Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

Számok F iniséhez érkezett a termelőszövetkezetek zárszámadása. Az el­múlt év gazdálkodásának értékelése, az új feladatok megjelölése az eddig meg­tartott közgyűléseken ala­pos és körültekintő volt, helyenként azonban túl sok számmal. Hallottam olyan beszámolót, amikor az elnök kijelentette: „Elv­társak, az adatok előttünk már nem ismeretlenek, mert kisgyűléseken, bri­gádértekezleten beszéltünk róla. Tehát rövid leszek.” Nem volt rövid a beszá­moló, másfél óráig tartott. És minél hosszabbra nyúlt a beszéd, annál inkább lanyhult a figyelem, erő­södött a türelmetlenség, a mocorgás, a suttogás. Pe­regtek a számok. Tonnák, átlagok, önköltségek, fo­rintértékek özöne zúdult a fejekre, igazolva, hogy a termelőszövetkezet nagy erőfeszítésekkel ugyan, de jól gazdálkodott. Vajon ki tudta megje­gyezni, vagy feljegyezni a rengeteg tételt? Senki. Azt igencsak megjegyezték, amikor egy másik közgyű­lésen az elnök az asztalra tette az írott szöveget és szabadon fűzött megjegy­zést a cukorrépa-termesz­téshez, de úgy, hogy név szerint emlegette fel az embereket. A tsz-tagok ak­kor felébredtek, kinyíltak a fülek. Sajnos az epizód nem tartott sokáig. Kö­vetkeztek megint a szá­mok. Mire jó ez? Eszembe ju­tott egy régi mondás: „Szóból ért a magyar em­ber.” Igen, szóból, de nem feltétlenül a számoktól hemzsegő szóból. Ha soka szám, akkor mint a szitán a víz,' csak átpereg. Mert a kapáló, kaszáló és arató ember a feladatát nem akkor jegyzi meg, amikor a főmérnök kijelenti: a búza, vagy kukorica ön­költségét 20 forinttal kí­vánjuk csökkenteni. Ez az elhatározás akkor lesz vi­lágos, mindenki számára érthető, ha a tervismertető­ben ez áll: „Éretten taka­rítjuk be a gabonát, mert akkor a szárításhoz keve­sebb energia kell, kisebb lesz a kiadás, nyeresége­sebb a termelés.” Hogy aztán az önköltséggel mit csinál a főkönyvelő, az az ő dolga. H a kevesebb a főköny­vi kivonat, ha nem burjánzik el néhol a közgazdasági számítás, (erre a szakembereknek van szükségük), akkor sem érzj senki, hogy tájé­kozatlan marad. Annál is inkább, mert nem minden­ki közgazdász. A tsz-tagok nagy többsége földművelő és jó földművelő. S. E. Púja Frigyes tokiói megbeszélései a japán diplomáciai és gazdasági élet vezetőivel Kedden délután a tokiói Gaimuso, a külügyi hivatal épületében megkezdődtek a magyar—japán külügyminisz­teri tárgyalások. Púja Frigyes és házigazdája, Okita Szabu- ro, hivatalos megbeszélései­nek első fordulóján a felek áttekintették a nemzetközi helyzetet, s különös figyelmet fordítottak az ázsiai térség időszerű problémáira. A ta­nácskozások, amelyeken részt vesz dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói, és Szugihara Sinicsi, Japán bu­dapesti nagykövete, szerdán a kora délelőtti órákban foly­tatódnak. Okita Szaburo este a külügyminisztérium vendég- házában díszvacsorát adott magyar kollégája tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el. Először Púja Frigyest és kíséretét díszebé­den látta vendégül Cucumi Szeidzsi, a fennállásának 10. évfordulóját ebben az évben (Folytatás a 4. oldalon) Ösztöndíj diákoknak . Mire költenek az ifjúsági alapból? Nyolcszáznegyvenezer fo­rint idén a megyei ifjúsági alapban a megyei tanács vb saját képzésű összege, melyet ifjúságpolitikai célok megva­lósítására lehet felhasználni. Elosztásánál arra törekedtek, hogy mind az ifjúsági közös­ségek, mind pedig a kiemel­kedő teljesítményt nyújtó fi­atalok részesüljenek belőle. Jelentős támogatást kapnak ebben az évben az ifjúsági klubok. Az úgynevezett klub­ellátó szolgálat megszervezé­sére 30 ezer forintot már meg is kapott a megyei művelő­dési központ, melyből vár­hatóan több ifjúsági klub módszertani munkájához tud­nak majd segítséget nyújtani. Jó munkájukért, illetve a klubélet fellendítéséért hét ifjúsági klub kap komoly tá­mogatást felszerelések, be­rendezések vásárlására. Húsz­húszezer forintot fordíthat­nak klubjuk szépítésére, gaz­dagítására a damói, a mán- doki, a zsurki, a nagyecsedi és a gulácsi fiatalok, vala­mint a Taurus gumigyár klubtagjai, a 142. számú vá- sárosnaményi ipari szakmun­kásképző intézet ifjúsági klubja pedig 10 ezer forintot kapott. Két ifjúsági ház be­rendezése és felszerelése kor­szerűsödik az ifjúsági alap révén: Nyírtelekre 60, Máté­szalkára 20 ezer forintot utalnak át. A legfiatalabb korosztály a megyei ifjúsági alapból az út­törőtáborok fejlesztése révén részesül. Az ibrányi úttörőtá­bor 50 ezer forintot kap, to­vábbi 130 ezret pedig 7 tá­bor részére osztanak szét — kerékpárok vásárlására. Százezer forinttal járulnak hozzá a fizikai dolgozók te­hetséges, középiskolában ta­nuló gyermekeinek külföldi jutalomútjához. A középisko­lai tanulmányi ösztöndíjakra 60 ezer forintot fordítanak ebből az alapból. A középis­kolákkal kapcsolatban van még egy érdekesség: 25 ezer forintot szánnak arra, hogy hét végén és szünidőben is nyitva legyenek — elsősorban sportcélokra. Az ifjúsági turizmus külön­féle formáira idén 23 ezer fo­rint támogatást nyújtanak, 64 ezer forintot tesz ki az if­júságpolitikai kulturális akci­ókra fordítható összeg. Eb­ből jutalmazzák például a fia­tal amatőr alkotókat, illetve a KISZ-keretek között zajló különféle ifjúsági kulturális akciók nyerteseit. MA Bekötések az idén (2. oldal) Két tűz között egy ember (3. oldal) • Á kínai gazdaság holnapja (4. oldal) Fórum (7. oldal) A mátészalkai Kraszna menti Termelőszövetkezet ópályi kerületében a fűtött fóliasátor alatt már nő a palánta. A ter­vek szerint százötvenezer paradicsom-, paprika-, káposzta-, uborka- és karfiolpalántát nevelnek. Felvételünkön: Gellér Vincéné és Simon Sándorné a paradicsompalántákat ápol­ják. (Gaál Béla felvétele) Fejlesztik a lakossági szolgáltatást Március 20-ra összehívták a megyei tanácsot A tanácsi szervek árhatósági munkája továbbfejlődött, szé­lesedett a társadalmi ellenőrzés, — állapította meg keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Növekedett a gazdasági vezetők felelőssége, javultak az ármunka személyi és szervezeti feltételei. Az utóbbi időben jobban figyelembe vették a társadalmi igényeket, az ágazati célokat. A javulás ellenére sem megfelelően igazodnak az árak a kereslet-kínálathoz. Többször nincs összhangban a ár. és az áru minősége. Az árhatóságok ellenőrzéseik so­rán több szabálytalanságot derítettek fel. A fogyasztók megkárosítása miatt a keres­kedelem területén négy bün­tető feljelentést tettek. Az ipari árellenőrzések során közel félmillió, az építési vizsgálatoknál majdnem két­millió, a kereskedelmi árel­lenőrzéseknél pedig 900 ezer forint nagyságú vevőkártala­nítást rendeltek el. Fontos, hogy a jövőben az eddiginél is jobban növeked­jék az ellenőrzések tartalmi színvonala, ezzel párosuljon a felelősségrevonás. A felsőbb szervek nyújtsanak nagyobb segítséget a helyi tanácsok­nak, támaszkodjanak jobban a társadalmi ellenőrzésre. A lakosságot tervszerűbben kell tájékoztatni az árellenőrzés tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság utasította az illeté­kes osztályokat részletes fel­adatterv kidolgozására. Az ipari, építőipari lakos­sági szolgáltatások helyzeté­vel kapcsolatban megállapí­totta a végrehajtó bizottság: emelkedett a lakosság élet­színvonala, 1979-ben 3,6 mil­liárd forinttal volt magasabb a lakosság készpénzbevétele, -mint 4 évvel korábban. Vál­tozott a lakosság fogyasztási struktúrája, növekedett a tartós fogyasztási cikkek vá­sárlása. Jelentős mértékben tovább nőtt a foglalkoztatott­sági szint, ezen belül a nők • munkába állása. Mindezek növekvő igényeket támasztot­tak a lakossági szolgáltatá­sokkal szemben. A tervben meghatározott növelés eléré­séhez a megyei tanács 71 mil­lió forint szolgálatfejlesztési alapot osztott szét a szolgál­tató szervek között. A lakossági szolgáltatás a növekedés és az ott dolgozók javuló munkája ellenére sem tartott lépést az igényekkel. Meg kell vizsgálni a tanácsi költségvetési üzemek, a me­gyében működő vállalatok saját igényeit kielégítő kar­bantartó, javító kapacitások kihasználtságát, s ahol lehe­tőség van, ezek a bázisok is kapcsolódjanak be a lakossági igények kielégítésébe. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek jobban vegyenek részt szolgáltatásaikkal a helyi igé­nyek kielégítésében. A végrehajtó bizottság ti­zennégy veszteséges és alap­hiányos mezőgazdasági szö­vetkezetnél elrendelte a vesz­teségrendezési eljárás meg­kezdését. A megyei tanácsot a végre­hajtó bizottság 1980. március 20-ra hívja össze. Az ülés napirendjére többek között javasolja az egészségügyi tör­vény végrehajtása tapaszta­latainak megvitatását, az egészségügyi és szociálp'oliti- kad bizottság tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a választható megyei tanácsta­gok és a helyi tanácsi válasz­tókerületek számának megál­lapítását. A MOM-TÓL A HAFE-IG Újabb vállalások megyénkben Naponta érkeznek a hírek a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához való csatlakozásokról. A szocialis­ta brigádok, a munkakollek­tívák, az üzemek, a gyárak, az intézmények a 420 perces műszak munkabérét a me­gyei tanács fejlesztési alap elosztási betétszámlájára — melynek száma 802 342 420 — fizethetik be. A MOM mátészalkai gyá­rának negyven brigádja 495 taggal csatlakozott a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Bekap­csolódnak a kommunista mű­szakba az ISG, a MEZŐGÉP, a Szatmár Bútorgyár és az építőipari szövetkezet kol­lektívái is. A Hajtóművek és Festőbe­rendezések Gyárának szocia­lista és munkabrigádjai bri­gádvezetői tanácskozáson döntöttek: a gyáregység minden dolgozója csatlakozik a Sziklai-brigád felhívásához. Így március 22-én a dolgozók a szovjet exportra készülő festőberendezések gyártását végzik. Az ipari üzemek mellett bekapcsolódnak a munkaver­senybe se mezőgazdasági szö­vetkezetek kollektívái is. A záhonyi Lenin Termelőszö­vetkezet tizenegy szocialista brigádja a zárszámadó köz­gyűlésen határozott a csatla­kozásról. Eszerint a brigádta­gok a végzett munka össze­gét, 98 ezer forintot felajánl­ják a gyermekintézmények terven felüli fejlesztésére. Ököritófülpösön szintén a zárszámadáson határoztak a csatlakozásról. A Szamos mentj termelőszövetkezet ki­lenc szocialista brigádja és munkabrigádjai dolgoznak március végén a kommunista műszak alatt. Vállalták a kongresszusi és felszabadulási munkaver­senyben való részvételt a fé- nyeslitkei Tisza Gyöngye, az újfehértói Vörös Hajnal, a ti- szavasvári Vasvári Pál, a nyírbogáti Rákóczi, a csaro- dai Új Élet, az ajaki Búza­kalász, a nyírpazonyi Zöld Mező, a biri Táncsics, az ara­nyosapáti Űj Élet és a botpa- ládi Üj Barázda termelőszö­vetkezetek szocialista brigád­jai. Magyarország ^XXXVH^vfolyam!42. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 20., szerda Magyar—japán tárgyalások Ülést tartott a megyei taoács végrehajtó bizottsága Üj, 200 személyes óvodát épít a SZÁÉV Nyíregyházán, a Kereszt utcán. (Gaál B. feiv>

Next

/
Oldalképek
Tartalom