Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

1980. február 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szennyvíztisztító Szekszórdon Elkészült Szekszárdon új szennyvíztisztító telepének I. egy­sége. A telepre naponta kilenc­ezer köbméter szennyvíz érkezik az üzemekből és a városi csator­nahálózatból. A rohamosan fejlő­dő város hamarosan ennél több szennyvizet termel, ezért bővítik a telepet. A munkálatokat vár­hatóan d98l—82-ben fejezik be. (MTI fotó: Cser István) Az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézetben A Labor Műszeripari Művek 1. sz. esztergomi gyára orvosegészség­ügyi, vegyi, mezőgazdasági laboratóriumi berendezéseket és komp­lett laboratóriumokat gyárt. A gyár az idei évtől a Dunaújvárosi Ko­hászati Művek rozsdamentes ötvözetét használja fel, ez éves szin­ten mintegy 25 millió forint devizamegtakarítást jelent. (MTI fotó — Hadas János) Nyomozásban segít az atomreaktor Amerikai kutatók új eljárást fejlesztettek ki a bűnügyi rend­őrség munkájának megkönnyí­tésére. Az eljárás azon .alapszik, hogy minden fegyverben, illető­leg lövedékben van bárium (a kupakban), antimon (az ólom ke­ménnyé tételében), réz (a löve­dékköpenyben vagy a lövedék­ben) és arany (igen kis mennyi­ségben a rézben van jelen). Ezek­ből a fémekből a kilőtt lövedék mindig hagy némi nyomot ma­ga után, amely azután lerakódik a padlóra, vagy a szőnyegre, s ezáltal lehetővé teszi annak meg­állapítását, hogy hol volt a me­rénylő és hol az áldozat. A vizs­gálat a fémnyomok felkutatását célozza. A lövedék feltételezett útja mentén a padlóra vagy a sző­nyegre megszámozott, nedves itatóspapíríveket terítenek, majd ezeket atomreaktorokban, neut­ronbesugárzásnak teszik ki. A besugárzás hatására az itatósra tapadt fémek radioaktívvá vál­nak, s bomlásuk során gamma­sugarak keletkeznek. A sugárzást elemezve a felsorolt fémek száza­lékaránya a legnagyobb pontos­sággal kimutatható, s így meg­állapítható a lövedék útja. Az Országos Hematológiai és Vértranszfúziós Intézet legfonto­sabb feladata a vérellátás bizto­sítása és különböző vérkészítmé­nyek gyártása. Innen látják el a főváros kórházainak mintegy fe­lét a műtétekhez szükséges vérrel és vérkészítményekkel, illetve egyes készítményekből az egész országba szállítanak. Magyaror­szágon harmincéves a véradó­mozgalom. Ez idő alatt a véradók száma megtízszereződött, ugyan­akkor a vérellátás módszere is fejlődött. Ma már minden beteg csak azt a véralkatrészt kapja, amire szüksége van. Egy véradó véréből az intézetben hétféle ké­szítményt tudnak előállítani. Az intézet feladatai közé tartozik még a gyógyítás-megelőzés, a tu­dományos kutatás, az orvosto­vábbképzés, az ország vérellátá­sának szervezése és a vese átül­tetésének előkészítése is. A vér- készítményeket fagyasztva szárí­tó berendezéssel vízmentesítik. (MTI fotó: Fehér József) a számítógép A szibériai ínyencség Az ínyencségnek számító muk- szunmaréna és a maréna keresz­tezésével új hibridet állítottak elő novoszibirszki (Nyugat-Szibéria) tudósok. Ez a hal tápláló és ízle­tes, ám ami a legfontosabb: ki­tűnően alkalmazkodik a szibériai éghajlati viszonyokhoz. Plankto­nokkal táplálkozik, miként a ma­réna és a tavak altalaján élő or­ganizmusokkal, miként a műk- szunmaréna. Az idén több mint 100 millió hibridivadékot bocsá­tottak a Szártlán-tóba, amely a szibériai ichthyológusok tenyész­tési bázisává és kísérleti terüle­tévé vált. Leukémia ellen — vakcina? Az Egyesült Izzó sajtoló- és szerszámgyárának fejlesztési osztálya az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével egy olyan számítógépkomplexumot fejlesztett ki, melynek segítségével a gép adatkészletéből tervrajzot lehet megjeleníteni. A számítógép ter­vezésre is „megtanítható”. Alkalmas a számjegyvezérlésű szerszám­gépek irányítására, valamint integrált áramkörök tervezésére is. (MTI fotó) A SzUhumi (Grúzia) Kísérleti Kórtani Intézetben B. Lapin aka­démikus és munkatársai kimutat­tak egy C-típusú. ribonukleinsa­vat tartalmazó vírust a fehérvé­rűségben (leukémiában) szenve­dő majmok vérében. Ezt a vírust azóta leukémiás emberek véré­ben is megtalálták, és sikerült bebizonyítaniuk, hogy ez a be­tegség az emberből a majmokba a vérrel átvihető. Az állatok hasüregébe vagy egyik vénájába 5—15 milliméter- nyi véralvadásgátló anyaggal (heparinnal) kezelt leukémiás emberi vért injekcióztak be. Két-három év múlva ezekben az állatokban leukémia fejlődött ki. De emellett arra is felfigyeltek, hogy a leukémiás vért kapott ál­latok közé helyezett egészséges (vért nem kapott) majmok is le­ukémiássá váltak. Ez amellett szól, hogy ez a betegség a maj­mok körében fertőző, ezért el­kezdték a leukémiás vírus elleni vakcina előállítására irányuló kí­sérleteket is. A szovjet tudósok eredményei világszerte érdeklődést keltettek. Az Amerikai Országos Rákkutató Intézet vezetői a közelmúltban látogatták meg a szuhumi intéze­tet, s szerintük sikerül rövidesen megállapítani: a -beinjekciózott majmok véréből kivonható vírus emberi vagy majom eredetü-e, e vírus okoz-e az emberben leuké­miát, és a leukémia a fertőző be­tegségekhez hasonlóan terjed-e? E kutatásokat nagymértékben segíti a szovjet tudósoknak az a módszere, amellyel a leukémia a majmokban 6—12 hónappal az el­ső tünetek jelentkezése előtt ki­mutatható. Jelenleg Szuhumiban — többek között — azon dolgoz­nak, hogy ezt a módszert az em­beri leukémia korai felismerésére is használni lehessen. Rajzol, tervez Almatermesztésünk kulcskér­dése a minőség javítása, amely­ben jelentős szerepet játszik a tápanyag-utánpótlás. A tudomá­nyos alapra helyezett tápanyag­utánpótlás megvalósítható a házi- kertekben is, amelynek alapja a talajvizsgálat elvégzése. A mintát a talaj 0—20 cm, 20—40, 40—60 cm mély rétegből kell venni, egyfor­ma mennyiségben. A vizsgálat megállapítja a talaj tápanyag- tartalmát és javaslatot tesz a trá­gyázás módjára. A vizsgálat jó hasznosításához célszerű megis­merni az egyes tápelemek szere­pét az almatermesztésben. A nitrogén a talajban található elemek között különleges helyet foglal el, mert a talaj nitrogén­készlete nagyrészt a biológiai fo­lyamatok terméke. A talaj összes nitrogéntartalmának megítélésé­hez az OMMI, az üzemi talajtér­képezés során határértékeket ál­lapított meg: 0.05',,-nál keve­sebb nitrogén — igen szegény ta­lajok; 0,05—0.10" o nitrogén — gyengén ellátott talajok: — 0.10— 0.25" „ nitrogén — közepesen ellá­tott talajok; 0.25f\,-nal nagyobb nitrogén — jól ellátott talajok. A talaj nitrogéntartalmának gyarapodása elsősorban a mikro­biológiai folyamatok függvénye. Ebből adódóan a legtöbb nitrogén a humuszban gazdag talajokban található. A talajok természetes, vagy mesterségesen növelt nitro­géntartalma jelentősen csökken­het a csapadékban gazdag terüle­tek talajaiban és öntözött viszo­nyok között, mivel a nitrogén könnyen oldódik. A kilugozódás mértéke homoktalajok esetében erősebb. Ugyancsak csökkenti a nitrogéntartalmat az erózió, mert a talajpusztulás elsősorban a hu­muszban gazdag rétegeket sújtja. A nitrogén gáz alakjában is tá­vozhat a talajból. Ez elsősorban a lúgos kémhatású, erősen kiszá­radó talajokra jellemző. A nitrogént a növények osto­rának is nevezik, mivel nagymér­tékben elősegíti a növekedést. Az alma a nitrogénigényesebb gyümölcsfajok közé tartozik, de a túlzott nitrogénadagolás kedve­zőtlen, mert fiatal korban káro­san fokozza a növekedést, kés­lelteti a termőre fordulást, termő korban pedig fogékonyabbá teszi a gyümölcsöt a tárolás alatti élettani betegségekkel szemben. A fák nitrogénellátottságára megközelítően a hajtások hosszú­ságából es vastagságából követ­keztethetünk. Fiatal almafák ese­tében a 80—100 cm hosszúságú, termő korban pedig a 40—60 cm hosszúságú hajtás ítélhető opti­málisnak. Nagyon fontos a haj­tások vastagsága is, amely mére­tet a hosszú hajtásoknál 8—10 mm átmérőben, a termőrügyeket 'tar­talmazó rövidebb hajtásoknál pe* dig 6—8 mm-ben határozzuk meg. A hajtások az említett méreteket augusztus második felében érik el. Az átmérőt a hajtások alsó, középső harmadának találkozási pontján mérjük. A hiányos nitrogénellátás jelei, más makroelemekhez képest fel­tűnőek. A nitrogénhiány jeleit mutatja a gyenge hajtásnöveke­dés, a kicsi és világoszöld színű vagy egyes esetekben sárgás szí- neződésű levelek. A gyomnövények rendkívül sok nitrogént használnak fel a talaj­ból. ezért is fontos a gyomok időbeni irtása. Karádi István Á paradicsom hideghajtatása A paradicsom hideghajtatása a paradicsom fólia alatti hajtatásá­nak egyik legjövedelmezőbb módja. A stabil berendezések kö­zül a 4,5—6 m szélességűr'1,8—2 m magasságú, 1—1,5 m bordatá­volságú és 25 m hosszúságú fólia­sátrak a legkedveltebbek. Mivel a palántancvelés nyolc- kilenc hétig ^art, így a magot február 15. körül lehet elvetni. Nagyon fontos, hogy hajtatás­ra rövid tenyészidejű fajtákat használjunk. Az alacsony deter­minált fajták közt az egyik leg­jobb/ a Kecsmeméti merev szárú, melynek lapított gömb alakú bo­gyói 50—60 grammosak. A korai szabadföldi fajtákból a legtöbbet viszont a Kecskeméti 3 (FI) ter­mi. Féldeterminált növekedésű, kissé megnyúlt gömb alakú bo­gyói a 60—70 gramm súlyt is el­érik. Ha elővetemeny nincs, úgy áp­rilis elején kiültethetjük a növé­nyeket. A két héttel korábbi ül­tetés révén június elején már szedhetünk paradicsomot, az áp­rilis huszadiki ültetésü tövekről viszont június második felében lehet termést várni. Nagyon vigyázzunk arra. hogy az altermáriás betegség meg ne fertőzze palántáinkat, mert úgy a nyaki részen törothadás léphet fel. Az altermária a leveleken fénytelen, hamuszínű koncent­rikus kerek esetleg az erektől ha­tárolt- szögletes foltok alakjában is megjelenhet. Ezeken a helye­ken a levél szövete koncentrikus zónákban száradhat be. A fertő­zött levél többi része megbámul és erősen besodródik, végül tel­jesen elszárad és lehull. Ha nem védekezünk idejében a zöld bo­gyók is fertőződhetnek. Jó hatá­sú készítmény az alternária ellen a Zineb 0.3 százalékban vagy a Polyram Combi 0.2 százalékos tö­ménységben. A- permetezések so­rán a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Okszerűen használjuk a drága növényvédő szereket Keresztély Józsefnek, a növényvédő állomás igazgatójának tájékoztatója Közeleg a tél végi permetezés ideje, kezdődik a vegyi megelőzés, védekezés a gyümölcsösökben, majd a szántóföldön, másrészt rendel­kezésre állnak mái- ?. múlt évben ilyen tapasztalatai. Megkértük Ke­resztély Józsefet, a megyei agrokémiai és növényvédő állomás igaz­gatóját, röviden summázza az 1979. évi tapasztalatokat, és szóljon az idei feladatokról, a várható növényvédőszer-ellátásról. — Országosan, de megyénkben is minden nagyobb probléma — károsító és betegség fellépése — nélkül zártuk a múlt évet, amely­hez az állam erőfeszítésén túl nagymértékben hozzájárultak az üzemekben a munkát végrehajtó szakemberek, dolgozók. Gondkent említhetnénk úgy a szántóföldön, mint a gyümölcsösök egy részé­ben a gyomok elszaporodását. Is­meretes, hogy az előző éveknél szükebb volt a választék a nö­vényvédő szerekből, de ez jobb munkára késztette a szakembere­ket. Így elérték, hogy növényvé­delmi szempontból mondhatnám minden eddiginél jobb évet zár­tunk. Megyei szinten az almater­mésnek mintegy 70—75 százaléka exportképes volt. Növényvédelmi hiányosság miatt exportakadályo­zás, vagy -visszautasítás a múlt évben sem az almánál, sem a burgonyánál nem volt. NE A NAPTÁR SZERINT — Amikor jónak értékeljük az 1979. évi növényvédelmet, meg kell említenünk, hogy egyes he­lyeken. még fejlettnek tartott ál­lami gazdaságban is, nem meg­felelően javították ki a növény­védő gépeket és ez nem alkatrész- hiányból adódott, hanem figyel­metlenségből. gondatlanságból. Nem egy helyen a drága szer je­lentős hányada a földre csurgott, csepegett ahelyett, hogy a fa lombjára kerül volna. Csak zá­rójelben említem meg: vannak olyan szerek, amelynek litere 1100 forintba kerül. Azt tapasz­taltuk, hogy néhány üzemben még mindig a naptár szerinti programozás alapján permetez­nek, nem pedig szükséglét sze­rint. így nem egy gazdaság volt, ahol 20—21 permetezést végeztek, máshol pedig 16 permetezéssel ugyanezt az eredményt elérték. Néhány üzemben még mindig gond, hogy a növényvédő szak­embert a permetezések idején más munkával bízzák meg. Pe­dig neki ilyenkor a kertben a he­lye! — A növényvédőszer-ellátást te­kintve, az 1980. évi kilátások ha­sonlóak az elmúlt évihez. A fon­tosabb nagy ható anyagú szerek továbbra is elosztásra kerülnek. Itt van például a Rubigán. amely­nek tonnája egymillió forint kö­rül van. Nyilván ezt a szert nem adhatjuk olyan helyre, ahol nincs megfelelő szakember, vagy a mű­szaki felkészültség nem megfe­lelő. A népgazdaság súlyos mil­liókat fizet ki valutában a nö­vényvédő szerekre. A várható mennyiség mintegy 60 százaléka tőkés. 10 százaléka KGST- és 30 százaléka hazai gyártmányból ke­rül ki. JÓL JAVÍTOTT GÉPEKKEL — Sok idő már nincs, de még mindig tehetnek valamit az üze­mek, hogy a gépeket a legprecí­zebben javítsák ki, hiszen a már említett drága növényvédő sze­rekből naponta akár több ezer fo­rint értékűt is elpocsékolhatnak. Nagyobb gondot fordítsanak a hatékonyság érdekében az előre­jelzésre. hogy a legalkalmasabb időben, a legrövidebb fordulóval végezhessék a permetezést. Nagy fontosságot tulajdonítunk a szak­mai hozzáértésnek. Ezért a to­vábbképzést minden területen — szakmérnök, szak- és betanított munkás — folytatni kell. Az üze­mek időben gondoskodjanak a szociális létesítmények megfelelő állapotáról, a védőruha- és -esz­köz-ellátásról. A növényvédő szakember mindig a munka vég­rehajtásának a helyén tartózkod­jon. hiszen a nagy hatóanyagú növényvédő szereket már nem lehet csak úgy csuporral, szemre adagolni. De nemcsak a szerke­verést, hanem a szakszerű kijut­tatást is ellenőriznie kell. más­részt az a tapasztalatunk, ahol a szakember rendszeresen a kert­ben tartózkodik, kevesebb a nö- vényvédőszer-eltulajdonítás is. A növényvédelemben, annak szervezésében igen nagy szerepe van a megyénkben működő két gyümölcstermelési rendszernek. Már eddig is hatékonyan közre­működtek a munkában. Javasol­juk. hogy hasznosítsák még job­ban az idei koncentrálódott nagy szellemi kapacitást. Az üzemekre, kertekre kidol­gozott technológiát jobban ellen­őrizzék. és még gyorsabban rea­gáljanak a taggazdaságok problé­máira. Dicséretes, hogy a rend­szerek megszervezték a növény­védő gépek központi szervizelé­sét. — Nemcsak növényvédelmi, ha­nem környezetvédelmi szempont­ból is felhívnám a figyelmet, hogy az előírásokat minden gaz­daság tartsa be. Különösen nagy tekintettel legyenek a várakozási idő pontos megtartására, hiszen minden ország megköveteli, hogy szermaradvány a gyümölcsön ne legyen. SZELEKTÁLT FELHASZNÄLAS — Javasoljuk, hogy az üzemek a rendelkezésre álló növényvédő szereket szelektálva használják fel: a drágább, nagyobb ható­anyagú vegyszereket a belterje- sebb. nagyobb hozamú gyümöl­csösökre szórják ki. Előre látha­tólag gyomirtó szerekből nem lesz teljes ellátottság. Javasoljuk, hogy a facsíkokban vegyszerez- zenek, a sorközökben pedig tár­csával irtsák a gyomokat. — Évről évre javul a szántóföldi növénytermesztésben szervezett termelési rendszerek munkája. Sokat fejlődött a dohány-, a burgonya-, a napraforgó-, vala­mint a vajai csillagfürttársulás növényvédő és gyomirtó tevé­kenysége. Növényvédő állomá­sunk ezekkel a rendszerekkel, va­lamint a kutatóintézettel jól együtt működik. Itt is szóvá te­szem. hogy a gyomfertőzési gó­cok megszüntetésére, mint az út- szélek. villanyoszlopok környé­ke, csatornatöltések, árokpartok, a KPM, a MÁV, a vízügy és mindenki, akinek ezekhez a te­rületekhez köze'van, az eddiginél nagyobb gondot fordítson a fertő­zőhelyek felszámolására. — Szóvá kell tenni, hogy a nö- vényvédőszer-raktározás több he­lyen még sem a szakszerűség kö­vetelményének, sem a biztonság­nak nem felel meg. A növényvédelemben dicséretes múnkát végzett az elmúl évek­ben a repülőgépes növényvédel­mi szolgálat. Míg 1975-ben egy­szeri permetezést számolva 4600 hektáron, 1979-ben pedig’ már 117 ezer hektáron végeztek növény­védő munkát megyénkben. Jó a kapcsolatunk a mezőgazdasági fő­iskola repülőgépes tanszékével, ők is jelentős segítséget nyújta­nak a védekezésben. SEGÍTSÉK A HÁZI KERTEKET Végezetül felhívnám a nagyüze­mek figyelmét a házi kertek nö­vényvédelmének segítésére. Már eddig is a tsz-ek 80 százaléka üzemágszerüen kezeli, segíti a kiskertek permetezését. Még -egy­szer hangsúlyozom, a növényvé­dő és gyomirtó szerekkel való ta­karékoskodást, hiszen csak a Nyíregyházi Agroker-től közel félmilliárd forint értékű növény­védő szert vásároltak a múlt év­ben a szabolcsi gazdaságok — fe­jezte be tájékoztatóját Keresztély József. * CS. B. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK- KISKERTEK Laboratóriumi berendezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom