Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

SZÖVÖFONAL EXPORTRA. Az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói üzemében a szövő- fonal hatvan százalékát exportra gyártják. Megrendelőik között tőkés és szocialista or­szágok vannak. Kranyik Erzsébet keresztorsó géppel műszakonként harminc gombolyag fonalat készít. (Elek Emil felvétele) ISMÉT INDIRA GANDHI? Választások Indiában Csütörtökön Indiában meg­kezdődött az országos válasz­tások első szakasza. Az ország egyes vidékein regionális tör­vényhozási választásokat, vagy helyi parlamenti pót­választásokat is tartanak egy­idejűleg. Az alsóházi választásokat körülbelül két évvel előbbre kellett hozni, miután az 1977 óta kormányzó dzsanata párt elemeire hullott szét. Azóta ügyvezető kabinet irányítot­ta a .650 milliós országot, a lók dal (hivatalos néven „dzsanata — világi”) pártra támaszkodva. Az indiai sajtó jó esélyt ad Indira Gandhi asszonynak ré­gi választókerületében. Esélye van a miniszterelnökség is­mételt megszerzésére. A kom­mentátorok többsége úgy vé­li azonban, hogy bármelyik párt győzzön is, nem mond­hatja majd magáénak az al­sóházi szavazatok abszolút többségét. A kormányalakítás folyamata a végeredmények ismertetése után kezdődik meg. A szövetségi főváros, Új- Delhi szavazókörzeteiben kö­zepes, az ország északi vidé­kein alacsony, megint másutt aktívabb volt a választói rész­vétel a szavazás első szaka­szában. Ez a szakasz több, mint 140 millió szavazónak adott lehe­tőséget arra, hogy 244 válasz­tókerület jelöltjeinek a man­dátumáról döntsön. A ripor­terek helyszíni tapasztalatai szerint azonban Üj-Delhiben a jogosultaknak mindössze a 60—65 százaléka adta le a voksát, mielőtt a szavazóhe­lyiségeket bezárták volna. MA Yárosszépítők (2. oldal) Becsületkassza a könyveknek Korszerűsítettük jogrendszerünket, szilárd a szocialista törvényesség ■■HHIHHBHHBBHIHHHHBHnHHHHHnBnnHHnnBMi Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter tíz év jog- politikai eredményeiről, a további feladatokról Színes ifjúsági program tavasszal (3. oldal) Alapvető jogpolitikai cé­lunk, hogy a szocialista tör­vényesség az élet minden te­rületén következetesen érvé­i í > ea uiw és maradéktalanul megvalósuló gyakorlattá vál­jék. Sokat tettünk ennek ér­dekében ebben az évtizedben mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás terén. Az eredményekről és" a további teendőkről dr. Márkája Imre igazságügy-miniszter adott nyilatkozatot. — Hogyan fejlesztettük, korszerűsítettük az 1970-es évtizedben szocialista jog­rendszerünket? Melyek azok a legmagasabb szintű új jogszabályok, amelyekkel gazdagodott a Magyar Nép- köztársaság törvénytára? — A szocialista jogrend ki­építésében és megszilárdítá­sában túlzás nélkül mondha­tom, hogy az utóbbi évtized­ben alapvető jelentőségű lé­péseket tettünk. Nézzük „té­telesen” miről is van szó: — Szocialista társadalmunk ebben az időszakban fejlődé­sének új szakaszába lépett. 1970-ben pártunk X. kong­resszusa már megállapíthat­ta, hogy leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait, a XI. kongresszuson pedig célul tűzhettük ki a fejlett szocia­lista társadalom építését. E folyamatban fontos szolgálati szerepet tölt be a jog, amely­nek mindig igazodnia kell a változásokhoz, hogy a társa­dalmi viszonyok fejlesztésé­nek aktív tényezője marad­jon és a fejlődés modulátora legyen. Így vált szükségessé 1970 után jogrendünk széles körű reformja, amelynek so­rán magas szintű joganya­gunkat szinte egészében meg­újítottuk. Korszerűsítettük azokat a jogszabályokat is, amelyekkel a bűnüldöző és az igazságügyi szervek nap mint nap dolgoznak. Utalok — egyebek között — az új bíró­sági és ügyészi törvényekre, az új Büntető Törvénykönyv­re és a büntetőeljárási tör­vényre, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló új jogszabályra. A sza­bálysértési joganyagok kor­szerűsítésére, a Polgári Tör­vénykönyv és a polgári eljá­rási törvény módosítására, az új Családjogi Kódexre, a bí­rósági végrehajtásról szóló új törvényerejű rendeletre és a legutóbb megalkotott új Nemzetközi Magánjogi Kó­dexre. — Mindez a jogszabály- előkészítésben és a jogalko­tásban érdekelt szerveknek i'gen sok és felelősségteljes munkát jelentett, s elvégzé­se egyben azt is igazolja, hogy ezekben az években ha­tározott lépéseket tettünk a törvényelőkészítés és tör­vényhozás tervszerűbbé, módszertanilag tökéletesebbé, tartalmilag megalapozottab­bá és demokratikusabbá for­málása érdekében. Pártunk XII. kongresszusának már je­lenthetjük az elhatározott kodifikációs reformmunkála­tok teljesítését, s azt, hogy kialakítottuk a fejlett szocia­lista társadalom építéséhez a megfelelő jogrendszert, jog­szabályi bázist. — Mi a véleménye az alacsonyabb szintű jog­anyagról? Kellőképpen el tudnak ebben igazodni a jogalkalmazók? — Jogrendszerünk tökéle­tesítésének nincs „végállomá­sa”. Minden bizonnyal azok a célkitűzések, amelyek a következő pártkongresszustól várhatók a fejlett szocialista társadalom további sikeres építése érdekében, a magas szintű jogalkotásban is újabb teendőket tesznek majd szük­ségessé. — Amikor a magas szintű jogalkotásban — remélhető­leg — egy kicsit fellélegezhe­tünk, itt az ideje, hogy meg­oldjuk két nagyon fontos és időszerű gondunkat: rendez­zük az alacsonyabb szintű joganyagot, és fokozatosan kialakítsuk a jogszabály-nyil­vántartás számítógépes rend­szerét. — Ami a számítógépes jogszabály-nyilvántartást il­leti: az ilyen rendszer folya­matos kialakításával — régi törekvésünknek megfelelően, már elhatározott programunk megvalósításával — igencsak megkönnyíti ük a jogalkotási, de főként a jogalkalmazói munkát, emelhetjük színvo­nalukat is. — A jövőben az eddiginél jobban szem előtt kell tarta­nunk: a jogszabályokat azért alkotjuk, hogy helyes irány­ba befolyásoljuk az állampol­gárok viselkedését és maga­tartását. A jogszabályok zö­me nekik szól, általuk válik valósággá. Éppen ezért a jog­szabályokat széleskörűen meg kell ismertetnünk, hatékony jogi felvilágosító munkát kell végeznünk a lakosság köré­ben. (Folytatás a 4. oldalon) A politikai képzés felada­tairól s az idei forradalmi if­júsági napok tervezett ren­dezvényeiről tárgyalt egyebek között csütörtökön a KISZ Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottsága. Az 1980—81-es kép­zési évben változatlanul arra törekednek az ifjúsági moz­galomban, hogy a fiatalokat mozgósítsák e feladatok vég­rehajtására: javítsák a KISZ- tagok tájékoztatását. Meg­különböztetett figyelmet szen­telnek az ifjúsági vitakörök­re. Gyakorlatiasabb képzés­re törekednek a KlSZ-akti- visták körében. Az idén két ízben tervezik meg a pro­pagandisták konferenciáját, és ismét sor kerül a propa­gandisták módszervásárára. A sóstói KISZ-iskolán javít­ják az oktatás személyi és tárgyi feltételeit. A párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója jegyében tart­ják az idén Szabolcs-Szatmár- ban a forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeit. A már ha­gyományos ünnepségekre ez­úttal is sor kerül. Nyíregyhá­zán a Petőfi-iszobornál és a Kossuth téren, vidéken pe­dig Nyírvasváriban lesz nagy­gyűlés a polgári forradalom és szabadság évfordulóján. Megyénk ifjúsága megemlé­kezik a Magyar Tanácsköz­társaság hősi napjairól: már­cius 20-án fáklyás menetdal­versenyre kerül sor Nyíregy­házán, másnap Baktalóránt- házán az első szocialista for­radalom hősi halottainak em­lékművénél lesz koszorúzást ünnepség. Felszabadulásunk évfordu­lója tiszteletére Nyíregyházán megyei menetdalversenyt. Vásárosnaményban politikai dalversenyt rendeznek. A forradalmi ifjúsági na­pok tavaszi ünnepi rendez­vényeihez számos más ese­mény is kapcsolódik. így pél­dául a FIN kulturális prog­ramjának részeként a KÖTA rendezésében Nyíregyházán tartják a fiúkórusok országos találkozóját és hangversenyét. A felszabadulás évfordulója tiszteletére meghirdetett po­litikai—történelmi vetélke­dő döntőjére március 15-én kerül sor. Március 21-én hir­detnek eredményt az ifjúság­mozgalmi, illetve a „Könyv és ifjúság” olvasópályázaton. A forradalmi ifjúsági napok időszakában „Művészet és if­júság” címmel felmenőrend­szerű amatőr művészeti be­mutatókat tartanak. Ének— zene kategóriában az orszá­gos bemutatóra — az egyete­mi és főiskolai napokhoz kap­csolódván — Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán kerül sor. Ifjúsági filmnapokat is rendeznek ebben az időszak­ban. Február 20—április 4. között tartják a KlSZ-szerve- zetekben a „Beszéljük meg” elnevezésű politikai vitasoro­zatot. A forradalmi ifjúsági napok egyik legszebb esemé­nye az új KISZ-tagok foga­dalomtétele lesz. Á Nyugati pályaudvar története (6. oldal) Turmix (8. A BEAG nyíregyházi gyárában Miskolci Istvánné betaní- ,, ,, I tott dolgozó a százwattos végerősítők beforrasztásán dol- J gozik. (Elek Emii felvétele) Hátralék N éhány hete csak, hogy befejeződtek a tervkészítések. A gondos, fegyelmezett, ta­karékos gazdálkodás igé­nyét szánté mindenütt az első sorokban fogalmazták meg. A beszámolókban azon­ban több helyen feltűnt egy megjegyzés: be kell gyűjteni az esedékes be­vételeket. A tanácsoknál az adószámlákról hiányoz­nak sok helyen a forintok, holott ezekre is szükség van, hogy'a tervezett fej­lesztéseket meg tudják va­lósítani. A közelmúltban mintha méhkasba nyúltak volna, olyan nagy volt a felhá­borodás Nyíregyházén: díjbeszedők útján kíván­ták az esedékes lakbére­ket időre beszedni. Sokan álltak értetlenül az intéz­kedés előtt, de — sajnos, főleg azok, akik pontosan befizetik a különböző dí­jakat. Ugyanakkor több millió forint hátralékot tartanak nyilván, jónéhá- n.yan hónapok óta elfeled­keznek arról, hogy az ál­laimtól bérbe kapott össz­komfortos lakásért egy bi­zonyos összeget fizetni is szükséges. Szintén több milliós nagyságrendű az az összeg is, amelyet az OTP-nek nem fizetnek az áruvásár­lási és más hitelek törlesz­tőrészleteként. A különbö­ző közműdíjaik nyilvántar­tásánál is vannak notórius nem fizetők. Természetesen néhány, de még néhány száz eset­ből sem vonhatunk le ál­talánosítható következte­tést, mert sok tíz ezer sza- bolcs-szatmári háztartás- bóndőben és pontosan ér­keznek be azok. az össze­gek, amelyek hónapról hónapra esedékesek: köz­műdíjak, Lakbérek, adók, tönlesztőrészletek. B e a nem fizetők né­pes tábora, a mil­liós összegek mégis szót érdemelnek. Nemcsak az állampolgári felelősség­re hivatkozhatunk esetük­ben, hanem arra is, hogy az elmaradó forintok mi­att egy-egy nagyobb kö­zösség lesz szegényebb. A gondosan megtervezett ta­nácsi, vállalati tervek csak úgy válhatnak valóra, ha mindenfajta bevétel a számlákra kerül. S ez ak­kor is igaz, ha a lakosság­tól származó bevételek az állam forintjai mellett csak kis részt képviselnek a költségvetésben, fejlesz­tési tervben. A takarékos, fegyelmezett gazdálkodás­ban azonban miríden fo­rintra szükség van. M. S. POLITIKAI VITASOROZAT, MENETDAL­VERSENY, MŰVÉSZETI BEMUTATÓK || Kelet­Magyarország BXXX VII. évfolyam, 2. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. január 4., pénteki

Next

/
Oldalképek
Tartalom