Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-27 / 22. szám
16 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. január 27. ÖKÖLVÍVÓ csb nyíregyházán Győzőit a Bányász-válogatott Megszüntették, átreformálták, harcoltak ellene, kardoskodtak mellette és mindig új életre kelt az ökölvívó csapatbajnokság. Hosszú szünet után újra a pontokért küzdenek a résztvevők, a Néphadsereg, a Bányász, a Vasas, a Dózsa és a Vasutas-válogatott. Szombaton délután — a sportág történetében első alkalommal — Nyíregyháza is otthont adott az első osztályú CSB küzdelemsorozatának. A városi stadion játék- csarnokában telt ház előtt kezdődött a Bányász-válogatott—Vasutas-válogatott találkozó. Az ökölvívó-csemegére kilátogató nézők fokozott várakozása nem volt hiábavaló, hiszen nem kevesebb, mint hat olimpiai kerettag ökölvívó lépett szoritóba. Bányász-siker vezette be az összecsapást, Merley egyhangú pontozással győzött Kálmán ellen. 2:0. A nap slágermérkőzésén, légsúlyban a nyíregyháziak üdvöskéje Várad! találkozott Botos Tiborral. Az elmúlt héten Orbán ellen csak minimális különbséggel vereséget szenvedő Várad! a hazai közönségnek kárpótlást nyújtott, mert pontozásos győzelmével kiegyenlítette a Bányász-gárda előnyét. 2:2. Harmatsúlyban az olimpiai kerettag Farkas Sándor különösebb megerőltetés nélkül szerezte a bányászok negyedik pontját. 4:2. Pehelysúlyban az NYVSSC-s Kiss Béla megilletődötten kezdett Ka- lányos ellen, de a második menet közepétől fokozatosan magára talált és egyre több tiszta ütést ért el. A pontozók viszont 3:1 arányban Kalányost látták jobbnak. 6:2. Könnyűsúlyban Takács a második menetben döntő fölénnyel diadalmaskodott Bukta ellen. 8:2. A kisváltósúlyú Bara és Zámbó összecsapásánál a közönség már az első menet végén nagy tapssal honorálta a két ökölvívó nagyszerű csatáját. A technikai fölényben lévő Zámbó második győzelmét szerezte á vasutasoknak. 8:4. Váltósúlyban a válogatott Botos András meglepően kemény ellenfélre talált Magyar személyében, aki egyáltalán nem tisztelte neves ellenfelét. Nagy küzdelemben 3:1 arányú oontozással kapott ki a vasutasfiú. 10:4. A nagyváltósúlyban Hranek és NéA Szokol-ügy Légsúlyban a fehér mezes NYVSSC-s Várad! a második menetben fejsérülést szenvedett, ám Így is biztosan nyert Botos Tibor ellen. (Miklta Viktor felvétele) meth párharcában a bányász öklöző bizonyult képzettebbnek. Egy akció során Németh elcsúszott, esés közben érte Hranek ütése. S bár a biró megintette a szabálytalankodó öklözőt, Németh feladata a küzdelmet. 12:4. A középsúlyban Csépány és Kocska lépett szoritóba. A vasutas fiatal értékelhető ütésekből többet helyezett el ellenfelén, győzelme teljesen megérdemelt volt, 12:8. Félnehézsúlyban: Kuzma— Knul találkozó. Nagy csata, a színesebben, sokoldalúbban öklöző Kuzma győzelme igazságos volt. 14:6. Nehézsúlyban a nyíregyházi Pál István és Rattesid az első menetben csupán „kóstolgatta" egymást. A másodikban kiegyenlített küzdelmet láthattak a nézők. A harmadikban Pál kezdeményezett többet s néhány pontosan végrehajtott akciójával egyhangú pontozással nyert. 14:8. A szupernehézsúlyúak összecsapása hozta az est legszebb, legszínvonalasabb csatáját. A pécsi Alvics bátran és keményen ütött, Somodi közbeszúrásokkal próbált operálni. Egyöntetű volt a nézők megállapítása: .ökölvívásunk két legígéretesebb versenyzőjét láthatták Nyíregyházán egymás ellen. A rutint ellensúlyozta a fiatalság, az érő! Á pontozók nem tudták — vagy nem merték? — eldönteni a mérkőzés sorsát. Döntetlent hirdettek ki! így a Bányász-válogatott—Vasutasválogatott mérkőzésen 15:9 arányban a vendégek bizonyultak jobbnak. (pauwlik—kalenda) Műkorcsolya és jégtánc EB Ezüstérmes a Regőczy, Sallai kettős A magyar bajnok páros Göteborgban első alkalommal szerzett Európa-bajno- ki ezüstérmet. Tenisz Király Kupa A pénteki csoportselejtezők utolsó fordulói után tisztázódott a kép. az egyik csoportban Csehszlovákia, a másikban Magyarország szerezte meg az elsőséget, így a két válogatott vívhatja 1979 után az idén is a torna döntőjét. Ami a magyarokat illeti: utolsó összecsapásukat An- gers-ben játszották Franciaország ellen. Az AFP érthetően szűkszavú jelentése szerint Magyarország diadalmaskodott 2:1 arányban, Így veretlenül, 12 ponttal fejezte be selejtezőit. A francia hírügynökség any- nyit közölt, hogy a két egyes találkozó utáni 1 :l-es állást a páros összecsapás döntötte el, amelyben a Machán, Szőke-duó 6:3, 6:4-re verte a Lecomte, Piacentile párost. így Magyar- ország 2:1 arányban győzött. SAKK: Közalkalmazottak Magyar Hírlap Kupa megyei csapatbajnokságának döntője Nyíregyházán, a Mártírok terei irodaház VIII. emeleti sportszövetségi tanácstermében, 9,30 órától. SÚLYEMELÉS: Ottörő, serdülő és ifjúsági seregszemleverseny, valamint középiskolai területi bajnokság Nyiregyházán, az NYVSSC Tiszavasvári utcai súlyemelőtermében, 10,00 órától. LABDARÚGÁS: Asztalos János SE—Tiszavasvári Lombik, előkészületi mérkőzés Nyírteleken, az ASE-pályán, 14,00 órától. Nagy- kálló—Ibrány, előkészületi mérkőzés Nagykállóban, 14,00 órától. M ielőtt Szokol Tamás átigazolási históriájának feltérképezéséhez hozzákezdtem, előzetesen néhány tájékozott szakértőtől információt kértem. Nem sokkal lettem okosabb. Volt, aki azt Az ügy szálai 1979 augusztusára nyúlnak vissza. Az NYVSSC akkor tizennégy éves úszója — három magyar bajnoki cím tulajdonosa — kitűnő teljesítmé-. nyel eredményeként a válogatott kerettel, az IBV-re készült Budapesten. A felkészülést a Budapesti Spartacus mesteredzője, az egyik legnevesebb hazai szak- tekintély, Kiss László irányította. Az edzőtáborban vetette fel először Kiss László a nyíregyháziak vezető edzőjének, Dallos Sándornak: Jó lenne, ha Szokol Tamás átigazolna a Spartacushoz. A kérést néhány nappal később, augusztus 14-én, az IBV-re való kiutazáskor a Ferih'egyi repülőtéren megismételte a versenyző édesapjának is, aki örült a hívó szónak. A Bulgáriában augusztus 16. és 19. között megrendezett IBV-n a magyar csapat első aranyérmét Szokol Tamás, 200 méteres hátúszásban elért győzelmével szerezte. A kitűnő eredmény még a szakembereket is meglepte, érthető volt a nagy öröm. Ki gondolta akkor, hogy a tehetséges sportolónak 1979-ben ez lesz az utolsó versenye? Augusztus 31-érv dr. Papp Sándor, az NYVSSC ügyvezető elnöke fogadta Szokol Tamást és édesapját, akik szóban bejelentették, végleges a döntés: Tamás Budapestre megy iskolába, s a Budapesti Spartacusban kíván sportolni. Még ugyanezen a napon az apa közölte Dallos Sándorral, hogy fia Pestre távozik. Szeptember 2-án vasárnap Szokol Tamás a fővárosba költözött és a középiskolai tanulmányait sporttagozatos iskolában, a Vörösmarty gimnáziumban kezdte el. Az átigazolási szabályzat szerint, ha a sportoló iskolát változtat, és ez együtt jár az iskola, vagy a szülő, gondviselő lakhelyének megváltoztatásával, a sportegyesületének hozzájárulása nélkül azonnal igazolható. Csakhogy: a 16. § a kivételek között említi, az I. osztályú és az ifjúsági aranyjelvényes minősítést elért versenyzőket, akik átigazolásához szükséges az illetékes sportági szakszövetség előzetes hozzájárulása. Ennek hiányában az átigzolást lefolytatni nem lehet. Itt sem történt másként. Szeptember 17-én Szokol Tamás a Budapesti Spartacus többi úszójával együtt kezdte meg az edzéseket. Újabb nyolc nap elteltével Nyiregyházán megbeszélésre került sor az átigazolás mielőbbi rendezése végett, ahol részt vettek a Magyar üsző Szövetség vezetői is. A MUOSZ vezérkarának egyértelmű volt az állásfoglalása: nem tartják indokoltnak az átigazolást. A szülő szeptember 20-án kelt levelében írásban kérte dr. Papp- ot, hogy járuljon hozzá fia átigazolásához — eredmény nélkül. November végén újabb kérés, megoldás nélkül, öt hónap telt el, de a Szokol-dosszié egyre csak vastagodott. Szokol Tamásról az elmúlt év júniusában „Nagyon szeretek győzni!” címmel írtunk legutóbb. A fiatal úszó akkor tizennégy éves volt, de már a huszonévesek fejével látta a világot és így is nyilatkozott. S miként vélekedik ma? — Nyíregyházi színekben érte ~~el eddigi sikereit és számtalan F ölöttébb elgondolkoztató véleménycsokor: amint az ilyenkor lenni szokott, mindenkinek van igazsága, amely az illető érdekeinek oldaláról támadhatatlan, de abban a pillanatban sebezhetővé válik, mikor a másik fél veszi át a szót! tanácsolta, hogy vegyek ki néhány hét szabadságot, mert nem fogok egyköny- nyen eligazodni e témában. Egy másik közelálló fölényesen leintett: „Cserbenhagyta a klubját, egy sort sem érdemel!” Végül egy Szokol-szimpatizáns dolog Szabolcshoz köti mind a mai napig. Miért ment el mégis? — Tessék nézni! Mindenki fejlődni szeretne és én sem vagyok másként. Ehhez azonban Nyíregyházán nem láttam biztosítottnak a feltételeket, elsősorban az ellenfelek hiánya miatt. Az utóbbi időben csak néhány velem azonos korú úszó maradt az NYVSSC-nél és riválisok nélkül ebben a sportágban nehéz a tempót fokozni. — Korábban hívta az Ojpest, az FTC és a BVSC is. A Spartacusban most nagyon erős gárda jött össze, így alaposan feladta önmagának a leckét. Vagy talán Innen kapta a legkedvezőbb ajánlatot? — Téved, aki azt hiszi, hogy én valamit is kaptam ezért. Azért választottam a Sparit, mert itt van a velem egykorú úszókból a legtöbb. S ez Kiss László mesteredző mellett biztosíték lehet a fejlődésemhez. — Mi lesz, ha nem Járulnak hozzá az átigazolásához? — 1979-ben az NYVSSC 65 olimpiai pontjából 48-at én szereztem és még 12 nemzetközit is. De engem senki nem keresett meg szeotember óta. Nem akarnak engedni, azonban még nem mondta egy ember sem. hogy menjek vissza, vagy beszélgessünk el az ügyről. De most már úgyse mennék, inkább kivárom az egy évet. S hogyan látják az érdekeltek az ügyet? Kiss László, a Budapesti Spartacus mesteredzője: — Az IBV előti Dallos Sándornak elmondtam, jó lenne, ha Tamás a fejlődése érdekében feljönne. ö ekkor 70—80 százalékos igent mondott, s hozzátette, a gyerek egyedül van Nyiregyházán és utcahosszal veri a többieket. Én azért mertem közeledni ezzel a kéréssel, mert 1978-ban Tamás már két hétig nálunk készült fel. A szülőkkel is egyeztettem a dolgot, így jött Pestre a versenyző. Azonban az NYVSSC se kiadni, se tárgyalni nem hajlandó. Nekem nem presztízskérdés, hogy Szokol hozzánk kerüljön, de a honi úszóvilágnak nem mindegy, hogy egy tehetségből ml lesz. Dallos Sándor, az NYVSSC úszószakosztályának vezető edzője: — Nem igaz, hogy 70—80 százalékos igent mondtam Kiss Lacinak! Abban egyeztünk meg, hogy megbeszélem a dolgot az elnökséggel, de az ifi-EB-ig mindenképpen Nyíregyházán marad és ha majd nem tudok többet kihozni belőle, menjen Pestre. Egyébként Szokol volt az a versenyző, akivel a legtöbb gondom volt. Elsősorban azért, mert nem szeretett edzeni, s mellette a mozgáskoordinációja is nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után. Az viszont tény. hogy a versenyekre szenzációsan készült. Pazár Sándor, a Bp. Spartacus SC elnöke: — Nem szokványos átigazolásról van szó, hiszen testvéregyesületek vagyunk. Amikor megalakult az NYVSSC, megállapodást kötöttünk — csakúgy, mint arról biztosított, hogy ő az az úszó, aki az 1980-as ifjúsági Európa-bajnok- ságon a magyarok közül a legtöbb borsot töri majd az ellenfelek orra alá, csak rendeződjön addig az átigazolása — tette hozzá. Hol tart ma az ügy? Ott, "ahol elkezdődött, azaz — sehol! Az NYVSSC nem enged, a maga szempontjából érthető. Szokol kitart az elhatározása mellett, inkább kivárja az egy esztendőt, de a Budapesti Spartacusnál marad — a maga egyéni indokait a többi Spartacus-klubbal —, hogy a versenyzők átigazolásánál elsőbbségünk van a többi egye- - sülettel szemben. Mi így bíztunk a mielőbbi megállapodásban, de sajnos tévedtünk, mert az NYVSSC elzárkózott a tárgyalásoktól. Mi hajlandók vagyunk nevelési költséget fizetni, s ahhoz is hozzájárulunk, hogy Szokol egy, vagy akár több évig is nálunk készüljön fel és nyíregyházi színekben versenyezzen, úgy, mint más, hasonló esetben. Dr. Papp Sándor, az NYVSSC ügyvezető elnöke: — Hiszi, nem hiszi bárki, de így igaz: mi ebben az ügyben nemcsak Szokolért harcolunk, hanem egy esetleges folyamatnak is szeretnénk elejét venni. Mert, hová jutnánk, ha egy sportolót, csak úgy, puszta kérése alapján kiengednénk azon az ajtón, amelyen egyszerűen nincs oka távozni! A január 15-én lezárult átigazolási időszakban ezért záradékoltuk nemlegesen a lapját. Tóth Ákos, szövetségi kapitány: — A tavalyi IBV-n elért aranyérme után az idén az én tervemben az ifjúsági Európa-bajnok- ságon való indítása szerepelt. December 31-ig tagja is volt a válogatott keretnek, de januártól már nem tudtam számításba venni, az ismert okok miatt. Szakmai szempontból nagyon sajnálom a versenyzőt. A legtragikusabb az, hogy a felnőttek harcában egy gyerek a szenvedő alany. A MUSZ elnöksége nem támogatja Szokolnak a Budapesti Spartacushoz való átigazolását, mert Nyiregyházán minden feltétel adott a további fejlődéséhez. Megítélésem szerint a döntő hiba akkor történt, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy a versenyző Budapestre igazol és ennek ellenére a két egyesület képviselői. nem ültek le már az első napon tisztázni a tényeket. Sürgősen dönteni kell. mert ez így senkinek nem használ. Kovács János, az OKISZ sport- osztályának vezetője: — Nekünk teljesen mindegy, hogy a versenyző milyen egyesületben sportol, hiszen az OKISZ-nak, mint bázisszervnek, a Nyíregyháza olyan kedves, mint a szegedi, vagy a budapesti szövetkezeti klub. Itt egy a lényeg, a magyar úszósportból nem szabad elvesznie ennek a tehetséges fiúnak. A szakszövetség döntse el, hova menjen a sportoló. Listván Lajos, a városi sportfelügyelőség vezetője: — Nem célunk a versenyzőink fővárosba áramoltatása. Ha valami gondja volt Szokolnak, miért nem jelezte nekünk? Mi csak addig ragaszkodunk a tehetségekhez, ameddig a város és a magyar sport érdeke kívánja. Azonban, míg jobbak a feltételeink másokétól, nem engedhetünk át sportolókat. Szilágyi József, a Szabolcs- Szatmár megyei TSH elnöke: — Minden sportszerv, egyesület elsődleges feladata az egyetemes magyar sport támogatása A Magyar Úszó Szövetség elnöksége azt mondta, mi úgy szolgáljuk ezt a célt. ha Szoko: megyénkben marad. Nem lehel alku tárgya ez az átigazolás Szabolcsnak szüksége van a tehetségekre. tekintve, igaza van. Az eredmény: végül Nyíregyházán is, Budapesten is egy tehetséges úszót várnak a vezető edzők. Mindez ideig — a jelek szerint — hiába! Pauwlik György I Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János , Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525. 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 ■ ■ __m. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 H Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 MlifimmHIUl—gt«. Felelős kiadó; Mádl Lajos aVMuVSirni S/nÜ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítfi postahivataloknál és kézbesítőknél ■IIUIJJUB Ul UaMJJ Előfizetési díj egy hóra 30,- forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza v NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 9133—3058 Mai műsor 12. helyét, ők is előbbre kerültek a kötelezők után. A jégtáncverseny végeredménye: Natalia Linnicsuk, Gén- nagyíj Karponoszov (Szovjetunió) 11. hsz., 205,50 pont. 2. Regőczy Krisztina, Sallay András (Magyarország) 25/199,98. 3. Irina Mojszeje- va, Andrej Minyenkov (Szovjetunió) 25/200,62. 4. Torwill, Dean (Nagy-Britannia) 30/ 198,26. 5. Rehakova, Brastich (Csehszlovákia) 44/194,32. 6. Besztemjanova, Bukin (Szovjetunió) 54/189,52.... 12. Rem- port Gabriella, Nagy Sándor 113/163,68. Tizenöt táncospár mutatta be szabadkorcsolyázását pénteken este. 3500 néző előtt a várakozásnak megfelelően a szovjet Linnicsuk, Karponoszov kettős szerezte meg az aranyérmet, ezúttal már a második EB elsőségét érte el a kiváló duó. Regőczy Krisztina és Sallay András alaposan kitett magáért, ugyanis remek gyakorlatukkal, szinte hiba nélkül teljesítettek, a kötelezők után elfoglalt harmadik helyükről előreléptek, ezüstérmesek lettek! Hajszálnyi különbség döntötte el az ezüstérmet, ugyanis a magyar kettőst több pontozó jelölte a második helyre, mint a szovjet táncosokat, s így annak ellenére, hogy Regőczyéknek valamennyivel kevesebb pontjuk volt, mint Mojszejevá- nak és Minyenkovnak, mégis a második helyre kerültek. Szintén a jobb helyezési számának köszönhette a fiatal Remport, Nagy páros a