Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. íebruár 28. II fegyverkezés mind nehezebben elviselhető terheket ré a népekre Michele Achilli nyilatkozata 7. Mielőtt még a parancsno­ki terembe léptek volna, lát­táik, hogy működik az erősí­tő. A Helyettes a kódtárból sorra (hívta elő a kulcsokat, s valami ritmikus dörej lést fo­gott el néha a hangszekrény, de képen nem sikerült be­hozni a kibocsátás helyét. Egy sikerültebb pillanatban a számítógép elkapta mégis, ők pedig egymás kezéből ki­véve -olvasták, majd az öreg a lejátszóba helyezte, és most fülükkel is érzékelhették ezt a ritmikus dörejlést, amely azonosítható volt a sziklás partot ostromló hullámok ne- ki-nekilóduló zajával, leomló sziklafal dübörgéseivel, vo­nuló állartcsorda pata zörejei­vel is. Nem sikerült újra elfogni élőben. A jel megszűnt. Kelt a nap. Sápadtan álltak az űr­hajó lépcsőjén. Mindnyájan szomorúak lettek. A rögzített anyag kevésnek bizonyult az elemzéshez. A következő napokon az öreg az űrhajóban maradt. Esténként el-elfogta a jelet, de mindig csak keveset. A naponként rögzített jelzések nem álltak össze egésszé. Az­tán napokig esett az eső, és a jelet nem tudták fogni. A tizedik napon történt. Iz­gatottan álltak a kereső kö­rül. Ez a peremen érkező dü­börgésszerű zaj körülfogta őköt. A Helyettes és a Fiú a külső energiatelepet is rákap­csolta a s zen zibilá torra, s egyszerre úgy érezték, értel­mes, emberi beszéd foszlá­nyai érkeznek hozzájuk. A beszéd kitisztult, elúszott, de a ritmikus dörej-lés közben sem szűnt meg — ... üdvözlet az utánunk következőknek. Üdvözlet a szerelemnek. Itt az Equus kapitánya beszél. Űrhajónk Kozmikus Idő 634—22/Ap- kor indult, a Központ alfa hatos regisztere szerint. Öt férfi és magam, a parancs­nok voltunk a személyzet. Ti, akik halljátok a beszédemet, egy nagyon bonyolult és ne­héz munka után vagytok, gratulálok a munkátokhoz, és bocsássatok meg, ha túl sok problémát okoztam. Mint lát­ni fogjátok, szükség volt rá. Ezt az információt a Koz­mikus Kezdő Idő 7 AQ—ZD ft 65432 tartományában rög­zítem. Feladatunk az volt, hogy utóinformációt gyújt­sunk a Naprendszer nevű tér­ségben, így érkeztünk erre a bolygóra is, amit Földnek ne­vezünk. Munkánk eredménye kódolva megtalálható az em­lített tartományiban. A mosta­ni adás Alfa-saut 4. rendsze­rű, 39 -fok 3 szögperc elforga­tásával birtokba vehető. A Földön emberi élet nyomaira bukkantunk. Az el rejtési hely közelében 65/43 sugáron belül rájuk akadhattok. Mi akkor találkoztunk velük, amikor küldetésünk már a végéhez közeledett. Hat boly­gót vizsgáltunk meg, életet sehol sem találtunk, de ami­kor a legénységnek tudomá­sára jutott, hogy itt emberi törzs él, voltak, akik nem A magyar—olasz fórum részvevői szerdán a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában folytatták munkájukat. A nemzetközi kérdések, a kétoldalú együtt­működés és a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok újabb területeit áttekintő megbeszé­lést követően Michele Achilli szocialista párti képviselő, az olasz küldöttség tagja nyilat­kozatot adott Mélykúti Attilá­nak, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. A úemzetközi helyzetet te­kintve találkozónkra nagyon érzékeny időpontban kerül sor — hangsúlyozta. — Esz­mecseréinken megvizsgáltuk azokat az okokat, amelyek az utóbbi hónapokban gátat ál­lítottak az enyhülés folyama­tának. Megállapítottuk: bár továbbra is maradnak még aggasztó kérdőjelek, de a nemzetközi viszonyokra ked­vezőtlenül ható tényezők kö­zül többet fel lehet számol­ni. Közösen fogalmaztuk meg, hogy a politikai és katonai enyhülés folytatása létérdek, s különösképpen az európai kis és közepes nagyságú orszá­reagálni olyan fenyegetésre, amely biztonságát veszélyez­teti. Leonyid Brezsnyev sajnála­tosnak nevezte, hogy az ame- .rikai kormány a szovjet— amerikai kapcsolatok csök­kentését és megnehezítését irányozza elő, amire semmi­lyen objektív oka nincsen. A két ország kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatainak aláásá- sára tett washingtoni lépések természetesen nem gyakorol­tak a Szovjetunióra olyan ha­tást, mint amilyenre az ame­rikai kormány számított, vi­szont az amerikai üzleti körö­ket előnyös szerződésektől fosztják meg. akartak visszatérni többé. S nekem ezt meg kellett aka­dályoznom, Feladatunk csak a felderítés, és nekünk min­dig vissza kell térnünk. Hogy ez megvalósulhasson, én nem tértem vdssiza egyedül. Nem élek már, hiszen ismerem az időt, tudom, hogy mire ti az információra akadhattok, az én kiszámított életem lejár. Üdvözlet nektek, üdvözlet a szerelemnek. Nem értették. Miért beszél a parancsnok a szerelemről? Később kiderült ez is. — Meg kellett győznöm a fiúkat, hogy a Föld lakhatat­lan, hiába látják az ellenke­zőjét. A mi feladatunk csak a felderítés, adatainkat a Köz­pontnak kell kidolgoznia. Tu­dósaink határozhatják meg, újra igénybe vesszük-e lak­helyként ezt a bolygót. A leg­goknak az. Ezzel kapcsolat­ban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a leszerelés nem egy­szerűen katonai kérdés, hi­szen a növekvő fegyverkezés kedvezőtlenül befolyásolja az országok gazdasági életét és mind nehezebben elviselhető terheket ró a népekre. Mindent meg kell tehát tennünk azért, hogy a lesze­relési javaslatok végre tény­leges eredményekkel járó döntésekhez vezessenek. — Ugyancsak fontos teen­dőnk: az európai biztonság és együttműködés kiemelkedő jelentőségű őszi, madridi ta­lálkozójára úgy készüljünk fel, hogy eredményekkel zá­ruljon. Emellett ezekben a hónapokban azért is munkál­kodnunk kell, hogy csökken­jenek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti feszült­ségek, amelyek a világ min­den térségére kihatnak. Azt hiszem, ezeknek a céloknak a megfelelő információk ter­jesztésével megnyerhetjük az olasz közvéleményt, ugyan­ebbe az irányba ösztönözve kormányunk tevékenységét is — mondta befejezésül Miche­le Achilli. Az egyedül ésszerű út a fe­szültség csökkentése, a fegy­verkezés korlátozása, a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés, a problémák kölcsönö­sen elfogadható, becsületes és igazságos megoldásának keresése — mondotta Leonyid Brezsnyev. Armand Hammer egyetér­tett abban, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közti kapcsolatok , romlása egyik fél érdekéinek sem fe­lel meg. Kifejezte azt a re­ményét, hogy ezek a kapcso­latok ismét egészségessé és konstruktív jellegűvé válnak, s mindkét ország, az egész vi­lág javára tovább fejlődnek. főbb nehézség számomra itt ennek a parancsnak a meg­tartása volt. A legénység tag­jai nem akarták elfogadni, hogy veszélyeztethetjük az itt lakókat. Nem osztották kéte­lyeimet. Pedig az itt élő törzs apajogú társadalmi fejlettsé­gi fokon él. Kevés asszonyuk van. Ha mi is letelepedtünk volna Itt — nem beszélve a parancs nem teljesítéséről, amiért a Központ kamrái járnak büntetésként —, ve­szélybe került volna a törzs eddigi élete. Za-arkai, űrha­jónk kormányosa okozta a legfőbb gondot, de tőle szár­mazik a megoldás is. Za-ar­kai most a többiekkel együtt bizonyára a Központ kamrái­ban van. Mivel a ki nem vizsgált esetek vádlottjaira a végtelenített vegetáció Köz­pont által hozott törvénye ér­vényes, ő és a többiek is, még életben kell hogy legyenek. Vigyétek vissza a hírt, nem bűnösök, én mondom, az Equus kapitánya. Kabulban a szerdai nap viszonylagos nyugalomba telt el. Jóllehet az ellenforradalmi banditák változatlanul! terro­rista akciókkal próbálják meg­félemlíteni a lakosságot, s a jelek szerint a maguk részé­ről még nem tekintik teljesen befejezettnek a múlt hét má­sodik felében kikényszerített erőpróbát. Ennek ellenére a hatóságok erényes intézke­dései nyomán a város élete lassan visszatér a megszokott kerékvágásba. Néhány kivé­teltől eltekintve szerdán már valamennyi üzlet és kézműves­műhely felújította munkáját. Napi külpolitikai kommentár Kongresszus a felkelő nap országában M iamoto Kendzsi elnök beszédével megkezdő­dött a Japán Kommu­nista Párt XV. kongresszusa. A politikai pártok életében mindig nagy esemény a leg­magasabb fórumnak minősü­lő kongresszus, amely egy­szerre visszapillantás és elő­retekintés: úgy ad progra­mot, hogy az a tapasztalatok összegezésén alapuljon. A beszámolóból egyértel­műen kitűnik a japán párt tömegbefolyásának, tekinté­lyének növekedése. Soha any- nyi testvérpárt nem képvi­seltette magát a Japán Kom­munista Párt tanácskozásán, mint most. (A magyar párt­küldöttség dr. Berecz János­sal az MSZMP külügyi osz­tályának vezetőjével az élen vesz részt a kongresszuson.) Az érdeklődés a tanácskozás iránt nemcsak a terem fa­lán, de a szigetország hatá­rain is messze túlnő. Hiszen a világ gazdaságilag egyik legerősebb országának kom­munista pártja tanácskozik. Érthető figyelem kíséri, mi­lyen alternatívát kínál ez a párt a bel- és külpolitika nagy kérdéseiben. A jelenle­gi nemzetközi helyzet miatt ezúttal a külpolitikai vonat­kozások tűnnek fontosabbak­nak. A Japán Kommunista Párt­nak — mint ez a Miamoto be­számolójából is kiviláglott — vannak ugyan fenntartásai az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítséggel kapcsolatban, de ez — a párt elnöke nyo­matékosan hangsúlyozta — nem változtat két alapvető tényen: 1. A JKP elismeréssel te­tekint vissza az SZKP veze­tőivel, személyesen Leonyid Brezsnyevvel közelmúltban folytatott moszkvai tanácsko­zásra és méltatja a két párt normális kapcsolatainak hely­reállítását. A JKP ugyanak­kor határozottan elítéli a Kí­nai Kommunista Párt soroza­tos beavatkozási kísérleteit a japán párt ügyeibe, valamint azt a szerepet, amelyet a KKP vállalt az ország nagy- hatalmi-hegemonista politi­kájának kialakításában és megvalósításában. 2. A Japán Kommunista Párt továbbra is egyértelmű­en elítéli a Japánnal kapcso­latos, az ország létérdekeit fe­nyegető amerikai stratégiai és politikai terveket, a Carter- doktrina csendes-óceáni al­kalmazásának gátlástalan kísérleteit, az amerikai—kínai —japán—dél-korei katona- politikai „tengely” megterem­tésére irányuló próbálkozá­sokat. A jelenlegi kiélezett hely­zetben különös jelen­tősége van annak, mer­re tart Japán, levonja-e múlt­jának történelmi konzekven- cióit. Az útirány kijelölése nyilvánvalóan harc kérdése és ebben a küzdelemben a ko­rábbinál is nagyobb felada­tok megoldása vár a Japán Kommunista Pártra, a balol­dal legkövetkezetesebb ere­jére a felkelő nap országában. Harmat Endre (Folytatás az 1. oldalról) meghamisítása, s ezért ter­jesztenek rágalmakat arról, hogy a Szovjetuniónak vala­miféle rosszindulatú tervei vannak Iránnal és Pakisztán­nal kapcsolatban. Ezekkel a koholmányokkal Washington leplezni próbálja azokat a sa­ját, katonai-politikai és gaz­dasági expanziós ' akcióit, amelyeket a világ különböző térségeiben —: Nyigat-Euró-- pában, a Távol-, Közel- és Közép-Keleten és Afrikában hajt végre, s amelyek veszé­lyeztetik a békét és számos ország biztonságát. Természe­tesen a Szovjetunió kénytelen Konczek lizsef tudományis-fantasztikus elbeszélése Sziikszai Károly rajza Az időeltolódás következté­ben február 27-én, a kora reggeli órákban vált ismere­tessé Európában az előző na­pon tartott első amerikai „előválasztás” — angol szóval primary — eredménye. Ezt az Egyesült Államok északkeleti partján, New Hampshire-ben tartották. Az itt elért ered­mények mindig különleges szerepet játszottak az elnök- választási küzdelmek történe­tében. Az a mondás járja: „Amerre New Hampshire megy, arra megy az ország”. Ezt a mondást tapasztalati té­nyek igazolják: az utóbbi 28 évben aki ebben az államban győzött, az mindig elnyerte pártjának elnökjelöltségét. Iowa és Haine hatása A várakozásnak megfelelő­en, a New Hampshire-ben tartott előválasztás Carter győzelmét hozta. A demokra­ta párti szavazók 49 százalé­ka voksolt az elnökre, míg Kennedy 38 százalékot kapott. Az eredmény mérlegelésénél figyelembe kell venni, hogy Kennedy a szomszédos Mas­sachusetts állam szenátora is, voltaképpen az Egyesült Álla­mok egész északkeleti part­vidéke a Kennedy-dinasztia „politikai birodalmához” tar­tozik. Ebben az értelemben mostani veresége igen baljós jel Kennedy számára — ar­ról nem is szólva, hogy híven kifejezi az Egyesült Államok­ban jelenleg uralkodó politi­kai légkört. Mindenekelőtt utalni kell arra, hogy a mostani szava­zást megelőzően két másik ál­lamban már összemérte ere­jét Carter és Kennedy. Igaz, azok az erőpróbák nem sza­bályos „előválasztást” jelen­tettek. Az első szűkebb körű detnokratagyűlésen, Iowa ál­lamban Carter 2:1 arányban diadalmaskodott Kennedy fe­lett. A második esetben, Mai­ne államban a gyűlés résztve­vőinek 45 százaléka állt az el­nök mellé, 39 százaléka pedig Kennedy oldalán. Miután Maine is az északkeleti öve­zethez tartozik, ezek az előz­mények már jelezték Edward Kennedy gyengeségét a de­mokrata párton belül. Pedig tavaly ősszel Carter még szinte reménytelen hely­zetben volt. Az ország figyel­mét akkor elsősorban á ma­gas infláció, a munkanélküli­ség, az ingatag gazdaságnöve­kedés és az energiaproblémák kötötték le. Az amerikai köz­vélemény ezekben a kérdé­sekben Cartert határozatlan­nak ítélte. Egyben pedig a már korábban megkezdődött hidegháborús manipulációk eredményeképpen úgy véle­kedett, hogy az elnök nem­zetközi kérdésekben is túlsá­gosan gyenge kézzel forgat­ja az ország kormánykerekét. Így alakulhatott ki olyan helyzet (amelyre 1884 óta nem volt példa), hogy ősszel a je­lenlegi elnöknek igen kevés esélye volt saját pártja el­nökjelöltségének megszerzé­sére. Fordulat: iráni túszügy Carter helyzetében a for­dulatot valószínűleg az iráni túszügy hozta. A nemzetközi kérdésekben csak nagyon ál­talánosan tájékoztatott és a televíziós manipulációk bűv­körében élő amerikaiak szá­mára a túszdráma hirtelen „bevitte a lakószobába” a nemzetközi helyzetet. Ez ked­vező alkalmat biztosított Car- ternek a nemzeti szenvedé­lyek felszítására, másrészt pe­dig arra, hogy eljátsza a ki­csinyes pártharcokon felül emelkedő elnök szerepét. En­nek a taktikának a lehetősé­geit az afganisztáni esemé­nyek még kiszélesítették. Car- ternek módja nyílott arra, hogy megkísérelje elfeledtetni a „gyengekezűség” és határo­zatlanság vádját. A szovjet­ellenes felhívások, az olim­pia bojkottjának erőszakolása a sorozási összeírás bevezeté­sére irányuló törekvés, a flot­tatüntetések, a hadiköltség­vetés nagyarányú emelése — mind ezt a célt szolgálta. Választástaktikai szempont­ból ez a magatartás ered­ményt hozott. Annál is in­kább, mert Kennedy politikai hagyományainál fogva a de­mokrata párt centrumától némileg balra helyezkedik el, ezért az elnök- hidegháborús intézkedéseit csak balról bí­rálhatta, tehát a jelenlegi amerikai közhangulatban „az árral szemben” kellett úsznia. Ez a helyzet vezetett Iowa és Maine választási gyűlései után a „gránitállamban” tar­tott első amerikai előválasztás eredményéhez. Amennyiben a nemzetközi helyzetben nem következik be viszonylag gyors változás, vagy valami­lyen esemény nem állítja is­mét előtérbe az amerikai gaz­dasági és belpolitikai helyzet továbbra is megoldatlan kér­déseit, Kennedy pozíciói gyen­gék maradnak és Carternek elsöprő esélye van a demok­rata párt elnökjelöltségének megszerzésére. Ellenfelek a túloldalon Végül: említést kell tenni a. republikánus párt jelöltjeinek helyzetéről is. A köztársaság­párti tábor összes jelöltje lé­nyegesen jobbra áll Cartertől — Kennedyről nem is beszél­ve. A jelenleg versenyben lé­vő három pályázó Reagan ka­liforniai ex-kormányzó, a köztársaságpárti szélsőjobb klasszikus vezetője, Bush, a CIA volt főnöke, akit Reagan- nél mérsékeltebbnek tartanak, valamint a szenátusban veze­tő szerepet játszó Baker. Az eddigi erőpróbák során a csaknem 70 éves Reagan-nel szemben Bush meglepően jó eredményeket ért el és sokan úgy vélték, hogy komolyan veszélyeztetheti Reagan pozí­cióját. Most New Hampshire- ben a republikánus párti sza­vazók is leadták voksukat a maguk külön előválasztásán. Ezúttal Reagan 50 százalé­kot kapott, míg Bush kény­telen volt megelégedni 23 szá­zalékkal. Ez az eredmény is az amerikai közvélemény jobbratolódását mutatja. A harc természetesen még csak most kezdődött meg iga­zán az Egyesült Államokban, hiszen New Hampshire az el­ső előválasztás színhelye volt. Annyit azonban le lehet szö­gezni, hogy a kormányzó de­mokrata párton belül a hely­zet a tavalyi esztendő őszéhez viszonyítva gyökeresen meg­változott — Kennedy kárára. —I —e Afganisztáni helyzetkép New Hampshire: A „gránitállam“ voksai A kapcs$f$&i

Next

/
Oldalképek
Tartalom