Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
EPERJESRE kitűnő példája annak, hogyan lehet és kell tenyérnyi termőföldön kihasználni minden lehetőséget. A kicsiny — összesen 1266 hektáros szántóterületű — közös gazdaság tagsága ma zárja az évet. Csinnadrattától, ünnepi külsőségektől mentes a közgyűlés és mértéktartó Gonda Béla elnök beszámolója is, amely az elmúlt négy év adatait is hasonlítva teszi mérlegre a fejlődést. Nézem a leglényegesebb számokat, amelyek mindegyike gondos, előrelátó tervezést, minőségi végrehajtást jelez. A számok nyelvén jól lehet beszélni, mert manapság már az Ökonómiához legkevésbé értők számára is világos: mit jelent az aprócska falu kis termelőszövetkezete életében az 1979-ben egy hektáron megtermett majd harmincmázsás rozs, közel negyvenhét mázsás kukorica, 154 mázsás burgonya és a 239 mázsás almatermés, a négyszázra nőtt szarvas- marha- és a háromezerhatszázas juhállomány. A szövetkezet termelési értéke meghaladja a 135, bruttó jövedelme pedig az ötvennyolcmilliót! Kevés gazdaság mondhatja el magáról, amit az eperjeskei: minden egyes hektár termőterületről közel tízezer forint bruttó jövedelem és 3890 forint nyereség származik. És tovább: 4,36 kilogramm abrakból, húszforintos költséggel állítanak elő egy kiló marhahúst, ettől is kevesebbért egy kiló pecsenyebárányt. A tsz-nek 560 tagja van — közülük kétszázhúsz a nyugdíjas — s mindegyikük hozzáadta a tavalyi eredményekhez a lelkesedését, a lelkiismeretét és a szakértelmét. Évek óta nem volt a szövetkezetben fegyelmi ügy. A legnagyobb munkacsúcs, az almaszüret idején gyorsan és nagy-nagy gonddal ment a szedés, a csomagolás, a szállítás. Volt nyugdíjas, aki négyszáz mázsa almát szedett le a háromezer tonnás össztermésből. Szinte alig hinni: az alma minden egyes kilóját 6,15 forintért értékesítették. Az idei tervben 17 százalékos termelésnövekedést határoztak meg. Ebben fő hangsúlyt a legnagyobb belső tartalék kapott: a búza, a burgonya és az állattenyésztés. Ám kihasználják o legkisebben rejlő lehetőségeket is. ötven hektáron termelnek erdészeti csemetét — nyárat, fűzet, akácot, diót, szelídgesztenyét és gránátalmát — ezek eladása is sokat hoz a közös kasz- szájába. A kis termelőszövetkezet — önmagához és másokhoz viszonyítva — nagy forintot, rubelt, de már nyugati valutát is termel. Bizonyítva, hogy másutt is rendkívül széles a lehetőségek skálája. Kopka János Február 8-ám üléslt tartott Nyíregyházán a megyei köz- művelődési bizottság. Beszámoló hangzott el a megyei ifjúsági klubtanács munkájáról, amelyből kiderült: 280 ifjúsági klub van a megyében, a részt vevő fiatalok száma eléri a 13 ezret. A klubok sok helyen a művelődés alapközösségeivé váltak, jól segítik a fiatalok kulturálódását, szabad idejük tartalmas eltöltését. Külön felhívták a figyelmet, szorgalmazni kell a kisebb településeken és a társközségekben, valamint a városi új lakónegyedekben újabb klubok létrehozását. Az ülésen megvitatták a megye múzeumi hálózatának tevékenységét, a további feladatokat. Ebben az évben folytatják az emlékszobák, tájházak és a sóstói szabadtéri múzeum fejlesztését. Tájház épül Vaján, a tervek szerint elkészül az átalakított tiszaberceli Bessenyei- emlékház. A Sóstói Múzeumfalu két újabb létesítménnyel gazdagodik: megépítik a tar- pai kisnemesi és az anarcsi bálányos házat és a hozzájuk tartozó kiegészítő épületeket. A megye múzeumaiban az elmúlt évben 376 ezer látogató fordult meg, 49 kiállítást rendeztek a tizennégy múzeumban. Bővültek a szabolcsi múzeumok nemzetközi kapcsolatai, két alkalommal mutatkoztak be két-két kiállítással Ungváron. Fogadták az ungvári, a prágai múzeumok kiállításait és a lengyel képző- művészeti tárlatokat. Eredményesen segítik a múzeumi tevékenységet a múzeumbaráti körök, amelyek több mint kétezer érdeklődőt tömörítenék. MA Hit írnak rólunk? (2. oldal) Szabolcsi „huszonegyesek" külföldön (3. oldal) | Á lottó nyerőszámai (5. oldal) Sportjelentéseink (8. oldal) Megyei ÁFÉSZ-küldöttközgyűlés Kiemelt feladat a háztáji segítése A megyei pártbizottság 1979. december 19-i határozataiból, valamint az OFT 1980. január 25-i irányelveiből adódó feladatok végrehajtására, tervet* fogadott el a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése, amely tegnap délelőtt tartotta ülését Nyíregyházán. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZŐ VOSZ elnök- helyettese. Megyénk ÁFÉSZ-ei, takarék- és lakásszövetkezetei eredményes esztendőt zártak 1979-ben. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma 11 százalékkal növekedett, s megközelítette a nyolcmilliárd forintot — emelte ki a küldöttközgyűlésen beszámolójában Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke. Az ellátás megfelelt a követelményeknek, a beszerzési munka színvonalának további javításával nőttek az árualapok. " A háztáji és kisegítő gazdaságok — a szövetkezetek segítő munkája révén — jelentős mennyiségű mezőgazdasági termékkel javították a kereskedelmi ellátást. Különösen a zöldség-gyümölcs és a húsellátásban vállaltak nagy szerepet a kistermelők. A takarékszövetkezetek betétállománya tovább nőtt és meghaladta az egymilliárd 31 millió forintot. Tavaly a szövetkezetek 285 millió forint kölcsönnel segítették tagjaikat, s abból 40 milliót a háztáji és kisegítő gazdaságok további fejlesztésére adtak. A lakásszövetkezetek 212 új családi otthont adtak át a tulajdonosoknak, 278 lakás építését pedig megkezdték. Az elmúlt évi munkasikerek jó alapot teremtenek arra, hogy a megváltozott gazdasági körülmények között is teljesítsék a szövetkezetek a megyei pártbizottság decemberi határozatait és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának januári irányelveit. Fontos feladatként határozták meg a lakossági kereslet megfelelő mennyiségű, választékú, árfekvésű és minőségi áruval történő kielégítését. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezése és segítése továbbra is elsőrendű tennivalója az ÁFÉSZ-eknek. A népgazdaság érdekeivel összhangban a takarékszövetkezetek 90 millió forintos betétállomány-növekedéssel számolnak. B. D. Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői Pénteken a Parlamentben tanácskozásra gyűltek össze az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő, tavaszi ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. Ezután dr. Markója Imre igazságügy-miniszter vázolta az országgyűlés elé kerülő atomenergiáról szóló törvényjavaslat lényegét. A továbbiakban dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfelsőbb bírói fórum utóbbi kétéves tevékenységének beszámolójáról, valamint dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész az utóbbi két esztendőben végzett ügyészi munkáról és törvényességi tapasztalatokról szólt. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész ugyancsak a soron következő ülésszakon számol be a törvényhozó testületnek. Ma szombaton fejeződik be az állami technikusminősítő vizsga Nyíregyházán az ipari szakközépiskolában. A február 6—9-ig tartó vizsgasorozaton 62 technikusjelölt adott számot gépjármű-technikái felkészültségéről. A képen: Lipécz Miklós és Petró András gyakorlati vizsga közben. (Császár Csaba felvétele) ADIDAS — Szabolcsból A múlt évet nyereséggel zárták a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetnél. A bőrönd- és táskaüzem tervezett exportárbevételét 17%-kaI teljesítette túl. Ebben az évben is az Adidas cégnek táskákat és a holland megrendelőnek különböző méretű bőröndöket gyártanak Gáván. Képünk: naponta 1200 darab ADIDAS-táskát készítenek a 60 embert foglalkoztató üzemben. (Elek Emil felvétele) Eredményes gazdasági év a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben Hatékonyabb munkát terveznek 1980-ra A szakszövetkezetekkel való egyesülésből többszörösére növekedett nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet a kedvezőtlen időjárás ellenére is eredményes évet zárt — hangzott el Lettner István tsz-elnök beszámolójában, a pénteken tartott zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlésen. A kalászosokat sújtó fagy, belvíz és aszály miatti 3 milliós kiesést a kukorica, a dohány és a kertészet pótolta. Végül is a növénytermesztésben 11 százalékkal fölülmúlták az 1978-as eredményeket. Nyereséges volt a bevétel felét adó állattenyésztés is. Különösen szép jövedelmet hozott a sertéshús- és a tojástermelés. A munkabér és az ipari eredetű anyagok árának növekedését ellensúlyozták a hozamok növekedésével, valamint az állattenyésztés önköltségének elfogadható szintjével. ' A tervükben szereplő 11 millió 336 ezer forintos nyereség-előírást elérték, illetve mérsékelten túlteljesítették. A különböző alapok képzése mellett az év közben kifizetett béren felül közel 4 millió forintot (13 százalékot) tesz ki az év végi részesedés. Az egy tagra jutó évi jövedelem meghaladja a 43 ezer forintot. Az 1980. évi tervet ismertető Dorka József termelési főmérnök többek között elmondta : nehezebb körülmények között, hatékonyabb gazdálkodással kell helytállniuk. A múlt évhez viszonyítva az új szabályzók és árak életbelépésével mintegy 10 millió forinttal emelkednek a költségek. Az 1979. évihez képest elsősorban a szántóföldi növények hozamának növelésével, így a kalászosok, a napraforgó és a borsó átlagtermését illetve árbevételét tervezik magasabbra. Racionálisabb munkaszervezéssel, közel kétmillió munkabér-megtakarítást terveznek. Mindent összevetve a 148 milliós kiadással szemben 152 millió bevételt tartalmazó tervet hagyott jóvá a tagság. A 4 milliós tervezett nyereséget azonban növelni lehet a hozamok emelésével, a veszteségmentes betakarítással, a kevesebb idegen erő igénybevételével, az energia- és anyagtakarékossággal, de nem utolsósorban a szocialista munkaversennyel, amelyben a szocialista brigádok 1979-ben is jeleskedtek. Jubileumi mérlegzárás Gyiigyén Újjáalakulása 20. évfordulóját ünnepelte és mérlegzáró közgyűlését tartotta pénteken délelőtt az Almáskert Tsz Gyügyén. Részt vett a tanácskozáson Nyíri Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárhelyettese. A szövetkezetben fő profil a kertészeti ágazat. A 155 hektáron 180,5 vagon alma termett. A fa alatti csomagolással sikerült elérni a 6,50 forintos átlagárat. Kiemelkedő eredményt értek el a silókukoricában is. Az átlagkereset a léüzemben emelkedett legnagyobb mértékben, de még mindig az állattenyésztésben dolgozók keresnek legjobban. Nőtt az 1 tehén után értékesített tejmennyiség, s az 1 liter tej előállításához szükséges abraktakarmány- felhasználás csökkent. Jelentős a háztáji szarvasmarhaállomány, így a szövetkezet a gazdáknak — 3 szarvas- marháig — 400 négyszögöl takarmányterületet biztosított. A háztáji legelőket ugyancsak a tsz fejtrágyázta. A szövetkezet fogatosai, gépkocsijai, traktorosai közel 1 millió forint értékű tevékenységet végeztek, főleg a lakosság részére. A napi átlagkereset eléri a 152 forintot. A szövetkezet a murikadíj mellett 7 százalék kiegészítő részesedést fizet tagjainak. A tagság megköszönte a más beosztásba távozó tsz- elnök — Inánntsy Miklós — több éves munkáját, s megválasztotta a szövetkezet új elnökét Gócs János személyében. II kü3I 1 Hbgyarország üfxXXVII. évfolyam, 33. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. február 9„ szombat | Napirenden: az ifjúsági klubok, a múzeumi tevékenység Ülést tartott a megyei közművelődési bizottság