Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 3. Egy rágalomhadjárat háttere legújabb hírek szerint »I Afganisztánban vissza- s-aJ tér rendes kerékvágásába az élet, de a nemzetközi porond nyugati rágalmaktól hangos. Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb lapja, a Washington Post olyan címet ad egyik „elemző” cikkének, amely önmagában is jól érzékelteti, mire igyekszik felhasználni az afganisztáni fejleményeket az amerikai vezetés. A cím így hangzik: „Az enyhülés halott...” Az afgán helyzetre való nyugati — elsősorban persze amerikai — reagálás félreérthetetlenül beleillik abba a szovjetellenes kampányba, amelynek célja nem utolsósorban belpolitikái természetű: hidegháborús hisztéria felkorbácsolásával próbál „nemzeti egységet” teremteni és ennek nyomán a hivatalban lévő apparátus számára szavazatokat szerezni. Mi az igazság Afganisztán körül? Ez a stratégiailag fontos helyen lévő ország a földkerekség egyik legelmaradottabb állama 'volt: nyomor, tudatlanság, teljes kiszolgáltatottság jutott osztályrészül a népnek és a társadalom szerkezete szinte középkori szintefi konzerválódott. Az utóbbi években azonban sokasodtak annak jelei, hogy a magas hegyek sem zárhatják el légmentesen Afganisztánt a világ változásaitól. Itt is megszülettek azok az erők, amelyek az immár másfél évtizede megalakult forradalmi párt vezetésével győzelemre akarták — és tudták — vinni az új életért vívott küzdelmet. Diadalmaskodott az áprilisi forradalom és az afgán nép Taraki elnök vezetésével megindult az új élet útján. A belső ellenforradálmi és a külső reakciós erők azonban nem nyugodtak bele pozícióik elvesztésébe. Fő céljuk az új rendszer lejáratása, katonai, gazdasági és politikai meggyengítése volt. Egyre növekvő mértékben folytatták fegyveres beavatkozásaikat és provokációikat. Kívülről, lényegében az Egyesült Államok imperialista köreinek, a kínai és pakisztáni vezetők támogatásával. A reakció népellenes törekvései megvalósításához politikájával Ha- fizullah Amin államfő is hozzájárult. Amin szeptemberben puccsal buktatta meg Taraki haladó rendszerét, a törvényesség durva megsértésével és visszaéléseivel befeketítette az áprilisi forradalom eszményképeit. lyen helyzetben, a szovjet-afgán szerződés és az ENSZ-alapokmány megfelelő cikkelye alapján fordultak segítségért a szomszédos Szovjetunióhoz a hazájuk érdekeit valóban szívükön viselő afgán erők — és a segítség nem is maradt el. „Országunk — írja a Pravda — nem titkolta: nem engedi meg. hogy Afganisztánt a Szovjetunió déli határán imperialista agresszió előkészítésének ugródeszkájává változtassák.” Ez az állásfoglalás különösen azoknak a híreknek a fényében tűnik indokoltnak. amelvek szerint az Egyesült Államok fokozza fegyverszállításait Pakisztánba, amelv eddig is az Afganisztán elleni támadások fő kiindulópontja volt. Harmat Endre fl felszabadulás megünneplésére készülnek Phnom Penh-ben A felszabadításának közelgő egyéves évfordulójára készülő Phnom Penh-ben a forradalmi közigazgatás központi és tartományi képviselői tanácskozáson vonták meg munkájuk eddigi eredményeit, s vitatták meg a megoldandó feladatokat. Pen Sovan alelnök a Népi Forradalmi Tanács nevében méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket „a kambodzsai nép és hadsereg tett a Pol Pot-rezsim következményeinek felszámolására, az újjáépítésre, az élet stabilizálásában, a forradalmi közigazgatás, a tömegszervezetek, a forradalmi hadsereg megszervezésében, a biztonság, a társadalmi rend fenntartásában, Kína, az Egyesült Államok és más reakciós erők manővereinek meghiúsításában”. Egy Phnom Penh-i jelentés a tavaly elért katonai eredményeket összegzi, s többek között megállapítja: a Phnom Penh-i értékelés hangoztatja, hogy — a forradalmi fegyveres erők folyamatosan erősödnek, s szorosan együttműködnek Vietnammal és Laosszal az ellenség terveinek meghiúsításában. A külföldi hírügynökségek jelentik Salisbury: Négy nappal a tűzszünet életbelépése után kedden összecsapás volt rho- desiai katonák és a hazafias front egységei között Salis- burytől északnyugatra, Man- gula közelében. Hét