Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-24 / 46. szám

Javítás M iért van az, hogy egy­re nehezebb, egyra körülményesebb va­lamit elvégeztetni, megja­víttatni, miért van az, hogy változatlanul, sőt: egyre inkább úgy érezzük, a szolgáltatóipar valamifé­le kegyet gyakorol azzal, ha egyáltalán alkalmazot­tai szóba állnak velünk? Ügy tűnik: a mennyisé­gi fejlődéssel nem lehet­nek különösebb gondjaink. Nagy kérdés azonban, hogy a vitathatatlan mennyiségi fejlődés mö­gött, illetve amellett, ja- vult-e a szolgáltatások mi­nősége és méginkább az egész szolgáltatóipar szer­vezettsége? Nem lehetne valamit „keresni” a munka jobb szervezésével, a bürokrati­kus módszerek kiküszöbö­lésével? A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a szolgáltatás szerve­zeti kereteit módosítani kellene, éppen az igények jobb kielégítése érdeké­ben. Különösen problema­tikus az egészen kis szol­gáltatóhelyek jövedelmi helyzete. Ezek általában indokolatlanul magas költ­ségekkel, a nagy szerveze­tekre jellemző, és automa­tikusan átmásolt bürokra­tikus módszerekkel dol­goznak, s a fogyasztókkal való kapcsolataik már csak ezért is nehézkes, ala­csony színvonalúak. Itt vannak aztán azok a gazdasági egységek, ame­lyek afféle melléktevé­kenységként foglalkoznak a szolgáltatásokkal. Jelen­leg e vállalatok' elégítik ki a szolgáltatási igények kétharmadát, de olyan kö­rülmények között, hogy valóságos csodának minő­sítendő, ha nem hagynak fel sorozatban a szolgálta­tással. Az efféle „mellék- tevékenységnek” hivata­losan ugyanis nincs sok becsülete. A szervezeti egyszerűsí­tést szolgálná az is, ha például a mezőgazdasági üzemek, termelőszövet­kezetek nagyobb részt vál­lalnának — vállalhatnának — a területükön élő em­berek szolgáltatási ellátá­sában. Ehhez megint csak a támogatás, az ösztönzés hiányzik. És ne feledkezzünk meg a kisiparosokról sem. Lé­tük és működésük a szol­gáltatóipar szempontjából sorsdöntő. Állami válla­latnál főfoglalkozásban lé­vő szakemberek, ha akar­ják, mellékfoglalkozásként működési engedéllyel dol­gozhatnak a szolgáltató ágazatokban. Erről rende­let -van, amit helyenként sehogy sem akarnak tudo­másul venni, s minden le­hető és lehetetlen módon akadályozzák, vagy éppen megtagadják az ilyesfajta melléktevékenység enge­délyezését. A szolgáltatóipar fej­lesztésének lehetősé­gei, és szükségessé­ge elvileg, kristálytiszták. Csak éppen az elveket kellene következetesen megvalósítani. TANÁCSI VÁLLALATOK 1980-BAN Termékváltás, növekvő export A tanácsi ipar 1980-ban a tervek szerint a korábbi éveknél kisebb mértékben növeli termelését, ez alól csak a KELETFA, a Nvírségi Nyomda, a DIRUVÁLL és a Patyolat lesz a kivétel. A tanácsi vállalatok 1980- ban 530 millió forint értékű terméket szándékoznak előál­lítani, 3 százalékkal többet, mint 1979-ben. Jelentős nö­vekedést várnak a tőkés ex­portban, hisz a tavalyi mennyiség két­szeresét szánják a tőkés országok piacaira. Egyes vállalatok, így a TI­SZAFA, a KELETFA és a nyomda alapanyag-elllátási nehézségekkel számol, így a hazai alapanyag-források fel­tárására kell törekedniük. . A vállalatok összesen 63 •millió forintot fordítanak az állóalapok fejlesztésére, a Patyolat kivételével saját erő­ből. Az előirányzott összegek­nek több mint a felét építke­zésekre szánják, elsősorban három üzem rekonstrukciójá­ra használják fel. A VAGÉP gépjárműjavító üzemét bőví­tik, véget ér a nyíregyházi Patyolat rekonstrukciójának harmadik üteme, és termékváltást segítő be­ruházások lesznek a TI­SZAFA tiszalöki telepén. A legfontosabb vállalatokat nézve a következő kép alakul ki. A VAGÉP terve várható­an az 1979-es tervekkel egye­zik meg, de nagyobb arány­ban növelik szolgáltató mun­kájukat. A vállalat 41 fővel szeretné gyarapítani munká­sainak létszámát. Ha elkép­zeléseik valóra válnak, akkor ötmillió forint értékben tőkés megrendelők részé­re gépalkatrészeket is gyártanak 1980-ban. A Kelet-magyarországi Fa­ipari Vállalat jelentős ter­mékváltásra készül idén: a fatömegcikkek arányát 105 százalékkal fogják növelni. Gépi beruházásaik a szinten tartást célozzák majd. Ha­sonlóan nagyarányú termék- váltásra készül a Tiszalöki Faipari Vállalat is, ahol ez­zel egyidejűleg a hazai fafajták — a bükk, a nyár, a gyertyán és az akác — feldolgozá­sát szorgalmazzák. Gyártmányaik általában a munkaigényesebb termékek felé tolódnak el Tiszalökön a tőkés export meghá- romszorozására számítanak. A Nyírségi Nyomda öt szá­zalékkal több termelési érté­ket készül 1980-ban előállíta­ni, mint 1979-ben. Nagyobb beruházást nem terveznek, egyik legfőbb céljuk: a hazai alapanyagök korábbinál na­gyobb mértékű felhasználása és takarékoskodás a külföld­ről behozott kellékekkel. A DIRUVÁLL a tőkés ex­port egyharmados növelését, és a belkereskedelmi értéke­sítés szinten tartását tervezi 1980-ban. Céljuk a hatékony­ság növelése: kevesebb normaórát for­dítanak egy-egy termék­re, mint korábban. Minőségjavítás, jobb szol­gáltatás, ezek a céljai 1980- ban a Nyírségi Patyolat Vál­lalatnak. Növelik a bérágy­neműk mennyiségét, de az igényeket még így sem tud­ják kielégíteni. A befejeződő rekonstrukció minden bizony­nyal segíti majd elképzeléseik valóra váltását, (speidl) 20 millió forintos beruházásból saját kivitelezésben építik a Nyíregyházi Konzerv­gyár tyukodi új üzemét. A jelenlegi mostoha körülmények között dolgozó üzem a kö­zeljövőben a háromezer négyzetméteres nagy csarnokban folytathatja munkáját. (Elek Emil felv.) Ma választások a Szovjetunióban Leonyid Brezsnyev pénteki beszédével véget értek a vá­lasztási előkészületek a Szov­jetunióban: a szavazók ma járulnak az urnák elé. Újra­választják mind a 15 szövet­ségi köztársaság, a húsz auto­nóm köztársaság legfelsőbb tanácsát, a területi, határte­rületi és autonóm területi, illetve autonóm körzeti szov­jetek tagjait. Ugyancsak új­raválasztják több mint há­romezer járási és kétezer vá­rosi szovjet tagjait. A külön­böző szintű szovjetekbe ösz- szesen mintegy 2,2 millió küldöttet jelöltek az előké­születek során. A mai szavazásra már min­den előkészületet megtettek, a szavazókörzetek feldíszítve várják a választókat, a szov­jet városok, falvak zászlódísz­ben, ünnepi köntösben kö­szöntik a szavazás napját. MA „Álma-hotel" Nyírtasson (2. oldal) Sikeres bemutatkozást (3. oldal) Vasárnapi melléklet (5—12. oldal) Pártkiildöttség utazott Tokióba A Japán Kommunista Párt meghívására szombaton Be- recz Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetőjével az élen pártküldöttség utazott Tokióba, hogy részt vegyen a Japán Kommunista Párt XV. kongresszusán. JÓL TELELTEK A KALÁSZOSOK Tavaszra készül a mezőgazdaság Jól telelt eddig Szabolcs- Szatmár csaknem 100 ezer hektárnyi őszi kalászosa. A vastag hóréteg megkímélte a kemény fagyoktól a vetést, csak néhány helyen észleltek foltos kipusztulást. Túlzott optimizmusra azonban még nincs ok, hiszen a tél végi, kora tavaszi fagyok, belvizek súlyos károkat idézhetnek elő. A megye mezőgazdasági üzemeiben jelenleg az egyik legfontosabb feladatot az al-% mafák metszése jelenti. Ezzel a tervek szerint haladnak a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, az összterület 80 százalékán metszették meg a fákat eddig, s ebben a hónapban a gazdaságok fe­le végez a télutó jelentős fel­adatával. Kihasználva az utóbbi he­tek kedvező, napsütéses idő­járását, a mezőgazdasági üze­mek nagyrésze megkezdte az ősziek fejtrágyázását. Ezzel a munkával különösen ott állnak jól, ahol a talaj elbír­ja a gépeket, ennek eredmé­nyeképpen a terület 35—40 százalékán már elvégezték az őszi vetésű növények fejtrá­gyázását. Az eddigi időjárás koraibb tavaszt ígér, mint az ezt megelőző években, ezért gyorsítani kell a nagy gépja­vítások ütemét. Ennek a munkának 65—70 százalékát fejezték be a gazdaságok, de az idő sürget, hiszen, ha ilyen Dohánypalánta-hajtatáshoz két nyolcszáz és ötvenhét negyvenöt négyzetméteres fó­liasátrat építenek az apagyi Hunyadi Tsz-ben. Az asszo­nyok a már elkészült fóliasá­torban a magágyat készítik elő. (Elek Emil felv.) marad az idő, nemsokára meg lehet kezdeni a tavaszi­ak vetését. A megyei tanács illetékes szakemberei már most felhívják a mezőgazda- sági üzemek figyelmét arra, hogy idejében szerezzék be a szükséges mennyiségű és minőségű vetőmagvakat. Saj­nos, a korábbi évek tapasz­talatai azt mutatják, hogy nem mindenütt készülnek fel erre kellő időben a gazdasá­gok, aminek igen súlyosak a következményei. A korábbi időszakban ör­vendetesen fejlődött a szat- már-beregi és a nyíri terme­lőszövetkezetek közötti kap­csolat. Szatmárban, Beregben később lehet elkezdeni a ta­vaszi munkákat, az itteni szö­vetkezetek gyakran nyújta­nak ilyenkor segítséget a nyírségi gazdaságoknak, akik ezt néhány hét múltán vi­szonozzák. Most is szükség lesz erre a kapcsolatra, taná­csos hát, ha a két térség szö­vetkezetei már most megbe­szélik a közös feladatokat. (bg) Új hivatalok, rekonstrukciók Pontosabb, gyorsabb munkát ígér a posta A Debreceni Postaigazgató­sághoz tartozó három me­gyében tavaly 3590 új előfi­zetőt kapcsoltak be a telefon- hálózatba, de a vonalak több­sége Hajdú-Bihar megyébe jutott. Szabolcs-Szatmárhan mindössze 108 új előfizető kapott telefont. A rekonstrukciós munkák eredményeként 1979-ben üzembe helyezték a kisvárdai helyi hálózatot, elkészült a Vásárosnamény—Aranyos­apáti körzetkábel, valamint a Mátészalka—Fehérgyarmat körzetkábelből a Mátészalka— Kocsord—Győrtelek szakasz. Űj hírlappavilont kapott Fábiánháza, Nyírtura, vala­mint Csengersima, és elké­szült a nyíregyházi munkás­öltöző. Az idei tervek között szere­pel Tiszavasvári helyi háló­zatának rekonstrukciója, a mátészalkai telefonközpont bővítése. Három új postahi­vatal is épül: Cséngerújfalu, Szabolcsveresmart és Ópályi ellátása lesz ezáltal jobb. Mint a postaigazgatóságon mondták, 1980-ban a legfon­tosabb feladat a szolgáltatá­sok mennyiségi és minőségi szintentartása. Egyes szolgál­tatásoknál lassúbb forgalom- növekedés várható, ugyanak­kor külső okok miatt az üze­meltetési, fenntartási költsé­gek a bevételeket meghaladó mértékben emelkednek. A posta ennek ellenére a lakos­ságot érintő ármódosítást nem tervez. A levélpostai küldemények, csomagok fel­adásánál mérsékelt ütemű fejlődés várható, így ezt a szolgáltatások minőségének fokozásával, a felvételi, vala­mint a továbbítási és kézbe­sítési munka pontosabbá, gyorsabbá tételével, az ügyfe­lek kulturáltabb kiszolgálásá­val kell pótolni. Ez a bevé­telek alakulására js pozitív hatással lehet. (s. z.) || ]lj(e|et3E 1 Itlagyarnrszág | XXXVII, évfolyam, 46. szám ARA: 1,60 FORINT 1980. február 24., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom