Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
XXXVI. évfolyam, 287. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. december 8., szombat MA Á tsz javára (3. oldal) Hét végi sportműsor (12. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal összhangban fejlődik. A gazdálkodás" egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősorban a külgazdaság — egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás hatá- rozofctabbá, érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí- ' tását segítette a belföldi fel- használás mérséklése. A szükségesnél és a lehetségesnél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termék- szerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható : O A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1—1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5—3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítő- képességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából a tervezettnél jóval kevesebb, a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személy- szállítási igényeket. O A beruházások lényegében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, jelentősen csökkent a készletek növekedési üteme. O A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő-gazdálkodás javítására. O Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel, a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979. júliusi árintézkedésekhez kapcsolódó jövedelemnöveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reáljövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. A^ áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészség- ügyi, szociális ellátása. © Tovább bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A ' rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7—8 százalékkal, a behozatal az előirányzatnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel- elszámolású kivitel az elő»- irányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezet-- tét. O A gazdasági szabályozók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kismértékben nőtt a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami költség- vetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot -szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása, az elért életszínvonal megőrzése legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére, a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség fokozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a gazdaságtalan tevékenységek és veszteség- források csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások differenciált visz- szafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami 'költség- vetést az országgyűlés elé terjessze: Az 1980. évi főbb előirányzatok az 1979. év Nemzeti jövedelem százalékában 103,0—103,5 Belföldi felhasználás 99,0 Ipari termelés 103,5—104,0 Országos építési-szerelési teljesítmény 97,0—97,5 Mezőgazdasági termékek termelése 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai 95,0—96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Ümepség Nyíregyházán a magyar sajté aapjáa Dr. Tar Imre köszöntötte a megyei sajtó munkatársait A megyei pártbizottság első titkára köszönti a szabolcsi sajtó dolgozóit. Bensőséges ünnepség keretében köszöntötték pénteken a megyei pártbizottságon a magyar sajtó napján a Kelet- Magyarország szerkesztősége, a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója, a megyében megjelenő üzemi lapok és folyóiratok, a megyei lapkiadó vállalat és a Nyírségi Nyomda munkatársait. Az ünnepségen — amelyen részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára és dr. Cservenyák László, a pártbizottság osztályvezetője — dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket. Beszéde elején szólt arról, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítéséhez mindig jelentős mértékben járult hozzá a kommunista sajtó tevékenysége. Elmondta: az 1918. december 7-én először megjelent első kommunista sajtótermék, a Vörös Újság egy új típusú társadalom, a proletárdiktatúra előhírnöke és szervezője volt, s a ma sajtójának munkásai büszkén tekinthetik példaképnek az első kommunista lapot. — A kommunista sajtó feladata ma ugyanaz, ami 61 évvel ezelőtt volt — folytatta ünnepi köszöntőjét dr. Tar Imre —, hogy mély elkötelezettséggel ismertessék a párt politikáját és nyerjék meg a tömegeket annak megvalósítására. A ma társadalma azt várja a sajtó munkatársaitól, hogy gyorsan és hitelesen tájékoztassanak a hazai és nemzetközi eseményekről, mozgósítsanak feladataink megoldására, segítsék elő az alkotó aktivitás kibontakozását. Tükrözzék írásaik a valóságot, vonzóan mutassák be a dolgozó emberek mindennapi életét, közvetítsék politikánkkal, munkánkkal kaocsolatos véleményüket, javaslataikat. A megyei pártbizottság első titkára ezt követően arról szólt, hogy Szabolcs-Szatmár megye sajtószerveinek munkája alapvetően megfelel a politika és a változó életünk által támasztott igényeknek, majd így folytatta: — Most, a párt XII. kongresszusa, a megyei pártértekezlet előtt mérleget készítünk az elmúlt öt év munkájáról. Amikor ezt tesszük, természetesnek tartjuk, hogy elmondjuk: a megyei sajtó és rádió dolgozói is cselekvő részesei voltak a XI. kongresszus óta elért sikereknek, a szocialista építőmunka eredményeinek. Jelentős szerepük van abban, hogy a lakosság gondjainkat is megértve támogatja a párt politikáját, hogy megyénk dolgozói kedvező politikai légkörben, bizakodva tekintenek a jövőbe. A megye lakossága szívesen olvassa a Kelet-Ma- gyarországot és érdeklődéssel hallgatja a nyíregyházi rádió műsorait. Meggyőződésünk: ez azért van így, mert a lap és a rádió jól tájékoztatnak az ország és a megye életéről, a lakó- és munkahelyi közösségek tevékenységéről, közös erőfeszítéseinkről és gondjainkról. Elismeréssel szólt dr. Tar Imre a megyében működő üzemi lapok és a Szabolcs- Szatmári Szemle munkájáról is, majd hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár fejlődése is új szakaszhoz érkezett. Ipari és mezőgazdasági üzemeink mind jobban igazodnak az intenzív fejlesztés követelményeihez, s hogy ez kedvező fogadtatásra talált a- megye közvéleményében, ahhoz jelentős mértékben járult a sajtó munkatársainak tevékenysége. A Kelet-Magyarország, a nyíregyházi rádió munkatársaitól azt kérte a pártbizottság első titkára, hogy sajátos eszközökkel segítsék: a lakosság ismerje meg a gazdálkodás magasabb követelményeit, a vezetés és a szervezés korszerű módszereit, hasznosítsa munkánk tartalékait. A lap és a rádió munkájában szenteljen nagyobb teret a szocialista magatartás kérdéseinek a munkahelyi kollektívák, a szocialista brigádok élete bemutatásának, a demokratizmus szélesítésének, az alkotó munkához nélkülözhetetlen feltételek megteremtésének, a tartalmasabb emberi élet kibontakoztatása kérdéseinek. — Pártunk nagy eseményére készülve fokozódik a megyében dolgozó sajtószervek munkatársainak felelőssége is. Különösen abban, hogy mutassák be a pozitív folyamatokat, bírálják anegatív tendenciát, s tárják fel a gondok megoldásának lehetőségeit. Azt várjuk, hogy a sajtó munkásai segítsenek abban: a lakosság széles rétegei vegyenek részt politikánk alakításában, megvalósításában, hogy az emberek a bonyolultabb és nehezebb feltételek között is jól igazodjanak el. Segítsék, hogy a jelenlegi kedvező légkör továbbfejlődjön, hiszen ez haladásunk nélkülözhetetlen feltétele. Ehhez a felelősségteljes munkához kívánok a jövőben is sok sikert és jó egészséget — fejezte be sajtónapi köszöntőjét dr. Tar Imre. Ezt követően a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői baráti eszmecserét folytattak a megyei sajtó dolgozóival. (Folytatás a 4. oldalon)