afrikai életét vesztette. Hírügynökségek szerint lord Soames brit főkormányzó rendelte el a katonaság bevetését a hazafias front erői ellen. Az AFP úgy tudja, hogy a tűzszünetet eddig száz esetben sértették meg. (Kelet-Magyarország te- lefotó) RÓMA: Hétfőn éjjel szívroham következtében elhunyt Pietro Nenn! nemzetközi Lenin-békedí- jas olasz politikus. Nyolcvannyolc éves volt. Hatvan évig vezette az Olasz Szocialista Pártot, s pártelnöki tisztéről 1969-ben mondott le. Mozgalmi múltjának fontosabb állomásai: a 30-as években részt vett a spanyol polgárháborúban, tevékenykedett az Avanti! főszerkesztőjeként, az antifasiszta koncentráció titkáraként, a Szocialista Intemacionálé V. B. tagjaként. A nácik 1942-ben Francia- országban letartóztatták és kiadták Olaszországnak. Internálták, majd 1943-ban kiszabadult. A nemzeti felszabadítási bizottság tagja lett, 1945-től 1947-ig miniszterelnök-helyettes, tárcanélküli miniszter, illetve külügyminiszter. 1946-ban az olasz alkotmányozó nemzetgyűlés tagja, 1948-ban parlamenti képviselő, a szocialista parlamenti csoport elnöke. 1963-ban miniszterelnök-helyettes. 1968—69-ben külügyminiszter. Nemzetközi Lenin- békedljjal 1951-ben tüntették ki. (AFP—Reuter) Ríjad: Lemondott Mekka kormányzója és több más magas rangú szaúdi katonatisztet királyi rendelettel eltávolítottak hivatalából, nyilvánvalóan a múlt havi véres mekkai mecsetfoglalással ösz- szefüggésben. A rijadi rádió szerint a mekkai kormányzó „egészségi okokból” nyújtotta be lemondását, s Khaled király elfogadja azt. Utódját még nem jelölte ki. (AP, UPI, AFP) Ponta Delgada, Angra do Heroismo: A Richter-skála szerint 8-as erősségű földrengés volt kedden délután a Portugáliához tartozó Azori- szigeteken. A goldeni (Colorado állam) földrengésjelző állomás szerint a rengések középpontja a szigetektől 120 kilométerre északnyugatra volt. A károk nagyságáról még nincsenek megbízható adatok, de egyes források úgy tudják, hogy a földmozgásnak több mint ötven halálos és mintegy háromszáz . sebesült áldozata van. (AFP, UPI, Reuter, AP) LONDON: Alapításának 50. évfordulóját ünnepelte a brit kommunisták lapja, a Morning Star. 1930. január 1-én jelent meg először, akkor még Daily Worker címmel, s a londoni East end egyik régi áruházában nyomták. (Reuter) Róma: II. János Pál a terrorizmust és a fegyverkezési versenyt jelölte meg, mint a két legnagyobb bajt, amely az emberiséget fenyegeti az új évtizedben, az elmúlt év utolsó szentmiséjén mondott beszédében, amelyet a hagyománynak megfelelően az II Gesuban, a jezsuiták templomában tartott hétfőn este. (AFP, Reuter) KABUL: Kabulban kedden megjelent az „Áprilisi forradalom igazsága" (Haki- kate inkilabe szaur) című napilap első száma. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának lapja húszezres példányszámban kerül az olvasókhoz: első száma a kormány nyilatkozatát, s a forradalmi tanács és a kormány tagjainak fényképét közli. (TASZSZ) Berlin: Január 1-től a Német Demokratikus Köztársaságban is kötelező a személy- gépkocsik első ülésén a biztonsági öv használata. íly módon Európában — Magyar- ország és az NDK mellett — Csehszlovákiában, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Olaszországban, Svájcban, Svédországban, Norvégiában és Nyugat-Ber- linben vezették be a biztonsági öv használatát. (MTI) QUEBEC: Szilveszter éjszakáján tűz ütött ki a Montrealtól 500 kilométerre fekvő Chapais kanadai bányaváros egyik éjjeli szórakozóhelyén. A szerencsétlenség következtében 41 személy életét vesztette, 50-en súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Több személy eltűnt, (DPA, UPI) Az ország építésének terve H arminc évvel ezelőtt, 1950. január 2-án kezdték el az első ötéves terv megvalósítását Magyarországon. Az ötéves tervről szóló törvény első paragrafusában kijelölték a fő feladatokat: Magyarország átalakítását agráripari országból ipari-agrár országgá. A feladatok teljesítése nem volt könnyű, a napi termelőmunka mellett még a háborús károk helyreállításán is dolgozniuk kellett az embereknek. Ilyen körülmények között szükségszerű volt a gyors iparosítás, elsősorban a nehéz- és a gépipar fejlesztése. „Ez a döntő feltétele — állapította meg a tervtörvény — népünk további gazdasági és kulturális felemelkedésének is, népi államunk és nemzeti függetlenségünk megszilárdításának és biztosításának, a szocializmus építésének hazánkban.” Az öt év eredményei a tervkészítők elképzeléseit igazolták. A gyáripar az ötéves terv utolsó esztendejében több, mint két-és félszer annyit termelt, mint a terv megkezdése előtt, a nehézipar termelése 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt, s a nemzeti jövedelem ez idő alatt több, mint másfélszeresére emelkedett. Imponáló számok: különösen ha figyelembe vesszük, hogy a gyáripar, a nagyüzemű építőipar, a közlekedés, a külkereskedelem és nagykereskedelem területén ekkor váltak kizárólagossá a szocialista termelési viszonyok. Az országépítő munka eredményeit gyárak, városok sora jelzi: új utak, hidak és sínpárok hozták közelebb egymáshoz a különböző településeket. Az első ötéves terv a mezőgazdaság számára is jelentős sikereket hozott. Már ekkor hatékony erőt jelentettek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. A mező- gazdaság sok tekintetben korszerűbbé vált: tízezernél több traktort és kombájnt, s számtalan más gépet kapott az ágazat, s öt év alatt több, mint 150 ezer katasztrális holdat tettek öntözhetővé. Az ötéves terv célul tűzte ki „népünk életszínvonalának további emelését, fokozott ellátását mindenféle szükségleti cikkel, a lakásviszonyok megjavítását, az egészség- védelem kiépítését”. Az ipari munkásság reáljövedelme például több, mint húsz százalékkal, a dolgozó parasztságé pedig ennél is nagyobb mértékben emelkedett. Az egyéni jövedelmeken túlmenően igen magas volt a közvetett juttatások értéke. Az ötéves terv első évének sikerei büszkességel és — most már világosabban látjuk — túlzott magabiztossággal töltötték el az embereket. Felemelték a tervszámokat. „Az ötéves terv felemelése azt jelenti, hogy gyorsabban számoljuk fel gazdasági elmaradottságunkat, hamarabb leszünk élenjáró országgá” — írta a Szabad Nép 1951 tavaszán. A tervmódosítás súlyos következményei ismertek. A jelszó: legyünk a vas és acél országa — nyersanyagbázis nélkül irreális volt. Eltorzult az iparosítás irama és üteme, az egyoldalú, erőltetett iparfejlesztés — s mindez főként a mezőgazdaság rovására — komoly gondok forrásává vált. I smertek hát az eredmények, csakúgy mint a hibák. A mérleg nyelve mégis az előbbiek felé billen. Nemcsak az akkori — mai szemmel nézve elismerésre méltó — tervszámok miatt: az első ötéves terv legnagyobb eredménye, hogy megváltozott az ország, s ezzel együtt népünk arculata. Szebb, jobb lett hazánkban a dolgozó emberek élete. Magyar küldöttség utazott Kambodzsába A Kambodzsai Nemzeti Egységfront és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács meghívására — a kambodzsai népnek a Pol Pót—Yeng Sary-rendszer felett aratott győzelme első évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre dr. Markója Imre igazságügy-miniszter vezetésével szerdán magyar kormányküldöttség utazott Phnom Penh-be. 16. — A disznók... A lajhárok. Elrontották a vasárnapomat. — Legközelebb feltétlenül győzünk — biztosította kétségbe nem vonható jólérte- sültséggel Félix Elek. — Győzünk, méghozzá idegenben. Most azonban tisztelettel eltávoznék, hogy ne zavarjam tovább az önök tiszteletre méltó családi társaságát. Ajánlom magamat... Tisztelettel ... Kézcsókom ... — az ajtóból még egyszer meghajolt, kezét sporttársi köszöntésre lendítette és nagyon szeretetre méltón nevetett vissza: — Hajrá, Vasutas! ★ Zoltán még mindig a meccs miatt bosszankodott. — Legalább az a bődületes löket talált volna be, amit Medve szúrt a pipára. — Mert mindegyik bombagólt akar lőni — csúfondá- roskodott Danka a csalódást okozó futballistákon. — Mintha az apró kis gólokat nem adná meg a bíró. Paula felismerte a pillanatot. Óvatosan átállította a váltót. — Itthon mindenesetre százszor érdekesebb volt. — Kivételesen! — toldotta meg titokzatosan Dezső. Majdnem irigykedett a fiatal tanár, hogy valami kellemesről maradt le. Hálás derűvel helyeselt a kőfaragó sógornak. — Igazatok van. Fene vigye azt a rossz meccset. Minden ballábas átadásnál azzal vigasztaltam magam, hogy nincs semmi baj. Kész a házunk! A mérnöknő sugározva gyönyörködött nyurga, csupa lendület férjében. Szerelmes kedvességgel felelt a büszke kijelentésre. — Ahogy vesszük. Hökkenten fülelt feléje Danka. — Ahogy vesszük? ... — Igen. Mert hátha nem kész — bizonygatta neki mókázva Edit. Paula sietett a folytatással. — Például a központi fűtés. Meg a járdabeton az udvaron. Dezső újabb ütőhangszert kapcsolt a zenekarba: — Meg az alapozás. Sőt. Esetleg a telken is lehet még vitatkozni. Hagyta Danka Károly, hogy elernyessze a nevetés. Valami alattomos balsejtelem azonban útját állta a nevetésnek. Ezt az ágaskodást nyugtató rábeszéléssel kísérelte meg lecsendesíteni Paula, akinek sehogy nem állt jól az édes- ded beszéd. — Nézd, Károly. Kínálkozik egy szerencsés lehetőség. Használjuk ki. A mi családunk sokra képes. Bebizonyítottuk. Muszáj nekünk lerongyolódva örülni az új házunknak? Ezt eladjuk szépen és építünk helyette másikat. Így aztán házunk is lesz, meg pénzünk is. Hát nem nagyszerű? ... Düledezve fordult körbe Danka, aztán tekintetével megkapaszkodott a mázsás Burján Zoltánban. — Ez igen. Amíg meccsen van az ember, addig itthon rúgnak gólt neki. A feltétlen odaadástól aj- zott Paula lelkesen magyarázta neki: — Bármikor megkapunk lakásonként négyszázezer forintot. Ebből visszafizetjük a kölcsönt és ha új telket veszünk, a törlesztés és a vásárlás után is marad mindegyikünknek legalább három- százezer forintja. Ennyi pénzért érdemes még nyolc hónapot közösen dolgozni. Végre beszerezhetünk mindent, ami kell. Kocsit is, akár Peugeot, ha úgy tetszik. Modern ruhákat veszünk, utazunk, szórakozunk. Csak az találhat ebben kivetnivalót, aki fél a munkától. — Akkor én nagyon-na- gyon félek — mondta elutasítón Danka. — De hát másnak is van véleménye. Hagyjátok már nyilatkozni Zolié- kat. Elvégre lakástulajdonosok. Hálaadó szeretettel és csattogó tenyérrel vágta hátba öccsét a kőfaragó. — Zoliék miatt nem aggódom. Olyan az én öcsém, hogy a falon keresztül is meglátja a hasznát. Rózsi pláne megért bennünket. — Várj — próbált gondolkodó képet vágni a kövér kőműves, mintha éles esze lenne. — Hadd törjem egy kicsit a kókuszomat. Hát ahogy vesszük. Így az első hallásra mintha lenne benne fantázia. Isten bizony. Na Rózsikám, szólalj fel te is a taggyűlésen. Hallottad, az a kérdés, hogy kire szavazzunk. A jámbor asszony tompán nézelődött. Szeme, arca nem árult el egyebet, csak az önkéntes, jóhiszemű kiszolgáltatottságot. — Nekem eddig is úgy volt jó, ahogy a család akarta. Edit úgy érezte, most jött el az ideje, hogy összegezzen. Biztos pozícióból, éles tekintettel figyelte férjét. — Akkor tulajdonképpen öten már döntöttünk is. Mi a véleménye a kisebbségnek? A tanáron csak a tétova tűnődés, a kedvetlen viselkedés látszott. — Mármint a kisebbség?... Egyelőre a legnagyobb zavarban van. Férje örök vitatkozási hajlamára célozva kedveskedő fölénnyel szólt Edit: — Ez meglepő. — Édesapád mit mond? — Bevallom, ő is a kisebbséghez tartozik. — Pedig ő is lakástulajdonos. — De hallgatni fog ránk — jelentette ki Edit máris győztesen. Az állítást épp ily magabiztosan tagadta a tanár. — Most az egyszer aligha. Paula az öreg Burján ellenkezését kicsinyéivé próbált hatni az okvetetlenkedő tanárra. — Kitelik tőle, de nem valószínű. Remélem, a józansága ezúttal is nagyobb lesz, mint a konoksága. — Szóval zsarolni akarjátok? — vette elő epésebb kedvét Danka Károly. Dezső vészt jóslón nyalogatta pipája csutoráját, mégsem lépett arénába. Edit intette is a tekintetével, hogy maradjon nyugton. Inkább maga próbálkozott panaszkodó kér- leléssel. — Most nem az apánkról van szó. Hanem rólad, ötünk*- nek az a véleménye, hogy érdemes nekivágni. Erre te tüntetve ellenzékbe vonulsz. Könyörgöm, légy belátással. Ne ellenkezz velünk ... — Ügy is van! — ejtette oda pont gyanánt a bunkót Zoltán, aki a frissen meggyő- zöttek hevességével kelt a terv védelmére. — A családi békét senki ne merje bántani. Keccselünk újra és kész! (Folytatjuk) FERDE HÁZ