Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-08 / 5. szám

1980. január 8. KELET-MAGYARORSZÁG 5 ly Kelet­I magyarnrszág I | KÉPEK | Segítséget vár sok kisgyerek... Alkatrészt — kazánhoz Nem kevés aggodalom csen­dült ki a Nyíregyházi 1. szá­mú Bölcsőde vezetőjének hangjából, amikor felhívta szerkesztőségünket: a segít­ségünket kérte. A bölcsőde és a szomszédos óvoda fűtését szolgáló (kazánok egyike vá­ratlanul tönkrement — most fél gőzzel fűtenek, ami bi­zony a tél közepén, a jelenle­gi hidegek mellett nem túl biztató. Sok helyütt érdeklőd­tek már a városban, ám saj­nos, sehol sem tudtak segíte­ni: Marabu—9 típusú kazán­testből volna szükségük két darabra. Kétszáz bölcsődés és óvodás gyerekről van szó, érthető hát az aggodalom — és a reménykedés: hátha tud segíteni valaki a megyében... (tgy) Megjavították a sérült tetőt Újra üzemel a sóstói uszoda O AZ IGÉNYEKNEK MEGFELELŐEN növelik a porótalpas lábbelik gyártásá­nak arányát a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban, amely­ből az idén már 270 ezer pár készül. KÉTMILLIÓ kacsa „szüle­tett” az elmúlt évben a HUN- NIACOOP keltetőiben. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGA­ZAT kiadásaira 2,4 millió fo­rintot fordít az idei költség- vetéséből a Nyírbélteki Nagyközségi Közös Tanács. Két műszakban működik Kölesén a műanyag-feldolgo­zó üzem, amelyben a tsz már 43 nőt foglalkoztat. Befejezték a Fő utca bel­vízrendezését Fülesden. Felújítják az orvosi lakást még ebben az évben Eperjes- kén. Háromszázezer forintot költenek az idén azoknak az utcáknak a vízhálózatba tör­ténő bekapcsolására Ibrány­ban, ahol az új cigánylaká­sok épültek. A költségvetési üzemről, valamint a fejlesztési alap felhasználásáról tárgyal janu­ári ülésén a Gávavencsellői Nagyközségi Közös Tanáes Végrehajtó Bizottsága. Több mint hárommillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végez el az idén a lakos­ság Hodász és a társközsé­gekben. VADÍTJÁK a kitelepítésre szánt gímszarvasokat és özeket a Sós­tói Vadasparkban. A parkba ki­tett, a természetes körülmények­hez szoktatott vadakat edzés után szabadon engedik. SORON KÍVÜL ELVÉGZI a ga­ranciális javításokat a boltokban meghibásodott irodagépeken a megyében az irodagéptechnikai vállalat nyíregyházi szervize. A TANÁCSTAGOK feladatai­ról, a társadalmi tulajdon védel­méről, a lakóbizottságok tevé­kenységéről, a közlekedésről hallhatnak az idén a tiszavasvá- riak a jogpropaganda előadásain. Telelőben a kotróhajók Hosszúra nyúlt idény után telelőbe vonultak a velencei­tavi kotróhajók. A velencei javítóbázis szél- és jégmentes kikötőjében várják, hogy el­végezzék rajtuk a hagyomá­nyos téli karbantartást, ja­vítást. Az öt kotróhajó rend­kívül nagy munkát végzett tavaly: 667 ezer köbméter iszapot kotortak ki, s 16 hek­tár úgynevezett rontott nádat távolítottak el a tóból. Az időjárástól függően az idén március—áprilisban látnak munkához, s a tervek szerint a tavalyihoz hasonló meny- nyiségű iszapot, s nádat tá­volítanak el a tóból, hogy to­vább javítsák a víz minősé­gét. Amint azt annak idején meg is írtuk, egy erős szél­vihar megrongálta a sóstói uszoda sátortetejét. A súlyo­san sérült „pneuvázas” tetőt a helyszínen nem tudták megjavítani, a sérült részt el kellett szállítani Győrbe a gyártó vállalathoz. A Győri GABROPLASZT a munkát soron kívül elvégezte és a megjavított tetőrészt még karácsony előtt leszállította. Á szükséges munkák elvég­Gyermekintézmények Ibrányban Nyolc tantermes általános iskolával és egy ötvenszemé- lyes óvodával bővítik 1980- bam Ibrányban a gyermekin­tézmények hálózatát. Az is­kola építésére 5,4 millió fo­rintot költenek és már az idei tanévet ebben a létesít­ményben kezdik a tanulók. Az óvoda várhatóan 2,4 mil­lió forintba kerül, s a tervek szerint december 31-ig ad­ják át az építők. r Gyöngysor 4 család, üdvöskéje, a kész kis hölgy min­dent látni, hallani szeretne, nélküle semmi sem történhet a lakásban, menten ott terem. Ápu alighogy leül az asztalhoz, kiállítani a befizetnivaló- ról a csekkeket, a madon­na máris ott trónol a tér­dén és be nem áll a szája: mi ez, minek ez, kié ez, és ha nem, akkor miért nem? — Ez, kislányom, az óvodai díjad. — Mi az, hogy díj? — Fizetnivaló. — Kinek fizetni való? — Az óvó néninek, aki vigyáz rád. Látod, most szépen ide írjuk a nevedet, és elküldjük a postán. — Jó. — Na, készen is van. — Nincs is készen. — Dehogy nincs! Nézd, itt a neved is. — És a gyöngysor? — Milyen gyöngysor? — Az az én jelem az oviban. Ha nincs rajta a papíron, akkor nem tud­ják, hogy az én díjam! A békességért a csekk hátlapjára gyönyörű gyögysort rajzolt apuka. (as) zése után, az immár fedett uszodát január másodikén helyezte üzembe a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Az uszoda pénztára azóta 9-itől 18 óráig ad ki je­gyet, aiz uszoda 19 óraikor zár. Továbbra is ingyenes a csoportos úsizásoktatás. Mi­vel a vízhőfok 28 Celsius- fök, a gyógyhatású vizet a nem sportolási céllal jelent­kező vendégek is élvezhetik. Százhatvan tonnás, új ex- centerpréssel bővült a ME­ZŐGÉP szerszámgépparkja. A PEE III—160-as típusú prés­gépre az exporttermékek elő­állításánál van elsősorban nagy szükség, hogy eleget te­hessenek a fokozott minőségi követelményeknek. Ezeken készülnek majd ugyanis- az NDK- és NSZK-megrendelé- sekre gyártott gépek egyes alkatrészei. A képen a gép elhelyezésének egyik mozza­nata. (J. L. felvétele) Telefondoktor Ibrányban Az országban negyedik­ként (!) kezdődött meg de­cemberben Ibrányban a „te­lefondoktor-szolgáltatás”. Magmetofonszalagról hetente más és más egészségügyi fel- világosító előadást hallhat­nak, akik föltárcsázzák a nyolcas számot a nagyköz­ségben. Ezek az előadások másutt is elhangzanak: a szombati és vasárnapi mozi­műsor előtt, valamint min­den délben a művelődési ház haingosbemondóján. Az elő­adásokat szakemberek készí­tették, és a nyíregyháziak számána mindegyik ismerős: a megyeszékhely telefondok­tora már ismertette velük. Decemberben a reumás be­tegségekről, a téli öltözkö­désről, a tévénézésről hall­hattak felvilágosítást az ib- rányiak, január elején a neurózisról szólt a telefon- doktor, e héten pedig — ja­nuár 7-től 13-dg — az egész­séges táplálkozás a téma. E hónapban szó lesz még az el­hízásról, a dohányzásról és a különféle gyógyteák felhasz­nálásáról. Minden témával kapcsolatban föltehetnek kérdéseket is a hallgatók ugyanazon a telefonszámon. A telefondoktor ötlete és megvalósítás ának megszer­vezése Tóth Kristófot és fe­leségét, a fiatal ibrányi gyógyszerészházaspárt dicsé­ri. Az év első tőkésexport-szállítmányát indították útnak január 5-én a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szö­vetkezetből. A Miles-cég kamionja ezúttal 736 kétrészes női ruhát, 500 nadrágot és 500 tunikát vitt a Német Szövetségi Köztársaságba. Újabb megrendelésre további tízezer női ru­ha készítését kezdték meg. A képen Angyal Istvánné már az új megrendelésre dolgozik. Rétisas Szabolcsban Ritka látványban volt ré­szűik pár napja a beregiek­nek: hatalmas rétisast lát­hattak méltóságteljesen szárnyalni a hóval borított mezők fölött. Európa legna­gyobb madara ritka vendég hazánkban: lassan már a ki­pusztulás veszélye fenyegeti a madaraik királyát. Minde­nütt szigorú védelem alatt áll — Magyarországon alig fél tucat fészkelő párt tarta­nak nyilván! Télen ászaikról érkeznek hozzánk alkalom- adtán rétisasok — ezek kö­zül tűnt föl egy jókora pél­dány megyénkben. Tulajdon, adó, illeték Á jogról mindenkinek — a kisvárdai járásban A Magyar Jogász Szövet­ség kisvárdai helyi csoportja és a népfront társadalmi jogi bizottsága elkészítette az 1980-as jogpropaganda tervét. Előadásokat tartanak a város­HASZONTALANOK ban és a járás községeiben a Polgári Törvénykönyvről, a földtulajdonról és -használat­ról, a tsz-tagok jogairól és kötelességeiről, a társadalmi tulajdon védelméről, az adó- és illetékszabályokról, az öröklési és hagyatéki eljárá­sokról. Helyet kaptak a program­ban: a környezetvédelem, az építési szabályok, a társada­lombiztosítás, nyugdíjazás jogi tudnivalói, a vásárlók érdekvédelme, több munka­ügyi szabály, az alkoholizmus, a fiatalkorú bűnözés, a csa­ládjog, az iskolai nevelés, pá­lyaválasztás és még számos időszerű, az állampolgári jo­gokkal és kötelességekkel ösz- szefüggő témái. A helyi cso­port tagjai 24 előadást tarta­nak ebben az évben a járás községeiben. A jogászok fórumot tarta­nak a különböző üzemekben, intézményeknél, válaszolnak a helyszínen elhangzó kérdé­sekre. Nem feledkeznek el a jogászok továbbképzéséről, önképzéséről sem, az év fo­lyamán hat előadást tartanak jogászok számára az új vég­rehajtási törvényről, a föld- tulajdoni és földhasználati viszonyokról, büntetőjogi és polgári jogi témákról, vala-- mint a korszerű jogász mű­veltségéről. Javul az ellátás Gázpalack — azonnal A palackgyártás rekonst­rukciójára 120 millió forintot fordítottak az Alumínium- gyárbain, s a beruházási befe­jezésével jelentősien nőtt a kapacitás is. A gyárban mo­dernizálták a palackgyártás valamennyi technológiai fo­lyamatát és automata gépso­rokat állítottak munkába. Az idén már — a különböző típusból — 300 ezer darabot készítenek, s a hazai ellátás mellett mintegy 50 ezer ex­portra is kerül. Legtöbb pa­lackot természetesen a 11 ki­logrammosokból gyártanak. A máris érezhető ered­mény: a korábbi, sok hóna­pos, sőt éves várakozás lé­nyegesen megrövidült. Tar­talékpalackot például sok városban a területileg illeté­kes cseretelepen, már azon­nal meg lehet vásárolni. Rö­vid idő múlva Szabolcs- Szaitmár megye területén is megteremtik az ehhez szük­séges feltételeket. Javulás várható a 22 kilogrammos palackok bekötésénél is. A TIGÁZ megyei kirendeltsége a már benn lévő igényeket még ebben az évben kielégí­ti, s arra törekednek, hogy a sorbanállást teljesen felszá­molják. A lakásfűtésre al­kalmas, kisebb helyiségek, üdülők melegvíz-ellátását biztosító nagyobb palackok bekötése ugyanis már csak a szerelői kapacitáson múlik. A gyártási kapacitás növeke­dése természetesen kem- pingpaiaok-iigények kielégí­tését is lehetővé teszik. Január 8., kedd KRÓNIKA GYÖNGYVÉR NAPJA A Nap kél 7 óra 31 perc­kor — nyugszik 16 óra 10 perckor. A Hold kél 22 óra 29 perc­kor — nyugszik 10 óra 38 perckor. Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1895. január 8-án született Komáromban, s 1949 febru­árjában halt meg Budapes­ten Zsolt Béla újságíró, publicista, költő és Író. Egyetemi tanulmányait a fővárosban végezte, s az el­ső világháború után, 1918- ban Nagyváradon kezdte újságírói működését. 1920- ban szerkesztette a Tavasz című irodalmi folyóiratot; 1921-től a budapesti Világ munkatársa lett, 1933-tól az Újság című napilap főmun- katársa, miközben 1929-től főszerkesztője a Toll című radikális hetilapnak is. Szépirodalmi műveivel ki­sebb sikereket ért el, mint publicisztikájával. A rend­szer népellenes, antiszemita intézkedéseit támadó vita­cikkei tekintélyt szereztek nevének a haladó körökben is. A második világháború alatt behívták munkaszolgá­latra: 1943-ban a katonai bíróság lázításért négyhóna­pi börtönre ítélte, kiszaba­dulása után internálták, majd 1944-ben a németek elhurcolták. Végül is kalan­dos úton sikerült megmene­külnie; mintán 1945-ben ha­zatért, haláláig szerkesztette a Haladás című polgári ra­dikális hetilapot. A Magyar Radikális Párt országgyűlési képviselője­ként támogatta a népi de­mokratikus átalakulást. Időjárás Várható időjárás ma es­tig: kevesebb helyen ismét­lődő gyenge havazás, mér­sékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet mínusz 2—7 fok között. Megér egy mosolyt Az apa így szól a lányá­hoz: — Mary, miért nem hí­vod meg a vőlegényedet, hogy megismerkedjem ve­le? — Már meghívtam, pa­pa, de ő azt mondta, hogy már többször látott téged, es mégis engem szeret! * A jogászhoz beállít egy mészáros. — Mondja, doktor úr, ha a boltom pultjáról egy kutya elemei egy jókora darab bélszínt, akkor a gazdája köteles-e megfi­zetni az árát? — Feltétlenül. — Az ön kutyája ugyanis néhány perccel ezelőtt egy jókora darab bélszínt emelt el az üzle­tem pultjáról. — Nagyszerű! — vála­szol a jogász. — Ha hoz nekem még egy ugyanak­kora bélszínt, akkor kvit­tek vagyunk: ugyanis pontosan ennyi a jogi ta­nácsadás tiszteletdíja! HÍRÜGYELETES Tóth Árpád Telefon: 11-425 T aposott út a par­kon át a hóban. Két kiskamasz az úttól valamivel bentebb egy fára igyekszik feljut­ni. Az erősebb tartja, az ügyesebb mászik. — Nem takarodtok ha­za! Haszontalanok! — A felnőtt az úton áll, botjá­val fenyegeti a két gye­reket. — Majd aetílc én nektek madarat fogni! — Mi csak ... — Elmenjetek, mert idehívom a rendőrt! A gyereklábaknak sze­rencsére nem kell út. El­vágtatnak. A felnőtt is megy, magában dünnyög valamit a mai fiatalokról. Későn délután járok ott újra. A két kis haszonta­lan csak visszamerészke­dett a fához: az ágon ott lóg egy otthon barkácsolt madáretető. (tha) Nyíregyháza, Jósavárosban a gyermekek játszódombja. I (E. E. felvétele) |

Next

/
Oldalképek
Tartalom