Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. január 6. © CSALaL-CTTHON Á szép otthon barátságos része Étkezés a konyhában EGY VAZLATFÜZET HOSSZÚ EVEK SORÁN ÖSSZEGYŰJTÖTT ANYAGÁBÓL ISMERTETÜNK NÉ­HÁNY ÖTLETET. A LAPOKON A MEGVALÓSÍTOTT MEGOLDÁSOK VÁZLATAIN, TERV ALTERNATÍ­VÁIN, RAJZAIN, A FOLYÓIRATOKBAN, KÖNYVEKBEN LÁTOTT PÉLDÁK EGY-EGY GONDOLATÁ­NAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉT LATJUK, LEMÁSOLNI, VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL ÁTVENNI CSAK A PÉLDÁK JÓ GONDOLATAIT LEHET, AMELYEKET ÖSSZEFORGATVA, MAJD ÜJKÉNT ÖSSZERAK­VA, AZ ADOTTSÁGOKKAL A LEHETŐSÉGEKET REÁLISÁN ÁTFORMÁLVA, A MEGOLDÁS EREDMÉ­NYE JÓL HASZNÁLHATÓ, BARÁTSÁGOS ÉS SZÉP OTTHON LESZ. „L” formában beépített bútorokkal és szellőzte­tett kamraszekrénnyel felszerelt konyha. Az étke­zőasztal a padokkal a sarokba kerül. Az étkezősar­kot a bejárat felől körülbelül Z m magasságig nyú­ló térelválasztó fal különíti el. Kisméretű konyha sarkába beépített kétszemé­lyes étkező, amelynek munkahelytől való leválasz­tására az asztal elé állványos polcot építettek be. Az állványok polcain tárolják az étkezéshez hasz­nálható edényeket is. Az étkezőasztalt a helyiség közepén élvő mun­kahelyre merőlegesen telepítették, két oldalán ülő­helyekkel. Az étkező elkülönültségét a részben üvegezett kötényfal beépítésével még fokozni is le­het. További előnye az elrendezésnek, hogy a házi­asszony munka közben is szemben állhat az étke­ző mellett ülőkkel, figyelheti a gyermekeket, vagy részt vehet a családi beszélgetésben addig is, míg a házi munkát végzi. Újszerű konyhaelrendezés a tér közepére telepí­tett körüljárható főző-sütő hely és a munkahely ugyancsak körüljárható bútorszigete, amely mögött az étkezőasztal áll. A háziasszony szemben dolgo­zik az asztal mellett ülőkkel, így kapcsolatuk köz­vetlen lehet és könnyíti is a munkáját, hogy az ételek karnyújtásnyira, melegen tartva, az étkező közelében vannak. Természetesen ezt csak a nagy alapterületű konyhában lehet alkalmazni. Á mozgás életet és örömet jelent Az öregkori testedzés Az öregkori testedzés szüksé­gességét már a régi görögök is felismerték. „Minél többet mozog­nak a lábak, annál jobban műkö­dik az agy” — ma így hangzik a jelszó. Az öregkorban végzett sportte­vékenység késlelteti az öregedést és elősegíti a fizikai és pszichikai jó közérzetet — állítják a tudó­sok. A test ésszerű igénybevétele növeli az általános emberi telje­sítőképességet és mozgékonysá­got, megteremti az öregedés el­len vívott harc előfeltételét. Ezért olyan fontos, hogy leépítsük az öregkorról alkotott negatív képet és minden eszközzel arra töre­kedjünk, hogy az időskorúakat rávezessük a testedzés örömeire és — ezen keresztül — hasznára. Azt, hogy a mozgás egyben éle­tet is jelent, csak akkor ismer­hetjük fel, ha az ehhez kapcso­lódó szubjektív jó közérzet a fi­zikai megerőltetéseket háttérbe szorítja. A BIOLÓGIAI KOR NEM MÉRVADÓ A testedzésről való lemondást nem lehet az öregkori teljesítő- képesség csökkenésével igazolni, ráadásul a biológiai kor nem is mérvadó. A teljesítőképességet ugyan korlátozza a csökkenő re­akcióképesség és a növekvő fára­dékonyság, ez azonban semmiféle akadályt nem jelent, mivel a testedzés egészen magas korban is folytatható és csodálatos mér­tékben hozzájárul a szív- és izomtevékenység, a légzőképesség, a vérkeringés, a mozgáskoordi­náció és nem utolsósorban a de- generatív szívmegbetegedések el­leni védekezőképesség javításá­hoz. Ezért még a szívbetegek szá­mára is igen ajánlatos a torna- és sporttevékenységnek az orvos javaslatai és felügyelete mellett történő művelése. Optimális, az­az a minimális idő- és költség­igénybevétellel járó sportágak a kerékpározás, túrázás, kocogás, úszás és síelés. PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK Az öregkori torna iránti érdek­lődést — szakemberek szerint — nem mindig az egészségvédelem és az öregedés késleltetése iránti igény motiválja. Többnyire pszi­chológiai tényezők ösztönöznek a sportolásra: a hasonló korúak csoportjában részvétel és védett­ség élménye, az öregség sorskö­zösségének átélése és megvitatá­sa egy megértő vezetőnő ösztönző kisugárzása mellett. Sajnos még túl kevés azoknak az orvosoknak a száma, akik az öregedés prob­lémáival küszködő pácienseik fi­gyelmét felhívnák az öregkori testedzés jelentőségére — ami pe­dig pszichológiai hatását tekint­ve nagyban hozzájárul a depresz- sziók leküzdéséhez, az önbecsülés növeléséhez. AKTIVIZÁLÓ MOZGASTERAPIA Nem lebecsülendő értéke van az aktivizáló mozgásterápiának az öregek intézményeiben lakó, ápo­lásra szoruló emberek esetében sem, akik számára a torna nem­csak a mindennapok egyhangúsá­gát töri meg, hanem apránként elősegíti az egészséges ember szá­mára magától értetődő mozgás- képesség visszanyerését és enyhí­ti a teljes másrautaltság nyo­masztó érzését. Sehol nem nyilvánvalóbb annak az állításnak az igazsága, hogy a mozgás életet és örömet jelent, mint azoknak az embereknek az esetében, akiket leginkább sújt az öregkori tehetetlenség. Érdekességek a hagymáról A magyar konyha el sem kép­zelhető a jellegzetes ízt és étvágy- gerjesztő illatot kölcsönző hagy­ma nélkül. A világnak úgyszól­ván valamennyi népénél megta­lálható a hagyma valamelyik változata. Ősidők óta ismerik és kedvelik, már az egyiptomi pira­misokban is találtak hagymára utaló hieroglifákat. A XVII. szá­zadban Magyarországról már kül­földre is szállítottak hagymát. Ma is világhírű árucikk a makói hagyma. Az utóbbi években azonban nemcsak fűszerként tartják szá­mon, hanem egyre többet foglal­koznak a kutatók a hagyma gyó­gyító tulajdonságainak felderíté­sével. A népi gyógyászatban a hagyma házigyógyszerként törté­nő alkalmazása nem új dolog. Hűléses betegségek gyógyítására, sebek kezelésére, fertőtlenítésére, étvágyjavításra, tuberkulózis el­len már régen használják. Az utóbbi évek tudományos kísérle­teinek eredményei tényként iga­zolják a hagyma egyes betegsé­gekre vonatkozó gyógyhatásút, biológiai értékét. Néhány évvel ezelőtt a leningrá- di egyetem professzora, B. P. To­kin a hagymával történő kísérle­tei során meglepő dologra jött rá. A felvágott vöröshagyma köze­lében 35—45 másodperc múlva el­pusztultak a mikroorganizmusok, sőt elpusztultak annak a gombá­nak a spórái is, amelyből a peni­cillint készítik. E tudományos kí­sérletek folytatása során fényt derítettek arra, hogy bizonyos illő vegyianyagok — mikróbaölő hatásukon kívül — egyszersmind a légkör sajátos „vitaminjai” is, amelyeket mind a növények, mind az állatok, sőt az emberek is felvesznek. A tudományos kutatások során azt is felfedezték, hogy a hagy­mában található anyagok előse­gítik az emésztést, javítják a be­teg szív működését és tágítják a perifériás ereket, jó hatást fejte­nek ki az érelmeszesedéssel já­ró magas várnyomás esetében. A hagyma számos értékes anya­got tartalmaz: igy például C-, Br és Bi-vitamint, fehérjét, szén­hidrátot, nikotinsavat, kalciumot, vasat, foszfort és olyan fitoncid (baktériumölő) anyagokat, ame­lyek távolról is megölik az élő mikroorganizmusokat (ezért kap­ták a fitoncid nevet, amely a gö­rög ,fűtőn” — növény és a latin „cido” — ölök szóból származik). Ajánlatos tehát rendszeresen fogyasztani hagymát. Félreértés ne essék, nem a betegségek gyó­gyítására, mert az orvosi feladat, hanem a betegségek megelőzésé­re. Vannak, akik maradandó „il­lata” miatt nem szívesen fo­gyasztják. A hagymaszag csök­kenthető, ha egy kis citromhéjat vagy narancshéjat rágunk, vagy néhány kávészemet, de a száj per­met használata is elfedi a kelle­metlen szagot. Ha valakinek a nyers hagyma fogyasztása gyo­morpanaszokat okozna, forrázza le és úgy használja fel salátának vagy készítse el olajjal sült hagy­mának. És végül a népi gyógyászat két receptje: hűléses betegségek gyó­gyítására a vöröshagymát szele­teljük fel, a beteg pár percig jó mélyen szívja be a hagyma illa­tát, így is érvényesül baktérium­ölő hatása. A vöröshagyma héját főzzük meg, édesítsük a teát mézzel, hűléses megbetegedések ellen nagyon jó háziszer. Tabletta élelmiszer Az egyik alma-atai kuta­tóintézetben tabletta formájú élelmiszerkivonatot készítet­tek. Ezeket a tablettákat a közép-ázsiai sivatagokat ku­tató expedíció tagjai vitték magukkal. 250 gramm ezek­ből a tablettákból elegendő „vastartalék” két-három nap­ra, abban az esetben, ha az expedíció tagjai homokvihar miatt elszakadnának a bázis­tól. ízelítő az idei divatból Nyers és dohányszínű lenvá- szon-összeállítás tettebb alakúak- nak: a gallér nélküli, rövidujjas felsőrész egyenes vonalú szok­nyával készült, kiegészítője az egyenes vonalú, béleletlen kiska- bát. A felsőrészt és a kabátkát sűrű, többsoros tűzés díszíti. Pasztellszínű gabardin jellegű szövetből készült klasszikus kosz­tüm, idősebb nők részére. A kar­csúsított vonalú kosztümkabát kissé tömött vállú és keskeny ki- hajtójú. A szoknya egyenes vo­nalú, párhuzamosan elhelyezett lépésbőséggel. Vékony, selymes hatású szö­vetből készült délutáni kiskosz­tüm. A rövid, kétsoros felsőrész nőies jellegét a széles öv hangsú­lyozza. Válla töméssel hangsúlyo­zott, ujja háromnegyedes, vissza­hajtott. Az egyenes vonalú szok­nya három magasan nyíló, szem­be hóllal bővül. Egyenes, karcsúsítás nélküli bé­leletlen duplasoros blézer. A váll egyhén tömött, a rever és a gal­lér keskeny. Képeink a Magyar Divatintézet 1980 tavaszi-nyári TREND kollek­ciójából kiválasztott ruhákról ké­szültek. Télidei mikroklíma otthonunkban \ Jó tanácsok fűtési szezonban Szervezetünk megnyugtató mű­ködéséhez mindig megfelelő mik­roklímára van szükség, s ez a té­li időszakban a fűtés szabályozá­sával állítható az optimumra a helyiségekben. Hogyan, mennyi­re fűtsünk otthon és a munka­helyeken egészségünk érdekében- védelmében? — erről érdeklődött az Országos Egészségnevelési In­tézetnél az MTI munkatársa. A tömör válasz: mindig attól függ a kívánatos hőmérséklet, mi a ren­deltetése annak a helyiségnek, ahol — hosszabb-rövidebb ideig — tartózkodunk. A lakások és a munkahelyek fűtésével olyan mikroklíma kiala­kítására kell törekedni, amely az embernek jó közérzetet, úgyne­vezett komfortérzést ad. Ez nem csak a megfelelő hőmérsékleten múlik! Azon is, hogy egyenletes legyen a hőelosztás, ne „szárad­jon ki” a — például vízpárolog­tatással dúsítható — levegő, mi­nimális mértékben se szennyezze égéstermék a légteret, könnyen- gyorsan lehessen szellőztetni. Konkrét jó tanácsokat is adtak az egészségvédők. Például azt, hogy a fűtött lakószoba egyes pontjai között ne legyen nagyobb a hőmérsékletkülönbség 2—4 CeN sius-foknál, napi ingadozása pe­dig lehetőleg ne haladja meg a 3—6 Celsius-fokot. A gázfűtésnél különösen fontos a konvektorok jó szabályozása. A cserépkályha hőszelepe — a fűtőanyag-adagolás mellett — legtöbbször a röpke szellőztetés. Vigyázzunk a vas­kályhára: csak addig tápláljuk a tüzét, amíg ébren élvezhetjük me­legét. A páratartalom perceken belül „mérhető” a száj- és torokkiszá­radással, másodlagos jelzők a kö­högési ingerek és a szomjúságér­zés. Különösen gőzüzemű köz­ponti, illetve távfűtés esetén aján­latos: lapos edényben vízpárolog­tatás (például magán a fűtőtes­ten) s újabban vannak elektro­mos párásító készülékek is. Olaj- kályhánál az elmondottakat még körültekintőbben tartsuk be. Ne feledjük: zárt, fűtött helyi­ségekben előbb-utóbb „rossz” lesz a levegő, csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tarta­lom. A légfrissítésről kellő szel­lőztetéssel gondoskodjunk, téli napokon elegendő néhány percre kinyitni az aj tót-ablakot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom