Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1980. február 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Jó szó Knável Mihály brigád­vezető a jó szó becsületéről ír levelében. Megállapítja: „Jó szóval messzire lehet vinni az embereket.” Pél­dát említ: az egyik építke­zésükön okvetlenül fontos volt, hogy reggelre a mun­kagödörből a talajvizet el­távolítsák. Különben a munka megáll, reggel nem tudták volna tovább foly­tatni. A főépítésvezető ezért kiadta az ukázt: a vi­zet reggelre el kell tüntet­ni. Mindenki tiltakozott, hogy ez lehetetlen, ennyi idő alatt nem lehet meg­csinálni, ez képtelenség. Majd ezt követően külön pénzt is emlegetett, erre ugyan már vállalkozóbbak lettek a brigádtagok, de ilyen, meg olyan ellenérv még ekkor is elhangzott. Űjabb próbálkozás: a főépítésvezető elárulta a „titkát”, amit előbb nem akart bevallani, azt, hogy számításainkban valami kis hiba történt, és ha most á brigád nem segít, felbo­rul az építkezés egész rend­je, egy ideig állnak majd a gépek és az azokat ki­szolgáló munkások. „Miért nem ezz'éí kezdte?” — eny- nyi volt a reagálás és min­denki munkához látott, szerelték a szivattyút, dol­gozott egész éjjel minden­ki. Reggelre eltűnt a víz, folytatódott a munka. Né­hány keresetlen szó, köszö­net volt ennek az igazán nem kis vállakózásnak az „ára”. Ez kellett is — jegyzi meg levelében Kná­vel Mihály —, kár lett vol­na elmulasztania főnö­künknek. Mert bizony nem elég gépekkel, kapacitás­sal, idővel számolni. Szá­molni kell az emberekkel is. Talán mindenki tudna említeni tapasztalataiból, hogy hány emberfeletti fe­ladatot lehetett megoldani okos, emberi szóval. Ezt erősíti meg egy má­sik, a közelmúltban érke­zett levél is. Megtudtuk belőle, hogy az egyik nagy- vállalatunknál azt a brigá­dot, azokat az embereket ünnepelték, akik rangos versenyben, hatalmas tel­jesítménnyel az első he­lyen végeztek. A méltató beszédből csak a számok áradtak, a kitüntető jel­zők kíséretében és még a nehézségekről is szó esett. Ennek az ünnepségnek a fénypontja mégis az volt, amikor a vállalat pártalap- szervezetének titkára szó­lásra emelkedett és egyen­ként, keresztnevükön kö­szöntött minden egyes brigádtagot. (Tehette, mert valamikor ő is köztük dol­gozott.) Külön-külön meg­köszönte mindenkinek a szép csapatmunkát. Óriási taps kísérte a rögtönzött méltatást. Hogy miért volt ekkora az öröm? Néhány közvet­len emberi szó váltotta ki. Az egykori munkatárstól kapott, személyre szóló di­cséretet hazavitték a mun­kások, s a kapott tárgynál is maradandóbban meg­őrizték ezt az emléket. Szükség van az egyszerű szavakkal kifejezett dicsé­retre és nem csak az ün­nep perceiben. Soltész Ágnes ELHANYAGOLT Több mint egy éve átadták Nyíregyházán, a Kun Béla ut­ca végén az új házakat, ám azóta is ugyanolyan gondo­zatlan, elhanyagolt a környe­zetük, mint az építkezés ide­jén. Sárban, esőben szinte lehetetlen megközelíteni a lépcsőházakat. A végleges rendezésig is szeretnénk, ha valami megoldást találnának az illetékesek, hogy legalább a gyalogos közlekedés könnyebb legyen. Salzmann Ottó, Nyíregyháza JÓ SZÁNDÉK VOLT, DE... Egyik napról a másikra át­rendezték Nyíregyházán a Széchenyi utcai zöldség- és gyümölcsboltot. Azóta a vá­sárlók kicsit sutának érzik magukat, nem tudják, mit kell tenniük az újonnan beveze­tett, amolyan fél önkiszolgáló rendszerben. Lehet, hogy majd később megszokják, de az már most is bebizonyoso­dott, hogy itt nem volt sze­rencsés az árusításnak ez a módja. Mi lesz gyümölcssze­zonban, ha mindenki össze­nyomogatja a gyümölcsöt, mindenki a legszebb után ku­tat majd? Igaz, itt a zöldsé­get, burgonyát és egyebeket is, az eladók válogatják és mérik ki, dolguk tehát van most . is bőven, mint az előtt, de talán most még több. Mert miközben kiszolgálnak, szá­molnak és azon töprengenek például, hogy a káposztára miként is írják fel az árat, s a zölségnél csak úgy tehetik, ha azt mindenkor papírzacs­kóba teszik, s e gondjaik kö­zepette még néha a szabad polcokra is oda-oda tekinte­nek, hiszen az áru ott van szabadon, ők a felelősek érte. A pénztárosnak sincs köny- nyű dolga! Már most is, oly­kor „kígyózik” a sor, de mi lesz a primőrök, a gyümölcs­szezon idején? Nincs hely a vásárolt dolgok elpakolásához sem, emiatt a vásárlók bosz- szankodnak. Egyszóval ebben az üzletben nincs meg az a tér, az az adottság, amelyet egy önkiszolgáló rendszer megkíván. Talán helyesebb volna a régi rendszer vissza­állítása. Takács Istvánné, Nyíregyháza, Szabolcs utcai lakos SZERELVÉNY? Több száz didergő útitár­sam nevében írok. A Máté­szalka, Nagyecsed, Ágerdő- major között közlekedő vas­úti szerelvényről van szó, amit a legjobb akarat mel­lett lehet már csak szerel­vénynek mondani. Nem al­kalmi utazók vagyunk, saj­nos mindennap bejárunk munkahelyünkre Mátészal­kára, de már félünk az uta­zástól’. A motorvonatunkat már csák az „imádság” tart­ja össze, csörög, csattog, az ajtókat nem lehet bezárni, ha azt akarjuk, ne fújjon be a szél, betámasztjuk. De ha nem fúj be a szél, akkor is éppen olyan hideg van a ko­csikban, mint kinn. Vannak ugyanott széntüzeléses kály­hák, s melléjük a szén le­öntve, de lapát már nincs a szénrakáshoz, így ha még fűtenének is az utasok, nincs mivel a tüzelőt pakolni. Va­jon akiket a MÁV fűtőként, takarítóként alkalmaz, miért kapják a fizetést? Szűcs Ilona Tiborszállás, Vasút út 19. LÁBPEDÁL — Józsi, még egy-két óra és el­készül az új ... (Kiss Ernő rajza) Már hosszú hónapok óta keresem, számtalan alkat­részt árusító boltban, szer­vizben kérdezem, hogy hol kaphatnék Neumann villany- varrógépemhez lábpedált? Sajnos, sehol sem kaptam, a meglévőt pedig nem tudják megjavítani. így a másfél év­vel ezelőtt 4400 forintért vá­sárolt varrógépem használ­hatatlan, mert mem lehet hozzá alkatrészt, tartozékot kapni. Ha valaki tudna segí­teni, kérem értesítsen. Mészáros Józsefné Tiszaeszlár, Beregszászi üt 5. szám MOSTOHA UTCA? Lehangoló látvány fogadja az Árpád utcába betérő em­bert. Az utca eleje, mint egy szeméttelep, összetört üve­gekkel. A földutat a nehéz­gépek, teherautók „felszán­tották”, tócsák éktelenked­nek. A tejszállító kocsi a leg­szűkebb helyen is megfordul, a házak ablakáig felhúzódik, noha itt társadalmi összefo­gással járda épült. Az utca elején kitett 40 km-es sebes­ségkorlátozó táblát senki sem veszi figyelembe. Esős idő­ben a sár miatt, máskor az éktelen por miatt nem lehet szellőztetni. Ez az utca a fá­sításból is kimaradt, pedig szívesen gondoznánk a cse­metéket, és nagyon örülnénk, ha az utcának legalább a Kiss Ernő utcáig terjedő sza­kasza (a Széchenyi utcától) szilárd útburkolatot kapna. Tóth Lászlóné Nyíregyháza, Árpád utcai lakos TAXI Február 10-én telefonon taxit rendeltem, ugyanis a Kórház utcából a Jókai téri autóbusz-pályaudvarra akar­tunk eljutni. 11,20-kor a te­lefonhívásom „célba talált”, megrendelésemet vette egy il­lető, de hiába vártam több mint egy negyedórát, a taxi nem érkezett meg. Kénytelen voltam újra hívni az állo­mást, és néhány perc múlva már a lakásom előtt volt a JC 11—51 rendszámú kocsi. Ennek az udvarias, megbíz­ható gépkocsivezetőnek kö­szönhettem, hogy az autó­buszt. elértem. Tudom, van aki legyint egyet, és meg­jegyzi: ez a kötelessége. Igen ám, de mint a példám is mu­tatja, egyik gépkocsivezető hajszálpontosan teljesíti azt, amit ígért, a másik — aki bár jegyezte a címemet — egyáltalán nem jött el, be­csapott. Rontotta e szolgálta­tás hitelét. P. M.-né Nyíregyháza, Kórház utcai lakos Szerkesztői üzenetek Arnóczky Józsefné sóstó­gyógyfürdői, Szabó Z sig- mondné nyírjákói, Varga Gyuláné kállósemjéni, Szü­lék József tiszavidi, Karnai Lajos újfehértói, Karácsony Istvánné csengersimai, Drozsgyik András nyírjákói, Kántor László apagyi, Lis­ták Andrásné napkori, Ju­hász Lászlóné jánkmajtisi, Kapás Istvánné székelyi la­kosoknak levélben válaszol­tunk. Id. Balogh Béláné lónyai, Kállai Miklós nagydobosi, Bihari János nyíregyházi, Konyecski Józsefné kölesei, Kontig Sándor nyírmadai, Feigel Béla vásárosnamé- nyi, Fogarasi Ferencné nyír­egyházi, Magyar Ilona nyír­egyházi, Kimpián Aurélné nyíregyházi, Erdős Lajosné tiszadobi, Halászi József szabolcsi, Kiss György La­josné tunyogmatolcsi, Zdm- bor Sándorné besztereci, Gyenes Istvánné nyírvasvá- ri, Vas Györgyné nyíregy­házi, Hajdú Sándor vámos- oroszi, özv. Gonda Józsefné aranyosapáti, Márián End- réné csengeni j falui, Tejfel György győrteleki, Pető Ist­ván nyírmadai, Somogyi Béla kállósemjéni, Szarvas Ferencné kisvárdai, Kiss László tisizalöki, Pámer Ju­lianna nyíregyházi, Fügedi Imre nyíregyházi, Rácz Ist­vánné újfehértói, Bakos Jó­zsefné kékesei, Budaházi Imre nagy halászi, Czakó Béláné nyírbogáti olvasó­ink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Ruszin Sándorné máté­szalkai, K. Tóth Józsefné máriapócsi és Kótay Imré- né gulácsi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. R. K. aláírással érkezett levélre válaszoljuk: érdek­lődésével forduljon a vá­rosi rendőrkapitánysághoz. Sági Lajos botpaládi ol­vasónkat a fehérgyarmati járási hivatal többek között arról is tájékoztatta, hogy az érvényes jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy egy családnak egy la­kótelke (lakóháza) és egy üdülőtelke (üdülője) legyen. Levélírónk telke többlet- lakóteleknek (nem üdülőte­leknek) minősül, ezért az építésügyi hatóság jogosan rendelte el a beépítési köte­lezettséget. Az illetékes válaszol UTCANYITÁS A december 20-i Fórum rovatban megjelent „Évek óta húzódik” című cikkben a Nyíregyháza, Császy László utcai lakosok kérték, hogy utcájukat a Derű utcával kössük össze, illetve az ezzel összefüggő kisajátítási hatá­rozatnak szerezzünk érvényt. Közöljük, hogy az utcanyitás­sal kapcsolatos államigazga­tási eljárás befejeződött. A kártalanítási összeget — a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján — a városi tanács pénzügyi osztálya a tulajdo­nosnak kifizette, és így kö­telessége a kerítés áthelyezé­se, vagyis a területet át kell adnia, amely a két utca kö­zötti gyala-gosút lesz. Az utca megnyitása érdekében a vá­rosi tanács műszaki osztálya kötelezi a tuLajdonost a te­rület átadására. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. közterületfenntartó irod a Terhes és kisgyermekes anyák jogai (I.) Teremi Józsefné nyíregyházi levélírónk kérdezte: mi­lyen jogok illetik meg a gyermeket váró dolgozó nőket? Sorozattunk ban ezekre részletesen kitérünk. Elöljáróban a terhes nők munkavállalásának felté­teleiről szólunk. A dolgozó nőiket ugyanis terhességük ne­gyedik hónapjától a gyermek egyéves koráig lehetőleg dél­előtti műszakba kell beosizitanii. Éjszakai mun,kára nem kö­telezhetők A második műszakiban való foglalkoztatásu­kat a jogszabály nem tiltja, a dolgozóra bízza annak eldön­tését, hogy hajlandó-e éjszakai munkát vállalni a többlet- keresetért. A terhesség negyedik hónapjától a gyermek hathónapos koráig nem, ezt követően a gyermek egyéves koráig csak beleegyezéssel lehet túlmunkára, készenlétre és ügyeletre igénybevenni a dolgozó nőt. Egy bizonyos ide­ig tehát tiltja a túlmunkát a rendelet, ezt követően pedig a dolgozóra bízza, hogy a többletkeresetért vállalja vagy sem a rendkívüli munkavégzést. A terhes nőt a terhesség megállapításától a gyermek hathónapos koráig kérelmére — orvosi vélemény alapján — állapotának megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen át­helyezni, vagy a meglevő munkakörében kell a munkakö­rülményeket megfelelően módosítani. Az új munkakör ki­jelöléséhez a dolgozó hozzájárulása szükséges, Az áthelye­zés, vagy a munkakörülmény megváltoztatása nem ered­ményezhet keresetveszteséget. A dolgozó áthelyezéséhez való hozzájárulás azt jelenti, hogy a dolgozó nőt beleegye­zése nélkül' áthelyezni nem lehet, bár a munkáltató áthe­lyezési kötelezettsége fennáll. A terhes nő keresete nem le­het kevesebb, mint az előző munkakörében elért átlagke­resete, még akkor sem, ha az eredeti vagy az ideiglenesen áthelyezett .munkakörében az előírt teljesítménykövetel­ményt nem teljesíti, vagy ha több műszakos beosztásból egyműszakosba került. Az átlagkeresetét abban az esetben is biztosítani kell, ha anyag-, áramhiány, vagy egyéb, a dolgozó hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt a dolgozó keresetében csökkenés következik be. A terhes nő egészségre ártalmas munkakörben még beleegyezésével sem foglalkoztatható, tehát a terhesség megállapításától kezdődően más munkakörbe kell áthe­lyezni. A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kez­detétől a gyermeke egyéves koráig más helyiségben vég­zendő munkára kötelezni nem lehet. A terhes nő orvosi ellenőrzéséhez fontos társadalom- politikai és egyéni érdek fűződik, ezért a négyszeri ter­hességi vizsgálaton való részvétel miatt kiesett időre az átlagkeresete illeti meg. Ez aiz idő azonban nem lehet több, minit a megjelenéséhez szükséges, idő, figyelemibevéve az oda- és visszatéréshez (utazáshoz) szükséges időt is. A vizsgálat befejezését követően a dolgozó köteles a munka­helyére visszatérni és munkára jelentkezni. Az ezt meg­haladó idő igazolatlan mulasztónak és fegyelmi vétség­nek minősül, átlagkeresettel elszámolni nem lehet. A fo­gászati rendelésen való megjelenés azonban nem minősül kötelező orvosi vizsgálatnak, ezt az .időt a munkáltató iga­zolt távollétnek köteles elfogadni, és a törvényes munka­idő mértékébe beszámítani, de átlagkeresettel nem köte­les elszámolni. A szülő nőt — folyósításhoz szükséges feltételek fenn­állása esetén — gyermekágyi és gyermekgondozási segély, illetve szabadság illeti meg. A gyermekágyi szabadság idő­tartama húsz hét, amely szakorvosi javaslatra hosszabbít­ható csak meg, rendellenesség, általában koraszülés miatt. A gyermekágyi szabadságból négy hetet a szülés előtt, a többit azt követően kell kiadná. Arra is van lehetőség, hogy mind a húsz hetet a szülést követően vegye igénybe a szülő nő, ha a szakorvos ezt nem ellenzi. Ha a gyermek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meg­hal, a szülési szabadság a halál napját követő nyolcadik nappal megszűnik. Ha pedig a dolgozó nő az újszülöttet ál­lami gondozásiba adja, a gondozásba adást követő napon szűnik meg. Egyik esetben sem lehet azonban a szülés utáni szabadság hat hétnél rövidebb. Munkaviszonyban álló, és csecsemőt örökbe fogadó nőt az örökbef ogadást en­gedélyező jogerős határozatot követően megilleti a szülési szabadság. Ebiben az esetben a szülési szabadságból azon­ban négy hetet a szülést megelőzően kiadottnak kell te­kinteni. A szülési szabadság idejére a társadalombiztosítási szabályok szerint átlagkereset jár. E szabály értelmében a nyereségrészesedést, jutalmat és a prémiumot csak a 31. naptól kell figyelembe venni, ezért ezeket a juttatásokat a szülő nő a munkahelytől kapja meg. A szülési szabadság teljes időtartamára az alap- és pótszabadság ugyanúgy jár, mintha munkát végezne. A szülési szabadság (20 hét) le­telte után a gyermek hároméves koráig annak gondozása érdekében az anya kérésére bármikor, ezt követően a gyer­mek betegsége esetén annak tízéves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles a vállalat biztosítani. Ennek különö­sen akkor van jelentősége, amikor az anya a táppénzes állománybavételi lehetőségét már kimerítette. A fizetés nélküli szabadságot akkor is köteles a vállalat kiadni, ha az anya az évi rendes szabadságával még rendelkezik. (Folytatjuk) Nagy Mihály, az SZMT politikai főmunkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom