Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-27 / 48. szám
Javult a gazdasági egyensúly A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Javult a gazdasági egyensúly és a tervezettnél is kedvezőbb eredményt értünk el a külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentésiében — vonta meg az elmúlt év export—import mérlegét Veress Péter külkereskedelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján a Parlamentben. 1979-ben a kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal volt több mint egy évvel korábban, a behozatal viszont 3 százalékkal maradt alatta az 1978. évinek. Mivel a külkereskedelem országunk gazdaságii életében meghatározó szerepet tölt be, az idei esztendőben is a legfontosabb feladatok közé tartozik külkereskedelmi mérlegünk további javítása, amely elsősorban jobb ármunkával, a külpiacokon keresett jó minőségű és gazdaságosan előállítható termékek exportjának fokozásával, a meglevő piacok szélesítésével és új piacok bevonásával érhető el. Újabb csatlakozások a Sziklai brigád felhívásához Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kedden a Magyar Távirati Irodába látogatott. Elkísérte őt Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Kékedi György, az I. kerületi pártbizottság első titkára és az MTI vezetőd fogadták, majd tájékoztatták a száz évvel ezelőtt Az európai biztonság és együttműködés • kérdéseit, a két ország kapcsolatait ezúttal nyolcadik alkalommal áttekintő magyar—olasz fórum kedden Budapesten megkezdte munkáját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában zajló megbeszélésen a fórum magyar résztvevői Gyovai Gyulának,' a Külügyi Intézet igazgatójának, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnökségi tagjának vezetésével ültek asztalhoz. A hétfőn késő este hazánkba érkezett olasz delegációt Angelo Maria Sanco kereszténydemokrata párti parlamenti képviselő, az euA megye mezőgazdasági termelési szerkezetében meghatározó jelentősége van a gyümölcstermesztésnek. Jól szemlélteti az ágazat jelentőségét, hogy míg országosan a gyümölcstermesztés a növénytermesztés bruttó termelési értékének 9—10 százalékát képviseli, megyénkben ez az arány 26,2 százalékos. A termőhelyi adottságok, a termesztési hagyományok, de az értékesítési háttér is hozzájárult ennek az aránynak a kialakulásához, éppen ezért van nagy jelentősége Sza- bolcs-Szatmárban a nagyüzemi télialma-termesztés jól átgondolt fejlesztésének. A régi telepítésű gyümölcsösök terméseredményei már nem feleltek meg a mai követelményeknek, ezért született határozat a gyümölcs- és szőlőtelepítések rekonstrukciójára, amely a gazdaságtalan ültetvények fokozatos selejtezésével, az intenzív fajták telepítésével kisebb területen is nagyobb termést hoznak a korábbinál. Mit valósítottak meg a megye 13 termelőszövetkezetében és két állami gazdaságában a tervezett rekonstrukcióból? — ennek a vizsgálatnak a tapasztalatait vitatták meg kedden Nyíregyházán, a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén. Megállapították, hogy az 1973 óta végzett telepítések 80 százaléka téli alma, 20 száalapított hírügynökség munkájáról. Egyebek között elmondották: az MTI központi rovataitól, 19 megyei szerkesztőségétől, 23 külföldi tudósítójától és mintegy 70 külföldi hírszolgálati irodától, fotóügyinökségtől, sajtó szervtől kapja folyamatosan a hír(Folytatás a 4. oldalon) rópai és földközi-tengeri biz- zottság és együttműködés olasz fórumának elnöke vezeti, A küldöttség tagja: Michele Achilli szocialista párti képviselő és Vittorio Oirilia, az Olasz Kommunista Párt külügyi osztályának munkatársa. A csütörtökig tartó tanácskozáson három fő kérdést tűznek napirendre. A megbeszélés középpontjában az európai enyhülés és együttműködés helyzete, perspektívája, s ezzel összefüggésben a leszerelés kérdése áll. Áttekintik a magyar—olasz gazdasági együttműködést, valamint a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatokat is. zaléka egyéb csonthéjas és bogyós gyümölcs, s ez az arány megegyezik a korábban tervezettel. Javult a telepítések megvalósításában a tervszerűség, a szakmai igényesség, amelyet kedvezően befolyásolt a Szatmárkert és a Nyírkert tevékenysége. A fajtaösszetétel is egyre inkább megfelel a követelményeknek: csökken a jonatán, előtérbe került a külpiacon jobban keresett starking fajták telepítése. Gond azért ma is van: a faiskolai termesztés alany- és fajtaválasztéka elmarad a felhasználói igényektől, az oltványok minősége sem felel meg mindig a szabványnak és a szakmai követelményeknek. Mivel választási lehetőségük nem volt a termelőüzemeknek, a koronásfa helyett suhángot is telepítettek, ami fejlettségében visz- szamaradt ültetvényeket eredményezett. A megyei NEB a tapasztalatok alapján kezdeményezni fogja a központi NEB-nek, hogy Szabolcs-Szatmár megye területi részarányának megfelelően részesüljön az intenzív ültetvények telepítéséhez szükséges szaporítóanyagból, a pénzügyi szervek figyelmét pedig hívja fel az alma forgalmazásához szükséges göngyölegek finanszírozásának nehézségeire. Nagy hozamú napraforgóval kísérleteznek Kedden tartotta igazgató- tanácsi ülését az újfehértói napraforgó- és repcetermesztési társaság. Ezen értékelték az 1979-es gazdasági évet és meghatározták 1980 termelési feladatait. A társaság négy évvel ezelőtt alakult 23 taggazdasággal az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet gesztorsága alatt. Akkor 3500 hektáron termeltek napraforgót. Évről évre egyenletesen növekedett a társult nagyüzemek száma, valamint a terméshozam. Jelenleg 42 gazdaság termel napraforgót és repcét 6200, illetve 1240 hektáron. Tavaly a forgó hektárankénti átlaga meghaladta a kilenc mázsát, most pedig tíz fölötti eredményt várnak. Ebben nagy szerepe van annak a négyezer hektár terűiéinek, am » lyen nagy olajtartalmú növényt termesztenek, s részben hibrid vetőmagvakat használnak. A gesztorgazdaság az idén új, nagy hozamú napraforgó- fajtákkal is kísérletezik. A tervek szerint nyolcvan hektáron vetnek kísérleti hibrideket. A cél az, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el a biztonságosan nagy ter- mást adó hibridfajták. A társaság azzal is segíti a taggazdaságokat, hogy a nyereség egy részét a betakarítás előtti regionozásra használja fel. Tervükben szerepel 1985- re a napraforgó-terület 8000 hektárra, a terméseredménynek pedig 14 mázsára való növelése, (sb) Továbbra is érkeznek a hírek a Sziklai Sándor vasöntő Szocialista Brigád felhívásához való csatlakozásról. A Nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat gyertyakészítő üzemének két brigádja, a Május 1. és az Előre szocialista brigádok vállalták a kongresszusi és felszabadulási műszakot. E szerint a m.í •'Cili 22-én Keresett munkabérüket felajánlják a gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére. A Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 35 szocialista brigádja és 27 munkahelyi kollektívája csatlakozott a gépgyáriak felhívásához. így a már- cius végi kommunista műszakon 507-en vesznek részt. A Debreceni Postaigazgatóságon összevont brigádvezetői értekezletet tartottak, amelyen részt vettek a szabolcsiak képviselői is. Ezen egyöntetűen elhatározták, hogy az igazgatóság valamennyi szocialista brigádja vállalja a kongresszusi és felszabadulási műszakot. A megye termelőszövetkezeteiben is egyre szélesebb körben bontakozik ki a mun- kiaverseny. A baktalórántházi Dózsa tizenegy szocialista brigádja, a csengemjfalui Béke nyolc, a mébteleki Üj Élet három, a kocsordi Új Élet kilenc, az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezetnek pedig minden szolicalista brigádja csatlakozott a Sziklai brigád felhívásához. A Vásárosnaményi Sertés- tenyésztő és Hizlaló Szövetkezeti Közös Vállalat három szocialista brigád címért versengő kollektívája vesz részt a kongresszusi és felszabadulási műszakiban. A Keme- csei Állami Gazdaság tizenöt szocialista brigádja döntött úgy, hogy csatlakozik a gépgyáriak felhívásához. Megérkezett az első hír a Nyíregyházi Konzervgyár tyuíkodi gyáregységének három szocialista brigádja február 23-án teljesítette vállalását. A harminckét brigádtag szabad szombatján készárut csomagolt. A szocialista brigádok, munkakollektívák, az üzemek, a gyárak, az intézmények a 420 perces műszak munkabérét a megyei tanács fejlesztési alap elosztási betétszámlájára — melynek száma 802 342 420 — fizethetik be. A város és a gyár kapcsolata A dolgozók érdekében hozott intézkedések a mátészalkai tanács előtt A dolgozók érdekében hozott művelődési, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtásáról számoltak be a Budapesti Finomkötöttáru-gyár mátészalkai gyárának vezetősége a Mátészalkai Városi Tanács keddi ülésén. A 182 millió forintért épült új gyárban a termelőüzemrészekkel egy időben építették meg a szociális létesítményeket. A létszámnak megfelelő korszerű öltözők, mosdók, zuhanyozók épültek, amelyek mind esztétikai, mind higiéniai szempontból megfelelnek a követelményeknek. Az orvosi rendelőhöz kapcsolódó helyiségek fogászati és nőgyógyászati rendelő kialakítására is alkalmasak, jól felszerelt üzemi konyha, tágas ebédlő, büfé, fodrászat és szépen berendezett könyvtár áll a dolgozók rendelkezésére. Másfél éve munkásszálló is működik a gyár mellett, ahol most 44 szakmunkástanuló és 25 dolgozó lakik. A 800 fős kollektívában közel 750 nő dolgozik, hétszázan fizikai munkakörben, közülük most százötven kismama van gyesen. A dolgozók háromnegyede a környező falvakból jár naponta a mátészalkai gyárba. A vállalat autóbuszt vásárolt, amelyet átadott a Volánnak, így a közlekedési vállalat szervezi a munkásszállítást — a járatok többsége a gyárkapunál áll meg, de a zsúfoltság miatt esetenként panaszok vannak. Az új gyár jól illeszkedik Mátészalka iparába, egyre több szállal, kötődik a városhoz — e kapcsolatok erősítéséhez a tanács ülésén is több javaslat hangzott el. ★ A tanácsülés előkészítésével foglalkozott keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A tanács elé terjesztik az 1979. évi társadalmi munka értékeléséről szóló jelentést, s azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával a városfejlesztést kívánják előmozdítani — társadalmi ösz- szefogással. Elkészült a tavalyi tanácsi gazdálkodásról szóló jelentés is, amelyet szintén a tanács elé terjesztenek. Tavaly a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben Fehérgyarmaton közel 2 és fél millió forintot fordítottak gépi beruházásra. A gőzvasalók szinte gyök«-»0^ megváltoztatták e korábban sok elégedetlenkedésre okot adó körülményeket. A ^^.mindegyike pedálnyomással víztelenít és szárít. Molnár Károly felvétele az NSZK-exportra kerülő női ruhák vasalásáról készült. Napirenden: az európai biztonság és együttműködés Megkezdte munkáját a magyar—olasz fórum A HEB MEGVIZSGÁLTA Tervszerű gyümölcs- rekonstrukció megyénkben ■I KeletKádár János látogatása a Magyar Távirati Irodában A nyíregyházi baromfikeltető üzemben Andrikovics Júlia és Bélteczki Margit az exportra kerülő tojásokat csomagolja a szállításhoz. (Császár Csaba felvétele)
