Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

12 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 9. V árosépítő, munkánk egyik kiemelkedő eseménye volt a legutóbbi párt­értekezlet óta, amikor a Ma­gyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékéremmel is­merte el azt a nehéz és ered­ményes munkát, melyet Nyír­egyházán tapasztalni az ará­nyos és tudatos városfejlesz­tésben. Hosszú út vezetett az elismerésig, hiszen köztudott, hogy a városi létnek még a legelemibb feltételei is hiá­nyoztak itt akkor, amikor a háborús pusztításból, a nád­tetős házaktól indult el a felemelkedés útján Nyíregy­háza. Felépült Jósaváros Az elmúlt 5 év során — folytatván a korábbi jó gya­korlatot — a városfejlesztés­ben változatlanul a legalap­vetőbb szükségletek kielégíté­sére, a legnagyobb tömegeket érintő fejlesztések megvalósí­tására törekedtünk Nyíregy­házán, szép eredménnyel. Ez alatt az idő alatt tovább foly­tatódott a város növekedése, gazdagodása. Befejeződött az új városnegyed, Jósaváros építése, új lendületet vett a városközpont rekonstrukció­ja. Folytatódik a körútrend­szer kialakítása, emellett to­vábbi új városrészek építése vette kezdetét a MÁV-állo- más és a kórház térségében. A városi tanács jól sáfárko­dott a rendelkezésére bocsáj- tott eszközökkel: gazdálkodá­sa ütemesen javult annak ellenére, hogy a területfej­lesztéssel újabb feszültségek, néhány területen pedig ellá­tási gondok keletkeztek. Alapvetően két feladatot kellett megoldania a város- fejlesztésnek az elmúlt öt év­ben. Mérsékelni kellett az infrastrukturális ellátásban (szolgáltatások stb.) jelentke­ző elmaradást, másfelől meg kellett teremteni az újonnan jelentkező igények kielégíté­sének feltételeit. Jelentős elő­NYÍREGYHÁZA 1975—1980 relépés történt mindkét te­rületen, jóllehet a feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni. Lakás, lakás, lakás... Kiemelkedett a városfej­lesztési munkák sorából az utóbbi években a lakásépítés. Érthető ez, ha arra gondo­lunk, hogy a népesség rob­banásszerű növekedése, a vá­rosépítéssel, a rekonstrukció­val együtt járó lakásigények évről évre növekednek. A két pártértekezlet között 2596 célcsoportos lakás épült meg Nyíregyházán. A lakásépítés­re szánt területek előkészí­tettsége, a beruházások utóbb tapasztalható szervezettsége garancia a jelenlegi tervidő­szak lehetőségeinek maximá­lis kihasználására a lakásépí­tésben. Sajnos — a pénzügyi lehe­tőségek változása miatt — a célcsoportos lakásépítés üte­me évenként nagy ingado­zást mutat, ami gátolja az építőipar folyamatos munká­ját is. Emellett a lakásók alapterületénél is jelentős a szóródás és motiválja a la­káshelyzetet, hogy a megépí­tett lakásoknak a fele a szük­séges szanálást és más fel- használások célját szolgálta. Gyümölcsöző az együttmű­ködés a tanács és az OTP kö­zött. Ennek eredményeként mintegy 1600 lakás megépíté­sére kerül sor ebben a terv­időszakban. Jelentős társa­dalmi eredmény, hogy e la­kások túlnyomó része a fizi­kai munkások családjainak lakásigényét elégíti ki, szá­mottevő kedvezmény mellett. Nyíregyháza egyik legszebb lakónegyedének építése feje­ződik be hamarosan a Rá­kóczi utcai munkáslakótele­pen, ahol kereken 600 család lakik majd korszerű, kényel­mes körülmények között. Némileg élénkült utóbb a lakásszövetkezet keretében végzett építőmunka: itt szö­vetkezeti beruházásként 512 lakást adnak át a tervidőszak ' végére. A társasház és külö­Megfontolt nősen a családi ház építése vi­szont elmarad az előirányzat­tól, aminek a terület hiánya mellett anyagellátási okai is vannak. Nyolcezer igénylő Mindez azonban nem hal­ványítja azokat az eredmé­nyeket, amelyeket 1974 óta si­került felmutatni s méltán mondhatjuk: a város lakás- építési tervei jórészt teljesül­nek. Ennek ellenére nem ja­vultak a lakásellátottsági mu­tatók: nemhogy csökkentek, hanem növekedtek a lakásra várók. Jelenleg Nyíregyházán 8 ezer jogos lakásigénylő van, akik közül több, mint 5 ez­ren semmilyen önálló lakás­sal nem rendelkeznek. Az évek óta feszítő egyik legna­gyobb gond tehát ezután sok munkát ad majd Nyíregyhá­zán. Még a lakáskérdéshez kap­csolódik, hogy „ a ‘ lakáselosz­tás gyakorlata helyi szabá­lyozáson nyugszik, de figye­lembe veszi a központi ren­delkezéseket. Az elmúlt évek­ben a tanácsi bér- és szövet­kezeti lakások túlnyomó több­ségét a fizikaiak, a kisgyer­mekesek és a fiatal házasok kapták — ennek ellenére töb­ben nem tartják eléggé ob- jektívnek az elosztás jelenle­gi módját. Való igaz: a kielé­gítés sorrendjénél alkalmazott követelményrendszer elavult, nem eléggé átfogó, amin vál­toztatni szükséges. Ehhez tartozik az is, hogy az elmúlt években alig fejlő­dött valamit Nyíregyházán a lakásgazdálkodás. Egyfelől nincs meg a lehetőség a szer­vezett és szükséges lakáscse­rékre, másrészt a lakások' komfortfokozata és a fenn­tartás költségei nem felelnek meg a jövedelmek által meg­határozott igényeknek. Sok a lakbér-, a fűtésdíjtartozás, több lakó nem rendeltetés­szerűen használja az állam által juttatott lakást. Ezek s a hasonló jelenségek mutat­ják, hogy jelentős és sürgős tennivalók vannak a lakás- gazdálkodásban Nyíregyhá­zán. Sarlós Istvántól átveszi a Hild-érmet Bíró László. Jól illeszkedik a városképbe a Kelet Áruház impozáns épülete. „Föld alatti“ gandok A másik, kiemelt nagy fel­adat volt az utóbbi években a közműves vízellátás javítá­sa, amire jelentős anyagi esz­közöket fordított a város, öt éve Nyíregyházán a lakások­nak még csupán a 45 százalé­kát látták el vezetékes vízzel — a hasonló városok között Nyíregyháza az utolsók egyi­ke Volt e téren. A mostani tervidőszakban a víztermelő kapacitás 10 ezer köbméter­rel, az elosztóhálózat 35 kilo­méterrel, az ellátott lakások aránya pedig csaknem 30 szá­zalékkal bővült, illetve nö­vekszik. Felüljárt és...? Nagy gondja a városnak a szennyvíz. Sajnos, az induló 32 százalékos ellátottságot nem sikerült a kívánt mér­tékben növelni. További gon­dot vet fel, hogy a keletkező szennyvíznek csupán a két­harmadát tudják tisztítani. Városfejlesztő munkánkban fontos eredmény, hogy az el­múlt időszakban a tanács 160 milliót költött a távfűtés fel­tételeinek megteremtésére. Ez nem csak a meglévő la­kások jobb, biztonságosabb ellátását eredményezte, de adottak a feltételek a VI. öt­Lakásépítés alakulása az építési forma szerint A lakásállomány alakulása Nyíregyházán (év elején) Nyírszőlőssel és Orossal együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom