Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 1. Az elmúlt tanévtől kez­dődően új szakon kez­dődött meg a képzés a Debreceni Agrártudo­mányi [Egyetemen. Mivel megyénkből kerül ki rendszeresen az egyete­mi hallgatók egy igen tekintélyes része, jó, ha a pályaválasztás előtt ál­ló érettségiző fiatalok tudnak erről a lehetőség­ről, mely a közvélemény előtt kevéssé ismert. Orosz nyelvből indul szakfordító képzés, mely­ben azok a hallgatók ve­hetnek részt, akik a Deb­receni Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság­tudományi karára nap­pali tagozatos hallgató­ként felvételt nyertek, s orosz nyelvből a közép­iskolában jól felkészül­tek. A tanulóknak nyelv- tanulási szándékukat a felvételi vizsgán kell je­lezniük. Az általános agrár­mérnök és szakfordító képzésben részt vevő hallgatók a vizsgák leté­tele után '' két diplomát " kapnak: általános agrár­mérnök, illetve mező- gazdasági szakfordító diplomát. A két, azonos értékű oklevéllel olyan területeken helyezked­hetnék el, ahol különö­sen nagy szükség van a nyelvtudásra, így például termelési rendszereknél, agráripari egyesülések­nél, kutatóintézetekben. Kevés falu ért meg annyi átszervezést, mint Petnehá- za. Kezdődött azzal, hogy a baktalórántházi járás meg­szűntével 1970-től Kisvárdá- hoz tartoznak. 1973. április 16-án pedig közös tanácsi irányítást hoztak létre Las- koddal. A társközségnek ez a hét esztendő látványosabb fejlődést hozott, mint a fel- szabadulás óta eltelt időszak- az egyesülésig. Belvízre hatmillió — Most már minden felté­tel adott a két település fej­lődéséhez — fogalmaz Vid- cziczki Imre tanácselnök. — Közös iskolai irányítást szer­veztünk, ugyanaz a téesz gaz­dálkodik földjeinken, az áfész kisvárdai központhoz tartozik. Mint annyi más — viszonylag kisebb községben — nálunk is az anyagi erők összefogása hozta meg a számszerű eredményeket. Igaz, az évi 150 ezer forin­tos fejlesztési alapunkból nem sokra futja, mégis ebben az ötéves tervidőszakban is sikerült előrelépnünk. Oláh András vb-titkár fej­ből sorolja az adatokat. Két éve gázcseretelepet létesítet­tek, belvízelvezetésre 6 mil­lió forintot költöttek, közmű- vesítési tervet készíttettek az ivóvízellátás megoldására. Ezek szerint Baktalóránthá­Erőszak és katasztrófa, ősbemutató Nyíregyházáii Négy és félszer voltunk moziban Minden szabolcs-szatmári lakos, beleértve a csecsemőt és az aggastyánt is, 4 és fél­szer volt tavaly moziban. Me­gyénk filmszínházait a múlt évben 2 millió 758 ezren láto­gattuk, mintegy 200 ezerrel kevesebben, mint tavalyelőtt. Csökkent a mozi népszerűsé­ge, egyenes arányban a mozi­jegyek árának emelkedésével. A csappanás legjobban köz­vetlen az áremelés után érző­dött, majd újra fokozatos emelkedés kezdődött. Vetíteni kell... Kire és mire voltunk ta­valy kíváncsiak? Kedveltük a nagy verekedéseket, álta­lában az erőszakot, valamint a borzasztó katasztrófát. A látogatottsági számokból lega­lább is erre lehet következ­tetni. A sort a félelmetes erejű zsaru. Piedone vezeti, külö­nös tekintettel afrikai kaland­jaira. Vetekszik vele a tava­lyi katasztrófafilme'k bajnoka, a Pokoli torony. Kasszasiker volt néhány jó krimi, a kö­zönség ezeken kívül főleg a hasonló izgalmakban bővel­kedő alkotásokat részesítette előnyben. A kitüntető érdek­lődésből jóval kevesebb ju­tott az új magyar filmeknek. Így, míg egyes filmeket pro­longáltak, másokat igen gyér közönségnek játszottak. Vetí­teni azonban akkor is kell, hä egyetlen ember ül is a né­zőtéren. No. . ennyire azért nem volt tragikus a múlt év, de az átlagos nézőszámot tekint­ve elmaradtunk az országos átlagtól. Megyénkben minden előadásra átlagosan 63 néző jutott, az országos átlag: 94, a budapesti: 163 volt. Hi lesz veled, matiné?! Filmszínházaink technikai színvonala bizony hagy kí­vánnivalókat maga mögött! Sok az elavult, a megfelelő követelményekkel nem. ren-. delkező mozi. Úgynevezett el­ső kategóriás mozi például csak egy van megyénkben, míg a szomszédos Hajdú me­gyében tizenkettő. A 254 mo­zival együttesen mintegy 400 helyen vetítenek rendszeresen megyénkben. Bekapcsolták a hálózatba a nagyobb üzeme­ket, az óvodákat, munkásszál­lásokat, kollégiumokat stb. Gyermekév volt a tavalyi — a mozikban is. A legfiata­labb nézők különféle pályáza­tokon vehettek részt. Írhattak és rajzolhattak ,mesefilmhő- sökről, példaképekről. Jól sikerült pályamunkák, nagy érdeklődés jelzi, nogy érde­mes hasonló kezdeményezé­sekkel kísérletezni. A gyer­mekév másfajta tapasztala­tokra is rávezette a szakem­bereket, amit konkrétan így lehetne összefoglalni: mi lesz veled, matiné? A régi, jó, va­sárnap délelőtti mozi ugyan­is egyre kevesebb gyereknek kell. Valami más megoldást kellene helyette találni... Új kezdeményezés Archívfilmeket 11 film­klubban mutatnak be jelen­leg a megyében. A régi film­sikerek iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Egy új kezdeményezés pedig a leg­frissebben készült alkotások népszerűsítését szolgálja. Szerződést kötött ugyanis a megyei moziüzemi vállalat és a Hunnia filmstúdió a közel­jövőben elkészülő filmek nyíregyházi ősbemutatójára. De ez már a jövő tervei közé tartozik. Mint az is, hogy „újítani” próbálnak a klubok, bérletek, különféle sorozatok’ vonzóbbá tétele érdekében. Az egyik legfontosabb, meg­oldásra váró feladat a mun­kásfilmklubok ügve. Me­gyénkben 29 ilyen klubot tar­tanak számon. A soron követ­kező teendő, hogy ezek való­ban. s nem csak névlegesen létezzenek a moziüzemi vál­lalat és az üzemek jobb együttműködésével.— ---------­Ittas járművezetésért és jármű önkényes elviteléért ítélte el a Mátészalkai Járásbíróság Katona Elemér 42 éves mátészalkai la­kost. Katona 1973 óta alkoholis­ta, akkor állását is elvesztette, s azóta csak néhány hónapra vál­lal munkát. Többször volt elvo­nókúrán, sőt Nagyfára, a mun­katerápiás intézetbe is elment, de haza jövetele után tovább ivott és munkahelyet sem keresett magának. A múlt év májusában részegen motorozott Mátészalkán, s mivel jogosítványa sem volt, eljárást indítottak ellene. Még nem feje­ződött be az eljárás, amikor — ugyancsak részegen — az Alkot­mány utcában egy lépcsőház elöl ellopott egy segéd-motorkerék­párt, hazament vele, majd egy parkolóban hagyta. A segédmo­torban okozott 780 forintos kárt megtérítette, de a bíróság 4 hó­napi szabadságvesztésre ítélte, elrendelte pártfogó-felügyeletét, külön magatartási szabályként előírta, hogy italmérő helyisége­ket nem látogathat, nyilvános helyen nem fogyaszthat szeszes italt. A tanács egészségügyi osz­tályát értesítette a bíróság, hogy alkoholelvonó-kezelése érdeké­ben intézkedjen. A szabadság- vesztés végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Márkus László 23 éves pátro- hai lakost két rendbeli, jármű önkényes elviteléért, két rendbeli ittas járművezetésért, okirattal való visszaélésért és lopás vétsé­géért ítélte el a Kisvárdai Járás- bíróság. A büntetett előéletű Márkus tavaly augusztus 13-án Kisvárdán részegen felfeszített egy Zsigulit, elment vele Tokaj­ba, s amikor visszafelé indult, a Tiszába hajította a tulajdonos irattárcáját. A kocsit Rakamazon hagyta, de előbb kiszedett belőle 840 forint értéket. Október 18-án fél liter pálinkát és 10 üveg sört ivott meg Márkus és a Fel- szabadulás lakótelepen megtet­szett neki egy Zsiguli. Kitolta a parkolóból, felfeszítette az ajta­ját, de elindítani nem sikerült, mert ebben már megakadályoz­ták. A bíróság példás büntetést sza­bott ki rá: mint különös vissza­esőt 2 és fél év börtönre ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyektől és ugyancsak három évre a jármű- vezetéstől. A bíróság kötelezte Márkust, hogy kényszergyógyí­tásnak vesse alá magát. Mindkét ítélet jogerős. zárói, a regionális vízműről csatlakoztatják ide az ivóvi­zet. Szerencséjük van a pet- neháziaknak: mindössze egy kilométerre húzódik itt a fő­vezeték, így könnyebb és fő­ként olcsóbb egy kőhajítás- nyiról idehozni a vizet. Szántástól a szerelésig A meglehetősen kicsiny fejlesztési alapból — ha csak saját erejükre tá­maszkodhatnának — igen szerény fejlesztésre telne. Jelentősen befolyásolja az anya- és a társközség sor­sát, hogy szoros kapcsolat alakult ki a helyi Egyakarat Termelőszövetkezettel. Nem­csak a szokásos növényvéde­lemben, szántásban, betaka­rításban segít a tsz a tagok­nak, hanem az olyan felada­tokat is ellátják, amelyeket a két település lakói örömmel látnak. Ha aknaszivattyúzás­hoz keresnek embert és gé­pet, vagy olajat kell házhoz szállítani, vagy éppen a csú­szós utat kell homokolni, minden különösebb kérés nélkül segítenek. Számtalan­szor járt már a tsz négy szo­cialista brigádja az óvodák­ban: az udvari játékok meg­javításától kezdve az apróbb ipari szerelésekig számíthat­nak rájuk. A két hasonló nagyságú óvodát nem egyformán tud­ják hasznosítani, mivel Pet- neházán az évi 45—50 szülés miatt százötven kisgyermek szeretne közösségbe járni. Laskodon viszont — ahol minden évben 15—20 újszü­lött van — csak ennyien ké­rik felvételüket az óvodába. Itt nemrégiben korszerűsí­tették a konyhát. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha Petneházán építhetnének egy három csoportot befoga­dó óvodát. Öt éve tervezik ezt a beruházást. A külterületi utak, járdák porosak, sárosak, az ellátás nem megfelelő: szabó, fod­rász, tévészerelő nincs a fa­luban. Ezek hangzanak el leggyakrabban a tanácstagi beszámolókon, ilyen kérdé­sekre számítanak a falugyű­lésen is. Egy maszek női fod­rász például azért nem vál­lalt állást Petneházán, mert sehol nem találtak neki egy albérleti szobát. Miért nincs fodrász? A Gelka nyíregyházi Tanácsköztársaság téri szervizében Butenkov János műszerész háztartási hűtőgépet javít Bosch- technológiával, a Gelka alkatrész-felújító üzemében készí­tett töltő- és forrasztóberendezésével. (Gaál Béla felvétele) A főiskolai tangazdaság újfehértói üzemének gépműhelyé­ben a Lajta 32 soros vetőgépet tavaszi munkához készíti Bódi Imre és Tóth Miklós. (Elek Emil felvétele) Nyírkémia-tervek 1980 Üdítő almából Huszonkét évvel ezelőtt kezdett üdítő italt készíteni a Nyírkémia Vállalat. Amig fő­leg import alapanyagot hasz­náltak fel, kevésbé volt gaz­daságos a termelés. Lendüle­tesebb előrejutást jelentett a vállalat számára, mikortól hazai, sőt megyei eredetű alapanyagokat kezdett fel­használni. A terméklista na­rancs és citrom mellett szőlő, meggy, barna kólával bővült. Múlt évben már a 43 millió forint termelési tervet három százalékkal túlteljesítették. A vállalat fejlesztési prog­ramjában eredményesnek bi­zonyult a nyíregyházi köz­ponti üzemben 1978-ban vég­zett hétmilliós technológiai korszerűsítés. A gazdaságo­sabb forgalmazás érdekében, múlt évben megkezdték a li­teres palackozást. Idén a fejlesztési prog­ramnak megfelelően, a vál­lalat nyírbátori telepén üdítő ital palackozóvonal kialakí­tására kerül sor. Ennek be­fejeztével, további 25 száza­lékkal növekszik a termelés, így lehetővé válik a szatmár- beregi rész üdítő itallal való jobb ellátása. Célja a Nyírkémiának bel­földi alapanyagokból foko­zottan növelni az üdítő italok választékát. A sikeres szőlő és meggy után, tervezik a válla­latnál már idei kezdéssel, a megyében is bőséggel találha­tó almaalapanyag használa­tát. Egyik ellátó bázisnak je­lölik a vajai almafeldolgozó társulást. A módosított alapanyag-be­szerzés, jelentős anyagi megta­karítást eredményez, mind­amellett tovább bővül az üdí­tőital-választék. Ebben az esztendőben, a múlt évi termelési ered­ményt kétmillióval „megte­tézve”, 45 milliós tervet ké­szülnek teljesíteni a Nyír­kémiánál. Sikere érdekében fokozott figyelmet fordítanak az önköltségcsökkentésre, a technológiai eljárások szigo­rú betartására, a munkafe­gyelem szilárdítására és a munkaidő teljesebb kihasz­nálására. (ab) Kitiltották a kocsmából „Elkötötte“ a Zsigulit... Olvasónk írja NEM A HÚSZ FORINT... Furcsa vásárlási élményem volt a minap a nyíregyházi Szabadság téri leértékelt áruk boltjában, ahol pamut- jersey anyagot néztem. Ér­demes módon az eladó azt mondta, métere 185 forint* holott ennek az anyagnak az ára az árrendezés után 168 forint lett. Ennyiért „mérik” a Nyírfában és másutt is. Az eladó azt válaszolta, amíg a régi készlet tart, ad­dig a régi áron adják. Érthe­tetlen számomra, nem is a húsz forint, hanem az elv miatt. Ezért nem is vásárol­tam náluk, hanem a Nyírfá­ban. De vajon hányán vettek a leértékelt áruk boltjában, nem tudom. Remélem, az il­letékesek felhívják a figyel­met a rendellenességre ... Egy vásárló: Z. I. nyíregyházi lakos Két diploma Szabó, fodrász, szerelő kellene Segít a téesz Petneházán — A kisipari szakmák kö­zül talán csak az építkezé­sekkel kapcsolatosakban nincs hiány — folytatja a tanács­elnök. — Szükség is van rá­juk, mert Petneházán évente 24—28 átalakításra kerül sor, ebből több mint tíz az új há­zak száma. Laskodon hat­nyolc lakást húznak fel éven­te. Ha most hirtelen az ölük­be hullna néhány millió fo­rint, éppen csak a legégetőbb gondok megoldására lenne elég. öt tantermes iskola és óvoda kellene Petneházán, a vezetékes ivóvizet már a leg­több család alig várja, kutat kellene fúrni a strandon. Eb­ben az ötéves tervben már semmiképpen, ha minden feltétel összejön, akkor a kö­vetkezőben valósíthatják meg ezeket az elképzeléseket. Ehhez viszont komoly se­gítség a lakosság társadalmi munkája. Míg tavaly minden lakosra 309 forint munka­végzés jutott, addig az idén a kongresszusi versenyfel­ajánlás révén már 428 forint önkéntes munka jut a két községben egy személyre, így összesen 1 millió 52 ezer forinttal gazdagodik Petne- háza és Laskod. T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom