Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 7. AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Párbajok és esélyek AZ 1980-AS AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS előtt sok szempontból különleges helyzet alakult ki az Egyesült Államokban. Az enegiahiány, az egymással párosuló infláció és munkanélküliség, valamint Washington .nemzetközi hatalmi pozícióinak folyamatos csorbulása következtében Carter helyzete meggyengült. A kormányon .levő demokrata párt befolyásos vezető köreiben felmerült az a kínzó lehetőség, hogy a párt esetleg elveszítheti a választásokat, amennyiben a sokat bírált és nem eléggé határozott vezetőnek tartott Carter marad a jelölt Ilyen körülményeké között került sor arra, hogy Edward Kennedy szenátor, az utolsó, még életben levő Kennedy fivér bejelentette igényét az elnökjelöltségre. Ebben a helyzetben rendkívül éles hatalmi harcra lehet számítani a kormányzó demokrata pártban. Carter minden bizonnyal keményíteni fogja magatartását. Ennek egyik jele, hogy a párt volt elnökét, a konzervatív szárnyhoz tartozó és rendkívül keménykezűnek ismert Robert Strausst bízta meg a választási kampány szervezésével. Egy másik, politikai természetű jelenség az, hogy a külpolitikában kemény vonalat követő Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó fokozatosan előtérbe kerül Vance külügyminiszterrel szemben. Erre utal, hogy a napokban (mintegy előkészületképpen a kampány csatáira) átszervezték a Nemzet- biztonsági Tanácsot, ahol az erőviszonyok az eddiginél is jobban a kemény vonal híveinek javára tolódtak el. Figyelembe véve a gazdaság, a belpolitika és az amerikai stratégia területén egyszerre jelentkező nehézségeket, Edward Kennedynek aligha van más dolga, mint hogy „kiigazítsa” a maga politikai vonalát. Eredetileg Kennedy a párt liberális szárnyához tartozott, és a déli államok támogatását élvező Carterrel szemben elsősorban a keleti parton, valamint a nagy városi központokban voltak a fő támaszpontjai. A liberális pozíciókból most szükségszerűen a centrum irányába kell majd mozognia. Kennedy és Carter heves harcot vívnak majd a jelöltség elnyeréséért. E harc kimenetelét nem lehet előre megjósolni. Az első támpontokat éppen az előválasztások eredményei nyújtják majd. Kennedy megjelenése mindamellett politikai mozgást is gerjesztett a másik oldalon: a republikánus pártban. Az ő fellépése előtt e párt berkeiben úgy vélték, hogy a meggyengült Cartert jóformán „akárki” megverheti a republikánus jelöltek közül. Ezért érintetlen maradt a párt szélső jobbszárnyához tartozó elsőszámú jelölt, Reagan kaliforniai exkormányzó és hajdani cowboy-filmszínész pozíciója. (Reagant a legutóbbi elnökválasztás előtt az akkor hivatalban levő (köztársaságpárti) elnök, Ford ütötte el a jelöltségtől. Fordot győzte le Carter szerény többséggel. Ford jelenleg azt a szándékát hangoztatja, hogy nem indul a jelöltségért vívott harcban.) Kennedy felbukkanása any- nyiban változtatott a republikánus párton belüli harci feltételeken, hogy kételyek merültek fel Reagannal kapcsolatban. Carterrel szemben kielégítő ellenfélnek ítélték, de Kennedyvel már csak egy modernebb, határozottabb jelölt birkózhat meg. Kétfajta lehetőség merült fel. Az egyiket: Connaily volt texasi kormányzó testesíti meg. Connaily egyike a íeg- erőszakosabb, a legkeményebb — és a legjobb monopoltókés kapcsolatokkal rendelkező köztársaságpárti politikusoknak. Ezért Reagan bírálói úgy gondolják, hogy ő lehet a.z a jelölt, aki egy feltehetően brutális eszközökkel vívott és a jelöltek magánéletét sem kímélő választási harcban esetleg megverheti Kenne- dyt. A republikánusok józanabb személyiségei elsősorban a szenátusi csoport vezetője, Baker szenátor köré tömörülnek. ÁLTALÁNOSSÁGBAN MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy mind a három, jelenleg „forgalomban levő” republikánus jelölt nemzetközi kérdésekben lényegesen jobbra áll Cat tér töl és Kennedytől. így például mindhárman elutasítják a SALT—II szerződést, és mindhárman egy keményebb .szovjetellenes politikai kurzus hívei. Ami az egész helyzetet mégis nyitottá és bizonytalanná teszi, hogy az ország lakosságának tömegeit elsősorban érdeklő belső problémákat kapcsolatban sem a jelenleg „színpadon levő” demokrata párti, sem a köztársaságpárti jelölteknek nincs eredeti, hatásos elképzelésük! Miután Carter az infláció és a munkanélküliség problémáit kifejezetten konzervatív pénzügyi eszközökkel (defláció, hitelmegszorítás, kamatlábemelés) közelíti meg, gazdasági stratégiája nem /különbözik lényegesen attól, amit egy Reagan, Connaily vagy egy Baker indítványozna. Ami Kennedyt illeti, neki konzervatív irányba kell „kiigazítania” gazdaságpolitikai elképzeléseit, vagyis nem fog lényegesen eltérni vetélytársai álláspontjától. így az ország leglényegesebb belső problémáiban a különbségek elmosódnak. Képtávirón érkezett At NDK-beli Wittenberget szerdán elhagyta az első szovjet csapategység. A londoni Zimbabwe-konferencián a létrehozandó tűzszünet feltételeiről tárgyainak. Képünkön: élénk érdeklődés fogadta a salisburyi lapokat, amelyek az eddig létrejött megállapodásokat ismertették. A teheráni amerikai nagykövetséget megszállva tartó fiatalokat szerdán felvonulással biztosították támogatásukról az iráni Iszlám Gárda tagjai. (Kelet-Magyarország telefotő) Január 1-én lépnek életbe az új munkajogi szabályok Változások a Munka Törvénykönyvében Január 1-től megváltoznak a Munka Törvénykönyvének egyes rendelkezései, életbe lép a törvénykönyv új minisztertanácsi végrehajtási rendelete, s néhány más új munkaügyi jogszabály. A Munkaügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a módosításokat a népgazdaság fejlesztésének új követelményei, illetve a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok tették időszerűvé. A szabályok alapvető elemei nem változnak, a részleges módosítások is az alapvető célt, a jogok és kötelességek összhangját, a munka hatékonyságának növelését, s egyben a becsületesen dolgozók közvetlen érdekeinek védelmét szolgálják. Az új szabályok elősegítik a munkaerő ésszerűbb elosztását, rugalmasabb foglalkoztatását, a szakismeretek jobb hasznosítását, a fegyelem megszilárdítását. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a dolgozók ne egv, hanem több munkakör ellátására is megállapodjék a vállalattal, így lényegesen csökkenthetők a kényszerű várakozási idők. folyamatosabbá válik a munka, s a dolgozó is jobban megtalálja számítását. Ehhez jó feltételeket teremt az a sok helyen tapasztalható törekvés, hogy a dolgozók több szakmát, többféle munkafogást sajátítsanak el. A munkaerő rugalmasabb felhasználását szolgálja az az új intézkedés is, hogy — külön megállapodás hiányában — naptári évenként általában 3 hónapig a munkaszerződésben meghatározottól eltérő munkakörben vagy munkahelyen is foglalkoztathatják a dolgozót, sőt a kollektív szerződés 3 hónapnál hosszabb időt is előírhat. A szabályok érdekeltté teszik a vállalatokat abban, hogy ha a dolgozóknak egy részét egy ideig nélkülözni tudiák, erre az időre más vállalatnak engedjék át. Ilyen esetekben az új intézkedések szerint a dolgozókat ténylegesen foglalkoztató vállalat veszi át a foglalkoztatással járó valamennyi kötelezettséget beleértve a bérezés - és az esetleges kártérítés kötelezettségét is. Ha pedig tervszerű munkaerőátcsoportosítás során változtat a dolgozó munkahelyet, ezt áthelyezésnek kell tekinteni, a tervszerű munkaerő- átcsoportosítás áthelyezéssel történik. így a munkahelyváltoztatás a dolgozó számára nem jár semmiféle hátránnyal. Az új szabályok alapján a vállalatok szigorúbban járhatnak el a munkafegyelmet sértőkkel, a gondatlanul kárt okozókkal szemben. Fegyelmi büntetésként a jövőben nemcsak az időbéres, hanem a teljesítménybérben dolgozók bére is csökkenthető, súlyos vétségek esetén lényegesen csökken a fegyelmi büntetésvégrehajtás felfüggesztésének lehetősége, s új intézkedés az is, hogy a fegyelmi büntetést a munkahely megváltoztatása esetén is végre kell hajtani. Ha például fegyelmi vétség miatt csökkentik valakinek az alapbérét és az illető kilép a vállalattól, majd másutt helyezkedik el, a fegyelmi büntetést új munkahelyén kell végrehajtani. Ha más jellegű munkakörben helyezkedik el és így az alapbér nem hasonlítható össze, akkor egy évig — bérmegállapítást kivéve — figyelmen kívüli kell hagyni a munkába- lépés előtti munkaviszonyban töltött idejét. Szigorúbban lépnek fel az ittas dolgozókkal szemben is: az ő esetükben általában nem mérsékelhető az esetleges kártérítési kötelezettség. Szigorúbb szabályok gondoskodnak a társadalmi tulajdon fokozott védelméről is: gondatlanul okozott kár esetén az eddigi 15 százalékkal szemben a havi átlagkereset 50 százaléka, gondatlan bűncselekmény, illetve kirívóan súlyos gondatlansággal okozott károk esetén pedig az eddigi háromhavi helyett hathavi átlagkereset a kártérítés felső határa. Több új intézkedés szolgálja a dolgozók fokozott érdek- védelmét. A napi munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidőnek az eddigi nyolc óra helyett január 1-től el kell érnie all órát. A fiatalkorúak testi~és szellemi fejlődése érdekében ugyancsak január 1-től 14-ről 15 évre emelik a munkaviszony létesítésére előírt alsó korhatárt A fiatalkorúak éjszakai munkáját 1982. január 1-től teljes egészében megtiltják. Egy másik új intézkedés elrendeli, hogy 1980. január 1-től a vállalat a dolgozónak a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezett nem vagyoni kárát, továbbá a társadalmi munka közben keletkező kárát is köteles megtéríteni. Az új jogszabályok előkészítésében, kidolgozásában a tudományos élet, az ágazati minisztériumok, a szakmai szakszervezetek képviselői, valamint több mint nyolcvan vállalat vezetői vettek részt. Az új jogszabályok a Magyar Közlöny december 1-i számában jelentek meg. Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ 3. — Csak ne gúnyolódj. Őszintén megmondva, mesz- sze állsz attól a mesebeli hercegtől, akinek valaha hittelek. Dezső soha nem képzelte magát mesebeli hercegnek, de mindenféle kisebbítés kihozta a sodrából. — Meresztetted volna tá- gabbra a szemed. Akkor megláthattad volna a kőfaragó legényt, aki apád műhelyében csiszolja a gránitot, és betűket vés a sírkövekre napi negyedkiló parizeren. Egy betű tíz fillér. Igen, igen! Jobban kinyithattad volna azt a békaszemed. — Viszont azt a műhelyt te örökölted, és most vagyonokat kereshetnél. De te mindenáron üzemi dolgozó akarsz maradni. Mert félsz a komoly embereknek való önállóságtól. Megriadtál az üzleti felelősségtől. Dezső hatalmas markába szorította pipáját, mintha össze akarná roppantam. Apjára nézett. — Ehhez meg mit szól, papa? A fehér hajú Burján gyűrött arcán tétova ijedelem látszott. — Nem szólok semmit. Inkább szerzek farkaskutyát. ★ Mihelyt eszébe jutott Paulának, hogy mekkora veszteség érte apja kőfaragó műhelyének felszámolása miatt, indulatba jött. — Mert az én férjem mindenáron szocialista brigádvezető akar lenni — lépett rá az öngerjesztés veszélyes útjára. — Nem akarja megérteni, hogy ma már az adófizető kisiparosnak legalább akkora jelentősége van, mint az állam alkalmazottainak. Persze, tudom én, honnan ez a vaskalaposság. Sajnos, tudom. Dezső sokatmondó kitartással nézegette apját. — Ez magának szól, papa. Külön figyelmeztetés nélkül is tudta ezt az öreg Burján. Húzódozva ment hátrább a szobában, nehezen cipelte súlyos csontjait. — Mindegy. Ha nekem szói ha nem. röe-;mékkel lehetetlen 'lltatkozni — felelt Dezsőnek érezhető kedvetlenséggel. — Méghogy nekem vannak rögeszméim — csapta ölébe a horgolnivalót Paula. — Eleget szenvedek tőlük, de nem az enyéimtől! Burján Péter, a hajdan heves és irgalmatlan vitatkozó most csak a nyaka mozdulásával, meg arca bocsánatkérő rángásaival jelezte, hogy békét kíván és békét ajánl, de azért a hangjában ott bujkált a tekintélytartás némi maradványa. — Ügy. Szóval szenvedsz, de nem a magadétól. Sajnálom. De lássad be, kislányom, egy öregembernek már lehetnek rögeszméi. Ha az ellenségeim nem bocsátják meg, legalább a családtagjaim legyenek elnézőbbek. Editben is kialakították már az ismétlődő családi indulatritmusok a megfelelő feltételes reflexeket. Unta a vitát, unta Dezsőt és Paulát, inkább dolgozott vol«" -- ganyaba.r^ ezert szándékosan tartózkodott a beszélgetéstől. De mivel a szokásos beszédtémák ama sávjához közeledtek, amelyben viharfelhők szoktak keletkezni, feladatának érezte, hogy megakadályozza a vita elfajulását. — Hagyjuk a politikát — ajánlotta, mintegy bajt megelőző közvetítőként. — Mégis csak abszurdum, hogy beszélhetnénk akármiről, a Duna vízállásáról, vagy az iraki fekete himlőről de mindig ide lyukadunk ki. Csalánkiütést kapok az örökös politizálástól. Hagyják abba maguk is. A szinte rendre utasító hang visszatetszést keltett az öregben. Különösen amiatt, hogy sokkal inkább neki szólt, mint Paulának, holott a menye kezdte a piszkáló- dást. — Hát hagyjuk a politikát. Okos mérnöknő mondja, jólesik hallanom. Igazad van, kislányom, semmi kétség. Védekezzünk az egyoldalúság ellen. A változatos^-- véért >— ked_ ueszéljünk inkább a pénzről. Mennyi kellene belőle a boldogságodhoz, kislányom? Belátta Edit, apja méltán vette észre, hogy reá nézve sértő volt az iménti hangsúlyeltolódás. Engesztelő szándékkal kérlelte: — Ne gúnyolódjunk a saját szegénységünkön, édesapám. Tizenöt éven át nyögni fogjuk az adósságát. — Érdekes — vált tréfá- sabbra az öreg szomorú kedve. — Éppen most esel kétségbe, amikor kész a ház? Sírtál az örömtől, összema- szatoltál a könnyeiddel, amikor megkaptuk a kölcsönt. Akkor bizony nem sopánkodtál a tizenöt év miatt! Akkor éjjel-nappal azért sóhajtoztál, hogy bárcsak lenne már kész az otthonod! Itt van: te tervezted, a férjed, az apád, a testvéreid, meg a barátaink felépítették. Luxuslakásod van nyolcvanezer forintos kölcsönből. A törlesztés annyi, mintha lakbért fizetni, tanácsi 1-^rtNem ..“ui Nem tudsz hozzászokni az örömhöz? Válj meg tőle. Egészen egyszerű. Csak egy apróhirdetésedbe kerül, és még aznap annyian állnak itt sorba, mint Siófokon a sült keszegért. (Folytatjuk)