Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-24 / 301. szám

19%!?. december 24. o ^88SS$8888$SS8SS8S888SS$88SS8S888S888SSS888^^ | KARÁCSONYI M*A*G'A'Z‘I'N ^ sssssmssssssssssssssssssssssssssssssssssmssssssssssssssssssssssss^^ Műtétek mikroszkóp alatt mtö A mikroszkópos műtéti technika világviszonylatban néhány éves múltra tekinthet vissza. A kézsebészetben, a szemészetben és az idegsebészetben alkalmazzák, 1 milliméternél kisebb erek, idegros­tok egyeztetésére. Az Országos Traumatológiai Intézetben fiatal or­vosokból létrehoztak egy mikrosebészeti munkacsoportot. Feladatuk, hogy kísérleti állatokon mikroszkóppal gyakorolják a rendkívül fi­nom műtéti technikát, amelyet részben már alkalmaznak emberen is. (MTI fotó.) Emberek a holdról Űrhajósból ingatlanügynök — Irwin, a prédikátor — Hőernyő az űrkompnak Tíz évvel ezelőtt szállt le az el­ső ember a Föld bolygóján. Mi történt a tizenkét holdutassal? Neil Armstrong űrhajós az „em­beriségért tett óriási lépésről” be­szélt, amikor a Holdra lépett, 1969. július 2-án. 1972 decemberéig további tizenegy amerikai követ­te őt. Tudományos kutatásra szol­gáló készülékeket vittek a Hold felszínére, homokot és követ gyűjtöttek, és egy, kifejezetten a Holdra konstruált elektromos autóval közlekedtek a bolygón. John Young, az Apolló—16 pa­rancsnoka az egyetlen az akkori­ak közül, aki ma is aktív asztro­nauta. PROFESSZOR ES REKLAMEMBER Büszkén és boldogan üdvözöl­ték az Apolló—11 Holdra szálló legénységét: Neil Armstrongot, Michael Collinst, aki az Apolló- űrhajót Hold körüli pályára kor­mányozta és Edwin Aldrint. Visz- szatérésük után három hetet ka­ranténban kellett tölteniök. Ez az első holdvállalkozás elővigyáza­tossági intézkedései közé tarto­zott, arra az esetre, ha az űrha­jósok ismeretlen és veszélyes csírát hoztak volna le magukkal. Az első ember, aki a Holdra lé­pett, Neil Armstrong, ma a cin­cinnati egyetem űrhajózási pro­fesszora. Emellett a Chrysler autóknak csinál reklámot a tv- ben. Edwin Aldrin, akinek az ap­ja soha nem bocsájtotta meg, hogy „csak a második ember lett a Holdon”: éveken keresztül alkoholista és kábítószeres volt. Most Dél-Kaliforniában ingatlan­ügynök, szabad idejét pedig a Lábujj a zongorista kezén — a „ faragott" orrú szenátor — Kebelcsinosítás a filmsztároknak Sokoldalú plasztikai A Magyar Televízió nemrégi­ben bemutatott portréfilmjében Ladányi József professzor plaszti­kai műtétjeiről is beszélt, ame­lyek során levágott ujjakat, test­részeket illesztett vissza. A XX. század sebészete ezen a téren va­lóban óriásit produkált. A Spiegel című nyugatnémet hírmagazin például néhány kü­lönleges esetről számol be. Aache­ni orvosok egy 37 éves nyelvta­nár levágott nyelvét illesztették vissza. A páciens már ismét ta­nít. Egyoldalú arcidegbénulás miatt eltorzult az arca egy be­tegnek. Lábszárából ültettek át ideget, s három hónap múlva meggyógyult. A lap szerint a müncheni sebészeti klinikán 614 esetben varrtak, illesztettek vissza baleset következtében levált test­részeket. Az operációs mikroszkóp negy­venszeres nagyítása teszi lehető­vé, hogy a műtét során a női haj­nál négyszer vékonyabb fonál felhasználásával a legvékonyabb ereket, ideg- és izomszálakat is összevarrják. Ez tesz lehetővé olyan műtéteket, amelyek során levágott orrokat, füleket helyez­nek vissza a helyükre. Egy zon­gorista hüvelykujja baleset kö­vetkeztében szétroncsolódott. Lábujját varrták a kezéhez — s ma ugyanúgy játszik, mint régen. A plasztikai sebészek feladata az is, hogy a műtétek utónyoma­it: hegeket, bőrelváltozásokat el* tüntessék. S ezen a téren is cso­dálatos eredmények születnek. Cjjávarázsolják az arcot. nák eltávolítása és sok más, úgy­nevezett kozmetikai műtét zajlik le az e célra szolgáló intézetek falai között. Nyugati magazinok számolnak be például Sophia Loren, Raquel Welch, Dean Martin, Búrt Lan­caster és más világsztárok sike­res plasztikai műtétéiről. Az egy­kori amerikai elnökfeleség, az 50 éves Jackie Kennedy-Onassis arcműtéte után állítólag 35 éves­Levágott ujj visszahelyezése. Az embernek évezredes törek­vése, hogy vonásai, teste, alakja minél tökéletesebb legyen. Platon, a híres bölcselő az emberi test harmóniájának szépségét hirdet­te. S napjainkban egyre többen törekszenek arra, hogy kisebb- nagyobb testi hibájukat — orvo­si segítséggel — eltüntessék. Szí­nészek, artisták, közismert sze­mélyiségek vetik magukat az ope­ráló kés alá. Arc- és szemműté­tek a ráncok eltávolítására, az orr- és fülformák megváltoztatá­sa, mellek nagyobbítása, vagy kisebbítése, formázása, a zsírpár­nek tűnik. Betty Ford új fogsor­ral és megváltozott állával büsz­kélkedik. Egyes politikusok ugyancsak hiúak. Jackson szená­tor például feltűnően nagy orrát kisebbíttette, a volt filmszínészen, Ronald Reaganon, a későbbi ka­liforniai kormányzón hasonlókép­pen arcműtétet hajtottak végre. Viszont a hollywoodi filmszínész, Peter Falk, a televízióból is is­mert Colombo hadnagy orvosai rábeszélése ellenére sem volt haj­landó kozmetikai műtétnek alá­vetni magát. A műtétek propagálói azt hir­detik, hogy a tökéletesített arc­vonások, a vonzóbbá tett testal­kat megnöveli az önbizalmat és sikeresebbé teszi az életpályát. Mások viszont azt állítják, hogy a tönkrement házasságon nem segít az arcráncok eltüntetése, vagy a mell formájának megváltoztatá­sa. A plasztikai és kozmetikai mű­téteket az orvostudomány fejlő­dése, a múlt századvég nagy fel­fedezései, a hatékony fertőtlení­tés, az altatás, a vérzéscsillapítás tették lehetővé. A sérülések utáni plasztikai műtétek nem egy eset­ben a páciensek életét mentik meg, de minden körülmények kö­zött segítik a baleset következmé­nyeképpen veszélyeztetett mun­ka- és járóképesség stb. helyre- állítását vagy javítását. Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kozmetikai műtéteknél. Az el­múlt évek divatkövetelményét kö­vetve például Amerikában több tíz ezer nő silikoninjekcióval nö­veltette a mellét. Kiderült azon­ban, hogy a folyékony silikon né­ha eltömte a nyirok- és vérere­ket és olyan gyulladást idézett elő, hogy végül is amputálni kellett a mellet. A beavatkozás 12 esetben halálos volt, s ezért a kaliforniai parlament betiltotta a silikoninjekciókat. Azóta más módszerekkel kísérleteznek. A mell kisebbítése kisebb ve­széllyel jár. Legtöbb esetben csak az utána maradó heg eltüntetése jelent kisebb problémát a koz­metikus orvosnak. Hasonló a helyzet az arcbőr ráncai meg­szüntetésénél. Azt remélik azon­ban, ha a kísérletezés alatt álló ragasztási eljárás tökéletesedik, ez a nehézség is eltűnik. Üj lehe­tőséget jelenthet az a kísérletso­rozat, amely komplikált műtétek helyett a szervezetet kívánja al­kalmassá tenni, hogy a szükséges új szöveteket kifejlessze. G. I. tengernek szenteli, melynek tit­kait búvárként kutatja. James B. Irwin az Apolló—15 legénységéhez tartozott, mely 1971. július 26-án szállt le a Hol­don és 104 órát, 52 percet és 29 másodpercet töltött ott. „Számom­ra ez volt a legnagyobb spirituá­lis élmény”, emlékszik vissza Irwin a majdnem háromnapos holdbéli tartózkodásra. Irwin: „Sokkal közelebb éreztem ma­gamhoz Istent”. Olyannyira kö­zel, hogy az egykori Air-Force- pilóta és két leány apja ma a Földön akarja közelebb hozni az emberekhez Istent. Iskolákba, templomokba, egyetemekre láto­gat, saját könyvét dedikálja a következő szöveggel: „Üdvözlettel tálja a filmjét, mely az Apolló— 15 útjáról szól a starttól egészen a Csendes-óceánon történt ejtő­ernyős leszállásig, prédikál és felolvas a bibliából. SZENÁTOR ÜJ-MEXIKOBAN Az Apolló—17-vállalkozás zárta 1972 decemberében a Holdra szál­lások sorát. Tizenkét napig, tizenhárom óráig és ötvenkét per­cig tartott és tudományos szem­pontból is ez volt a legterméke­nyebb küldetés. Ronald Evans űr­hajós, aki nem szállt le a Hol­don, hanem csak az űrhajót kor­mányozta Hold körüli pályára, egy űrséta alkalmával elhozta a filmtekercset az Apolló—17 ka­merafülkéjéből. Ehhez a csapat­hoz első alkalommal egy geoló­gus is csatlakozott: Harrison Schmitt, aki 1965-ben mint űrtu­dós ment a NASA űrhajózási ha­tósághoz, melyet 1974-ben elha­gyott, hogy politikus legyen. Há­rom év óta Üj-Mexikó államot képviseli az USA szenátusában. Alan Shepard volt az első ame­rikai a világűrben. Az ő utazása 1961. május 5-én csak 15 percig tartott. Tíz évvel később az Apol­ló— 14-gyel landolt a Holdon, át­vészelt fülbántalmai után, mely majdnem megakadályozta űrha­jóskarrierjének folytatásában. Ma szupermarketeket és szállodákat épít és „Coors” sört árusít Hous­tonban. A másik Holdra szálló, Charles Duke (Apolló—16), mint Irwin, „felfedezte a vallás iránti szeretetét”, most turistaházakat épít és a természetről készített fotókat árul. összesen 1671 órát és 45 percet töltött Alan Bean az Apolló—12 fedélzetén, majd ké­sőbb a Skylab—II űrlaboratóri­umban. Ma az űrkompprogram („Space Shuttle”) számára kivá­lasztott űrhajósokat képezi ki Houstonban, mint repülőoktató. YOUNG KÉSZÜLŐDIK Kétszer Geminivel és kétszer Apolló űrhajóval szállt fel Young a világűrbe. 1972 áprilisában az Apolló—16 vitte fel a Holdra. „Nem álmodon a Holddal és a ra­kétákkal. Nem voltam és nem is vagyok hős”, mondta Young hű­vösen és tárgyilagosan. A jövő évben a „Space Shuttle” űrkomp vezető pilótája lesz. Az űrkompot Young fogja Föld körüli pályára kormányozni. Az ismételten fel­használható űrkompnak, a „Spa­ce Shuttle”-nak voltaképpen 1979- ben, az első Holdra szállás tízéves jubileuma alkalmából kellett vol­na felszállnia. A fő hajtóműben azonban gyakoriak az üzemzava­rok. Az új startidő: legkorábban jövő év eleje. A NASA szerelő- csarnokában Cape Canaveralon a „Columbia” űrkompot most hő­ernyővel látják el, azért, hogy az űrkomp a földi atmoszférába tör­ténő visszatéréskor ne égjen el, tűzálló speciális csempéket ra­gasztanak az orrára, a törzs olda­laira, a rakodófelületekre. Az űr­komp úgy fog landolni, mint egy vitorlázórepülőgép és a légikikö­tő irányítótornyának computerei fogják a távolból irányítani. A ki­sebb pályamódosításokat a három hatalmas szemhez hasonló kor­mányműcső teszi lehetővé a „Shuttle” orrán. Charles Conrad 1962-től 1974-ig tartozott az asztronautacsapat­hoz. összesen négyszer szállt a világűrbe. Az Apolló—12-vel lan­dolt a Holdon. Mint a „McDonell- Douglas” repülőgépkonszern veze­tő eladója, továbbra is hódolhat régi szenvedélyének, a repülés­nek: ő maga próbálja ki a rossz hírűvé vált DC—10-eket, melyek kifutnak a szerelőcsarnokból. Edgárt Mitchell (Apolló—14) volt a hatodik ember a Holdon, ö adott okot a NASA-nak homlok- ráncolásra, amikor is a világűr­ben parapszichológiái kísérletbe merészelt fogni: Mitchell megpró­bálta gondolatait egy chicágói emberre átvinni — sikertelenül. CÉRNÁN ALELNÖK ÜR Eugene Cérnán kétszer repült a Holdhoz: 1969 májusában az Apol­ló—10 űrhajójáról levált „Snoopy” holdkomppal kerülte meg a Hol­dat. 15 600 méteres magasságból szemlélte a „Nyugalom tengerét”, ahol nyolc héttel később Armst­rong és Aldrin landoltak. Három évvel később Cérnán mint az Apolló—17 parancsnoka, tizene­gyedik emberként lépett a Hold­ra. Az ősz hajú kapitány ma a ,,Coral Petroleum” olajtársaság alelnöke. Davit Scott, az Apolló— 15 parancsnoka, aki 1971. július 30-án szállt le a Holdra, egy kis mérnökcsoporttal az Apolló-prog- ram technikai eredményeit ülteti át a mindennapi életbe. Nemrégi­ben egy új kormánymechanikát mutatott be, melvet 1980-ban már néhány amerikai autóba be is építenek. kulisszák mögül KOJAK A harminc évnél fiatalabb höl­gyek „illatos-típusnak” nevezik. „Milyen szimpatikus, férfi”, — mondják az idősebb nők. Theo Kojakról van szó, a golyófejű New York-i rendőrről, akit Telly Savalas alakít. Telly Savalas elragadó! — és intelligens. Sokat írtak már „ber­lini éjszakáiról” a whisky- és sör­kompániákról. Jack Wiener, az ismert film- producer filmet forgatott Görög­országban. Rhodoszon Roger Moore-ral, Telly Savalas-szal, Claudina Cardináléval és más sztárokkal. Ekkor született a — „Telly Görögországban” — törté­net A görög Savalast bemutatni ősei hazájában érdekes. Telly Savalas, mint Kojak, he­tenként 150 000 márkának megfele­lő összeget keres, a „Menekülés Athénból” című filmjéért több mint egymillió dollárt kapott. Ahhoz, hogy Savalast jellemez­zük, tudni kell róla, hogy tanult pszichológus. Mint rádiókommen­tátor és mint riporter is dolgozott. Mindig udvarias, de soha nem szerény. Saját szavaival élve „ab­ból a fajtából való, akit meghív­nak egy délutáni kávéra, és azu­tán egy életen keresztül nem tud­ják elfelejteni”. A legújabb divat szerint öltöz­ködik, mely már' a piperkőcség határát súrolja. Kojak figurájára ő nyomta rá a bélyegét, és nem a figura őrá. Drága anyagok, bőr, selyem, aranyláncok. Körülötte mindig parfümillatí terjeng. Ké­rőbb a kaszinóban is ldfiji. Böiger Moore is ott volt. Barátok kísére­tében érkezett. Mindketten gondo­san elkerülték, hogy egy asztalnál játsszanak. Félig csukott szemhéja alatt mindkét sztár azt leste, hogy me­lyiknek a háta mögött állnak na­gyobb tömegben a nézők. A mér­leg egyensúlyban volt. Telly Savalas ügyesen rejti el a dicsekvést: „Az én életfelfogásomban a pénz nem játszik szerepet — nyi­latkozta. — Ha van az embernek pénze, akkor el kell költeni. Ha nincs, nem tudja elkölteni. Asze­rint változnak a szokásaim, hogy van-e pénzem, vagy sem.” Vámpírok Vámpírok paajdnem 500 éve is­mertek, először a XVI. száfeád elején történtje róluk említés, rö­viddel hazájúki Amerika felfede­zése után. A ^jVampyrus spéci-' rum”-ot, az egyik legnagyobb dél-amerikai denevérfajtát először vérszívó szörnyetegnek tartották. Idővel kiderült, hogy ez a fajta egy ártalmafffcíf gyümölcs- és ro­varevő. A valóban vérszívó vámpí­rokról (desdéspodontidae) ezzel izemben csak 1810-ben készült le­írás. A rákövetkező évtizedek so­rán aztán a ffíl-amerikai közön­séges vámpírdenevérek több faj­tája vált ismertté. A valódi vámpírok középnagy­ságú egvedek, szárnyuk fesztávol- sága elérheti a 40 centimétert is. Farkuk nincsen, farok-repülőhár­tyájuk is alig, orrukat nedig hár­tyaszerű dudor veszi körül. Végigjátszott történelmi arcképcsarnok Találkozások Lukács Sándorral Tulajdonképpen semmit nem változott azóta, hogy először ta­lálkoztunk, egy televíziós műsor megbeszélésén, nyolc évvel ez­előtt. Az volt élete első televíziós szereplése. Akkor is farmerban volt, most is. Igaz, akkor az volt „a” farmere. Pironkodva közölte, hogy a felvételre is ebben tud csak jönni, fehér inggel. Ez van. Harmadéves főiskolás volt, s Ady Endre Harc a Nagyúrral című versét mondta el egy Iskolateleví­zió számára készült műsorban. Meglepő felkészültséggel. — Csak negyedik jelentkezésre vettek föl a Színművészeti Főis­kolára — mondja Lukács Sándor — és addigra már három, szín­háznál töltött év volt mögöttem. Egy évig felléptidíjas segédszínész voltam a Tháliában, két évig pe­dig a Nemzeti Színház stúdiójá­nak a tagja. Utólag most már tu­dom, hogy rengeteget profitáltam a három évből. — A főiskola az első két évben nem engedi játszani, színházi vagy filmszerepet vállalni hallga­tóit. — Viszont a falakon belül ját­szunk! Simon Zsuzsa volt az osz­tályfőnököm, Szinetár Miklós és Gáti József a tanáraim — s már el is jött a harmadév, amikor is az első szereplés a televízióban is megtörtént, az Ady-verssel. — A főiskola elvégzése után pe­dig vígszínházi szerződés követ­kezett, Várkonyi Zoltán meghívá­sára. — Várkonyi látta az egyik főis­kolai vizsgaelőadást, amelyben Kelemen pápát játszottam. Ké­sőbb elmondta nekem, akkor ha­tározta el, hogy szerződtet. — Bár meglehetősen modem al­kat, maszkkal vagy anélkül egész történelmi arcképcsarnokot elját­szott eddig, elsősorban tévéjáté­kokban. — Petőfi Sándort és Petőfi Zol- tánkát, Lipót császárt és II. Jó­zsefet, Hunyadi Mátyást és Na­póleont többek között. Hajdufy Miklós kilenc televíziós főszerep­re kért fel. Most a Petőfi életéről készülő sorozatban pedig, Hor­váth Ádám rendezésében, Kossuth Lajost játszom. — Színházi szerepei közül szá­momra a legemlékezetesebb a Szent Johanna inkvizítora volt. A kritikák is kiemelték újfajta sze­repfelfogását: nem a kegyetlen és gonosz inkvizítort játszotta, hanem azt, aki Johannát igazán meg akarja menteni. — Az igazi drámában mindegyik szembenállónak igaza van! Az inkvizítor hite és jezsuita beállí­tottsága szerint cselekszik. Csak Johannával szemben válik morá­lis vesztessé. — Szinetár bízta meg az inkvi­zítor szerepével, s a következő évben, Szegeden, Luciferrel is, Az ember tragédiájában. — Nem sokkal ezután jelent meg a tragédia lemezen. Itt Adám voltam. Fordítva találkoztam a tragédiával, mint általában a szí­nészek. Előbb lettem Lucifer, csak azután Ádám. — Gazdag leltár. Hogyan közelít a szerepeihez? — A színészi munkának két gyönyörűsége van: az egyik, ami­kor az embernek a figurát való­sággal ki kell izzadnia magából, a másik, amikor szinte „semmit” nem kell tennie, mert az aznapi hangulata fedi a lényegét. Utób­bi tűnik könnyebbnek, de nem biztos, hogy könnyebb ez a ter­mészetesség. Az előző esetben — ha sikerül — a megcsinálás örö­me jut az embernek. — Népszerű színész. Kap-e mé­gis szúrásokat? — Mint mindenki! A kritiku­sokkal kevésbé jövök ki, mint a közönséggel. önálló estemmel már szinte minden megyében fel­léptem. Az est során módomban van közvetlenül is kontaktusba kerülni a közönséggel — ez bele van komponálva a műsorba —, mondhatom, hogy ezek a röDke kérdés-feleletek a legtanulságo­sabbak számomra. — Nem zavarja a népszerűség, a rajongás? — Nem vagyok elégedett típus, főleg magammal nem vagyok elé­gedett, úgy érzem, hogy állandó a restanciám, valamit tennem kell. Ezért nem zavar, helyére tudom tenni a rajongás értékét. Mindez nem érdemem, alkatom! —■ Honnan merít egy-egy szerep formálásához ötletet? — Közhely, hogy a színész a külső világot átszűri belső vilá­gán ... Mindenünnen merítek! Egy utcai veszekedésből és a képzeletemből: hogyan tenné az a figura ezt vagy azt. Megélem vagy megálmodom. A többit a színpadi helyzet, a drámai szi­tuáció hozza magával. — Legkedvesebb szerepei? — Sok volt és van. Az emlí­tetteken kívül nagyszerűen érez­tem magam Caligula helytartója­ként, amelyet Gyulán mutattunk be és Harag György rendezett, és most a Pesti Színházban az Orfe­usz alászáll-ban . . . — És az apaszerep ! ? — Ügy látom, ez sem marad titok. Máté fiam november ne­gyedikén született, három kilóval. És ez az apaszerep — igazi fő­szerep az életemben ... T. A. KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom