Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

1980. február 21. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Elektromosság plazmából Észak kapuja Az arhangelszki kikötőt az „Észak kapujának” szokták ne­vezni. Itt, a Dvina torkolatában kötnek ki, illetve kezdik útjukat a nagy teherbírású hajók. Innen indulnak a Csendes-óceán part­vidékén fekvő városokba, falvak­ba, az Északi-sarkon telelő kuta­tókhoz, a tundraövezetben dol­gozó geológusokhoz. A hajók gépeket, ipari felszereléseket, építőanyagokat, élelmet szállíta­nak. A rakományok között je­lentős helyet foglal el a faáru, amelyben bővelkedik a vidék. Arhangelszk jelentős szerepet játszik a Szovjetunió évről évre bővülő külkereskedelmében. A kikötő kereskedelmi hagyomá­nyai évszázadokra nyúlnak visz­sza. A város mindig nagy szere­pet játszott az Északi-sarkvidék megismerésében és meghódításá­ban is. A nagy forgalmat lebonyolító nemzetközi kikötőt a legkorsze­rűbb technikai eszközökkel lát­ták el. Nemrég kezdték meg munkájukat az új típusú kikö­tődaruk és gyors autórakodó be­rendezések. Az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött feladat, az északi-tenge­ri hajózási idő meghosszabbítása, sikeresen valósul meg. A jégtö­rő hajók lehetővé teszik a hajó­zást egész éven át. Az arhan­gelszki kikötő az időjárástól füg­getlenül egész évben dolgozik. A Szovjetunióban bejelentették, hogy megkezdték az első nagy Új típusú, magnetohidrodinamikus erőmű építését, amelynek aggre- gátjaiban a közönséges tüzelő­anyagot a leghatékonyabb módon használják fel. Az erőművet a Moszkvától mintegy 200 km-nyire fekvő Rjazanyban építik meg, s 1985-ben már áramot fog szolgál­tatni. A magnetohidrodinamikus (MHD) módszer a hőenergia vil­lamos energiává való közvetlen átalakításán alapul. A szerves tüzelőanyagot (ez lehet szénpor vagy gáz) speciális kamrákban égetik el, amelyek lehetővé te­szik igen magas hőmérséklet, mintegy 3000 °C előállítását, az égéstermékeket pedig plazmává — ionizált elektromosvezető gáz­keverékké alakítják át. Az MHD- generátor csatornájában a plazma erős mágneses téren halad át, s áram keletkezik benne, amelyet elektródokkal transzformáló ké­szülékekbe, majd az energiahá­lózatba vezetnek el. Ez a módszer rendkívül gazda­ságos. Pjotr Nyeporozsnyij, a Szovjetunió energetikai és villa­mosítási minisztere szerint már az első generációhoz tartozó MHD-erőművek hatásfoka eléri az 50 százalékot (a szokványos hőerőművek hatásfoka a legjobb esetben is 40 százalék). A tüzelőanyag-felhasználás ugyanekkor 20—30 százalékkal csökken. Feleannyi vízre van szükség. Az eltávozó gázok nem szennyezettek porral és — ami különösen fontos — minimális mennyiségben tartalmaznak a nö­vényzetet mérgező kéndioxidot. Az első MHD-erőművet 500 me­gawattra tervezik, de elvben egy generátor teljesítménye ennek kétszerese lehet. A Szovjetunió úttörő volt e módszer kidolgozásában. Az or­szágban már hosszú évek óta működnek kísérleti berendezések. Az MHD-módszer iránt komoly érdeklődést tanúsítottak az Egyesült Államok tudósai, s megfelelő megállapodás jött lét­re. A közös erőfeszítések ered­ményeként született meg a 600 kilowatt teljesítményű U—25 B berendezés, amelyben amerikai gyártmányú egyedi szupravezető mágnest használtak és amelyet 1977 decemberében próbáltak ki. Az ebben és a korábban épített szovjet berendezésekben felhal­mozott tapasztalat vetette meg most az ipari tervezés alapját. Az MHD-generátor ipari üzemel­tetése pedig újabb tökéletesíté­seket, újabb kutatásokat tesz lehetővé. Valerij Begisev Vegyi energiatartósítás Két amerikai cég új rendszert dolgozott ki a napenergiából és más energiaforrásokból származó hő tartósítására. Az új berende­zés 1,80 méter hosszú és nem egé­szen 10 cm átmérőjű polietilén csövekből áll, amelyek kálcium- klorid-hexahidrátot tartalmaznak. A cső bármilyen energiaforrásból elnyeli a hőt és a forrás eltávo­lítása után kisugározza azt. Ez gyakorlatilag az első olyan rend­szer, amellyel az új energiafor­rásokból hő halmozható fel. Száz cső elég ahhoz, hogy tartó­sítsák egy napenergiával fűtött átlagos nagyságü ház melegét. A csöveket egy hűtőgép nagysá­gú szekrényben lehet elhelyezni. Gazdaságos és ízletes Az USA Maryland államában az egyetem kutatói a friss tej fel- dolgozási technológiájával fog­lalkozva váratlanul egy másik problémát is megoldottak: a ter­mék íztulajdonságainak tartósítá­sát. A sterilizált tejnek mellékíze van. Ennek az az oka, hogy a tej sterilizálás közben a felhevült fémfelülettel érintkezik. Az ame­rikai kutatók által kidolgozott technológiánál erre az érintke­zésre nem kerül sor. A gyengén előmelegített tejet vékony réteg­ben forró gőzön bocsátják át. A gőz átjárja a tejet és megadja annak a szükséges hőfokot. A tej párologni kezd a vákuumban. Miután a gőz lecsapódik, a tejet kondenzálják és sterilizálják. Az így tartósított tej íze semmiben sem különbözik a friss tejétől. Az eljárást az teszi gazdaságos­sá, hogy az ilyen tej hónapokig eltartható, anélkül, hogy hűteni kellene. (Ford. Lipcsey Lászlóné) Sörstabilizáfor A Bolgár Tudományos Akadé­mia kísérleti állomásán olyan enzimpreparátumot készítettek, amellyel stabilizálhatok a speciá­lis nagy értékű sörfajták. A Kris- talasa elnevezésű preparátum fel­bontja a sörben a nagy moleku­laszámú fehérjéket és ilyen mó­don megakadályozza a sör továb­bi fermentálódását. Az eljárást a zöldségtartósításban és a gyü­mölcslégyártásban is lehet alkal­mazni. Szennyvíz-hasznosítási tanácskozást rendezett Kecskeméten az Országos Vízügyi Hivatal. A kommunális szennyvizek felhasználá­sának modelljeként tanulmányozták a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szennyvizes öntözőtelepét, amely na­ponta 12 ezer köbméter városi szennyvizet fogad és hasznosít szü- rőmezők segítségével. Képünkön: nagy teljesítményű kompresszor- állomás, amely az öntözési területekre juttatja a szennyvizet. Festékgyári berendezések Cipők kalbőrből A kígyó- és krokodilbőrből ké­szült cipők iránt világszerte ál­landóan növekszik a kereslet. Ezért egyes tőkés országok szak­emberei új megoldást találtak: a cipőgyártásban egyes tengeri ha­lak bőrét használják fel, amely külsejét tekintve nagyon hason­lít a kígyóbőrre, de azzal szem­ben az az előnye, hogy más anyagokkal könnyebben össze­dolgozható, mint a kigyóbőr. A Budapesti Vegyipari Gép­gyár az idén több mint kétszáz­ötvenmillió forint értékben szál­lít a Szovjetunióba különböző festékgyári berendezéseket. A gyár négy szocialista brigádja vállalta, hogy a festékalapanyag gyártására szolgáló 2 darab har­minckét köbméteres indukciós autokláv és két nyolcvan köbmé­teres keverős készülék szerelését határidő előtt befejezi. Képünkön: kiszállítás előtt a tervrajz alapján is ellenőrzik az autoklávot. (MTI Fotó: Fehér Jó­zsef.) Gazdag program a nyíregyházi kertbarátklubban Kertbarát­tanácskozás Megyénkben több évtizedes hagyománya van a kertészke­désnek. A kiskertek jó kiegé­szítői a nagyüzemi kertészetek­nek. főként a fajtaválaszték skáláját bővítik. Ezek a termé­kek nélkülözhetetlenek a lakos­ság ellátásában. A kistermelőket patronáló központi kertbarátklub szakveze­tőjét, Inántsy Ferencet megkér­deztük a kiül* munkájáról, fel­adatairól. — A központi kertbarátklub 1972 őszén alakult a nyíregyhá­zi városi művelődési központ támogatásával és az ő klubhelyi­ségében működik. Az 1979-es évet sikeresnek mondhatjuk. A tagok szakmai ismeretének bő­vítésére hetente előadásokat szerveztünk, melyeket gyakorla­ti bemutatókkal tettünk érthe­tőbbé. — Az előző évben megszervez­tük az országon belüli tapaszta­latcsere-látogatásokat, melynek keretében az egri és a miskolci kertbarátklub munkájával is­merkedtünk meg. Az 1979-es év­ben látogatott először külföldre klubunk. A csehszlovákiai lévai járás szakszerű szőlőtermeszté­sébe nyertünk betekintést. Termékbemutatót csak megyén belül rendeztünk. A kivitelező ez alkalommal a vásárosnamé- nyi kertbarátklub volt. Ezen a kiállításon az első díjat a mi klu­bunk hozta el. A díj a budapesti mezőgazdasági kiállításon való részvétel. — Klubunk a szakmai ismere­tet bővítő előadássorozatot eb­ben az évben is folytatni fogja. Ebben a hónapban részt ve­szünk a könyvhónap rendezvé­nyein. Agusztusban csoporto­san meglátogatjuk a fényeslitkei kertbarátokat. A jövő hónapban a szőlő metszéséről gyakorlati bemutatót tartunk Ilonatanyán. Júliusban Dunántúlra látoga­tunk tapasztalatszerzés céljá­ból. Augusztusban részt veszünk az országos mezőgazdasági kiál­lításon. Ezenkívül benevezünk a megyei kertbarát-vetélkedőkre. A kertbarátklub tagjait anya­giakban is segíti, ha a tagok be­lépnek az áfész kerthasznosítá­si szakcsoportjába. A tagok 90 százaléka él is ezzel a lehető­séggel. A szakcsoport tagjai kedvez­ményesen szerzik be a műtrá­gyát és a növényvédő szereket, valamint a gyümölcsfacsemeté­ket. A kertészeti munkák vég­zéséhez az AGROKER — kisgé­peket kölcsönöz. A szakcsoport­tagok gyümölcsösét az áfész té­rítés ellenében megpermetezi. A kedvezményt igénybe vevők szerződést kötnek termékeik ér­tékesítésére az áfészszel. Gy. Sz. E. Fényeslitkén A megyei kertbarátszövetség elnöksége kihelyezett ülést tar­tott Fényeslitkén. V. Gyüre And­rás a fényeslitkei „Nagy Sán­dor” Kertbarát Klub elnöke is­mertette a klub történetét, majd Széles Sándor, a klub vezetője a klub 10 éves fennállására — au­gusztusban — rendezendő „Nagy Sándor tudományos kertbarát és növényvédelmi tanácskozás” elő­készületeiről tartott tájékoztatót. Dr. Gyúró Ferenc professzor, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa Kertbarát Szövetségének elnöke a háztáji és kisegítő gaz­daságok népgazdasági jelentősé­gét méltatta. Gulyás Emilné dr, a HNF me­gyei titkára jó munkájuk jutal­maként D. Gyüre András, V. Gyüre András és Móré László klubtagoknak „Kiváló Társadal­mi Munkás” kitüntetéseket aaott át. Dr. Széles Csaba, a megyei kertbarátszövetség elnöke a kert­barátmozgalomban rejlő közmű­velődési lehetőségek további bő­vítéséről szólt és az 1980 már­ciusában megrendezendő kertba­rát közművelődési vetélkedő programját ismertette. Papp János, a fényeslitkei ter­melőszövetkezet elnöke a kertba­rátoknak nyújtót segítség továb­bi kiszélesítéséről szólt. Tót^ Géza, a kerület országgyűlési képviselője a kertbarátmozgalom közösségformáló erejéről beszélt. Dr. Pethő Ferenc, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazga­tója a gyümölcsrekonstrukciókról tartott tájékoztatót. Sz. Cs. Á palánták növényvédelme A fejlődésnek indult, többnyire már lombleveles palánták egész­ségi állapotát is tanácsos folya­matosan figyelemmel kísérni, mi­vel különböző kártevők és kór­okozók léphetnek fel rajtuk. Az utóbbi években egyre több hely­ről kaptunk jelzéseket az üveg­házi molytetű fertőzéséről. Kár­tételük a levelek szíVogatásáoan és mézharmattal történő beszeny- nyezésében nyilvánul meg, ami­nek korompenész-fellépés lehet a következménye. Szaporodásuk folyamatos, ezért erős fertőzés esetén csak ismételt — 3—5 na­ponkénti — kezeléssel lehet visz- szaszorítani. Készítmények kö­zül az Actellic 50 0,2%, és az Unifosz 50 EC 0,1%-ban alkal­mazható. A permetezés során minél apróbb cseppek képzésére kell törekedni. Ugyancsak a le­velek szívogatásával lassítják a palánták fejlődését az időnként fellépő takácsatkák és levéltet- vek. Ellenük a speciális atkaölő­szer Pol-Akaritox 0,2% mellett a mindkét kártevő ellen hatékony Bi 58 EC 0,1% vagy az Anthio 33 EC 0,2% használható. — Betegsé­gek közül a peronoszpóra meg­előzésére tanácsos a kis növénye­ket 10—12 naponként Zinebbel 0,3%, vagy Dithane M—45-tel 0.2% lepermetezni. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Házinyúl-kiállítás Tápanyag szerepe az almatermesztésben |2.) Foszfor. A talajban szerves és ásványi kötésben található. Az ellátottság mértékét a 100 g ta­lajban található oldható foszfát mennyiségével, milligrammban fejezzük ki. Az oldható foszfáttartalom alapján: — igen kevés foszfor van a ta­lajban 0—3 mg/100 g mennyi­ség esetén, — kevés foszfor van a talajban 4—7 mg/100 g mennyiség ese­tén, — közepes mennyiségű foszfor van a talajban 8—12 mg/100 g mennyiség esetén, — jól ellátott a talaj 13—18 mg/100 g mennyiség esetén, — igen jól ellátott a talaj 19 mg/100 g mennyiség felett. Ezek az adatok elsősorban a talaj szántott rétegére vonatkoz­nak. Ugyanakkor a talaj foszfor­gazdálkodása különösen a gyü­mölcsfák esetében nem korláto­zódhat a felső szintre, mivel a fák gyökérzete a mélyebb réte­geket is átszövi. Ebből adódóan helyes, ha ültetés előtt a 30—60 cm közötti talajszelvény foszfor- tartalmát is meghatározhatjuk. A foszfor talajszelvényen be­lüli eloszlása a humusztartalom­mal és az agyagtartalommal mu­tat párhuzamot. Ezért is javasol­juk ültetés előtt a talaj 60—70 cm-es forgatását és ezzel egy időben nagyobb mennyiségű, érett istállótrágya bemunkálását a szükséges foszfor műtrágyával együtt. A talajban lévő foszfor külön­böző vegyületekben található, amelyek egy része savas, más része lúgos közegben nehezen old­ható. Ebből következik, hogy a foszfor felvehetősége a semleges vagy gyengén savanyú talajok­ban jobb. A foszfor hiánya az almafákon a virágrügyképződést, a gyü­mölcskötődést és az érést hátrál­tatja elsősorban. Hiánytüneteket, fejlődési rendellenességet ki­váltó szélsőséges foszforhiány — amelyet az almafák is jeleznek — alig fordul elő a természetben. Kálium: a talajban szinte kizá­rólag szervetlen kötésben talál­ható. Oldhatóság szerint a tala­jok káliumtőkéje három nagy csoportra bontható: — nehezen oldódó káliumra, — mérsékelten oldódó kálium­ra, — a talajoldatban lévő káli­umra. A kálium fontos szerepet ját­szik a növényi sejtek duzzadtsá- gában, a szénhidrátok képződé­sében és szállításában. Mivel a gyümölcsfák sok szénhidrátot termelnek, káliumigényük na­gyobb, mint a szántóföldi növé­nyeké. A gyümölcsfák a táblázat szerinti jól vagy igen jól ellá­tott talajokban lévő kálium­mennyiséget igénylik. A kálium­mal jól ellátott almafák ellenál­lóbbak a betegségekkel szemben. Átmenetileg — főleg homokta­lajokon — a sok kálium káros mértékben fokozhatja a talaj­Ezek között nincs éles határ, mert egymásba fokozatosan és folyamatosan átalakulhatnak. Szerepük még fontos, mert az átalakulási folyamatok sebessé­ge nem azonos a növények ká­liumfelvételének intenzitásával. Az átalakulási, az oldódási fo­lyamat mindig lassúbb, mint a növények igénye. Megfigyelések szerint az agyagkolloidokban szegény ho­moktalajokban a kálium köny- nyebben oldódik, és a sok csa­padék, vagy öntözés hatására a mélyebb rétegekbe mosódik. A talaj felső, 20 cm-es talaj­rétegéből vett minták alapján a könnyen oldható káliumtartalom alapján a talaj káliumellátottsá­gát a táblázat mutatja. nedvesség sókoncentrációját, ami a gyökérszőrök pusztulását, a vékonyabb gyökerek perzselését okozhatja. A túlzott káliumfel­vétel csökkenti a kalcium és a magnézium felvételét, ami a nö­vény számára kedvezőtlen. A kálium hiányát az idősebb le­velek szélének barnulása, elha­lása, a levélszélnek a levél szí­ne felé türemkedése jelzi. Az erős káliumhiány akadályozza a virágrügyek képződését, és ezen keresztül csökken a termés mennyisége. Karádi István K ALIUMELL ÁTOTTSAG A KÖNNYEN OLDHATÓ KÄLIUMT ART ALOM ALAPJÄN: káliumtartalom Ellátottság: homokos vályOgos _______agyagos________ ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK A Szabolcs-Szatmár megyei MÉSZÖV, a Nyíregyházi ÁFÉSZ szervezésében, több ÁFÉSZ részvételével Nyíregyházán, 1980. február 16—17-én házinyúl- kiállítást rendeztek. A kiállítá­son 27 tenyésztő mutatta be ked­venceit, több, mint hetven da­rabot. Bemutatásra kerültek azok a húsjellegű nyulak, me­lyet az értékesítési piac export­ra, legjobban igényel. A háztáji gazdaságban legjobban díszle­nek, szapora fajták, a takar­mányt jól hasznosítják. A kiál­lításon bemutatásra került a me­gyei gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat által gyártott táp­takarmányok és a nyúl tartásá­hoz szükséges itató- és etetőesz­közök is. A kiállítás színvonalát erkölcsileg és anyagilag segítet­te a kisvárdai HUNNIACOOP, a Pejvás Mihály nagykállói te­nyésztő átveszi a nagydíjat. (Fo­tó: Jantyik Péter) gabonaforgalmi vállalat. A legjobb nyulak díjazásban részesültek: a MÉSZÖV külön- díját Molnár András nyíregyhá­zi tenyésztő új-zélandi nyulá- val, a kisvárdai HUNNIACOOP vállalat különdíját Kiss József magyar óriás, Hován István nyíregyházi tenyésztők, míg Ró­ka János tiszavasvári tenyésztő a kaliforniai és Pejvás Mihály nagykállói tenyésztő magyar óri­ás nyulaival érdemelte ki. A me­gyei gabonaforgalmi vállalat kü- löndíjait Dankó István új-zélan­di fajtával, Gyarmati Sándor kaliforniai fajtájával érdemelte ki, szintén nyíregyháziak. M. A. Gyenge 0— 8 talaj esetében 0—10 0—12 Közepes 9—15 11—18 13—20 Jó 16—25 19—30 21—35 Igen jó 26 31 36

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom