Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
1979. december 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fegyelmezettebb munkával KÉT JÖ HÍRREL kezdte expozéját a parlament téli ülésszakán a pénzügyminiszter: a korábbi romlás után az idén megkezdődött a gazdasági egyensúly helyreállításának folyamata; a beruházások pedig — évek óta először — a tervezett keretek között maradtak. Fegyelmezettebb, tervszerűbb volt tehát az 1979-es esztendő. Az év eredményeinek számbavételénél, a tervek készítésénél azonban asX is észre kell1 venni, hogy nagyon fontos területeken nem lehetünk elégedettek munkánkkal — hangoztatta a miniszter —, mert a termelés az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt kisebb volt az előirányzottnál, és a termelés hatékonyságának, szerkezetének javulása elmaradt a szükségestől. Ezek foglalkoztatták a képviselőket az országgyűlési ülésszak szüneteiben is: a fejlődés külső és belső feltételei nem válhatnak könnyebbé egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem. A munka tartós, következetes javítására van szükség. Ezt fogalmazták meg a szabolcs- sízatmári képviselők is. Dr. Pethő Ferenc például arról beszélgetett a mezőgazdaságban dolgozó képviselőtársaival, hogy a szabolcsi alma idei kedvező minőségi és exportarányai sehol sem adhatnak okot elbizakodottságra, mert a gyümölcs számára kivételesen jó őszünk volt, évtizedenként csak egys'zer-kétszer fordul elő ilyen. Tehát ha az idei eredményeket, arányokat tartani akarjuk jövőre is, akkor már most nagy gondossággal kell foglalkozni az almáskertekkel, a jövő évi munka megszervezésével, előkészítésével. Tóth Géza a miniszternek a munkaerő-gazdálkodásról szóló szavaihoz kapcsolódott, amikor a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást tette szóvá. Időszerű azoknak a terveknek a kidolgozása, amelyeket megyénk jövő évi gazdaságpolitikai feladataiban megfogalmaztak: racionálisabb létszámgazdálkodásra van szükség a szabolcsi üzemekben is, s jobban ki kell használni a munkaidőalapot. Szabó Béla ugyanekkor a kezdeményező szakembereket dicsérte, akik új ötletekkel, javaslatokkal a munka minőségét, hatékonyságát tudják javítani. Ide kapcsolódik Gulyás Emil- né dr. javaslata is, amelyet a képviselőcsoport ülésén mondott el: nyilvánvaló, hogy nem telepíthetnek minden kis faluba gyárat, de még kicsi üzemet sem. Természetes, hogy például Szatmárban — a képviselőnő választókerületében — tíz-húsz kilométeres körzetben utazni kell az ipari munkahelyre. De ebben a helyzetben különösen fontos, hogy javítsák a tömegközlekedést, csökkentsék a dolgozók utazása miatti kényszerű várakozási időt. TERMÉSZETESEN NAGY ÉRDEKLŐDÉS előzte meg az országgyűlés előtt a szabályozórendszer várható változásait. A felszólalásokban — más-más megfogalmazásban • ugyan, de — többször elhangzott, hogy az új szabályozók nem egy csflpásra szüntetik meg gondjainkat, több év munkájának eredményeként hatnak majd a jótékony irányba. A jövő évi költségvetés indokolásában, a pénzügyminiszter részletesen kifejtette, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósításéban milyen növekvő feladat hárul a pénzügyi rendszerre. Mindent latba vetnek azért, hogy fokozódjék a hatékonyság javítására késztető erő. Jobban differenciálódnak majd a gazdasági egységek, a keresett terméket nyereségesen termelők kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak majd és mindenképpen meggyorsul a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. Mindez megyénkben is konkrét feladatokat jelent. A tervezésiben számolnak az 1979-ben befejeződött exportnövelő beruházások munkába lépésével. A megyei tervekben reálisan lehetett megfogalmazni, hogy a Szabolcs-Szatmár- ból származó exp>ort hét, ezen belül a tőkés kivitel tíz százalékkal növekedjék. A megyei pártbizottság e héten tartott ülésének határozata egybecseng az országgyűlés ülésén elhangzottakkal: minden területen javítani szükséges a minőséget, a vállalatok piaci információs és árpolitikai munkáját. Folytatni szükséges a megyében is a termékszerkezet korszerűsítését, amely az utóbbi években már jelentős mértékben megváltozott, főleg az új beruházások és a már megvalósított termékszerkezet-váltás révén. A KARÁCSONYI BEVÁSÁRLÁSOK közepette nagyon sok szó esett az árak várható változásairól. Erre is reagált a pénzügyminiszter, amikor az életszínvonal eredményeinek megőrzéséről beszélt. Az általa említett, néhány kiragadott példa azt is jelezte, hogy az árrendszer korszerűsítésében a vásárló számára jelentős kedvező tendenciák is erősödhetnek a következő esztendőben : húsz-harminic százalékkal lesznek olcsóbbak szövetek, öltönyök, más ruházati cikkek. De érvényre kell juttatni azt is, hogy a vásárló, a szolgáltatást igénybe vevő egyre inkább a reális árakon jusson hozzá áruhoz, szolgáltatáshoz. Mivel egyes területeken a reálisnál nagyobb az állami dotáció, nyilvánvaló, hogy az árak emelése itt indokolt. Az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások ára azonban most változatlan marad — hangoztatta a pénzügyminiszter. A kétnapos ülésszakon talán egyetlen felszólalás sem hangzott el anélkül, hogy a takarékosság ügyében ne tettek volna javaslatot. De egész évben sok szó esett erről, és kedvező eredmények is születtek. Most az állami költség- vetés feletti vitában, amely az ország nyilvánossága előtt zajlott, újra hangsúlyozták: nem kicsinyességről van szó, nem formális megoldásokra van szükség. Az igazi takarékosság alapja és legfőbb feltétele a racionális munka, o termelési kultúra javítása, a technológia korszerűsítése, a szervezettség javítása. Ezek országos, megyei és üzemi tennivalókat egyaránt tartalmaznak, de hozzájárulhat az egyes családok, az egyes emberek gondosabb, takarékosabb, jobb gazdálkodása is. AHHOZ, HOGY A KŐVETKEZŐ ESZTENDŐBEN — amely kulcsfontosságú év lesz, az ötödik ötéves terv befejezését, s a következő középtávú terv közvetlen előkészítését jelenti — az idén már tapasztalt kedvező tendenciák erősödjenek, minden kollektívának, és az egyes embereknek is a saját területükön többet kell tenni. A legutóbbi közéleti fórumok — a párt Központi Bizottságának ülése, a parlament téli ülésszaka, Szabolcs-Szaitmárban pedig a megye vezető testületéi — kidolgozták azokat a terveket, amelyeknek megvalósításán az új esztendő első napjától kis és nagy kollektívák egyaránt dolgozhatnak a közös célok érdekében. Marik Sándor Tojás Tarpárói A tarpai „Esze Tamás” Tsz baromfitelepén naponta 1300—1500 darab tojást váltogat Huszti Dezsőné, Szász Károly és Simon Irén. (Császár Csaba felvétele.) Á megyei pártbizottság határozatáért a Szabolcs Tsz-ben Szerkezetváltás Balkányban A BALKÁNYI SZABOLCS TSZ EGYIKE AZOKNAK A SZÖVETKEZETEKNEK, AHOL MÉG A MEGSZILÁRDÍTÁS, A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS ALAPJAINAK LERAKÁSÁNÁL TARTANAK. ENNEK LEGFŐBB OKA, HOGY AZ 1000 HEKTÁR ALATTI TSZ — A SZAKSZÖVETKEZETEKKEL VALÓ EGYESÜLÉSBŐL — KÉT ÉVVEL EZELŐTT LETT HATEZER HEKTÁROS NAGY- GAZDASÁG. A múlt évet ugyan eredményesen zárták, annak is köszönhetik, hogy az idei tavaszi és kora őszi fagy, valamint az aszály után az 1978- as tartalékból tudják pótolni a mostani hiányt. A hiányhoz a laza munkafegyelem is hozzájárult, 22 tag ellen kellett fegyelmi eljárást indítani, akik nern~ tettek eleget munkakötelezettségüknek. Ismerve a kedvezőtlen helyzetüket tettük fel a kérdést Szabó István elnöknek, Vida Sándor párttitkárnak: hogyan látják megvalósítha- tóhak a megyei pártbizottság határozatában megfogalmazott 7—8 százalékos növekedést a növénytermelésben. ]avasolták, vállalták Mindkét vezető első helyen említette a határozat és az arra alapozott helyi terv megismertetését a tagsággá’. Legutóbb a Központi Bizottságnak a kongresszusi és fel- szabadulási versennyel foglalkozó határozatát a pártvezetőség, a taggyűlés, majd a tsz-vezetőség, a közgyűlés és a szocialista brigádok tárgyalták meg. Az elhangzott javaslatokat a szocialista brigádok vállalássá formálták, amit szövetkezeti szinten a vezetőség összesített. Az eredményesebb gazdálkodás érdekében bizonyos szerkezetváltozást már eddig is végrehajtottak. A korábbi 1100 hektár rozs helyett 800 hektárt vetettek. A búza vetésterületét 100 hektárral növelték. Ugyancsak száz hektárral több lesz a napraforgó vetése is. A 300 hektárnyi árpavetést megfelezték, ebből 150 hektár az őszi, 150 a tavaszi árpa. így kisebb a kockázat és a munkatorlódás, másrészt az őszi árpa, ha sikerül jól átteleltetni, magasabb termést ad. A burgonyát 150 hektárra növelik, ebből 50 hektár lesz a korai. A korai burgonyát az idén is 6 forint 17 filléres áron értékesítették kilogrammonként. Az idei 64 hektár zölddohánnyal szemben 100 hektárt palántáinak. A talajerő-utánpótlásra a háztáji gazdaságból is felvásárolják a szerves trágyát. Háztáji a tanyán A szövetkezet tagságának jelentős hányada a tanyavilágban lakik, ahol kiemelt szerep>e van a háztáji gazdálkodásnak. Ezt figyelembe véve 100 hektárral növelték a háztáji állatok részére vetett rozsos keveréket. Ebből azok a tagok, akik állatállománynyal rendelkeznek, egy-egy holdat bérelhetnek a termelőszövetkezettől. Ezt májusban lekaszálják és később legelőt is ad a háztáji jószágnak. Az így bérelt terület nem érinti a szokásos háztáji földjárandóságot. A háztáji gazdaság súlyát példázza: ebben az esztendőben ezer darab hízott sertést, 200 darab hízómarhát, és közel másfél millió liter tejet értékesítenek a háztájiból a közösön keresztül. Ez több mint 30 millió forintot jelent, egyharmada a közös gazdaság bevételének. Biztosíték a példamutatás A jövő évi termelői áremelkedések az idei évhez viszonyítva 19 százalékkal ; növelik a gazdálkodás költségeit. Ebből a mezőgazdasági felvásárlási árak emelésével 12 százalék bejön.' Mintegy 6—7 százalékot kell kigazdálkodni a szövetkezetnek, hogy veszteség ne érje. Az ősziek vetését idői en befejezték, elvégezték a mélyszántást is. Ha az időjárás kedvezőbb lenne, mint az idei, akkor a többi már a vezetésen és a tagságon múlik. A tagok politikai, szakmai képzésére, a munkafegyelem tovább szilárdítására felhasználják a téli hónapokat. A megyei pártbizottság decemberi határozatát a téli politikai oktatásban, valamint a politikai vitakörökön is ismertetik majd 'a szövetkezet tagjaival. A termelőszövetkezetben dolgozó 86 párttag aktivitása, példamutatása biztosíték arra, hogy a határozat szellemében az egész tagság jobb munkát végezzen, gazdagabb eredményt érjen el, mint 1979-ben. Cs. B. Hazafelé K arácsonyestén már nem sokan utaznak. Fedor István is legszívesebben otthon lenne, de a szolgálat, az szolgálat, a forda, az „szentírás”. Ahogy hazagondol, egy kicsit elérzékenyül. Cigarettát vesz elő és rágyújt, majd hosszan kezében tartja a kialudt gázöngyújtót. Igen, ez is ajándék, pár éve kapta. Karácsonyi és névnapi is, hiszen az „igazi” István —kevesen tudják, mert nem minden naptár jelzi az ünnep miatt — december 26-án van. S mivel a fiú is István, hát így háromszorosan is ünnep Fedoréknál a karácsony. Fordulós hónap neki egyébként is a december. Húsz évvel ezelőtt, éppen karácsony előtt, 1959. december 22-én tette le a gőzmozdonyra szóló vezetői vizsgát. Húsz éy. Majdnem ennyi mozdonyon töltött karácsony. Mert ha egyik nap nem, hát a másik biztos. Hacsak éppen tanfolyamon volt, mert onnan az ünnepre hazaengedték őket. De hát ő akarta így. Már gyermekkorában erre vágyott. Amikor még Balsán laktak, ha csak tehette, kikiment az állomásra. Nézte az érkező, majd visszainduló kisvonatot. Elképzelte, hogy majd egyszer ő fog oij/' ülni a vezetőfülkében. Fedor István visszagondol a megtett hosszú útra, a Csepelen töltött tanulóidőre, a gyakorlati munkára a Landler Jenő járműjavítóban. Aztán az első elakadásra a nyílt pályán, a decemberi hóviharban a gőzmozdonnyal. Mert a sok ácsorgás „megette” a vizet. S a legszebb talán mégis az utolsó nyolc év, amióta a Piroskával jár. Mert gőzmozdony ide, vagy oda, mégis csak kényelmesebb a dízel... A húsz évet megúszta különösebb baj nélkül. Elismerik a munkáját. A . kiváló dolgozó jelvények, a rendkívüli előléptetések után, 1977- ben a vasutasnap alkalmából a kiváló vasutas miniszteri kitüntetést is megkapta. A szakszervezetnél tizenhét éve bizalmiként kezdte. Most műhelybizottsági titkár. Három évvel ezelőtt vették fel párttagnak. Lassan, óvatosan gördül be a vonat a végállomásra. Ilyenkor, az út végén kell a legjobban vigyázni, figyelni. Negyvenkét éves korban böl- csebb az ember. Egy jó óra, amíg beáll a fűtőházhoz és leadja a szolgálatot. Tizenkilenc óra után öt perccel már be is nyithat a Ságvári- telepi, Császy László utca 11. szám alatti lakásuk ajtaján, kellemes karácsonyt köszönteni. Mert nem véletlen az sem, hogy ilyen közel a lakás a munkahelyhez. Hét éve vásároltak itt telket és építkeztek. Alig ötpercnyi járásra a vasúttól. Kettőjük problémáját oldották így meg, ugyanis a felesége is vasutas, mozdonyszámadó a fűtőháznál... Tóth Árpád Közgazdászok K özel félszáz előadást tartottak, illetve ' tartanak a szakemberek részére szeptembertől júniusig a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének keretén belül. Napjainkban, amikor a gazdálkodással összefüggő (kérdések előtérbe kerülnek, a társaság kiemelten foglalkozik a termelési szerkezet elemzésével, a jövedelmezőség új forrásainak feltárásával, a gazdasági szabályzók ismertetésével. A jövő évi megyei tervek elkészítésébe, illetve a következő ötéves terv koncepcióinak kidolgozásába bevonták a közgazdászokat is. . _ A múlt évi sikeres pályázat után újra meghirdettek egy pályázatot, amelyen a helyi témák feldolgozására serkentenek. Az öt téma között szerepel a gazdasági hatékonyság növelésének lehetősége, a termelő- szövetkezetekben az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, a szatmár-beregi tájegység további iparfogadó képességének vizsgálata, a kereskedelmi bolthálózat fejlesztése. A közgazdasági társaság megyei szervezete igyekszik az utánpótlásról is gondoskodni. Ezért figyelemmel kisérik az egyetemen a szabolcsi hallgatók sorsát, a nyíregyházi köz- gazdasági szakközépiskola szakkörét támogatják. A külkapcsolatot a rzeszówi testvérszervezettel kívánják kiépíteni. A lengyel vendégeket májusra várják Nyíregyházára. Gazdátlan kertek M ezőgazdasághoz értők tudják, hogy virágzó kertek között milyen kárt okozhat egy-egy műveletlenül hagyott földdarab. Védett otthont, fészket jelent minden kártevőnek. Tanácsaink tavaszi és őszi határszemléinek az egyik célja, hogy felmérjék a parlagon maradt területet, majd ezt követően megkeressék a tulajdonost, kötelezve őt arra, hogy a kertjét művelje meg. Nagykállóban, példaként írjuk, mert hasonló község bőven akad, a határszemléken kiderült, hogy főként a kiskállói részen mintegy háromszáz holdnyi elhagyott szőlő, gyümölcsös, kertnek alkalmas terület van. A legtöbb esetben valósággal nyomoznia kell a tanácsnak a tulajdonosok után és emiatt a háromszáz holdnyi homokos terület miatt csak eddig 1000—1200 levelet írtak, ennyi ügyfelet, tulajdonost, társtulajdonost, örököst kellett megkeresniük. Hegedűs Istvánná, a nagyközségi tanács titkára mondta el, hogy ennek a területnek a jelentős része nagyüzemi művelésre alkalmatlan, ezeket olcsó (aranykoronánként tíz forintos) áron bérbe adják kertszerető igénylőknek. Lehet, hogy ezeknek a néhány száz négyszögölnyi kertecskéknek a termése nem lesz jelentős, de szolgálják legalább sok-sok család egészségét. Ez nemcsak Nagykállóban van így, nemcsak egy tanácsunknak kell százával írnia a leveleket, ügydarabokat gyártva, szaporítva, időt, energiát és pénzt áldozva. Gondolom, mindez egyszerűbb lenne, ha udvarias állampolgári gesztusként, ki-ki, ha ilyen tulajdona van, maga keresné meg — akár egy levélen is a tanácsot, hivatalosan is lemondva arról, amire szüksége sincs és amelyet előbb, vagy utóbb valakinek művelnie kell.
