Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 12. Kommentár Iskolapélda Nemcsak Üj-Delhiben előzi meg nagy várakozás Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden kezdődő indiai tárgyalásait. A Szovjetunió mindig is tisztelettel és rokon- szenvvel figyelte az egykori „brit korona gyémántja”, vagyis India népének függetlenségi mozgalmát, elismeréssel adózott az első kiemelkedő vezetőknek, Mahatma Gandhinak, illetve Dzsa- vaharlal Nehrunak. Amikor Indiának — nem utolsósorban a második világháborút követő nemzeti felszabadítási láncreakció nyomán — sikerült önálló állammá lennie, a szovjet segítség nemcsak erkölcsi-politikai-diplomá- ciai, hanem anyagi formában is megnyilvánult. A most harminchárom esztendős diplomáciai kapcsolatokat a két ország nemcsak önmaga számára, hanem világpolitikai viszonylatban is fontos tartalommal tudta megtölteni — és ez a tartalom hosszabb távon jótékony stabilizáló tényezőnek bizonyult egy zaklatott geopolitikai övezetben. Az 1971 augusztusában Indira Gandhi, Nehru lánya és Gromiko által — aláírt szovjet—indiai szerződést ma is a különböző berendezkedésű országok közötti együttműködés iskolapéldájának minősítik. Ezt az immár történelmi mércével mérhető okmányt két esztendő múlva a kapcsolatok csúcsszintre emelése követte: ekkor Leonyid Brezsnyev látogatott' Üj-Delhibe. 1976 nyálán pedig ’ India miniszterelnök-asszonya viszonozta a látogatást. Gromiko jelenlegi indiai útjának időpontja két szempontból is figyelemre méltó: 1. Három év szünet után visszakerült a hatalomba Indira Gandhi (bár az előző kabinetek alatt is bebizonyosodott, hogy a szovjet—indiai jó viszony nem személyekhez és pártokhoz kötött). 2. Az úgynevezett Car- ter-doiktrína jegyében Washington olyan két ország — Kína és Pakisztán — szupertámogatásába kezdett, amelyek hagyományosan veszélyeztetik -India területi épségét és Delhi a szándékosain szított zűrzavarban is a józanság és a békevágy erődje marad. H. E. Csujkov marsall nyolcvanéves Kedden ünnepli 80. születésnapját a Nagy Honvédő Háború egyik legendás hírű hadvezére, Vaszüij Csujkov marsall. Csujkov, aki már a polgárháborúban is ezredparancsnokként harcolt, az elsők között végezve el a Vörös Hadsereg parancsnoki tanfolyamát, a háborúban a Sztálingrádot védelmező 62. hadsereg — későbbi nevén a 8. gárdahadsereg — parancsnoka volt, s nagy szerepet töltött be a legendás harcokban', egyik fő irányítója volt a város védelmének. Csujkov hadserege élén Berlinig űzte vissza a fasiszta hadsereget, katonái élén részt vett a város elfoglalásában. A háború után egy ideig a németországi szovjet hadseregcsoport parancsnoka volt, majd felelős tisztségeket töltött be, köztük a szárazföldi haderő főparancsnokaként is dolgozott. Magas kora ellenére ma is aktív: a honvédelmi minisztérium felügJS/előjeként végzi munkáját, s egyúttal a Legfelsőbb Tanácsnak is képviselője. Születésnapja alkalmából Csujkov nyilatkozatot adott a Szovjetszkoje Vojennoje Oibozrennyije (Szovjet Katonai Szemle) című folyóiratnak, s ebben szólt a „szovjet fenyegetés” Nyugaton terjesztett rágalmairól is. „A szovjet katonai fenyegetés mítosza korántsem újkeletű — mondotta a többi között. Az elnevezés változott ugyan, de a tartalom maradt: erre hivatkozva növelték mindig is az imperialisták a fegyverkezési -versenyt, ennek ürügyén készítették elő, s próbálták megvalósítani a szovjet állam megsemmisítésére irányuló terveiket. Sóik csata tüzében edződtem, s jól tudom, mit jelent a háború, mennyi fájdalmat, szenvedést, pusztulást hoz az emberiségre. A szovjet katona számára az volt a legboldogabb pillanat, amikor eldördült az utolsó lövés is, elkövetkezett a béke. Mi soha senkit sem fenyegettünk, s akkor nyúltunk a fegyverért, amikor vissza kellett vernünk az imperialista agressziót” — mondotta a többi között az idős szovjet hadvezér. (Folytatás az 1. oldalról) Egyesült Parasztpárt elnöke. Miután a Központi Bizottság jelentését a két kongresszus között végzett munka értékeléséről már korábban írásban kapták meg a delegátusok, a megnyitó beszéd és az ügyrendi kérdések tisz tázása után Edward Gierek megkezdte a Politikai Bizottság programbeszámolójának ismertetését. Háztáji termelők figyelem! Kedvező áron és feltételek mellett köthet szerződést kender, karós bab, kisvárdai napraforgó termesztésre, a Vetőmagtermeltető Vállalat körzeti felügyelőinél és a vállalat központjában, Nyíregyháza, Mártírok tere 9. VI. emelet. (162) Az Indiai Köztársaság kormánya meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra Delhibe utazott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. Gromiko megbeszéléseket folytat az indiai kormány vezetőivel a Andrej Gromiko Indiába utazott. A képen: a szovjet külügyminiszter Viktor Grisin kíséretében a moszkvai repülőtéren. (Kelet-Magyarország telefotó) két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről, az időszerű nemzetközi kérdésekről. Tüntetés New Yorkban Több ezren tüntettek New Yorkban Carter választási központjának épülete előtt, a Broadway-n. A résztvevők az összeírás és a katonai szolgálatra való behívás felújításának terve ellen tiltakoztak. (Kelet-Magyarország telefotó) Varsói levelünk A sajtóközpont mm ég néhány perc és megkezdi tanácskozását a Len- [Vu gyei Egyesült Munkáspárt kongresszusa. Az Interpress sajtóközpontjában a világ 205 újságírója egyikeként a zárt láncú tv-közvetítőrendszer előtt ülök és magnetofonnal, jegyzetfüzettel a kezemben várom a megnyitó ünnepség pillanatait. Ez a néhány perces várakozás még elegendő arra, hogy gyorsan bemutassam olvasóinknak a sajtóközpont munkáját. Varsó belvárosában, a nagyszínház épületében van a lengyel fővárosba akkreditált tudósítók „második otthona”, az Interpress-sajtóügynökség, amelynek egyik szerkesztősége gondoskodik állandóan a lengyel belpolitikai és kulturális élet legfrissebb információiról. Hetvened magammal járok ide sajtókonferenciákra, vagy egyszerűen csak úgy elbeszélgetni a lengyel kollégákkal. Most ez a hetvenes állandó létszámú tudósítói stáb több mint 130 újságíróval, rádióssal és tuséi egészül ki. Itt vannak a nagy sajtócégek munkatársai mind az öt világrészről, őket és minket segít most öt napon át ez a bábeli nyelvzavar körülményei között is kitűnően dolgozó sajtóközpont. Az előtérben ruhatár és a hírügynökségi telexek kilométernyi hosszú szalagjai várják a belépőt. A következő teremben önkiszolgáló kávézó és drinkbár van aprócska asztalokkal és ezek mellett folyik a legélénkebb eszmecsere: hírek, információk cserélnek gazdát a világ minden nyelvén. Egy teremmel távolabb újság- és folyóirat-olvasó várja az újságírót és most ezekben a percekben mi sem természetesebb, minthogy a legkelendőbbek a mai lengyel lapok. 4 következő, folyosónyi hosszúságú teremben írógépek sora áll rendelkezésünkre. Jómagam — noha sokféle nyelv betűivel ellátott gépek vannak itt — ékezet nélküli írógéphez jutottam, így ez az egyetlen gond, ami a magyar újságíró, a ritka nyelv művelője számára némi nehézséget okoz. A gépterem után a színes tv-készülékekkel berendezett kabinok szolgálják öt nyelven a munkánkat. Itt a kongresszusi terem minden eseményét figyelemmel kísérhetjük lengyelül és a szinkrontolmácsok közvetítésével oroszul, angolul, németül és franciául. A legfontosabp számomra most a telefonkabin. Odasietek és máris tárcsázom Nyíregyházát, a Kelet- Magyarország telefonszámát... Varsó, 1980. február 11. SziLóu}(ji SznJujlei 1945. januAr végén adta ki első határozatát a Mátészalkán székelő Szat- már, Ugocsa és Bereg vármegyék alispánja o köz- igazgatás helyreállításáról. A határozatot négy járás főszolgabírája kapta meg (a mátészalkai, fehér- gyarmati, csengeri és avá- sárosnaményi). ' A terület katonai felszabadítása után szovjet katonai parancsnokságok alakultak Fehérgyarmaton, Mátészalkán és Vásáros- naményban. A katonai parancsnokságok elsősorban — lévén akkor ez a terület az akkor még hazánk területén húzódó frontvonal hátországa — elsősorban a hadműveletekhez kapcsolódó katonai köz- igazgatást : az elszállásolást, élelmiszer-utánpótlást, a katonai érdekeket szolgáló út, vasút és híd, valamint posta, távbeszélő helyreállítását szervezték meg. A jaltai egyezmény értelmében az előbbiek mellett biztosították, hogy a konszolidáció, a rend és a nyugalom a háború előtti helyzeteknek megfelelően alakuljon ki, és ezek megteremtéséhez szükséges helyi szervezetek, e területen a magyar közigazgatás, oktatás stb. álljon helyre. A katonai parancsnokok a polgári élet megindítása érdekében a szövetséges hatalmak megállapodásának szellemében jártak el. „A helyi orosz katonai hatóságokkal a viszony kifogástalan — írta a szatmári főispán a belügyminiszterhez küldött jelentésében —, különleges követeléseket nem támasztanak. Vármegyém határszéli vármegye, a szomszéd orosz és román vi35 éve történt A közigazgatás újjászervezése Szatmár-Beregben szonylatokban a forgalomnak akadálya nincs, incidensek nem történnek.” Ez volt a helyzet 1945 februárjában a szatmári-beregi részeken. A Mátészalkai Nemzeti Bizottság alakuló jegyzőkönyve megőrizte a vármegyei közigazgatási tisztségekre tett javaslatokat. Az alispáni tisztségre Varga Gyulát jelölték, javasoltak főjegyzőt, másodfőjegyzőt, a négy járás élére egy-egy főszolgabírót, továbbá négy szolgabírót, öt számvevőségi tisztviselőt, árvaszéki ülnököt, tiszti főügyészt, tiszti főorvost, megyei gazdasági felügyeT löt, három járási gazdasági felügyelőt, megyei levéltárnokot, két tanfelügyelőt, egy állategészségügyi felügyelőt. A javaslatot az Ideiglenes Nemzeti Kormány elfogadta, ennek alapján 1945. január 15-én az alispáni hivatal Mátészalkán megkezdte működését. 1945. január 27-én a kormány dr. Erőss Jánost, a Szabolcs és Ung vármegyék kinevezett főispánját megbízta (mai szóval másodállásban Szatmár- Ugocsa és Bereg vármegyék főispáni teendőinek ellátásával is, egyúttal kinevezte közellátási kormánybiztossá. A SZATMÄR-UGOCSA ÉS BEREG törvényhatósági bizottságának alakuló közgyűlésére Mátészalkán, az iparosszékház nagytermében 1945. április 21-én került sor. Az újjászervezett közigazgatási szervek és tisztségviselők az ideiglenes kormány programjának megfelelően kezdték meg működésüket egyfelől a nemzeti bizottságok társadalmi ellenőrzése, másfelől a megalakuló demokratikus pártok politikai ellenőrzése figyelembevételével. A kormány rendelete értelmében megkezdődött a közalkalmazottak igazolása. A volt járásbírósági székhelyeken a politikai pártok delegált tagjai közül a főispán jelenlétében sorsolták ki az igazoló bizottságok tagságát. Mátészalkán 1945. január 20- án, mert akkor ott még csak a Független Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt alakult meg, közülük sorsolták ki az igazoló bizottsági tagokat, de február 17-én már az MKP is bejelentette megalakulását és kérte tagjának delegálását is. Vásá- rosnaményban 1945. január 25-én három párt képviselőiből alakult meg a bizottság sorsolás útján. A következő napon Fehér- gyarmaton is kisorsolták a résztvevőket, ott már 1944. december 14-én megkezdte működését dr. Baka László ügyvéd, megbízott járásbíró vezetésével a bíróság is. A kormányrendelet értelmében az igazoló bizottságok iratait a levéltárban helyezték el, ma már a személyi kérdéseken jóval túlmenő történeti értéket képviselnek, mert a tisztségviselők az eljárás során leírták, hogy mikor, hol, merre jártak, miért mentek el, mi akadályozta a visszatérést stb., közben fény derült a korabeli közlekedési, ellátási viszonyokra. nem egy esetben a front helyzetére, községek, városok kiürítésének eseményeire. a háborús pusztítás történetére. A KÖZIGAZGATÁS hivatali szervezetének visz- szaállítása azonban egyúttal annak újjászervezését is jelentette, mert az új hivatal bár régi alapokon szerveződött meg. de a benne dolgozók már a szélesebb értelemben vett néptömegek képviselői lettek. A polgárőrség rendőrséggé alakult át, ezzel teljessé vált a korabeli köz- igazgatás, a rend, a nyugalom. s vele az úiiáéoítés gigászi munkája. Adót vetettek ki, szedtek be. de az adóból befolyt pénzből utakat. hidakat, vasútat építettek. Postaszolgálatot szerveztek küldöncök útján. majd megkezdték a telefonösszeköttetés helyreállítását Készültek a tavaszra. ’'“tésre, egy új élet új aratására. Dr. Gyarmathy Zsigmond Gromiko Indiába utazott
