Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 22. (Folytatás az 1. oldalról) t tikus Köztársaság, a Kam­bodzsai Népköztársaság kor­mányát és népét abban a hő­sies küzdelemben, amelyet a kínai expanzionisták ellen folytatnak. Sajnáljuk, hogy számos kormány akad még — így az Asean-országok kor­mányai is —, amely a senkit sem képviselő Pol Pot-csopor- tot tekinti Kambodzsa képvi­selőjének. Csak idő kérdése, hogy minden délkelet-ázsiai ország felismerje ennek a csoportnak az igazi szerepét, és azt, hogy honnan fenyegeti őket az igazi veszély. A közel-keleti válság to­vábbra is komoly veszélynek forrása. Egyiptom pálfordu- lása kedvezett az amerikai— izraeli céloknak, de egyben új ellentétek sorát szülte. Az elmúlt két esztendő esemé­nyei teljes mértékben iga­zolták a szocialista országok álláspontját: az izraeli csa­patoknak a megszállt arab területekről történő teljes kivonása, a palesztin arab nép önrendelkezési, állam­alapítási jogának biztosítása nélkül a közel-keleti válsá­got megoldani nem lehet. Amint azt az események ta­núsítják, a Camp David-i megállapodás végrehajtása zsákutcába-került H a - tartós, igazságok''Béke ''Helyett líráéi törekvései válnak valóra. Bízunk abban, hogy az igazságos ügyért küzdő arab országok felismerik, kik az igazi barátaik és nem nyújta­nak támogatást azoknak, akik látszatra talán nem, de a valóságban az amerikai— izraeli—egyiptomi tervek szálláscsinálói. A magyar nép melegen üdvözölte az iráni nép kemény küzdelemben kivívott győzelmét. Az iráni fordulat jellege még nem mindenben tisztázott, de fő tartalma a jelek szerint anti- imperialista. Magyarország Európa szí­vében fekszik, népünk itt él, dolgozik, alkot. Közelről érin­ti mindaz, ami az európai kontinensen történik. Érthe­tő hát, ha különleges figyel­met szentel az európai ese­ményeknek. E térség országai most az 1980 novemberében esedékes madridi találkozó előkészítésével foglalkoznak. A belgrádi találkozó döntése alapján megtartották a tu­dományos együttműködést, a viták békés rendezését, a földközi-tengeri biztonságot tárgyaló szakértői értekezle­tet és most szervezik az 1980 elejére tervezett hamburgi tudományos fórumot. Az eu­rópai gazdasági bizottság megkezdte a környezetvédel­mi, az energetikai és a köz­lekedési együttműködést elő­irányozó szovjet javaslat megvalósítását. Az említett szakértői érte­kezletek, valamint az európai gazdasági bizottság munká­jának eredményei kedvező feltételeket teremtenek a madridi tanácskozás számá­ra. De ezen túlmenően arra is szükség van, hogy a hel­sinki záróokmányt aláíró or­szágok mindegyike vonja le a belgrádi találkozó nem mindenben pozitív tanulsá­gait. A madridi találkozót nem szabad propagandafó­rummá változtatni, s azokat a kérdéseket kell napirend­jére tűzni, amelyekben kilá­tás van a megegyezésre. Ha ez történik, a találkozó előre­lendítheti az enyhülést. A Magyar Népköztársaság so­kat tett a helsinki értekezlet létrehozásáért, a belgrádi ta­lálkozó megszervezéséért. Ak­tívan dolgozunk a madridi ta­lálkozó előkészítésén is. Az a véleményünk, hogy a záró­okmány ajánlásai leginkább az államok kétoldalú kapcso­lataiban realizálható. Ezért mind a belgrádi találkozó előtt, mind most, konkrét ja­vaslatokat tettünk nyugati partnereinknek a záróok­mány ajánlásainak valóra váltására. A záróokmány számos ajánlását sikerült így átültetnünk az életbe. Kormányunk kezdettől fogva fellép az amerikai nuk­leáris rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Kétoldalú tárgyalásokon, megbeszélé­seken rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, amelyek ebből következnek. Novem­ber végén a diplomácia csa­tornáin nyomatékosan felhív­tuk a NATO-országok kor­mányainak figyelmét lépésük súlyos következményeire, különösen arra, hogy az új lökést ad a fegyverkezési versenynek. A NATO-orszá­gok képviselői hangsúlyoz­ták ugyan, hogy enyhülést, leszerelést akarnak, de ki­tartottak eredeti elgondolá­saik mellett. Márpedig a nukleáris rakéták ilyen tö­meges nyugat-európai telepí­tése a legjobb indulattal sem nevezhető a leszerelést, az enyhülést előmozdító ak­ciónak. A szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a tárgyalásokat. Annál is in­kább, mert a nyugati közvé­lemény is kezdi már tisztáb­ban látni, hogy ki és miért nyújtják a végtelenbe a kö­zép-európai haderőcsökken­tés ügyét. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságá­nak ez év májusában Buda­pesten megtartott ülése ja­vaslatot dolgozott ki a biza­lomerősítő intézkedésekkel foglalkozó politikai konferen­cia összehívására. Az elfoga­dott dokumentumot a .kül­ügyminiszteri bizottság meg­bízásából a magyar diplomá­cia juttatta el a helsinki zá­róokmányt aláíró országok kormányaihoz, s gyűjtötte ösz- sze a véleményeket. A külügy­miniszteri bizottság december elején Berlinben tartott ülé­se az összegyűlt tapasztalatok alapján új elemekkel gazda­gította a javaslatot. Az új javaslat lényege, hogy a politikai konferencia témája kibővülne és több sza­kaszban bonyolódna le. Az első szakasz a bizalomerősítő intézkedésekre koncentrálód­na, a későbbiekben a katonai enyhülés és a leszerelés egyéb kérdései kerülhetnének elő­térbe. Másik fontos eleme az új elképzelésnek, hogy a kon­ferencia előkészítésében a madridi találkozó is szerepet kapna. A jelek arra valla­nak, hogy a külügyminiszte­ri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden re­mény megvan arra, hogy kel­lő előkészítő munka után a katonai enyhüléssel és lesze­reléssel foglalkozó európai konferencia tervéből valóság lesz — hangsúlyozta Púja Frigyes. A külügyminiszter beszé­de után felszólalt Barcs Sán­dor (Budapest), Vass József (Nógrád), Végh György (Zala) és Németh István (Baranya), majd Failuvégi Lajos pénz­ügyminiszter válaszolt a vi­tában szóvá tett kérdésekre. — Nagyon örülünk annak, hogy — jövő évi céljainkkal együtt — a költségvetés egé­sze is jó fogadtaitásra talált a vitában. Erőt merítünk az el­Parlamenti jegyzet N apjaink legfontosabb feladata, hogy az országban elért eredményeket megszilárdítsuk és ezek alapján lépjünk előbbre, ha a lehetőségeink azt megengedik — ez volt a visszatérő gondolat az országgyűlés téli ülés­szakának első napján a pénzügyminiszter expozéjában csakúgy, mint a nyugdíjas munkásasszony felszólalásában. Az elhangzottakból viszont az is kiderült, hogy a jövő évi állami költségvetés ennek ellenére nem csupán az ered­mények szintentartását szolgálja: egyes területeken je­lentős fejlesztések fejeződnek be, a lakosság infrastruk­turális ellátása (különösen annak kiemelt területei, a gyógyintézetek és a gyermekintézmény-hálózat) 1980-ban is a már korábban megszokott mértékben fejlődik. Szabolcs-Szatmárban — a nehezebb körülmények kö­zött több erőfeszítést kívánva, a helyi tartalékok felhasz­nálására még több gondot fordítva — folytatódik a megye fejlesztése. Nálunk az ipar fejlődése jövőre is magasabb lesz az országos átlagnál, a könnyűipar pedig — hogy új üzemeink kihasználását lehetővé tegyék — még ennél is nagyobb mértékben fejlődik. Folytatódik az a nagy prog­ram is, amelynek révén megoldódhat a megyében megter­melt alma feldolgozása. Változatlanul dinamikusan fejlő­dik Szabolcs-Szatmárban a szociálpolitikai ellátás. A felvázolt, országos és megyei lehetőségek azonban csak megerősítik a takarékosság gondolatát, amely végig­húzódott szinte minden csütörtöki parlamenti felszólalá­son. De kitűnt az is, hogy a takarékosság nem csupán a pazarlás elleni fellépés — az is —, de ennél többről van szó: okos, racionális gazdálkodást kell megvalósítani a csa­ládoknál és a termelőhelyeken egyaránt. Figyelemfelkeltőek voltak a miniszterelnök szavai, nem a gyengékhez igazíthatják a szabályozókat és a mun­kabér minden újabb forintjának a jobb munkához kell kötődnie. Meg kell tanulni, hogy nemcsak az lehet a jó vezető, aki új beruházásokkal tudja fejleszteni az irányí­tása alatt álló gyárat, üzemet, hanem az is, aki a tudo­mány, technika, az üzem- és piactervezés eredményeit be tudja vinni az üzembe és ennek révén ér el újabb ered­ményeket. Marik Sándor hangzott biztatásból, abban a jó reményiben, hogy teljesíte­ni is fogjuk megfogalmazott feladartaimkait — mondta Fa­luvégi Lajos. Osztotta azokat a véleményeket, amelyek sze­rint minden területen tovább kell javítani a két fő ágazat, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát. A mezőgazda­ságban az ipari eredetű nyersanyagok árának emel­kedését a termelési költségek csökkentésével kell elsősor­ban ellensúlyozni. Az új sza­bályozókkal a mezőgazdasági üzemekben is jobban a telje­sítményekhez igazíthatják a személyes jövedelmeket, még inkább elismerhetik a jobb munkát. Az üzemek differen­ciálása tovább folytatódik. Lényeges változás az anyagi érdekeltségiben, hogy az év végi részesedés az egy főre jultó nyereségtől függ az üze­mekben. A miniszter bejelentette: a kormány döntése értelmében a jövőben a központi költség- vetési előirányzatok terhére nyomban átveszik a társadal­mi erőből létrehozott intéz­ményeket, és így gondoskod­nak fenntartásukról, működ­tetésükről. A létszámtakairé- kosságot — józanabb szerve­zéssel, a fölösleges adatszol­gáltatás leépítésével — leg­jobb felülről kezdeni az ál­lamigazgatásiban . Faluvégi Lajos hangsúlyoz­ta: az elhangzott javaslatok­kal a kormány behatóan fog­lalkozik, visszatér rájuk, és elsősorban azokat hasznosít­ja a tervezőmunkában, ame­lyek a külgazdasági straté- giávak a gazdasági szerkezet- váltással és a társadalmi el­látással kapcsolatosak. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, az erede­tileg beterjesztett összegek­kel egyhangúlag elfogadta. Interpellációk Horváth László (Somogy m. 4 vk.), a nagybajomi Le­nin Tsz elnöke a földtörvény végrehajtása és a kisajátítási jogszabályok közötti ellent­mondások megszüntetése ér­dekében interpellált. Dr. Már­kája Imre igazságügyminisz­ter válaszában elmondta: az eljárás — ha helyes döntést hoznak — nem okozhat gaz­dasági hátrányt a termelőszö­vetkezeteknek. Természete­sen, ha a gazdaságtól na­gyobb területet vesznek igény­be, mint amekkorát az ál­lamtól kapott, a többletterü­letért a szövetkezetei — az ál­talános szabályok szerint — kártalanítás illeti meg. Ugyancsak kártalanítást kap a gazdaság a különböző mi­nőségű földekből adódó ér­tékeltérésért és megtérítik a föld értékét növelő munkák ellenértékét is. Fábián Márton (Szolnok m. 8. vk.), a karcagi Május 1. Tsz. elnöke interpellációjában arra kért választ, hogy mikor kapnak kártalanítást azok a gazdaságok, amelyek a 750 kilovoltos távvezeték létesí­tése és üzemeltetése miatt jól hasznosítható földterüle­teket vesztettek el. Simon Pál nehézipari miniszter elmond­ta: e kérdést az illetékes szer­vekkel együtt nagyon alapo­san megvizsgálják, s vizsgálat eredményei alapján a kor­mányhoz fordulnak a végle­ges döntés meghozataláért. Gyurkó László (Bp. 44. vk.) író a Balaton védelmét szor­galmazta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhez in­tézett interpellációjában. Áb- rahám Kálmán hangsúlyozta: azokban az esetekben, amikor a tanács hivatali apparátu­sának, egyes ügyintézőknek vagy akár a tsz-vezetőknek a vétkessége bebizonyosodott, fegyelmi, illetve büntetőeljá­rást indítotak a mulasztók, a szabálytalankodók ellen. A kormány által módosított új rendezési terv mellett elfo­gadtak egy olyan intézkedési­végrehajtási programot, amely a teendők megoldásá­nak határidejét éppúgy tartal­mazza, mint — személy sze­rint — a felelősöket. Az interpellálok és az or­szággyűlés a válaszokat tu­domásul vette. Ezzel az or­szággyűlés téli ülésszaka be­fejezte munkáját. Elutazott Kjeid Ölesen Pénteken elutazott Buda­pestről Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodott hazánkban. A dán diplomácia vezetőjét Púja Frigyes külügyminiszter bú­csúztatta. Jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykö­vete. „ Á Pravda cikke Sztálin születésének 100. évfordulóján A Pravda, az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja pénteki számában szerkesz­tőségi cikket közölt I. V. Sztálin születésének századik évfordulója alkalmából. A moszkvai lap felidézi Sztálin politikai pályafutásá­nak főbb állomásait, méltat­ja érdemeit a trockisták, a jobboldali opportunisták, a burzsoá nacionalisták és az imperializmus mesterkedései ellen vívott harcban. A fia­tal szovjet állam gazdasági megerősödésében, a szovjet nép Nagy Honvédő Háború­ban aratott győzelmének biz­tosításában. Másfelől megál­lapítja, hogy Sztálin érdeme­it később mértéktelenül fel­nagyították, a magasztalás fejébe szállt, s elősegítette negatív jellemvonásainak ér­vényesülését. Az SZKP — állapítja meg a Pravda — Sztálin halála után elítélte az általa elkö­vetett törvénysértéseket, a hatalommal való durva visz- szaélést, a kollektív vezetés normáitól való eltérést. Mind­azokat az elhajlásokat, ame­lyek a személyi kultuszhoz vezettek. A lap emlékezetbe idézi az SZKP kongresszusai­nak állásfoglalásait, vala­mint a KB 1956. június 30-i határozatát, amelyekben a párt alapos értékelését adta Sztálin tevékenységének, s leszögezi: a párt gyorsan le­küzdötte a személyi kultuszt, mert az általa okozott károk ellenére egészséges és tevé­keny maradt, s mert a sze­mélyi kultusz nem tudta megváltoztatni a’ szocialista rendszer természetét. A párt kidolgozta az ilyen jellegű hi­bák megismétlődésével szem­beni megbízható garanciá­kat, állhatatosan fejleszti és tökéletesíti a lenini munka­stílust a társadalmi élet min­den területén. A Pravda éppen ezért el­utasítja a kommunistaellenes propagandának azt a mód­szerét, hogy a személyi kul­tusz bírálata ürügyén pró­bálkozzék a marxizmus—le- ninizmus eszmei befolyásá­nak gyengítésével, a nemzet­közi kommunista mozgalom sorainak bomlasztásával, az SZKP beszennyezésével, s le­szögezi: éppen az SZKP volt az, amely nyíltan és enged­mény nélkül elítélte a szemé­lyi kultuszt, az SZKP veze­tésével épült fel a fejlett szo­cialista társadalom, amely­nek politikai rendszerében az alapvető irány a szocialista demokrácia továbbfejleszté­se. Ünnepi ülés Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 35. évfordulója alkalmából Együttes ülést tartott pén­teken Debrecenoen a Hajdú- Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága abból az alkalom- bői, hogy 35 évvel ezelőtt, 1944. december 21-én Debre­cenben, az ősi református kollégium oratóriumában ösz- szeült az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, s megválasztotta az ideiglenes kormányt. Az ülé­sen részt vett Kállai Gyula, á Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A Himnusz hangjai után fazekas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kolozsvári Lajos, a megyei tanács vb-titkára, a népfront megyei bizottságá­nak alelnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: 1944. december 21-i forradalmi vál­tozás kiindulópontja, az új demokratikus, népi jellegű államhatalom létrejöttének első állomása volt. A magyar történelem legöntudatosabb erői akkor már munkálták a minden eddiginél magasabb szintű programot. Az Ideigle­nes Nemzetgyűléssel olyan erő jött létre, amely a máso­dik világháborúban útját vesztett magyarság igazi kép­viselete volt, s vele megte­remtődött a magyarság to­vábbi szabad, demokratikus fejlődésének közjogi alapja. Az ünnepi ülésen felszólalt Tóth Mihály veterán is, aki 35 esztendővel ezelőtt tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyű­lésnek, s idézte a korabeli események legfontosabb állo­másait. Az ünnepi megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Elutazott a Görög Kommunista Párt küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak megh’Vására december 17. és 21. között látogatást tett Magyarországon a Görög Kommunista Párt küldötté­ge Harilaosz Florakisz főtit­kár vezetésével. A Görög Kommunista Párt küldöttsége pénteken elu'a- zott Budapestről. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András búcsúztatta. Nyolcadik osztályos tanulók! A DOHÁNYIPARI VÁLLALATOK TRÖSZTJE FELVÉTELT HIRDET AZ 1980—81 TANÉVRE DOHÁNYIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA első osztályába, amely 4 éves tanulmányi idő után érett­ségit és szakmunkás-bizonyítványt biztosít. Nyitva áll az út a technikusminősítő megszerzésére, vagy a főiskolák és egyetemek felé. Tanulóinknak munkaruhát, kedvezményes étkeztetést, második osztálytól ösztöndíjat, — szükség ese­tén — kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A vállalatokkal szerződést lehet kötni társadalmi ösztöndíj fizetésére. A JELENTKEZÉSI LAPOKAT az „Irinyi János” Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet (4024 Debrecen, Irinyi u. 1.) címére kell küldeni. (1437) Púja Frigyes külügyminiszter felszólalását mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom