Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 19. Pártértekezletek megyénkben Vásárosnaményi város—járás a szocialista közgondolkodásért A városi és járási közös pártértekezletet vasárnap tar­tották Vásárosnaményban, a művelődési házban. A tanács­kozáson részt vett E kiér György, a megyei pártbizott­ság titkára. A pártértekezle­ten elnöklő Fazekas Tibor köszöntötte a megjelenteket, majd úttörők dallal, virággal kívántak eredményes tanács­kozást a pártértekezlet részt­vevőinek. A városi és járási pártbizottságok feladattervét, a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalást a küldöttek írásban megkap­ták. Mindehhez Illés Elemér, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegé­szítőt a két végrehajtó bizott­ság megbízásából. Az együttes ülésen elhang­zott: az eddigi két pártbizott­ság helyett városi-járási párt- bizottságot választanak, ezzel kedvezőbb feltételek terem­tődnek az egységes politikai irányításhoz. , Az előző pártértekezletek határozatai megvalósultak. Sikerrel fejezték be a IV. öt­éves tervet és időarányosan teljesítették az V. ötéves terv céljait. Vásárosnamény vá­rossá szerveződött és tovább folytatódott a járás fejlődése. Az utóbbi öt évben a munká­sok száma ezerrel növekedett, másfél ezerrel több az aktív keresők száma. Felgyorsult a muríkássá válás folyamata, jelentőse« Jíövekedelt a mun­kások politikai, közéleti akti­vitása. Gyarapodott általános és szakmai műveltségük, ja­vultak élet- és munkakörül­ményeik. A szövetkezeti pa­rasztság gondolkodásában, életmódjában közeledett a munkásokhoz. A szocialista demokrácia szélesedett, aktí­vabb lett a közélet. A de­mokratizmus fórumainak tar­talmi színvonala azonban még nem mindenhol felel meg a mai követelmények­nek. A városban és a járásban lévő gyáregységeket bővítet­ték, új üzemeket építettek, rekonstrukciókat hajtottak végre mintegy 851 millió fo­rintos költséggel. Ennek is tudható be, hogy az ipar ter­melése öt év alatt háromszo­rosára nőtt, s eléri az 1,3 milliárd forint értéket. Foko­zatosan emelkedett az export is, azonban a gazdasági haté­konyság még elmarad a szük­séges és lehetséges mérték­től, s a termelékenység javu­lása is alatta marad a terve­zettnek. A mezőgazdasági üzemek nem mindig éltek a lehetősé­gekkel. Gátolta a jobb mun­kát a kedvezőtlen időjárás is. Így a termelés emelkedésénél nagyobb volt a költségek nö­vekedése, egyes gazdaságok tartósan veszteségesnek bizo­nyultak. Ezért a következő évek feladata a megfelelő termékszerkezet kialakítása, a hatékonyabb gazdálkodás megteremtése, az állatte­nyésztés dinamikusabb fej­lesztése. Javult az oktató-nevelő munka színvonala, annak tár­gyi feltételei. Az óvodai el­látottság 48 százalékról 74 százalékra emelkedett, a ter­vezett általános iskolai kör­zetesítések megvalósultak, többen fejezték be az általá­nos iskolát. A közművelődés', munka tudatossága és terv- szerűsége hozzájárult a la­kosság neveléséhez, a szoci-: alista életmód kibontakozta­tásához. Előtérbe került a munkássá válás folyamatá­nak segítése, a termelőszö­vetkezeti dolgozók szemléle­tének, életmódjának formá­lása, a fiatalok művelődési helyzetének javítása. Az üzemek többségében emelke­dett az általános műveltség és szakképzettség becsülete és rangja. A pártértekezlet megerősí­tette: a pártmunkában kerül­jön előtérbe a határozatok helyi megvalósítása. Mind­ebben szerepe van a párt tömegkapcsolata erősítésének, a tömegszervezetek és a la­kosság cselekvő részvételé­nek, amelynek az elmúlt öt évben is szép példái voltak. A vitában felszólaló Ekler György, a megyei pártbizott­ság nevében köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit. El­mondta; a beszámoló jól tük­rözi azokat az eredményeket, amelyeket a városban és a járásban elértek. Helyes az a tárgyilagos és differenciált ér­tékelés, amely az eredmények mellett a gondokat sem hall­gatta el. Szembetűnő az a fejlődés, ami a szocialista közgondol­kodásban ment végbe. Ez összhangban áll a megye szel­lemi gyarapodásával is. Az alapszervezetek, a kommu­nista közösségek eszmei és politikai nevelőmunkája so­kat fejlődött és gazdagodott. A célokat akkor tudjuk meg­valósítani, ha ezeket minden munkahelyen a sajátosságok­hoz igazítják. Az irányelvekben szerepel az emberi viszonyok, kapcso­latok szocialista-vonásainak fejlesztése. Ehhez nem szük­séges különösebb pénzügyi forrás, anyagi befektetés. Ahogy a hozzászólásban is elhangzott: a munkahelyeken a kulturált magatartással, a szocialista eszmények nép­szerűsítésével szoríthatjuk vissza elsősorban azokat a rossz tulajdonságokat, ame­lyek javarészt a múltból táp­lálkoznak. Az eszmei, politikai nevelő munka egyik legfontosabb feladata, hogy az embereket foglalkoztató kérdésekre ér­Vasárnap tartották pártér­tekezletüket Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság kom­munistái. A pártértekezlet résztvevőit — köztük Gulácsi Sándort, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak titkárát — az elnöklő Horányi László köszöntötte, majd Dózsa Ferenc, a pártbi­zottság titkára fűzött kiegé­szítést az írásos beszámoló­hoz. Az MSZMP XI. kongresz- szusa óta végzett munkáról szólva mind a beszámoló, mind a kiegészítés hangsú­lyozta: az állambiztonsági, a közbiztonsági és a bűnügyi rendőri állomány intézkedé­sei megfelelnek a szocialista törvényesség, a jogpolitikai irányelvekben foglalt követel­ményeknek. A jogsértések megelőzése és felderítése, a nyomozás eredményessége ér­dekében végzett munka alap­jában kielégítő. A jogszerű intézkedések hozzájárultak megyénk állami társadalmi és gazdasági rendjének erősí­téséhez, az állampolgári jo­gok és kötelességek érvénye­süléséhez. demi választ tudjunk adni — hangoztatta a megyei párt- bizottság, titkára. — A törté­nelmi emlékezethez az is hozzátartozik, hogy ne feled­jük el azokat, al^ik 1944—45- ben az országépítő munká­hoz hozzákezdtek. A követ­kező évek nehezebb feladat elé állítanak bennünket, szük­ség van az idősebb nemzedék erejére, tapasztalatára és böl­csességére. A járás és a vá­ros jól élt azzal a lehetőség­gel, hogy a Szovjetunióval határos. A kapcsolatok erősí­tésével lehet eljutni oda, hogy a szocialista hazafiság együtt erősödjék a kommu­nista internacionalizmus esz­méjével. A politikai képzés fontos szerepet játszik a párt politi­kájának megvalósításában. A szocialista közgondolkodás ettől szélesebb, azonban a pártalapszervezeteknek itt is biztosítani kell a vezető sze­repet. A párttagságnak a szakmai, politikai iskolázott­ságban előbbre kell tartania. Éppen ezért a politikai okta­tást jól tartsák számon, a foglalkozásokon olyan vitázó légkör alakuljon ki, amely elősegíti a tisztánlátást. A be­számolóban és a felszólalá­sokban is tükröződött, hogy a városban és járásban együtt gondolkodnak az élet bár­mely területéről. Ez lehet az alapja a közös feladatok kö­vetkezetes végrehajtásának, a XII. kongresszus határozatai megértésének és jó al­A főkapitányság alaptevé­kenységében tovább erősö­dött az állami, társadalmi, gazdasági és igazságügyi szer­vekkel, a fegyveres testüle­tekkel és a lakossággal való együttműködés, közvetleneb­bé váltak a kapcsolatok. Ez jelentős mértékben elősegítet­te, hogy megyénk közrendje, közbiztonsága szilárd, a dol­gozók biztonságérzete kielé­gítő. A végzett munka ered­ményei azt bizonyítják, hogy a rendőr-főkapitányság sze­mélyi állományának döntő többsége szolgálati feladatait lelkiismeretesen, fegyelme­zetten, megfelelő elvhűséggel és magas fokú hivatástudat­tal, egyre magasabb szintű politikai és szakmai hozzáér­téssel látja el, alkalmas a nagyobb követelményekből eredő feladatok végrehajtá­sára. A beszámoló megállapítot­ta: a társadalmi erők bevo­nása, a szervezettebb munka révén hatékonyabbá vált az erőszakos bűncselekményekkel szembeni fellépés, a bűnmeg­előző, felderítő tevékenység. A veszélyes bűnözők szigo­rúbb ellenőrzése, a közbizton­sági akciók eredményeként kalmazásának — fejezte be Ekler György. A vitában felszólalt még Juhász Margit, Ferenczi Ist­ván, Kristin Péter, Borbás Bertalanná, Valkó Géza, Cza- kó János, Szűcs Béla, Szűcs Gyula, Szigeti Csabáné, Ju­hász László, Bancsi András és Szabó László. A pártértekezlet zárt ülé­sen választotta meg az 55 ta­gú városi-járási pártbizottsá­got és a küldötteket a megyei pártértekezletre. A megyei pártértekezlet küldöttei: Bar­iba Pálné, Bognár István, Czakó János, Ekler György, Faggyas Jenő, Fazekas Tibor, dr. Farkas Gézáné, Illés Ele­mér, Juhász László, dr. Kiss György, Koncz János, Meny­hért Ferencné, Oláh Benjá­min, dr. Péter István, Sán- tha Miklósné, Sinkó József, Szabó Tamás, Szarka Sándor, Szűcs Béla, Szűcs Gyula, Tar Istvánná, Tóth Istvánná, Tóth István, Trencsényi Sándorné, Varga András. A városi-járási pártbizott­ság első ülésén megválasz­totta a végrehajtó bizottság tagjait és titkárait. A végre­hajtó bizottság tagjai: Illés Elemér, Fazekas Tibor, Sza­bó Tamás, Czakó János, Ju­hász László, Kristin Péter, Szabó László, Szarka Sándor, Szűcs Béla, Újvári Sándorné és Volkó Géza. A pártbizott­ság első titkára Illés Elemér, titkárai: Fazekas Tibor és Szabó Tamás. tovább növekedett a vissza­tartó hatás. Javult a nyomo­zás eredményessége, az isme­retlen tettesek felderítésének aránya. Sikerült megállítani a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek, rablások jelentős emel­kedését. Az állampolgárok ál­lamigazgatási ügyeinek inté­zése és a rendőrhatósági te­vékenység a törvényes rend, az állampolgári jog és köte­lesség érvényesülését, a köz- biztonság megszilárdítását szolgálta. A feladatok között kiemel­ték: a rendőri munka vala­mennyi területén javítani kell a párt- és kormányhatároza­tok végrehajtásának színvo­nalát, az eddigiektől is kö­vetkezetesebben kell érvé­nyesíteni az állami és gazda­sági területen dolgozó veze­tők, az állampolgárok aktív tevékenységét és felelősségét a társadalmi tulajdon, a nép­gazdaság és a személyi javak, az utcák és közterek rendjé­nek védelmében, az erősza­kos, garázda jellegű, élet és vagyon elleni bűncselekmé­nyek megelőzésében és visz- szaszorításában. A pártértekezlet vitájában Hegyei rendőr-főkapitányság Szilárdult a közbiztonság politikánk sarkköve a béke Cromiko választási beszéde Kalinyingrádbaa — A világ első szocialista állama politikájának sarkkö­ve a múltban is a békéről va­ló gondoskodás volt. Ez ma is politikánk sarkköve s ez marad a jövőben is. Pártunk és kormányunk következetes, az enyhülésre irányuló irány­vonalát teljes mértékben he­lyeslik és támogatják a szov­jet emberek. Ez a helyeslés nyilvánult meg a jelenlegi választási • kampány során is — jelentette ki Andrej Gro- miko szovjet külügyminisz­ter. Gromiko a Moszkva kör­nyékén lévő Kalinyingrád vá­ros képviselőjelöltje, és hét­főn találkozott választóival. — Az egész világon elisme­rik — folytatta a külügymi­niszter — hogy az elmúlt év­tizedben, a hetvenes években, az enyhülés politikájának apályai és dagályai ellenére, fontos javulás következett be a nemzetközi kapcsolatok­ban. — Az enyhülés útján fon-' tos és nagy lépés volt az, hogy az elmúlt évben aláír­ták a SALT—2. szerződést. Sajnálatos, hogy ez az új szer­ződés még nem lépett hatály­ba, mivel az Egyesült Álla­mokban befolyásos körök lép­nek föl ellene. — Ennek ellenére minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: az enyhülés már szilárdan beleépült a nem­zetközi kapcsolatok szöveté­be, olyan sok híre van a vi­lágon, hogy egyetlen ország sem dönthet monopolisztikus módon sorsáról. Az enyhülés a jelenlegi megpróbáltatások ellenére él, lélegzik, — annak ellenére, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat meg akarja húzni fölötte a lélek­harangot. A hetvenes és a nyolcvanas évek fordulópontján ismét azt lehet tapasztalni, hogy Wash­ington politikájában a hideg­háború felé hajtanak végre fordulatot. Andrej Gromiko részletesen szólt az amerikai kormányzat közel- és közép-keleti politi­kájáról. Megállapította: Washington el akarja leplez­ni saját terveit, még szoro­sabb satuba akarja fogni az olaj kincs birtokában lévő or­szágokat, gyakorlatilag a sa­ját kezébe akarja venni ezt a kincset. Ki akarja szélesíteni az Egyesült Államok katonai jelenlétét a térségben, amely sokezer kilométerre van saját országától. — A párt, annak lenini ve­zérkara, a központi bizottság és a politikai bizottság, élén Leonyid Brezsnyevvel, élvezi népünk mélységes bizalmát, tekintélye nagy. — A nyolcvanas évekbe lépve a szovjet nép meggyő­ződéssel és magabiztosan te­kint a jövőbe. Ehhez minden alapja megvan. Ezeket az alapokat pártunk igaz bel- és külpolitikája, a párt politiká­ja iránt az egész nép részéről megnyilvánuló egységes tá­mogatás adják meg — han­goztatta befejezésül Gromiko. (Folytatás az 1. oldalról) géről szólva hangsúlyozta: egyre hatékonyabban való­sulnak meg a szocialista in­tegráció elvei gazdasági kap­csolatainkban, mind szélesebb körűen hangolják össze a népgazdasági terveket, s egy­re jobban fejlődik, mélyül a szovjet és a magyar ipar kooperációja, specializálódá­sa. Az utóbbi években szaka- . datlanul bővültek az orszá­gaink közötti kölcsönös áru- szállítások. Az idei évre ter­vezett árucsere értéke meg­haladja az 5 milliárd rubelt. A szerződés szellemében ál­landóan szélesedik együtt­működésünk az ideológia, va­lamint a tudományok, a köz­oktatás, az egészségügy és a kultúra terén is. Közös tevé­kenységünk bővüléséről ta­núskodik a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság test­vérvárosai és testvérmegyéi közötti, dinamikusan fejlődő együttműködés is. A két or­szág kapcsolatainak jellemző sajátossága, hogy régóta túl­nőttek a hivatalos kereteken, egyre inkább tömeges mére­tűvé válnak, és a két ország lakosságának mind szélesebb rétegeit érintik. felszólalt Gulácsi Sándor elöljáróban a megyei pártbi­zottság üdvözletét tolmácsol­ta a rendőr-főkapitányság kommunistái eredményes munkájáért. Elmondta: a megyei pártbizottság az el­múlt öt év alatt többször ér­tékelte a rendőrség munká­ját, s azt állapíthatták meg, hogy jelentős eredményeket értek el az állambiztonság, a közrend, a közbiztonság, a közlekedés biztonságának erősítésében, a párt XI. kong­resszusa által meghatározott feladatok végrehajtásában. Szólt azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a szakmai, ideológiai nevelésben, a párt­élet tartalmi színvonalának emelésében elértek a főkapi­tányság kommunistái. Tovább erősítették kapcsolataikat a különböző állami és társa­dalmi szervezetekkel, a me­gye lakosságával, amelynek hatására emelkedett az ön­kéntes segítők száma. — Megyénk dolgozói nagy­ra értékelik az önök munká­ját — mondta a megyei párt- bizottság titkára. — Elismerés övezi a biztonságot szolgáló rendőri intézkedéseket, az igazgatási osztály által nyúj­tott szolgáltatásokat. A lakos­ság számos formában támo­gatja, segíti a belügyi szer­vek munkáját, de jogosan tü­relmetlen egyes negatív vo­nások miatt. Szólt a megye gazdasági eredményeiről, amelynek el­éréséhez, megvédéséhez a rendőrség személyi állomá­nya is nagy segítséget nyúj­tott. A feladatok közül ki­emelte: a következő időben a pártbizottságnak még job­ban kell segítenie a rendőri munkát, biztosítani a szemé­lyi állomány politikai-ideoló­giai cselekvési egységét. Ha­tározottabban kell fellépni a belügyi munkát hátráltatók­kal, a fegyelmet lazítókkal szemben. A pártértekezlet vitájában felszólalt Horváth Ernő, dr. Bartha István, Rácz Józsefné, Kozma Ferenc, Serfőző Ernő, Petró Magdolna, Tamás György Lajos, dr. Gluchman László, Obiián Tivadarné, So­most Sándor és Vasas Szilárd. A vitát követően a párt­értekezlet megválasztotta a pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A küldöttek: Gulácsi Sándor, Horváth Tiborné, dr. Gluch­man László, Horányi László, dr. Rátonyi Sándor, Serfőzö Ernő, Tamás György Lajos és Dózsa Ferenc. A pártbizottság megtartot­ta első ülését, amelyen a vég­rehajtó bizottság tagjává vá­lasztotta Almási Sándort, Ba­kó Istvánt, Dózsa Ferencet, dr. Koncz Andrást, Petró Magdolnát, Rácz Józsefnét és Tamás György Lajost. A pártbizottság titkárává ismét Dózsa Ferencet választották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom