Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 7. AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Párbajok és esélyek AZ 1980-AS AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS előtt sok szempontból különleges helyzet alakult ki az Egyesült Államokban. Az enegiahiány, az egymással párosuló inflá­ció és munkanélküliség, va­lamint Washington .nemzet­közi hatalmi pozícióinak fo­lyamatos csorbulása követ­keztében Carter helyzete meggyengült. A kormányon .levő demokrata párt befolyá­sos vezető köreiben felmerült az a kínzó lehetőség, hogy a párt esetleg elveszítheti a vá­lasztásokat, amennyiben a so­kat bírált és nem eléggé ha­tározott vezetőnek tartott Carter marad a jelölt Ilyen körülményeké között került sor arra, hogy Edward Ken­nedy szenátor, az utolsó, még életben levő Kennedy fivér bejelentette igényét az elnök­jelöltségre. Ebben a helyzetben rend­kívül éles hatalmi harcra le­het számítani a kormányzó demokrata pártban. Carter minden bizonnyal keményí­teni fogja magatartását. En­nek egyik jele, hogy a párt volt elnökét, a konzervatív szárnyhoz tartozó és rendkí­vül keménykezűnek ismert Robert Strausst bízta meg a választási kampány szervezé­sével. Egy másik, politikai természetű jelenség az, hogy a külpolitikában kemény vo­nalat követő Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó fokozatosan előtérbe kerül Vance külügyminiszterrel szemben. Erre utal, hogy a napokban (mintegy előkészü­letképpen a kampány csatái­ra) átszervezték a Nemzet- biztonsági Tanácsot, ahol az erőviszonyok az eddiginél is jobban a kemény vonal hí­veinek javára tolódtak el. Figyelembe véve a gazdaság, a belpolitika és az amerikai stratégia területén egyszerre jelentkező nehézségeket, Ed­ward Kennedynek aligha van más dolga, mint hogy „kiiga­zítsa” a maga politikai vo­nalát. Eredetileg Kennedy a párt liberális szárnyához tar­tozott, és a déli államok tá­mogatását élvező Carterrel szemben elsősorban a keleti parton, valamint a nagy vá­rosi központokban voltak a fő támaszpontjai. A liberális pozíciókból most szükségsze­rűen a centrum irányába kell majd mozognia. Kennedy és Carter heves harcot vívnak majd a jelöltség elnyeréséért. E harc kimenetelét nem lehet előre megjósolni. Az első támpontokat éppen az elővá­lasztások eredményei nyújt­ják majd. Kennedy megjelenése mind­amellett politikai mozgást is gerjesztett a másik oldalon: a republikánus pártban. Az ő fellépése előtt e párt berkei­ben úgy vélték, hogy a meg­gyengült Cartert jóformán „akárki” megverheti a repub­likánus jelöltek közül. Ezért érintetlen maradt a párt szélső jobbszárnyához tartozó elsőszámú jelölt, Reagan ka­liforniai exkormányzó és haj­dani cowboy-filmszínész po­zíciója. (Reagant a legutóbbi elnökválasztás előtt az akkor hivatalban levő (köztársaság­párti) elnök, Ford ütötte el a jelöltségtől. Fordot győzte le Carter szerény többséggel. Ford jelenleg azt a szándékát hangoztatja, hogy nem indul a jelöltségért vívott harcban.) Kennedy felbukkanása any- nyiban változtatott a republi­kánus párton belüli harci fel­tételeken, hogy kételyek me­rültek fel Reagannal kapcso­latban. Carterrel szemben ki­elégítő ellenfélnek ítélték, de Kennedyvel már csak egy modernebb, határozottabb je­lölt birkózhat meg. Kétfajta lehetőség merült fel. Az egyiket: Connaily volt texasi kormányzó testesíti meg. Connaily egyike a íeg- erőszakosabb, a legkeményebb — és a legjobb monopoltókés kapcsolatokkal rendelkező köztársaságpárti politikusok­nak. Ezért Reagan bírálói úgy gondolják, hogy ő lehet a.z a jelölt, aki egy feltehető­en brutális eszközökkel vívott és a jelöltek magánéletét sem kímélő választási harcban esetleg megverheti Kenne- dyt. A republikánusok józa­nabb személyiségei elsősor­ban a szenátusi csoport veze­tője, Baker szenátor köré tö­mörülnek. ÁLTALÁNOSSÁGBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy mind a három, jelenleg „for­galomban levő” republikánus jelölt nemzetközi kérdések­ben lényegesen jobbra áll Cat tér töl és Kennedytől. így például mindhárman elutasít­ják a SALT—II szerződést, és mindhárman egy kemé­nyebb .szovjetellenes politi­kai kurzus hívei. Ami az egész helyzetet mégis nyitot­tá és bizonytalanná teszi, hogy az ország lakosságának tömegeit elsősorban érdeklő belső problémákat kapcsolat­ban sem a jelenleg „színpa­don levő” demokrata párti, sem a köztársaságpárti jelöl­teknek nincs eredeti, hatásos elképzelésük! Miután Carter az infláció és a munkanélkü­liség problémáit kifejezetten konzervatív pénzügyi eszkö­zökkel (defláció, hitelmegszo­rítás, kamatlábemelés) köze­líti meg, gazdasági stratégiá­ja nem /különbözik lényege­sen attól, amit egy Reagan, Connaily vagy egy Baker in­dítványozna. Ami Kennedyt illeti, neki konzervatív irány­ba kell „kiigazítania” gazda­ságpolitikai elképzeléseit, vagyis nem fog lényegesen eltérni vetélytársai álláspont­jától. így az ország leglénye­gesebb belső problémáiban a különbségek elmosódnak. Képtávirón érkezett At NDK-beli Wittenberget szerdán elhagyta az első szov­jet csapategység. A londoni Zimbabwe-konferencián a létrehozandó tűzszünet feltételeiről tárgyainak. Képünkön: élénk érdeklődés fogad­ta a salisburyi lapokat, amelyek az eddig létrejött meg­állapodásokat ismertették. A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó fiata­lokat szerdán felvonulással biztosították támogatásukról az iráni Iszlám Gárda tagjai. (Kelet-Magyarország telefotő) Január 1-én lépnek életbe az új munkajogi szabályok Változások a Munka Törvénykönyvében Január 1-től megváltoz­nak a Munka Törvényköny­vének egyes rendelkezései, életbe lép a törvénykönyv új minisztertanácsi végre­hajtási rendelete, s néhány más új munkaügyi jogsza­bály. A Munkaügyi Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás sze­rint a módosításokat a nép­gazdaság fejlesztésének új kö­vetelményei, illetve a jogal­kalmazás során szerzett ta­pasztalatok tették időszerűvé. A szabályok alapvető elemei nem változnak, a részleges módosítások is az alapvető célt, a jogok és kötelességek összhangját, a munka haté­konyságának növelését, s egy­ben a becsületesen dolgozók közvetlen érdekeinek védel­mét szolgálják. Az új szabá­lyok elősegítik a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugal­masabb foglalkoztatását, a szakismeretek jobb hasznosí­tását, a fegyelem megszilár­dítását. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a dolgozók ne egv, hanem több munkakör ellá­tására is megállapodjék a vállalattal, így lényegesen csökkenthetők a kényszerű várakozási idők. folyamato­sabbá válik a munka, s a dolgozó is jobban megtalálja számítását. Ehhez jó feltéte­leket teremt az a sok helyen tapasztalható törekvés, hogy a dolgozók több szakmát, többféle munkafogást sajátít­sanak el. A munkaerő rugalmasabb felhasználását szolgálja az az új intézkedés is, hogy — kü­lön megállapodás hiányában — naptári évenként általában 3 hónapig a munkaszerződés­ben meghatározottól eltérő munkakörben vagy munka­helyen is foglalkoztathatják a dolgozót, sőt a kollektív szer­ződés 3 hónapnál hosszabb időt is előírhat. A szabályok érdekeltté teszik a vállalato­kat abban, hogy ha a dolgo­zóknak egy részét egy ideig nélkülözni tudiák, erre az időre más vállalatnak enged­jék át. Ilyen esetekben az új intézkedések szerint a dolgo­zókat ténylegesen foglalkoz­tató vállalat veszi át a foglal­koztatással járó valamennyi kötelezettséget beleértve a bérezés - és az esetleges kár­térítés kötelezettségét is. Ha pedig tervszerű munkaerő­átcsoportosítás során változ­tat a dolgozó munkahelyet, ezt áthelyezésnek kell tekin­teni, a tervszerű munkaerő- átcsoportosítás áthelyezéssel történik. így a munkahely­változtatás a dolgozó számá­ra nem jár semmiféle hát­ránnyal. Az új szabályok alapján a vállalatok szigorúbban jár­hatnak el a munkafegyelmet sértőkkel, a gondatlanul kárt okozókkal szemben. Fegyelmi büntetésként a jövőben nem­csak az időbéres, hanem a teljesítménybérben dolgozók bére is csökkenthető, súlyos vétségek esetén lényegesen csökken a fegyelmi büntetés­végrehajtás felfüggesztésének lehetősége, s új intézkedés az is, hogy a fegyelmi büntetést a munkahely megváltoztatá­sa esetén is végre kell hajta­ni. Ha például fegyelmi vét­ség miatt csökkentik valaki­nek az alapbérét és az illető kilép a vállalattól, majd má­sutt helyezkedik el, a fegyel­mi büntetést új munkahelyén kell végrehajtani. Ha más jellegű munkakörben helyez­kedik el és így az alapbér nem hasonlítható össze, ak­kor egy évig — bérmegállapí­tást kivéve — figyelmen kí­vüli kell hagyni a munkába- lépés előtti munkaviszonyban töltött idejét. Szigorúbban lépnek fel az ittas dolgozók­kal szemben is: az ő esetük­ben általában nem mérsékel­hető az esetleges kártérítési kötelezettség. Szigorúbb szabályok gon­doskodnak a társadalmi tu­lajdon fokozott védelméről is: gondatlanul okozott kár esetén az eddigi 15 százalék­kal szemben a havi átlagke­reset 50 százaléka, gondatlan bűncselekmény, illetve kirí­vóan súlyos gondatlansággal okozott károk esetén pedig az eddigi háromhavi helyett hathavi átlagkereset a kár­térítés felső határa. Több új intézkedés szolgál­ja a dolgozók fokozott érdek- védelmét. A napi munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenő­időnek az eddigi nyolc óra helyett január 1-től el kell érnie all órát. A fiatalkorú­ak testi~és szellemi fejlődé­se érdekében ugyancsak ja­nuár 1-től 14-ről 15 évre emelik a munkaviszony léte­sítésére előírt alsó korhatárt A fiatalkorúak éjszakai mun­káját 1982. január 1-től teljes egészében megtiltják. Egy másik új intézkedés elrende­li, hogy 1980. január 1-től a vállalat a dolgozónak a mun­kavégzéssel kapcsolatban ke­letkezett nem vagyoni kárát, továbbá a társadalmi munka közben keletkező kárát is kö­teles megtéríteni. Az új jogszabályok előké­szítésében, kidolgozásában a tudományos élet, az ágazati minisztériumok, a szakmai szakszervezetek képviselői, valamint több mint nyolcvan vállalat vezetői vettek részt. Az új jogszabályok a Magyar Közlöny december 1-i számá­ban jelentek meg. Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ 3. — Csak ne gúnyolódj. Őszintén megmondva, mesz- sze állsz attól a mesebeli her­cegtől, akinek valaha hitte­lek. Dezső soha nem képzelte magát mesebeli hercegnek, de mindenféle kisebbítés ki­hozta a sodrából. — Meresztetted volna tá- gabbra a szemed. Akkor meg­láthattad volna a kőfaragó legényt, aki apád műhelyé­ben csiszolja a gránitot, és betűket vés a sírkövekre na­pi negyedkiló parizeren. Egy betű tíz fillér. Igen, igen! Jobban kinyithattad volna azt a békaszemed. — Viszont azt a műhelyt te örökölted, és most vagyono­kat kereshetnél. De te min­denáron üzemi dolgozó akarsz maradni. Mert félsz a ko­moly embereknek való ön­állóságtól. Megriadtál az üz­leti felelősségtől. Dezső hatalmas markába szorította pipáját, mintha össze akarná roppantam. Ap­jára nézett. — Ehhez meg mit szól, pa­pa? A fehér hajú Burján gyű­rött arcán tétova ijedelem látszott. — Nem szólok semmit. In­kább szerzek farkaskutyát. ★ Mihelyt eszébe jutott Pau­lának, hogy mekkora veszte­ség érte apja kőfaragó mű­helyének felszámolása miatt, indulatba jött. — Mert az én férjem min­denáron szocialista brigádve­zető akar lenni — lépett rá az öngerjesztés veszélyes út­jára. — Nem akarja megér­teni, hogy ma már az adófi­zető kisiparosnak legalább akkora jelentősége van, mint az állam alkalmazottainak. Persze, tudom én, honnan ez a vaskalaposság. Sajnos, tu­dom. Dezső sokatmondó kitar­tással nézegette apját. — Ez magának szól, papa. Külön figyelmeztetés nél­kül is tudta ezt az öreg Bur­ján. Húzódozva ment hát­rább a szobában, nehezen ci­pelte súlyos csontjait. — Mindegy. Ha nekem szói ha nem. röe-;mékkel lehetetlen 'lltatkozni — felelt Dezsőnek érezhető kedvet­lenséggel. — Méghogy nekem vannak rögeszméim — csapta ölébe a horgolnivalót Paula. — Eleget szenvedek tőlük, de nem az enyéimtől! Burján Péter, a hajdan he­ves és irgalmatlan vitatkozó most csak a nyaka mozdulá­sával, meg arca bocsánatkérő rángásaival jelezte, hogy bé­két kíván és békét ajánl, de azért a hangjában ott bujkált a tekintélytartás némi ma­radványa. — Ügy. Szóval szenvedsz, de nem a magadétól. Sajná­lom. De lássad be, kislá­nyom, egy öregembernek már lehetnek rögeszméi. Ha az el­lenségeim nem bocsátják meg, legalább a családtagja­im legyenek elnézőbbek. Editben is kialakították már az ismétlődő családi in­dulatritmusok a megfelelő feltételes reflexeket. Unta a vitát, unta Dezsőt és Paulát, inkább dolgozott vol«" -- ganyaba.r^ ezert szándékosan tartózkodott a beszélgetéstől. De mivel a szokásos beszéd­témák ama sávjához köze­ledtek, amelyben viharfelhők szoktak keletkezni, feladatá­nak érezte, hogy megakadá­lyozza a vita elfajulását. — Hagyjuk a politikát — ajánlotta, mintegy bajt meg­előző közvetítőként. — Mégis csak abszurdum, hogy beszél­hetnénk akármiről, a Duna vízállásáról, vagy az iraki fekete himlőről de mindig ide lyukadunk ki. Csalánki­ütést kapok az örökös poli­tizálástól. Hagyják abba ma­guk is. A szinte rendre utasító hang visszatetszést keltett az öregben. Különösen amiatt, hogy sokkal inkább neki szólt, mint Paulának, holott a menye kezdte a piszkáló- dást. — Hát hagyjuk a politikát. Okos mérnöknő mondja, jól­esik hallanom. Igazad van, kislányom, semmi kétség. Védekezzünk az egyoldalúság ellen. A változatos^-- véért >— ked­_ ueszéljünk inkább a pénzről. Mennyi kellene be­lőle a boldogságodhoz, kis­lányom? Belátta Edit, apja méltán vette észre, hogy reá nézve sértő volt az iménti hangsúly­eltolódás. Engesztelő szán­dékkal kérlelte: — Ne gúnyolódjunk a sa­ját szegénységünkön, édes­apám. Tizenöt éven át nyög­ni fogjuk az adósságát. — Érdekes — vált tréfá- sabbra az öreg szomorú ked­ve. — Éppen most esel két­ségbe, amikor kész a ház? Sírtál az örömtől, összema- szatoltál a könnyeiddel, ami­kor megkaptuk a kölcsönt. Akkor bizony nem sopánkod­tál a tizenöt év miatt! Akkor éjjel-nappal azért sóhajtoz­tál, hogy bárcsak lenne már kész az otthonod! Itt van: te tervezted, a férjed, az apád, a testvéreid, meg a baráta­ink felépítették. Luxuslaká­sod van nyolcvanezer forin­tos kölcsönből. A törlesztés annyi, mintha lakbért fizet­ni, tanácsi 1-^rtNem ..“ui Nem tudsz hozzászokni az örömhöz? Válj meg tőle. Egészen egyszerű. Csak egy apróhirdetésedbe kerül, és még aznap annyian állnak itt sorba, mint Siófokon a sült keszegért. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom