Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

16 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. január 27. ÖKÖLVÍVÓ csb nyíregyházán Győzőit a Bányász-válogatott Megszüntették, átreformálták, harcoltak ellene, kardoskodtak mellette és mindig új életre kelt az ökölvívó csapatbajnokság. Hosszú szünet után újra a pon­tokért küzdenek a résztvevők, a Néphadsereg, a Bányász, a Vasas, a Dózsa és a Vasutas-válogatott. Szombaton délután — a sportág történetében első alkalommal — Nyíregyháza is otthont adott az első osztályú CSB küzdelemsoro­zatának. A városi stadion játék- csarnokában telt ház előtt kezdő­dött a Bányász-válogatott—Vas­utas-válogatott találkozó. Az ököl­vívó-csemegére kilátogató nézők fokozott várakozása nem volt hi­ábavaló, hiszen nem kevesebb, mint hat olimpiai kerettag ököl­vívó lépett szoritóba. Bányász-siker vezette be az összecsapást, Merley egyhangú pontozással győzött Kálmán el­len. 2:0. A nap slágermérkőzé­sén, légsúlyban a nyíregyháziak üdvöskéje Várad! találkozott Bo­tos Tiborral. Az elmúlt héten Orbán ellen csak minimális kü­lönbséggel vereséget szenvedő Várad! a hazai közönségnek kár­pótlást nyújtott, mert pontozásos győzelmével kiegyenlítette a Bá­nyász-gárda előnyét. 2:2. Har­matsúlyban az olimpiai kerettag Farkas Sándor különösebb meg­erőltetés nélkül szerezte a bányá­szok negyedik pontját. 4:2. Pe­helysúlyban az NYVSSC-s Kiss Béla megilletődötten kezdett Ka- lányos ellen, de a második me­net közepétől fokozatosan magá­ra talált és egyre több tiszta ütést ért el. A pontozók viszont 3:1 arányban Kalányost látták jobbnak. 6:2. Könnyűsúlyban Ta­kács a második menetben döntő fölénnyel diadalmaskodott Buk­ta ellen. 8:2. A kisváltósúlyú Ba­ra és Zámbó összecsapásánál a közönség már az első menet vé­gén nagy tapssal honorálta a két ökölvívó nagyszerű csatáját. A technikai fölényben lévő Zámbó második győzelmét szerezte á vasutasoknak. 8:4. Váltósúlyban a válogatott Bo­tos András meglepően kemény ellenfélre talált Magyar szemé­lyében, aki egyáltalán nem tisz­telte neves ellenfelét. Nagy küz­delemben 3:1 arányú oontozással kapott ki a vasutasfiú. 10:4. A nagyváltósúlyban Hranek és Né­A Szokol-ügy Légsúlyban a fehér mezes NYVSSC-s Várad! a második menetben fejsérülést szenvedett, ám Így is biztosan nyert Botos Tibor ellen. (Miklta Viktor felvétele) meth párharcában a bányász ök­löző bizonyult képzettebbnek. Egy akció során Németh elcsú­szott, esés közben érte Hranek ütése. S bár a biró megintette a szabálytalankodó öklözőt, Németh feladata a küzdelmet. 12:4. A középsúlyban Csépány és Kocska lépett szoritóba. A vas­utas fiatal értékelhető ütésekből többet helyezett el ellenfelén, győzelme teljesen megérdemelt volt, 12:8. Félnehézsúlyban: Kuzma— Knul találkozó. Nagy csata, a színesebben, sokoldalúbban ök­löző Kuzma győzelme igazságos volt. 14:6. Nehézsúlyban a nyír­egyházi Pál István és Rattesid az első menetben csupán „kóstol­gatta" egymást. A másodikban kiegyenlített küzdelmet láthattak a nézők. A harmadikban Pál kezdeményezett többet s néhány pontosan végrehajtott akciójával egyhangú pontozással nyert. 14:8. A szupernehézsúlyúak összecsa­pása hozta az est legszebb, leg­színvonalasabb csatáját. A pécsi Alvics bátran és keményen ütött, Somodi közbeszúrásokkal próbált operálni. Egyöntetű volt a nézők megállapítása: .ökölvívásunk két legígéretesebb versenyzőjét lát­hatták Nyíregyházán egymás el­len. A rutint ellensúlyozta a fia­talság, az érő! Á pontozók nem tudták — vagy nem merték? — eldönteni a mérkőzés sorsát. Döntetlent hirdettek ki! így a Bányász-válogatott—Vasutas­válogatott mérkőzésen 15:9 arány­ban a vendégek bizonyultak jobb­nak. (pauwlik—kalenda) Műkorcsolya és jégtánc EB Ezüstérmes a Regőczy, Sallai kettős A magyar bajnok páros Göteborgban első alkalommal szerzett Európa-bajno- ki ezüstérmet. Tenisz Király Kupa A pénteki csoportselejtezők utolsó fordulói után tisztázó­dott a kép. az egyik csoport­ban Csehszlovákia, a másikban Magyarország szerezte meg az elsőséget, így a két válogatott vívhatja 1979 után az idén is a torna döntőjét. Ami a magyarokat illeti: utolsó összecsapásukat An- gers-ben játszották Franciaor­szág ellen. Az AFP érthetően szűkszavú jelentése szerint Magyarország diadalmaskodott 2:1 arányban, Így veretlenül, 12 ponttal fejezte be selejtező­it. A francia hírügynökség any- nyit közölt, hogy a két egyes találkozó utáni 1 :l-es állást a páros összecsapás döntötte el, amelyben a Machán, Szőke-duó 6:3, 6:4-re verte a Lecomte, Piacentile párost. így Magyar- ország 2:1 arányban győzött. SAKK: Közalkalmazottak Ma­gyar Hírlap Kupa megyei csa­patbajnokságának döntője Nyír­egyházán, a Mártírok terei iro­daház VIII. emeleti sportszövet­ségi tanácstermében, 9,30 órától. SÚLYEMELÉS: Ottörő, serdülő és ifjúsági seregszemleverseny, valamint középiskolai területi bajnokság Nyiregyházán, az NYVSSC Tiszavasvári utcai súly­emelőtermében, 10,00 órától. LABDARÚGÁS: Asztalos János SE—Tiszavasvári Lombik, előké­születi mérkőzés Nyírteleken, az ASE-pályán, 14,00 órától. Nagy- kálló—Ibrány, előkészületi mér­kőzés Nagykállóban, 14,00 órától. M ielőtt Szokol Tamás átigazolási histó­riájának feltérképe­zéséhez hozzákezdtem, elő­zetesen néhány tájékozott szakértőtől információt kértem. Nem sokkal let­tem okosabb. Volt, aki azt Az ügy szálai 1979 augusztusá­ra nyúlnak vissza. Az NYVSSC akkor tizennégy éves úszója — három magyar bajnoki cím tu­lajdonosa — kitűnő teljesítmé-. nyel eredményeként a váloga­tott kerettel, az IBV-re készült Budapesten. A felkészülést a Bu­dapesti Spartacus mesteredzője, az egyik legnevesebb hazai szak- tekintély, Kiss László irányította. Az edzőtáborban vetette fel elő­ször Kiss László a nyíregyháziak vezető edzőjének, Dallos Sándor­nak: Jó lenne, ha Szokol Tamás átigazolna a Spartacushoz. A kérést néhány nappal később, augusztus 14-én, az IBV-re való kiutazáskor a Ferih'egyi repülő­téren megismételte a versenyző édesapjának is, aki örült a hívó szónak. A Bulgáriában augusztus 16. és 19. között megrendezett IBV-n a magyar csapat első aranyérmét Szokol Tamás, 200 méteres hátúszásban elért győ­zelmével szerezte. A kitűnő ered­mény még a szakembereket is meglepte, érthető volt a nagy öröm. Ki gondolta akkor, hogy a tehetséges sportolónak 1979-ben ez lesz az utolsó versenye? Augusztus 31-érv dr. Papp Sán­dor, az NYVSSC ügyvezető el­nöke fogadta Szokol Tamást és édesapját, akik szóban bejelen­tették, végleges a döntés: Tamás Budapestre megy iskolába, s a Budapesti Spartacusban kíván sportolni. Még ugyanezen a na­pon az apa közölte Dallos Sán­dorral, hogy fia Pestre távozik. Szeptember 2-án vasárnap Szokol Tamás a fővárosba költözött és a középiskolai tanulmányait sporttagozatos iskolában, a Vö­rösmarty gimnáziumban kezdte el. Az átigazolási szabályzat sze­rint, ha a sportoló iskolát vál­toztat, és ez együtt jár az isko­la, vagy a szülő, gondviselő lak­helyének megváltoztatásával, a sportegyesületének hozzájáru­lása nélkül azonnal igazolható. Csakhogy: a 16. § a kivételek között említi, az I. osztályú és az ifjúsági aranyjelvényes mi­nősítést elért versenyzőket, akik átigazolásához szükséges az ille­tékes sportági szakszövetség elő­zetes hozzájárulása. Ennek hiá­nyában az átigzolást lefolytatni nem lehet. Itt sem történt más­ként. Szeptember 17-én Szokol Tamás a Budapesti Spartacus többi úszójával együtt kezdte meg az edzéseket. Újabb nyolc nap el­teltével Nyiregyházán megbe­szélésre került sor az átigazolás mielőbbi rendezése végett, ahol részt vettek a Magyar üsző Szö­vetség vezetői is. A MUOSZ ve­zérkarának egyértelmű volt az állásfoglalása: nem tartják indo­koltnak az átigazolást. A szülő szeptember 20-án kelt levelében írásban kérte dr. Papp- ot, hogy járuljon hozzá fia át­igazolásához — eredmény nélkül. November végén újabb kérés, megoldás nélkül, öt hónap telt el, de a Szokol-dosszié egyre csak vastagodott. Szokol Tamásról az elmúlt év júniusában „Nagyon szeretek győzni!” címmel írtunk leg­utóbb. A fiatal úszó akkor ti­zennégy éves volt, de már a hu­szonévesek fejével látta a vilá­got és így is nyilatkozott. S miként vélekedik ma? — Nyíregyházi színekben érte ~~el eddigi sikereit és számtalan F ölöttébb elgondolkoz­tató véleménycso­kor: amint az ilyen­kor lenni szokott, min­denkinek van igazsága, amely az illető érdekeinek oldaláról támadhatatlan, de abban a pillanatban se­bezhetővé válik, mikor a másik fél veszi át a szót! tanácsolta, hogy vegyek ki néhány hét szabadságot, mert nem fogok egyköny- nyen eligazodni e témá­ban. Egy másik közelálló fölényesen leintett: „Cser­benhagyta a klubját, egy sort sem érdemel!” Végül egy Szokol-szimpatizáns dolog Szabolcshoz köti mind a mai napig. Miért ment el mégis? — Tessék nézni! Mindenki fej­lődni szeretne és én sem vagyok másként. Ehhez azonban Nyír­egyházán nem láttam biztosí­tottnak a feltételeket, elsősorban az ellenfelek hiánya miatt. Az utóbbi időben csak néhány ve­lem azonos korú úszó maradt az NYVSSC-nél és riválisok nélkül ebben a sportágban nehéz a tempót fokozni. — Korábban hívta az Ojpest, az FTC és a BVSC is. A Spartacus­ban most nagyon erős gárda jött össze, így alaposan feladta önma­gának a leckét. Vagy talán Innen kapta a legkedvezőbb ajánlatot? — Téved, aki azt hiszi, hogy én valamit is kaptam ezért. Azért választottam a Sparit, mert itt van a velem egykorú úszókból a legtöbb. S ez Kiss László mes­teredző mellett biztosíték lehet a fejlődésemhez. — Mi lesz, ha nem Járulnak hozzá az átigazolásához? — 1979-ben az NYVSSC 65 olim­piai pontjából 48-at én szereztem és még 12 nemzetközit is. De engem senki nem keresett meg szeotember óta. Nem akarnak en­gedni, azonban még nem mond­ta egy ember sem. hogy menjek vissza, vagy beszélgessünk el az ügyről. De most már úgyse men­nék, inkább kivárom az egy évet. S hogyan látják az érdekeltek az ügyet? Kiss László, a Budapesti Spar­tacus mesteredzője: — Az IBV előti Dallos Sándor­nak elmondtam, jó lenne, ha Tamás a fejlődése érdekében fel­jönne. ö ekkor 70—80 százalékos igent mondott, s hozzátette, a gyerek egyedül van Nyiregyhá­zán és utcahosszal veri a többi­eket. Én azért mertem közeled­ni ezzel a kéréssel, mert 1978-ban Tamás már két hétig nálunk ké­szült fel. A szülőkkel is egyeztet­tem a dolgot, így jött Pestre a versenyző. Azonban az NYVSSC se kiadni, se tárgyalni nem haj­landó. Nekem nem presztízskér­dés, hogy Szokol hozzánk kerül­jön, de a honi úszóvilágnak nem mindegy, hogy egy tehetségből ml lesz. Dallos Sándor, az NYVSSC úszószakosztályának vezető ed­zője: — Nem igaz, hogy 70—80 száza­lékos igent mondtam Kiss Laci­nak! Abban egyeztünk meg, hogy megbeszélem a dolgot az elnökséggel, de az ifi-EB-ig min­denképpen Nyíregyházán marad és ha majd nem tudok többet kihozni belőle, menjen Pestre. Egyébként Szokol volt az a ver­senyző, akivel a legtöbb gondom volt. Elsősorban azért, mert nem szeretett edzeni, s mellette a mozgáskoordinációja is nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után. Az viszont tény. hogy a versenyekre szenzációsan ké­szült. Pazár Sándor, a Bp. Spartacus SC elnöke: — Nem szokványos átigazolás­ról van szó, hiszen testvéregye­sületek vagyunk. Amikor meg­alakult az NYVSSC, megállapo­dást kötöttünk — csakúgy, mint arról biztosított, hogy ő az az úszó, aki az 1980-as ifjúsági Európa-bajnok- ságon a magyarok közül a legtöbb borsot töri majd az ellenfelek orra alá, csak rendeződjön addig az át­igazolása — tette hozzá. Hol tart ma az ügy? Ott, "ahol elkezdődött, azaz — sehol! Az NYVSSC nem enged, a maga szempont­jából érthető. Szokol ki­tart az elhatározása mel­lett, inkább kivárja az egy esztendőt, de a Buda­pesti Spartacusnál marad — a maga egyéni indokait a többi Spartacus-klubbal —, hogy a versenyzők átigazolásánál elsőbbségünk van a többi egye- - sülettel szemben. Mi így bíz­tunk a mielőbbi megállapodás­ban, de sajnos tévedtünk, mert az NYVSSC elzárkózott a tár­gyalásoktól. Mi hajlandók va­gyunk nevelési költséget fizetni, s ahhoz is hozzájárulunk, hogy Szokol egy, vagy akár több évig is nálunk készüljön fel és nyír­egyházi színekben versenyezzen, úgy, mint más, hasonló esetben. Dr. Papp Sándor, az NYVSSC ügyvezető elnöke: — Hiszi, nem hiszi bárki, de így igaz: mi ebben az ügyben nemcsak Szokolért harcolunk, hanem egy esetleges folyamat­nak is szeretnénk elejét venni. Mert, hová jutnánk, ha egy sportolót, csak úgy, puszta kéré­se alapján kiengednénk azon az ajtón, amelyen egyszerűen nincs oka távozni! A január 15-én le­zárult átigazolási időszakban ezért záradékoltuk nemlegesen a lapját. Tóth Ákos, szövetségi kapitány: — A tavalyi IBV-n elért arany­érme után az idén az én tervem­ben az ifjúsági Európa-bajnok- ságon való indítása szerepelt. December 31-ig tagja is volt a válogatott keretnek, de januártól már nem tudtam számításba ven­ni, az ismert okok miatt. Szak­mai szempontból nagyon sajná­lom a versenyzőt. A legtragiku­sabb az, hogy a felnőttek har­cában egy gyerek a szenvedő alany. A MUSZ elnöksége nem támogatja Szokolnak a Buda­pesti Spartacushoz való átigazo­lását, mert Nyiregyházán minden feltétel adott a további fejlődésé­hez. Megítélésem szerint a dön­tő hiba akkor történt, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a versenyző Budapestre igazol és ennek ellenére a két egyesület képviselői. nem ültek le már az első napon tisztázni a tényeket. Sürgősen dönteni kell. mert ez így senkinek nem hasz­nál. Kovács János, az OKISZ sport- osztályának vezetője: — Nekünk teljesen mindegy, hogy a versenyző milyen egye­sületben sportol, hiszen az OKISZ-nak, mint bázisszervnek, a Nyíregyháza olyan kedves, mint a szegedi, vagy a budapesti szövetkezeti klub. Itt egy a lé­nyeg, a magyar úszósportból nem szabad elvesznie ennek a tehet­séges fiúnak. A szakszövetség döntse el, hova menjen a spor­toló. Listván Lajos, a városi sport­felügyelőség vezetője: — Nem célunk a versenyzőink fővárosba áramoltatása. Ha va­lami gondja volt Szokolnak, mi­ért nem jelezte nekünk? Mi csak addig ragaszkodunk a tehetsé­gekhez, ameddig a város és a magyar sport érdeke kívánja. Azonban, míg jobbak a feltéte­leink másokétól, nem engedhe­tünk át sportolókat. Szilágyi József, a Szabolcs- Szatmár megyei TSH elnöke: — Minden sportszerv, egyesü­let elsődleges feladata az egye­temes magyar sport támogatása A Magyar Úszó Szövetség el­nöksége azt mondta, mi úgy szolgáljuk ezt a célt. ha Szoko: megyénkben marad. Nem lehel alku tárgya ez az átigazolás Szabolcsnak szüksége van a te­hetségekre. tekintve, igaza van. Az eredmény: végül Nyíregy­házán is, Budapesten is egy tehetséges úszót vár­nak a vezető edzők. Mind­ez ideig — a jelek szerint — hiába! Pauwlik György I Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János , Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525. 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 ■ ■ __m. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 H Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 MlifimmHIUl—gt«. Felelős kiadó; Mádl Lajos aVMuVSirni S/nÜ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítfi postahivataloknál és kézbesítőknél ■IIUIJJUB Ul UaMJJ Előfizetési díj egy hóra 30,- forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza v NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 9133—3058 Mai műsor 12. helyét, ők is előbbre ke­rültek a kötelezők után. A jégtáncverseny végeredmé­nye: Natalia Linnicsuk, Gén- nagyíj Karponoszov (Szov­jetunió) 11. hsz., 205,50 pont. 2. Regőczy Krisztina, Sallay András (Magyarország) 25/199,98. 3. Irina Mojszeje- va, Andrej Minyenkov (Szov­jetunió) 25/200,62. 4. Torwill, Dean (Nagy-Britannia) 30/ 198,26. 5. Rehakova, Brastich (Csehszlovákia) 44/194,32. 6. Besztemjanova, Bukin (Szov­jetunió) 54/189,52.... 12. Rem- port Gabriella, Nagy Sándor 113/163,68. Tizenöt tán­cospár mutatta be szabadkor­csolyázását pénteken este. 3500 néző előtt a várakozásnak megfelelően a szovjet Linni­csuk, Karpono­szov kettős sze­rezte meg az aranyérmet, ez­úttal már a második EB el­sőségét érte el a kiváló duó. Regőczy Krisz­tina és Sallay András alapo­san kitett ma­gáért, ugyanis remek gyakorlatukkal, szinte hiba nélkül teljesítettek, a kötelezők után elfoglalt har­madik helyükről előrelép­tek, ezüstérmesek lettek! Hajszálnyi különbség dön­tötte el az ezüstérmet, ugyanis a magyar kettőst több pontozó jelölte a máso­dik helyre, mint a szovjet táncosokat, s így annak elle­nére, hogy Regőczyéknek va­lamennyivel kevesebb pont­juk volt, mint Mojszejevá- nak és Minyenkovnak, mégis a második helyre kerültek. Szintén a jobb helyezési számának köszönhette a fia­tal Remport, Nagy páros a

Next

/
Oldalképek
Tartalom