Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
8 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 15. TENISZ KIRÁLY KUPA Győzelem a franciák ellen Vasárnap folytatta sikersorozatát a Király Kupában a magyar teniszválogatott. A Taróczy Balázs nélkül kiálló együttes — a kitűnő teniszező az Egyesült Államokban vendégszerepei — Győrött a franciákat fogadta és ezúttal is nyert. Magyarország igy veretlenül vezeti a Király Kupa A-csoportját. Győrött az első egyest Ku- harszky a 17 éves Leconte ellen vívta. A magyar fiú kezdett Jobban, 2:2-nél elnyerte Leconte adogatását, s végig vezetve 6:4-re nyert. A második játszmában a francia fiú egyre jobban belelendült és 6:4-gyel egyenlített. A döntő játékrészben is jobb volt Leconte és 6:3-mal vezetést szerzett a francia válogatottnak. A második egyesben Machán- nak — az NYVSSC vezető edzőjének, Machán Frigyesnek az öccse — sikerült egyenlítenie. A NIM versenyzője Potier ellen élményszámba menő röptékkel gyűjtögette a pontokat és 6:2-re győzött az első játszmában. A másodikban viszont Machán kiengedett és kikapott 6:4-re. A harmadik játékrészben azonban ismét a „régi Machán” volt a pályán, 25 perc alatt 6:0 arányban kiütötte a francia teniszezőt. A mérkőzés sorsa így ezúttal is a párosok találkozóján dőlt el. Jákfalvi Béla szövetségi kapitány Szőke mellett Machánt küldte pályára. A franciáknál Leconte Piacentilével az oldalán állt ki. Izgalmas csatában végül a magyar páros 6:4, 6:3 arányban győzött, s Így a Király Kupa-találkozót Magyarország 2:l-re nyerte. Az A-csoport másik találkozóján, Moszkvában, Szovjetunió 3:0-ra verte Ausztriát. A magyar válogatott csütörtökön Budapesten az osztrákokat fogadja. A- csoport állása: 1. Magyarország 3 3 - 7:2 6 2. Szovjetunió 3 2 1 6:3 4 3. Ausztria 3 1 2 2:7 2 4. Franciaország 3 - 3 3:6 ATLÉTIKA Nyíregyházi siker Vasárnap a budapesti Olimpiai csarnokban két fedettpályás versenyen vettek részt a Nyíregyházi Vasutas-Spartacus SC atlétái. Délelőtt az MTK-VM ifjúsági viadalán két ezüst- és egy bronzérmet szereztek a megyeszékhelyiek. A lányok négyszáz méteres síkfutószámban Tamás Ágnes 60,0 másodperccel a második helyet szerezte meg. Melnyik Valéria 1500 méteren indult és 4:56,1 perccel a harmadik helyen végzett. A fiúk 400 méteres síkfutásában Szalacsi Sándor 52,5 másodpercet ért el, s azzal második lett. Délután a KSI serdülő A-kate- góriás versenyén folytatódott a nyíregyházi sikersorozat. Súlylökésben Téglási Eleonóra remekelt, 11,55 méterrel aranyérmet nyert. A lányok 60 méteres síkfutószámában négy NYVSSC-s atléta került a döntőbe! Közülük Mihalkó Anna 7,7 másodperc alatt futotta le a távot, s a második helyen végzett. Ötszázan a sí- és szánkébajnokságon A kedvező hótakarót kihasználva, vasárnap két sí- és szánkóversenyt rendeztek a Nyíregyháza melletti Kabalás-dombon. Először a megyei úttörő-olimpia döntőjére került sor, majd a megyei és a nyíregyházi járási bajnokság mezőnye vágott sílécével és szánkójával a távnak. A több, mint ötszáz résztvevő révén a verseny maratonivá húzódott, reggel 9-től, déli fél egyig tartott. Eredmények: Szánkó, fiú II. korcsoport: 1. Herczku György (Nyh. 5-ös iskola), 2. Bakti Mihály (Nyírpa- zony), 3. Betléri Zoltán (Nyh. 5-ös iskola). III. korcsoport: 1. Erőss András (Nyh. 15-ös iskola), 2. Herczku Gábor (Nyh. 5-ös iskola), 3. Szakos József (Nyh. 15-ös iskola). IV. korcsoport: 1. Bodnár József, 2. Hevér Tamás (mindkettő Nyírpazony), 3. Rad- ványi Károly (Nyh. 5-ös iskola). Leány III. korcsoport: 1. Tom Mária (Nyírpazony). IV. korcsoport: l. Csenyús Julianna (Nyírpazony), 2. Gergely Klára (Nyh. 9-es iskola), 3. Vass Mária (Nyírpazony) . Óvodások: l. Cseszlár Tamás (Nyh. 5-ös óvoda), 2. Hansági Győző (Demecser). Ifjúságiak: 1. Bodnár Mihály (Nyh. 107-es Ipari Szakmunkásképző Intézet), 2. Kovács Zsolt (Nyh. Krúdy Gimnázium. Felnőttek: 1. Hrabina József, 2. Révész Ferenc, 3. Vass János (mindhárom Nyírpazony). Sí, óvodások, lesiklás: 1. Cseszlár Csaba (Nyh. 5-ös óvoda). Úttörők, lesiklás: 1. Kovács György. (Nyh. 4-es iskola), 2. Lukács Árpád (Nyírbátor), 3. Baksi Zoltán (Nyírbogdány). Műlesiklás: 1. Kovács György, 2. Márton Csaba (Nyírbogdány), 3. Lukács Árpád. Serdülők, lesiklás: 1. Dule- ba Sándor (Nyírpazony), 2. Farkas Sándor, 3. Riedt László (mindkettő Nyh. Krúdy Gimnázium). Műlesiklás: 1. Duleba Sándor, 2. Farkas Sándor, 3. Riedt László. Ifjúságiak, műlesiklás, lesiklás: 1. Klenovszky Győző (Nyh, Zrínyi Gimnázium). Felnőttek, lesiklás: 1. Hansághy Győző (Nyh. MÉM repülők), 2. Kállai Péter (Nyh. Kemév), 3. Erdélyi Ferenc (NYVSSC). Műlesiklás: 1. Kállai Péter, 2. Erdélyi Ferenc, 3. Hansághy Győző. A nyírpazonyi Duleba Sándor két aranyérmet szerzett. A két verseny helyezettéinek a megyei jégsportszövetség elnöke adta át a díjakat. Totinyeremények Tom Mária (Nyírpazony) szánkóban volt a legjobb és továbbjutott az úttörő-olimpia országos döntőjére. 1. Bologna—Juventus 1-1 X 2. Catanzaro—Perugia 2-1 1 3. Lazio—Avellino 1-1 X 4. Napoli—Ascoli 1-0 1 5. Pescara—Inter. 0-2 2 6. Torino—Cagliari 0-0 X 7. Udinese—Fiorentina 2-2 X 8. Bari—Lanerossi 2-2 X 9. Genoa—Palermo 1-1 X 10. Lecce—Pisa 1-0 1 11. Pistoiese—Come 1-1 X 12. Sambenedettese—Spal 1-1 X 13. Ternana—Sampdoria +1 tf-0 X Cesena—Parma 1-1 X Ez a kísérlet nem sikerült... Csak a szánkó érkezett a célba. (Gaál Béla felvételei.) Lengyelországba utaztak az NYVSSC labdarúgói Hétfőn egyhetes lengyelországi túrára utazott az NYVSSC NB Il-es labdarúgócsapata. A piros-kékek január 20-ig Rzeszówban vendégeskednek, s napi két edzéssel készülnek a február 17-i, bajnoki rajtra. Közben két edzőmérkőzést is játszanak, első ellenfelük a rzeszówi másodosztályú gárda lesz. Január 19-én, egy később kijelölésre kerülő lengyel csapattal találkoznak a nyíregyháziak. Rzeszówba Temesvári Miklós edző vezetésével húsz labdarúgó utazott. A csapattal tartott — a korábbiakkal ellentétben — Buús is, aki az elmúlt héten sikeres vizsgát tett a testnevelési főiskolán. A 22-es keret tagjai közül a kapus Borsi és a balszélső Magyar maradt itthon. A lengyel túrán részt vevő labdarúgók névsora: Buús, Májer, Gáspár, Szikszai, Szekrényes, Cséke, Szűcs, Abrusz, Czecze- li, Kléninger, Kozma, Moldván, Teschmayer, Turtóczky, Farkas II., Pólyák, Kovács, Kiss, Lukács és Bor. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 2. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 talá- latos szelvény 77 darab, nyereményük egyenként 21 754 forint; ezek közül 13 plusz 1 találatos szelvény 31 darab, nyeremény és a jutalom együtt 39 765 forint; 12 találatos szelvény 1597 darab, nyereményük egyenként 699 forint. 11 találatos szelvény 13 558 darab, nyereményük egyenként 82 forint, a 10 találatos szelvények száma 72 255 darab, ezekre egyenként 29 forintot fizetnek. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. ATHÉNTŐL MOSZKVÁIG (1.) Az első aranyérmek Nagy napra virradt a világ sportja 1896. március 24-én (az új naptár szerint április 5-én). Húsvét vasárnapján nyitották meg Athénben az első, nemzetközi jellegű újkori olimpiai játékokat. A következő napon, a görögök nemzeti ünnepén zsúfolásig megtelt a pazarul újjáépített Panateneas stadion, az érdeklődők be sem fértek valamennyien a márványülésekkel kiképzett lelátókra, s a környező dombokról összesen 80 ezren lehettek szem- és fültanúi a történelmi pillanatnak, amikor a házigazda ország uralkodója, I. György király, az azóta hagyományosan ismétlődő ceremónia záróakkordjaként csak ennyit mondot: „Az első, nemzetközi olimpiai játékokat megnyitom!...” Mindezzel nemcsak régi álom vált valóra, hanem egyben a modern sport fejlődésében is új, diadalmas fejezet nyílt. Á modern sportok kialakulása Az olimpiai játékok eredete az ősi görög mondavilágba nyúlik vissza. A kutatások Zeusz (a görögök legfőbb intene), Pelopsz (egy királylány kezéért vetélkedő ifjú) és Heraklesz (a görög nép rettenthetetlen hőse) nevével egyaránt összefüggésbe hozzák a négyévenként ismétlődő játékok létrehozását. A játékok kezdeti időpontját sem ismerjük pontosan, csak azt tudjuk, hogy a Kro- nosz-hegy lábánál, a békés festői tájon létesített Olümpiában az időszámítás előtt évszázadokon át összemérték tudásukat a kor leggyorsabb, legügyesebb és legerősebb atlétái. A játékok idejére még a sűrűn ismétlődő viszálykodást, a hatalomért vívott harcokat is felfüggesztették, elhallgattak a fegyverek. Az ókori játékok az időszámítás előtti V. században jutottak csúcspontra és a feljegyzések szerint az időszámítás után 394-ben Nagy Theodosius császár határozatával szűntek meg, amikor Róma már végleg átvette a hatalmat Athéntől. A római birodalom uralta a világot, vagy legalábbis Európát. Az olimpiai játékok gondolata a felvilágosodás idején, a testi kultúra szükségességének felismerése, a modern sportok kialakulása időszakában, a XIX. században került újra felszínre. Ernst Curtius német régész több ízben is járt Olümpiába és kezdeményezésére 1875-ben ásatások kezdődtek az ókori játékok színhelyén. A nemzetközi összefogással kezdett munkát megfelelő anyagiak híján csak néhány évig folytatták. De az ásatások, valamint Curtius lelkes előadásai felkeltették az érdeklődést a görögök sportversenyei iránt. Olimpia névvel, de csak nemzeti jelleggel ugyan időközben is rendeztek versenyeket. Így a legtöbb sport szülőhazájában, Angliában egy bizonyos Robert Dover próbálkozott még a XVII. században a Costwold Olimpiai Játékok elnevezésű versenyekkel, az ugyancsak angol dr. Penny Brooke pedig a XIX. század közepén olimpiai társaságok alapítását kezdeményezte. Áz első lépések A sportvilág azonban Pierre de Coubertin bárót ismeri és tiszteli az újkori olimpiai játékok megteremtőjeként. Kétségtelen, hogy Coubertin a Curtius által kezdett ásatások és előadások nyomán határozta el az olimpia felújítását, ehhez az angol olimpiai társaságok, valamint szellemi és a testi nevelést a görögökhöz hasonlóan összehangoló angol iskolai rendszer tanulmányozása csak további lendületet adtak számára, de azért mégis a francia történész-irodalmár látott hozzá a terv gyakorlati megvalósításához. A játékok felújításának első, döntő lépését az 1892. november 25-én Párizsban, a Sorbonne Egyetemen elhangzott előadása jelentette, amelyben az olimpia nemzetközi megrendezésére szólította fel a sportvilágot és egyben a világ sportjának támogatását kérte. Majd később, 1894. június 23-án, a Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetségének nemzetközi konferenciáján tizenkét országból érkezett 79 küldött jelenlétében hozták a nagy jelentőségű határozatot: 1896-ban Athénban megrendezik az első újkori, nemzetközi olimpiát! S egyúttal tizenöt taggal megalakították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amelynek munkájában Kemény Ferenc egykori egri reálgimnáziumi tanár személyében a magyar sport képviselője az első pillanattól kezdve részt vett. Rendezés— közadakozásból A határozatot kitörő lelkesedéssel fogadták Görögországban, a megvalósításért azonban vajmi keveset tettek a következő hónapokban. Ekkor a Coubertin és egyik legközelebbi munkatársának tekinthető Kemény Ferenc közötti levélváltásban még a játékok budapesti rendezésének ötlete is felmerült. De mire az illetékesek az egyébként visszautasító válaszról tárgyalgattak, Görögországban elhárultak a nehézségek az olimpia elől. A szervezők élére Konstantin trónörököst — a Rómában vitorlázásban olimpiai bajnokságot nyert, trónjáról később elmozdított Konstantin király nagyapja — nevezték ki. A rendezés költségeinek előteremtésére közadakozást szerveztek, s csak az első olimpiára kibocsátott bélyegekből közel félmillió drachma bevételhez jutottak. Az évkönyvek azonban a legáldozatkészebb adakozó, Geor- gios Averoff, alexandriai görög kereskedő nevét is feljegyezték, aki közel egymillió drachmát ajánlott fel a stadion újjáépítésére. Áldozatkészségét szobor hirdette a stadion előtt, bár egészségét féltve egyszer sem tekintette meg a versenyeket, attól tartott, hogy a nagy örömet és boldogságot nem éli túl. Győztes: a levélkihordó postás Tizenhárom ország, összesen 311 sportolója szerepelt Athénben. A magyar sport nyolc versenyzővel képviseltette magát. A műsoron szereplő kilenc sportágban (atlétika, torna, úszás, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, vívás, tenisz) összesen 43 bajnokot avattak. A versenyzők a vártnál jóval kisebb létszáma, kisebb rendezési hibák ellenére a játékok óriási sikereket arattak, a több tízezer lelkes szurkoló igazi olimpiai hangulatot teremtett. Az ünneplés a maratoni futóverseny alkalmával érte el csúcspontját. Michel Bréal francia akadémikus javaslatára első alkalommal írták ki ezt a versenyszámot. Annak a névtelen görög harcosnak kívántak emléket állítani, aki a perzsák felett Marathon mezején, az időszámítás előtt 490-ben aratott történelmi győzelem hírét futva vitte Athénbe, ám feladatát teljesítve a kimerültségtől holtan esett össze. Az olimpián tizenhatan vágtak az akkor 40 kilométeres távnak. Az idegenek, az atlétikai versenyen sikerrel szerepelt, kétszeres aranyérmes ausztrál Flack (17 kilométernél), az ezüstérmes amerikai Blake és a bronzérmes francia Lermusiaux saját iramuktól kifulladva sorra adták fel a versenyt. A sport- kedvelők óriási örömére a hazai futók vették át a vezetést és végül Szpiridon Luisz, huszonöt esztendős levélkihordó postás futott át győztesen a célon. Nemzeti hősként ünnepelték, élete végéig köztiszteletben állt, akadt borbély, aki ettől a naptól kezdve ingyen borotválta. Csak Averoff nem tudta beváltani újabb ígéretét, nem adhatta feleségül a győztesnek óriási hozománnyal a lányát, hiszen Luisz ekkor már kétgyermekes családapa volt. Magyar siker A magyar sport első olimpiai érmét Kellner Gyula nyerte, a maratoni futás távját egyedül teljesítő külföldiként. Tulajdonképpen csak negyedik lett, de az előtte befutott Velakosz eredményét megsemmisítették, mert állítólag az út egy részét kocsin tette meg. Az első aranyat azután Hajós Alfréd, a fiatal mérnökhallgató nyerte. Ráadásul, rögtön duplázott is, hiszen a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban egyaránt elsőként ért a célba a pireuszi Zea-öböl jéghideg, egykori tudósítások szerint alig 10 fokos vizében. A versenybíróság hajóján maga a trónörökös húzta fel a magyar zászlót Hajós Alfréd diadalának tiszteletére. Athén ugyanis nem csupán az olimpiai gondolat győzelmét, hanem a magyar sport sikeres olimpiai szereplésének nyitányát is jelentette!... Az MSZMP Szabolca-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telelőn: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 544, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pl.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Hona u. 3—5. 4401 U KÉM* Telelőn hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, lőkönyvelő: 10-003, Pl.: 25 I m Felelős kiadó: Mádl Lajos flginnitglfieigif Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesitŐ postahivataloknál és kézbesítőknél llHSilWfli 3H HLHK Előfizetési díj egy hóra 30,— lorint, «t» • negyedévre 00,— lorint, egy évre 360,— lorint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 050 HU ISSN 0133—3058 Erdélyi Ferenc (NYVSSC) műlesiklásban második, lesiklásban pedig harmadik helyen végzett. Bodnár János, a megyei jég- sportszövetség elnöke tájékoztatott bennünket arról, hogy aí összetett eredmények alapjár kik képviselik megyénk színeit £ január 25. és 29. között, Kőszeget sorra kerülő téli úttörő-olimpn országos döntőjén. Sízésben indul: Kovács György (Nyh. 4-es iskola). Szánkószámokban indul Herczku György (Nyh. 5-ös iskola), Erőss András (Nyh. 15-ös iskola), Tom Mária, Bodnár József és Vass Mária (mindhárom nyirpazonyi).
