Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-10 / 7. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 10. Kedden kezdődött és előre­láthatóan pénteken ér vé­get Szadat elnök és Begin kormányfő csúcstalálkozója. Az Asszuánban folyó izraeli —egyiptomi eszmecsere már azért is figyelmet érdemel, mert Izrael rövidesen kiüríti a Sínai-félszigetet az El Aris- rasz Muhammad vonalig. Így a félsziget mintegy 75 száza­léka kerül vissza egyiptomi fennhatóság alá. Szadat és Begin most arról is dönt, mi­lyen létszámmal állítsák fel a nagykövetségeket. Ennél lényegesebb téma a Sínai- félszigetről Izraelnek szállí­tandó olaj árának megállapí­tása — erről egyelőre folyik az alku. Amiben viszont nem vár­ható megegyezés, az a palesz­tin kérdés. Az autonómia ügyében Kairó és Tel Aviv nézetei még nagyon messze- esnek egymástól, pedig má­jus elején lejár az autonó­miáról folytatandó tárgyalá­sokra kitűzött egy év. Annál nagyobb egyetértés jellemzi a két államférfit az iráni és az afganisztáni fejle­mények megítélésében. Sza­dat kikötőket, Begin katonai létesítményeket kínált fel az USA-nak esetleges katonai manővereihez. Teljes össz­hang mutatkozott a két poli­tikus közt a Szovjetunió rá­galmazásában is. Az amerikai segélyekért valósággal versenyeztek. Per­sze nem ok nélkül: Izrael számára a hárommilliárd dolláros ígéretet Weizman hadügyminiszter washingto­ni útja alkalmából kétszáz- millióval már megtoldották. Kairó étvágya is alaposan megnőtt, s szeretné a külön- alkú árát minél magasabbra srófolni. Asszuánban eldől: mi kérül. a közös igénylistá­ra? Ugyanakkor a számukra kedvezőtlen közép-keleti ese­mények miatt a csúcstalálko­zón a kelleténél sokkal ke­vesebb szó esik az eredeti témáról: a térség közvetlen problémáinak rendezéséről. Gy. D. Az acélipari munkások mellett sztrájkba kezdtek a British Petroleum olajtársaság több üzemének dolgozói is. A ké­pen a brit olajmunkások egyik sztrájkőrsége. HELMUT SCHMIDT: Meg kell őrizni az enyhülés eredményeit A nyugatnémet kormány álláspontja szerint, a nemzet­közi feszültségektől függetle­nül meg kell őrizni a kelet— nyugati enyhülés eddigi ered­ményeit. Schmidt kancellár fontosnak minősítette, hogy „éppen kritikus időkben az államok és a felelős vezetők közvetlen kapcsolatban ma­radjanak egymással”. A kormányfő hangot adott re­ményének, hogy idén meg­tartják az európai biztonság­gal és együttműködéssel fog­lalkozó madridi találkozót. A bonni kabinet szerdai ülésével kapcsolatban Armin Grünewald kormányszóvivő közölte: az NSZK a maga ré­széről nem tervez az ameri­kaihoz hasonló gazdasági szankciókat. Teheránban ismét amerikaellenes és Khomeinit éltető tö­megtüntetés volt. (Kelet-Magyarország telefotó) Kommentár Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ 22. A fehér hajú Burján Péter a falak tüzetes vizsgálatába kezdett. Latolgatta az éle­ket, a sarkokat, hunyorítva ellenőrizte az ajtók, az abla­kok helyzetét. Viselkedése több volt, mint különös. Menye csaknem iszonyodva kérdezte: — Mi történt papa?... — Semmi, semmi... csak beszélgessetek. Dezső kitöréssel akarta le­rázni az ijedtségét. — Hogyan beszélgessünk, amikor csinálja itt a szellem­idézést?! Meg sem hallotta az öreg a feddő kiabálást. Elkerülve te­kintetével kőfaragó fiát, sze­me egyenesen Mártit hívta, ragaszkodón, bizalmasan: — Gyere csak ide, kislá­nyom. Észrevettem valamit. Szeppenten osont Burján­hoz a lány. — Mit, nagypapa? ... — A tévedésemet — súgta feléje titkot ismerőn az öreg. — Azt hittem, hogy szabá­lyos házban lakunk. De nem... — Nem értem — hátrált té­tován a lány. — Figyelj csak — unszolta bátorítóan a nagyapja. — Itt semmi sem szabályos. Ma vettem észre. Kis híján vacogni kezdett a százkilós Zoltán. — Értitek ezt? — Én értem — biztosította higgadtan Danka. Burján Péter egyikükre sem figyelt. Csak azzal törő­dött, amibe egészen mélyen beleélte magát. Egyre szívó- sabban puhatolta a falakat. — Igen, most már egészen biztos. Az egyik erre dől, a másik meg arra ... Ferde a mennyezet... ferde a padló. Délutántól minden megválto­zott. Pedig délutánig minden rendben volt. Most meg lejt a parkett. Megbillentek az ajtók. Erőlködnöm kell, hogy megőrizhessem az egyensú­lyom. Ti nem érzitek? ... Le­het, hogy nem érzitek? ... Hiszen az egész ház ferde!... Mintha szellemet látott volna Rózsi, könyörgőn re- begte: — Istenem... — Bolondokat beszél! — kiáltott dühösen Dezső. Békés mélázással bólintott rá az apja. — Talán igaz. Mégis a bo­lond Öreg vette észre, hogy süllyedünk. Elég gyorsan süllyedünk. Gyorsabban a Titanicnál. Ha nem találjuk meg az egyensúlyunkat, ránk szakad ez a ferde ház. ★ Napokon át szót sem ejtet­tek a házról. Óvatosan kerül­ték egymást. Az öreg beton­kockákat készített a járdához, azokat locsolgatta, s ha már kezében volt a műanyag cső, a kertet is kiadósán öntözgét- te. Alkonyattájt kiöltözött és elment sörözni a Sárga Csi­kóba. Ugyanekkor lecsót fő­zött Rózsi, estéről estére, mert Zoltán bolondult a le­csóért. Paula viszont változa­tos vacsorákkal várta a mun­kából érkező Dezsőt: rizsfel­fújt, gombasaláta, töltött ka­ralábé éppúgy szerepelt ét­lapján, mint a frankfurti ser­tésborda, a vaníliás stíriai metélt, vagy a zöldséges szár­nyas ragu. Büszke volt rá, hogy úrias háztartást vezet, szemben a proli Rózsival, aki nő létére darusként dolgozott az építőiparban, és akkor is lecsót főzött, amikor még darabszámra adták a papri­kát, és nyolcvan forintba ke­rült a paradicsom kilója. Paula mélységesen lenézte ezt a gasztronómiai primitívsé­get, de többre becsülte, mint Edit elfajzott szokását. A mérnöknő egyáltalán nem fő­zött. Hentesárut, joghurtot, sajtféléket hordott haza va­csorára. Danka Károly cseppet sem bosszankodott emiatt. Tökéle­tesen beérte a hideg falatok­kal. A nyomasztó vasárnapot követően visszanyerte nyu­galmát, kezdte hinni, hogy a házeladás hívei elejtették a szerencsétlen ötletet. Már ő sem gondolt rá. Pénteken este a delicates boltból vásárolt stefániavag- daltat, aszpikos borjúvelőt, tormás sonkatekercset tálalt vacsorára a mérnöknő. Jó hangulatban verték el éhü­ket, majd Lipton-teát szür­csölgettek az erkélyen. Ekkor közölte Edit: — Vasárnap meg fog je­lenni az apróhirdetés. (Folytatjuk) TELEX KŐOLAJTERMELÉS A világ kőolajtermelése 1979-ben rekordszintet, 3,26 .milliárd tonnát ért él — írja az Oil And Gas Journal ame­rikai szákfolyóirat. A napi 62,59 millió hordós olajter­melés, amelynek közel felét, 30,6 millió hordót a 13 OPEC- onszág adta, 3,7 százalékos növekedést jelent 1978-hoz képest. Első helyen továbbra is a Szovjetunió áll napi 11,67 mil­lió hordó termeléssel, a má­sodik helyen — az USA-t megelőzve — Szaúd-Arábia 9,25 millió hordóval. Az Egye­sült Államok termelése 8,65 millió hordó volt. MERÉNYLET BELFASTBAN Ismeretlen fegyveres — fel­tehetően az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ideiglenes szárnyának terroristája — Belfastban 4 lövéssel meggyil­kolta Billy Wilson 58 éves északír börtöntisztviselőt. Wilsont pontosan azon a he­lyen — egy klub lépcsőin — ölték meg, ahol három hónap­pal korábban egy másik bör­tönőrrel, George Fosterrel vé­geztek az IRA terroristái. REKORDIDŐ HELIKOPTERREL Fred Le Grys „Spirit of Paris” elnevezésű „Sikorski S—76”-os típusú helikopterén kedden rekordidőn belül, egy óra 15 perc 5 másodperc alatt jutott el Londonból Párizsba és ezzel megdöntötte a 19 éve tartott korábbi csúcsered­ményt. ELHUNYT TRYGVE GRAN SARKKUTATÓ Kilencvenegy éves korában elhunyt Trygve Gran, ismert norvég sarkkutató és író. Gran 1910—13-ban részt vett Robert Scott angol sarkkutató expe­díciójában, melynek tagjai a világon másodiknak érték el a Déli-sarkot. Gran volt egyébként az első pilóta, aki „Blériot” típusú gépén átre­pülte az Északi-tengert. KIVÉGEZTÉK A MECSETFOGLALÓKAT Szaúd-Arábiában szerdán kivégeztek 63 személyt, aki­ket a mekkai nagymecset el­len múlt év novemberében végrehajtott támadásban ta­láltak bűnösnek — jelentette be Rijadban a szaúdi bel­ügyminisztérium. A kivégzé­seket a királyság különböző városaiban hajtották végre. Feltehetőleg lefejezték őket, ahogyan azt az iszlám tör­vény a szent helyek ellen el­követett büntettek esetében előírja. Épülő Lengyelország A szocializmust építő Lengy elország (311 ezer kmJ terület, 35 millió lialkos) egyike a legdi­namikusabban fejlődő orszá­goknak. Számos energiahor­dozó, illetve iparcikk terme­lésében a világ első tíz orszá­ga között foglal helyet (feke­teszén, barnaszén, lignit, réz kén, kohóikoksz, acél, mosó­gép, hűtőszekrény stb.). Fej­lett a közlekedési eszközök gyártása is, személygépkocsi- termelése évi 100 ezer db kö­rül alakul, de ezen túlmenő­en a tehergépkocsi-, a hajó- és a repülőgépgyártás is igen számottevő. A vegyipar első­sorban az import kőolajfel­dolgozáson (Szovjetunióból) alapul. Az élelmiszeripar bá­zisa pedig a mezőgazdaság. Európában, második helyen áll a burgonya- és a rozs-, harmadik helyen a zab- és a cukorrépa-, hatodik-hetedik helyen pedig a búzatermesz­tésiben. A közlekedés a mint­egy 120 ezer km hosszúságú úthálózaton, a közel 30 ezer km hosszúságú vasútvonalon (majd 5000 km villamosított). Prágai levelűnk A Vencel tér A lig egy éve, hogy sok esztendős építkezés és útlezárás után átadták a forgalomnak Prága kereskedelmi, vendéglátóipari és szórakoztató központját, a Vencel teret. Hosszú ideig hol a tér alsó, hol felső vége, hol pedig a közepe volt lezárva, hiszen egymás után készült a két metrószakasz és a Vencel té­ri három aluljáró. A múlt év augusztusában, amikor a prágaiak és a turisták ismét végigsétálhattak a Vencel tér újjáalakított kirakatai előtt, ötéves építkezési tilal­mat rendeltek el, megtiltva mindenfajta tatarozást, át­építést, hiszen a tér átadásának idejére a házakat reno­válták, pasztellszínűre festették,. az üzleteket moderni­zálták. Mindez néhány hónapja történt csupán és máris a Vencel tér jövőjén gondolkodnak és vitatkoznak ter­vezők és lakosok. Nem véletlenül, hiszen néhány év múlva, amikor a harmadik metróvonal is elkészül, is­mét megváltozik a Vencel tér képe. A tér Prága Ó- és Újvárosát köti össze. Az Újváros nevet nem kell szó szerint érteni, hiszen építésére 1348- ban adták ki az alapítólevelet. Az akkori Lóvásár tér helyén alakult ki a 18. századtól kezdve a mai város- központ és a 19. századtól épültek a mai szállodák, ban­kok, szerkesztőségek és lakóházak. Az 50-es években 17 •épületet lebontottak, helyükön azóta új szállodák és áru­házak magasodnak. Legutóbb a Druzsba Áruház készült el, alagsorában és két emeletén a szövetkezetek kínál­ják termékeiket. Ami a sétáló számára az első pillanatban nem érzé­kelhető: a Vencel tér tulajdonképpen háromszintes. A legtöbb mozi, mulató, szórakozóhely az utca szintje alatt kapott helyet, az üzleteknek rendszerint galériájuk van, az éttermek pedig jórészt az első emeleten találhatók. Azonkívül a tér maga nagyobb, mint az a nyolc négy­zetkilométer, amelyen a szem szabadon végigtekinthet. Jóformán minden második kapu passzázsba torkollik, (itt különféle szaküzletek sorakoznak), némelyik való­ságos útvesztő. Az egyik passzázs például a halaké. A Vencel tér felől a halbüfé látható, beljebb halétterem, halvendéglő, halgrill, halönkiszolgáló és végül egy ha­lasbolt kínálja áruját. Szerencsére a passzázsban lévő moziba a halat nem kedvelők is jegyet válthatnak. Jelenleg a Vencel tér hosszában villamos jár és kö­zepe táján is egy villamosvágány keresztezi. A forgalmat ez különösebben nem zavarja, mert autóbusz nem jár erre, a gépkocsik átmenő forgalmát pedig augusztusban megszüntették. A térre egyetlen utcán át lehet behajta­ni és kifordulni. Szabad közlekedésük csak a megkülön­böztetett járműveknek, a taxiknak, a szállítást végző teherautóknak és a szállodák autós vendégeinek van. E gy levélíró felvetette például, hogy mi lesz az éjszakai közlekedéssel. A metró ugyanis — amely a jövőben az egyetlen közlekedési esz­köz lesz a Vencel tér alatt — csak 24 óráig jár, míg a fontosabb útvonalakon az éjszakai órákban is közleked­nek a villamosok. Másvalaki felhívta a figyelmet a rok­kantak helyzetére, akik nem tudják igénybe venni a metrók mozgólépcsőit. Szállítómunkások javasolták, hogy próbálják ki a tervezők: milyen érzés az árut a raktártól 60 méterre várakozó gépkocsiról lerakodni. Más kérdés: hogyan lehet majd nagy testű kutyával utazni, amelyet nem lehet ölbe venni a mozgólépcsőn. Egy prágai lokálpatrióta azt veti a városrendezők sze­mére, hogy a villamos bezzeg zavarja őket, de volt lel­kűk az észak—déli gyorsforgalmi utat a Vencel tér felső végében, közvetlenül a Nemzeti Múzeum patinás épüle­te előtt átvezetni. Itt tart a vita. Egy bizonyos: a Vencel tér hosszá­ban haladó villamosvonalat mindenképpen megszünte­tik már a közeli években, amikor a két jelenlegi metró­szakasz meghosszabbítása elkészül. Hogy a teret kereszt­be szelő villamosvágányok meddig maradnak helyükön, azt 1985-re,-a harmadik metróvonal üzembe lépésének idejére kell eldönteni. Remélhetőleg sikerül olyan meg­oldást találni, amely a prágaiaknak is tetszik. Prága, 1980. január n)tnts JHária. ■ ■ —II II AA'IIIAlll A11| S! Q\S/ MII nini oQy£illll H1 uinil valamint a tengeren bonyoló­dik elsősorban. Külkereske­delmében a gépipari, kohá­szati és a mezőgazdasági ter­mékek a legfontosabbak. Kül­kereskedelmi partnerei kö­zül a Szovjetunió és a többi KGST-ország, valamint az NSZK és Franciaország a leg­jelentősebbek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom