisztségviselők. Ha nem volt jelen az érintett szerv képviselője, írásban to­vábbították az elhangzott javaslatot. A lakosság leggyakrab­ban a poros utak, járdák, csapadékcsatornák miatt emelt szót. A kereskedel­mi ellátással kapcsolatban több helyen nehezményez­ték: nem friss a kenyér. Ezt mondták Pusztadobo­son, Nyírparasznyán még azt is hozzátették, hogy még a cimke is eltűnik a kenyérről, így azt sem tudják, mikor sütötték ... Anarcson a zsúfolt bu­szokat említették, s nem is érnek be munkakezdésre a kisvárdai üzemekbe. Nyírparasznyát közigazga­tásilag Vajához csatolták, de a társközségből nem megy busz a székhelyre. Petneházát és Laskodot ün­nepnapokon nem köti össze autóbuszjárat. Községeinkben is mind többen igénylik a korszerű szolgáltatásokat. A kisvár­dai járásban cipész, férfi­szabó és asztalos kisiparo­sokra lenne szükség. Máté­szalkán mindössze 6 kőmű­ves dolgozik, közülük is csak háromnak van iparen­gedélye. így aztán elterjedt a kontárkodás. A falugyűléseken a kéré­sek mellett felajánlások is elhangzottak. A pártkong­resszus és hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója alkalmából nagyszabású munkaverseny-mozgalom bontakozott ki. Mátészalka városkörnyéki községei egyenként 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek — terven felül. Kocsordon a sportpályát korszerűsítik, Nyírcsaholy- ban a gyermekintézménye­ket újítják fel, Ópályiban utat építenek. ' T K. Kereskedőbrigádok □ kereskedelemben dolgozó szocialista brigádok egy sor hasznos felajánlást tettek az ellátás javítása és a vá­sárlókkal való kapcsolat jobbítása érdekében. A ke­reskedelmi vállalatok meg arra tettek felajánlást, hogy javítják a kapcsolatukat az élelmiszer-ipari üzemekkel, valamint a ruha- és cipő­gyárakkal. A felajánlások nem formálisak, hiszen tel­jesítésüket évente többször és több fórumon is számon- kérik. Legutóbb a Kereske­delmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének megyei bi­zottsága tűzte ülésének na­pirendjére a témát. Az ülésen szóba került, hogy a fűszer-vegyiáru nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi telepén még mindig kedvezőtlenek a személyi feltételek. Elhangzott, hogy az úgy­nevezett kiskonténer-forga- lomba bevont boltok egy részében a konténereket áruállványnak, polcnak használják. Holott a konté­nereket az anyagmozgatás gyorsítására, a fizikai mun­ka megkönnyítésére rend­szeresítették. A szocialista brigádoktól azt várja a szakszervezetek megyei bizottsága, hogy fej­lesszék szakmai tudásukat, tegyék higiénikusabbá. mun­kahelyüket, fordítsanak na­gyobb gondot az áruk szak­szerű tárolására, vezessenek be több újítást. Persze mindezek teljesítéséhez meg kell teremteni a felté­teleket. örvendetes, hogy a feltételek a legtöbb helyen biztosítottak. Megyénkben jelenleg 1500 kereskedelmi dolgozó vesz részt szakké­pesítést nyújtó tanfolyamo­kon. A raktározási gondok, a szükségesnél kisebb alap­területek akadályozzák a szakszerű tárolást. Újítás­sal, a rendelések ésszerűsí­tésével ezen a gondon is le­het enyhíteni. A kereskede­lemben dolgozó szocialista brigádok nem végezhetnek olyan látványos pluszmun­kát, mint például az ipari üzemek brigádjai.1 De mun­kájuk mérhető abban, ha a vásárlók elégedettek. N. L. DIKTÁL A PIAC Izgalommal látott munkához a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat műszaki pártszervezetének alig három héttel ez­előtt megválasztott új pártvezetősége. Igaz, ennyi idő alatt nem lehet megváltani a világot, de a tervek, a pártfórumo­kon elhangzott javaslatok és a XII. kongresszus irányelvei­ben megfogalmazottak alapján meg lehet jelölni a kommu­nisták legfontosabb teendőit. Erről beszélgettünk a pártve­zetőség tagjaival. Maczurka István a párt- szervezet titkára, a technoló­giai osztály 33 éves vezetője, gépészmérnök: Segíteni az export­munkát — „Betörni” és hírnevet szerezni a tőkés világpiacon. Ennek segítése a legfonto­sabb feladata a mi pártszer­vezetünknek. Elkészültek az első mintadarabok a HESS- TON—1510-es gyártmá­nyunkból és a FARM kon­ténerekből. Előbbit egy ame­rikai céggel kooperálva fran­cia megrendelésre gyártjuk, a FARM-ot pedig az NSZK- nak. Kitűnőre értékelték a gyártmányodat S enpeka^P- ján 1980-ra megkötötték gyárunkkal a szerződést. HESSTON-ból 100 darabot, a FARM konténerekből pedig mintegy 2500 garnitúrát szállítunk. Ezek termelésé­ben van meghatározó szerepe pártszervezetünknek. Nem lesz könnyű. Gyakorló párt­titkár vagyok, most kezdem tanulni ezt a munkát. — Már a taggyűlésen hangsúlyoztuk, hogy a világ­piacon három követelmény van: minőség, pontos szállí­tás és versenyképes ár. Ezek­nek kell megfelelnünk. Az irányelveket megvitattuk. Több javaslat hangzott el a termelés korszerű szervezé­sére, a gyártással kapcsolat­ban és a termékek okos, jó előkészítésének megalapozá­sára. Mint műszaki pártszer­vezetnek, nekünk kell bizto­sítani a termelés jó előkészí­tését. S ehhez megvan min­den feltétel. Pártszerveze­tünk létszáma 26, ebből 11 a mérnök, 9 a technikus. Je­lentős szellemi tartalékaink vannak. Ez a kis kommu­nista műszaki kollektíva vé­gezte el a két említett gyárt­mány honosítását is. — Januárban a pártveze­tőségünk javaslatára a mű­szaki fejlesztési osztály véd­nökséget vállalt a HESSTON és a FARM gyártásáért. A dokumentációkban foglaltak megvalósítását művezetéssel segítjük elő Nyíregyházán és Nyírteleken a gyáregysé­günkben. Tudjuk, nincs meg­állás: már a HESSTON to­vábbfejlesztésén gondolko­zunk. Erre pártmegbízatáso­kat kapnak a kommunista mérnökök, technikusok és a KISZ-ben dolgozók. Hasznos járás­iatok a párt­csoportokban Jeszenszki Gáborné a párt­vezetőség ifjúsági felelőse, technikus: — Feladatainkat megjelöl­te a „két taggyűlés, az irány­elvek, s ezek alapján a 4 pártcsoport megtartotta első megbeszélését. Sok hasznos javaslat hangzott el éppen a két termék kiválóságának a biztosítása érdekében, így például a védnökségben vál­lalt művezetés biztosításával. Most dolgozunk a személyes pártmegbízatások kidolgozá­sán. — Ebben a munkában szá­mítunk a fiatal mérnökökre, technikusokra is, akik a KISZ útján kapnak feladato­kat. Tervünk, hogy az FMKT munkáját megújítjuk. Olyan A néni egy beregi fa­luból került a ruha­gyárba. ötven körü­li, életében eddig csak a háztartásban dolgozott. Most úgy jöttek össze a kö­rülményei, hogy üzemi munkát vállalt. Tette ezt jókedvvel, és igen sojs jó szándékkal. A vasalóterembe osztot­ták be. Zakókat vasalnak itt a gépek, mégpedig sza­lagszerű szervezésben. A néni azt a feladatot kapta, hogy a kész zakó két elejét simítsa meg a forró vassal. Megmutatták neki, kiok­tatták a villanymasina min­den fortélyára, a munkafo­gások taktikáját is megta­nították vele. A néni meg­értőén bólogatott, majd a következő nap reggelén megkezdte a termelőmun­kát. A szalag azonban aka­dozni kezdett. A beregi né­nitől ugyancsak lassan ér­keztek a zakók. Mindez érthetetlen volt, hiszen az a pár simítás, ami a dolga volt, nem kívánt különös öndöngős fürgeséget. A sza­lag vezetője oda is ment, megnézni mi van a néni vasalóhelyén. Szinte kővé ahhoz, hogy megértse: elég, ha csak az elejét vasalja. Bár mondják, ha valaki nem figyel, akkor még ma is megfordítja a zakót, hi­szen úgy van az rendjén, s ott is húz egyet-kettőt a va­salóval. Tisztelet a vasalónőnek meredt. A néni nem a zakó két elejét, de az egészet ki­vasalta. — Lelkem, hát munka az, ha valaki feli- be-harmadában végez el valamit? Jól is néztem vol­na ki otthon, ha csak az elejét vasalom valaminek — mondta, s közben járt a keze. Magyaráztak neki, győz­ködték, megpróbálták el­hitetni vele: nem hasznot hajt, ha mindent vasal. De hősünk csak a fejét csóvál­ta, s mintegy hónap kellett A történet hiteles, s biztos, lehet rajta moso­lyogni is. Nekem mégis más jutott az eszembe. Az ala­posság, a pontosság, a lel­kiismeretesség. Az a kér tel­hetetlen kötelességtudás, mely ennek az asszonynak élete, alapvető magatartási formája. Százan és ezren kerültek és kerülnek ilye­nek a szabolcs-Szatmári gyárakba, üzemekbe. Asszo­nyok és lányok, akik otthon megtanulták o maradékta­lan cselekvés minden csín- ját-bínját. Igaz, ebből né­ha adódnak ilyen furcsa esetek, de most nem ez a lényeg. Hanem az adottság, a lehetőség, ami ebben rej­lik. A beregi néni, ha nem is egyik napról a másikra, de beleszokik az üzem lég­körébe. Még hordozza az otthoni reflexeket, melyek nem is mind rosszak. Ha eljut oda, hogy megérti: a részfeladat is lehet egész, akkor ez a kérlelhetetlen kötelességtudás a legjobbak közé fogja emelni. A gyár­ban okosan ismerték fel: nem ostorozni, nem gú­nyolni kell. Sőt. Tanítani azt a mozdulatot, mellyel képes megsimogatni a mun­kadarabot, azt a szemléle­tet, mely nem ismeri a fél­munka fogalmát. Tisztelet­tel néztem a nénit munka közben. B. L. pályázatokra ösztönözzük a fiatal műszakiakat, amelyek alkalmazásával tőkés impor­tot válthatunk ki. Legalább 30—40 drágán beszerezhető tőkés félterméket szeretnénk hazaiból vagy szocialista or­szágokból pótolni, amelyek­kel jelentős megtakarítást ér­hetünk el. Három hete dolgo­zik az új pártvezetőség, úgy észlelem, a tempó nagy, a munka intenzív. Ha így bír­juk, nem lehet baj. Fontos, hogy minden párttag segítse elképzeléseink megvalósítá­sát. Milliárdot kell termelnünk Poór János a szervező tit­kár, 33 éves gépészmérnök: — Megújul a KISZ és az FMKT munkája, de pártszer­vezetünk kezdeményezésére komplexbrigádok is alakul­tak. Ezekben a műszakiak mellett munkások, gazdasági szakemberek is részt vesz­nek. E két - nyugati export? gyártmányt segíti 2 komplex­brigádunk. Egyik Kovács Ist­ván gyártmányszerkesztési csoportvezető brigádja. Fel­adatuk a műszaki segítség- adás. A másik brigád a HESSTON gyártásánál végzi ugyanezt. A két brigádban dolgozó kommunistáknak ez a legfőbb pártmegbízatásuk. — Pártszervezetünk fel­adata azonban az egész vál­lalat termelésszervezésére kiterjed. Ez évben közel 1 milliárd termelési értéket kell megtermelnünk. Ebben számítunk a párttagság pél­damutatására, a pártcsopor­tok kezdeményezéseire. Á párttagság tájékoztatása Szatmári Pál agitációs és propagandafelelős, techni­kus: — Fontos feladatunk a termelési agitáció javítása, a tájékoztatás és az informá­ciós munka fejlesztése. Ah­hoz, hogy a párttagság nap­rakészen tudja mi a feladata, pontosan, gyorsan szükséges informálni őket. Tájékozta­tásunkat azonban ki kell ter­jeszteni a pártonkívüliekre is. Szeretnénk az újításokat elterjeszteni. Már dolgozunk azon is, hogy a hulladékba kerülő anyagokból minél többet nyerjünk vissza és hasznosítsunk. Olyan szemlé­letet szeretnénk kialakítani, amely a változó körülmé­nyekhez igazodva az említett három követelménynek a megvalósítását segíti, amely­ről Maczurka elvtárs szólt. Csak így állhatjuk a ver­senyt a tőkés világpiacon is. Reméljük eredménnyel. Az új pártvezetőség az első három hétben végzett mun­kája következetességre utal. Ha a folytatás is hasonló lesz, akkor a párttagság reményeit valóra fogják váltani. Farkas Kálmán Éaválfili Í zzik a hasáb. Az akác gallya már ellobbant és a szürke hamu alól csak a parazsak hunyorgó tört tüze villan. Hideg vari. Január utolsó napján még egyszer és utoljára istenigazából nekidurálta magát a tél. Gallyat dobok a tűzre és nézem a sárga sisakos fa­vágókat. Az erdő szálfái enyhe kaptatós homokdombra mennek, de az emberek sorra visszadöntik őket. Harminc- vagy negyvenéves az erdő. Aki ültette nem­igen gondolta, hogy így vágják majd, hogy motorok zaja veri el a csendet. — Talán már fejszéjük sincs? — kérdezem. — Egy-kettő akad valahol. De nincs rá szükség. A láncfűrésszel a gallyakat is gyorsan levágjuk Valóban. Gyors és precíz a munka. Az ember odaáll a szálfa mellé, egyetlen tekintettel felméri a megfelelő dűlésszöget, és néhány perc múlva földre kerül az akác. Régen másként volt. Párosával dolgoztak az emberek. Szerszámuk volt a borotvaéles fejsze, a keresztvágó fű­rész. Az akkori munkához ez a mostani csak sétamenet. — Pálinkát isznak-e? — Teát. Szigorú a munkavédelmi előírás. Különben is ha dolgozunk nincs olyan hideg. Nyáron azért jobb. Az erdő is szebb, az idő is kellemesebb. Úriemberek most a favágók. Reggel autóbusz megy értük, délben megérkezik az ételhordó és este újra busz­ra szállnak. — Hány órát dolgoznak? — Télen nyolcat, nyáron tízet, tizenkettőt. Azért ne­hogy azt gondolja, hogy könnyű munka ez. A motoros fű­rész is kirázza az emberből a lelket és hát itt is, most is kell emelgetni, rakni a rönköt. Estefelé bizony elfáradunk. A nyírbogáti termelőszövetkezet favágói most a gelsei határrészben „pusztítják az érett” erdőt. A vontatók azon­mód frissiben elszállítják a kincset érő „termést”. A gat- terüzemben két műszakban közel száz ember foglalkozik a feldolgozással. Ott tűnik ki, mi minden terem a gyenge földön, a szélhordta homokon. Ládaelem, raklap, lamella, szőlőkaró lesz az ifjan mézet adó fehér akácból. A favá­gók erre nem gondolnak. Döntik a fát. Egy közülük min­dig megrakja a tüzet. Seres Ernő Munkában az új vezetőség a MEZŐGÉP■ nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom