Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
10 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 9. Gazdasági építőmunka A FIATAL IPAR Nyíregyháza iparának jelentősége a megyében, 1975. és 1978. MILLIARDJAI Nyíregyháza ipari termelése évenként 13 százalékkal növekedett az elmúlt öt esztendőben úgy, hogy az utóbbi két évben mérsékeltebb volt a fejlődés. Ez másként annyit jelent, hogy amíg 1974-ben a város iparának termelési értéke alig haladta meg a 8 milliárd forintot, addig 1979 végén már kevés híján 14 milliárdot tett ki a nyíregyházi ipar teljes termelése. Jobb minőség, több export Megfigyelhető, hogy a mennyiségi termelés növekedése közepette is elkezdődött egyfajta szemléleti változás, Ennek ellenére vállalataink jelentős termelésnövekedést irányoztak elő az V. ötéves tervre. Fő céljuk a konvertálható export árualap bővítése, az építőipari kapacitás növelése és korszerűsítése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának fokozása, a szállítás feltételeinek javítása, a kereskedelmi hálózat bővítése volt. Általában az volt a jellemző az elmúlt évek gazdaságpolitikai munkájára, hogy a legalapvetőbb kérdésekben egyetértés és egységes cselekvés alakult ki a város gazdaságában. Nyíregyháza iparának szerkezetében növekvő arányt képvisel a nehézipar (34,4%), a mérséklődés ellenére is még mindig a legmagasabb munkahely megbecsülését jelzi, hogy az elmúlt 5 évben csökkent a vállalatoknál a fluktuáció: a korábbi időszakihoz képest háromezerrel kevesebben 'változtattak munkahelyet. A termelés hatékonyságának növekedésével együtt emelkedett az ipari üzemek bérszínvonala (35,2%-kal) bár így is a reméltnél kisebb mértékben közelít ez a szám ^z országos átlaghoz. Azért is érdemel figyelmet ez a tény, mert a korábban már jelzett termelésnövekedés döntő hányada a termelékenység javulásából származik. A gazdasági feltételek ismert változása miatt Nyíregyháza iparában is tovább nőttek a termelési költségek. Korszerű gépekkel dolgoznak a nyíregyházi papírgyárban mely nagy figyelmet szentel a minőség javításának. Ennek egyik kézzelfogható bizonysága, hogy az elmúlt öt évben az exporttermelés csaknem megduplázódott: az 1974-es 1,4 milliárddal szemben 1979-ben már közel 2,7 milliard volt a város iparának exportárbevétele. Viszont éppen a minőségi követelmények fokozódása derített és derít fényt a város iparának gyengéire, amit nem hagyhatunk számításon kívül a jövőben. Bár a mostani V. ötéves tervet jelentős eredményekre alapozhattuk Nyíregyházán — a megelőző tervidőszakban több új gyár, üzem kapcsolódott a termelésbe, emelkedett a műszaki színvonal, javultak a közlekedés, a kommunális ellátás feltételei stb., — valójában nehezebb feltételek közepette kezdődhetett a kitűzött célok megvalósítása. Már ekkor előrevetítette árnyékát a világpiaci körülmények romlása, mely a mi gazdálkodó szervezeteinktől is rugalmasabb, jobban szervezett és takarékosabb munkát igényelt. A korábbi, extanzív helyébe fokozatosan a gazdasági folyamatok intenzív fejlesztése lépett, mely új követelményeket támasztott a dolgozói kollektívák elé. Tény, hogy nem mindenütt értették meg az új feladatok komplex jellegét, s ezért több helyen a Központi Bizottság határozatát csupán takarékossági feladatként fogták fel. NYÍREGYHÁZA 1975—1980 az élelmiszeripar (40%), míg a könnyűipar részesedése 23,3%. A megduplázódott exporttermelés nagyobbik része (59,5%) a szocialista országokba jut, s bár jelentősen emelkedik a tőkés export, ennek üteme a tervidőszak végére sem éri el a szocialista exportot. Műszakszám, teljesítmény, bérpolitika Eredményeink közepette indokolt szólni arról a mérsékelt fejlődésről, mely a teljesítménybérben foglalkoztatottaknál tapasztalható. Sajnos, az összes fizikai létszámnak csupán a 60,5 százaléka dolgozik ma még teljesítménybérben. Iparunk teljesebb képéhez tartozik, hogy a több műszakos foglalkoztatás a második műszakiban mérsékeltebben (8,7%-kaI), a harmadik műszakban nagyobb mértékben (40%-kal) nőtt. Ez utóbbiban nyilvánvalóan szerepet játszik a piacképes termékek gyártása, továbbá a bérpótlékolás új rendje is. A város ipari üzemeiben 1979 végén 31 ezren dolgoztak (közöttük 26 541 volt a fizikai állományú) s ennek több, mint egyharma- da (9500 fő) vállalt második, illetve harmadik műszakot. Kedvező jelenség, hogy a város ipari üzemeiben a fizikai létszám 13,8 százalékos növekedése mellett csaknem ezer fővel csökkent a közvetlenül nem termelők létszáma. A munkahelyhez kötődést, a □ Megye összesen Nyíregyháza részesedése Igaz, az iparfejlesztés természetszerűleg magával hozza az energiaigény növekedését, de az energiaköltség kétszeresnél is nagyobb mérvű emelkedése már jelzi a világpiaci árváltozást és azt, hogy nem mindenütt takarékoskodtok kellően. Az anyag- költségek az elmúlt 5 évben 70 százalékkal nőttek, ezáltal tovább emelkedett a termelési érték anyaghányada, amely városi szinten ma már átlagosan 60 százalékot képvisel. Az eredmények ellenére sem sikerült a kívánt mértékben előbbre lépni az export, különösen a tőkés export termelése, a termékszerkezet korszerűsítése, a munka- és üzemszervezés, a hatékonyság területén. Nem fejlődött ki a város vállalatai között a megfelelő, ésszerű munkamegosztás, kooperáció. Hasonlóan nem javult kellő mértékben a szállítási és a fizetési fegyelem. Brigádok a jobbért Mindemellett figyelmet érdemlő, hogy az utóbbi néhány évben jelentős fejlesztések is történtek. A korszerűsítések, a műszáki fejlesztések mellett olyan fontos beruházások valósultak meg határidőre, tervezett költségen belül, jó minőségben, mint a Taurus Mezőgazda- sági Gumiabroncsgyár, a papírgyár zsákgyártó üzeme, a VÁG ÉP fejlesztése, a vasipari szövetkezet bővítése stb. A helyenként tapasztalható kampányszerűség és formalitás ellenére is városi viszonylatban egyenletesen fejlődött a szocialista brigádmozgalom. Csaknem egyötödével emelkedett az eltelt időszak alatt a szocialista brigádok száma. Jelenleg a párt XII. .kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére 45 gazdálkodó egység kollektívája, 1700 szocialista brigádja dolgozik még lisztesebb eredményekért. A pozitív tényezők hatásaként — a gazdasági szabályozók és az árak változása ellenére — a város ipani üzemei 35,4 százalékkal növelték nyereségüket, jóformán nem keletkeztek eladatlan készletek, észrevehetően javult a termékek minősége. A városban dolgozó építőipari vállalatok munkája jelentősen hozzájárult a termelés bővítéséhez, a különböző városfejlesztési feladatok teljesítéséhez, a kulturális, az egészségügyi, a szociális ellátás javításához. Mindezeken felül vállalataink jelentős megyén kívüli munkát végeztek és derekasan helytálltak külföldön: a gázvezeték-építésnél és az ungvári szálloda felépítésénél. Nyíregyháza ipari szerkezetének változása az összes foglalkoztatott megoszlása alapján az állóeszközállomány Mindez annak is köszönhető, hogy az utóbbi években felgyorsult a város építőiparának korszerűsítési folyamata. Növekedett az előregyár- tás aránya, bővült az ipari háttér. A foglalkoztatottak száma minimálisan csökkent, így a 67 százalékos termelés- növekedés forrása a fegyelmezettebb, a szakszerűbb, a termelékenyebb munka volt. Ezt jól bizonyítja, hogy az egy fizikai dolgozóra jutó saját termelés az évi 249 ezerről 404 ezer forintra emelkedett öt esztendő alatt. A bérszínvonal 32,6 százalékkal magasabb, mint 1974- ben. Növeli az eredmények értékét, hogy az építőipar a fejlesztések többségét saját forrásból fedezte. Gond még, hogy területileg nem jól koncentrált a termelés, a kívánatosnál több létesítmény készül egyszerre, nem megfelelő a gépek kihasználása, — bár ebben utóbb történt némi előrelépés a vállalatok együttműködése révén. Rugalmasan igazodni a piachoz A jövőben az ipari termelés fejlesztését a belső tartalékok intenzívebb feltárására, a meglevő kapacitások még jobb kihasználására szükséges alapozni. Olyan korszerű, minden piacon értékesíthető termékeket kell előállítani, amelyek minden tekintetben megfelelnek a piac igényeinek. A nehézipar várható termelésnövelése során — a korszerű technikai rendszer által — el kelL érni a tőkés export gazdaságos fokozását. A könnyűiparban kisebb szériák gyártásával szükséges rugalmasabban igazodni a piac igényeihez. Élelmiszeriparunk termelését nagyobb mértékben indokolt növelni, mint eddig. Ez indokolja a Nyíregyházi Konzervgyár rekonstrukcióját s a felkészülést a húsipari kapacitás bővítésére. Az ésszerűség határain belül növelni szükséges a műszakszámot és a teljesítménybérben foglalkoztatottak számát. Még nagyobb gondot kell fordítani az anyag- és energiatakarékosságra, ahol lehet, hazaival kell pótolni az importált anyagot. Mindenütt törekedni szükséges a rendelkezésre álló munkaerő szervezett, hatékony foglalkoztatására, szükség szerinti átcsoportosítására, ösztönző bérrendszer kialakítására. Fontos, hogy mindenütt szigorúan ellenőrizzék a munka- időalap kihasználását.
