Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
XXXVI. évfolyam, 297. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. december 20., csütörtök Kádár János látogatása a paksi atomerőműnél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán Paksra az atomerőmű építkezésére látogatott. Űtjára elkísérte Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket a paksi atomerőmű vállalat központi épületének bejáratánál Abra- hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Rigóczky István, a paksi városi pártbizottság első titkára fogadta. Az irodaház tanácstermében Szabó Benjamin, az atomerőmű-beruházás kormánybiztosa és Hegedűs György, a pártbizottság titkára adott tájékoztatást a hatalmas építkezés helyzetéről, a dolgozók körében végzett politikai munkáról. A többi között elmondták, hogy csaknem tízezer ember dolgozik a különböző feladatok megoldásán. Jövőre azonban, amikor a legtöbb munkát adja az első gépegység üzembe helyezésének előkészítése, a tizenkétezret is eléri az építkezésben, a szerelésben részt vevők száma. Jelenleg 292 szocialista brigád tevékenykedik a beruházás területén. Szó esett arról: az összefogásnak is szép példája hazánk első atomerőműve. Szovjet tervek és berendezések teszik lehetővé megépítését és üzembe helyezését. Ugyanakkor számos alkatrészt, illetve részegységet Csehszlovákiában készítenek. A helyszínen is értékes segítséget kapnak az itt dolgozó magyar szakemberek a szovjet szakértőktől, valamint a különlegesen képzett lengyel vasszerkezeti szerelőktől, hegesztőktől. A tájékoztatókat követően — a hajlottakról a gyakorlatban is meggyőződve — Kádár János paksi vendéglátói társaságában megtekintette az építkezés legfontosabb színhelyeit. A körvonaladban már látványosan kirajzolódó gépházépület tetejéről vették szem ügyre az elektromos al- állomásokat, a Dunától húzódó csatornát, a reaktorblok- kakat. Az atomerőmű leendő szívénél, a reaktoraknánál, majd a gépháznál, s a turbináknál hosszabban is elidőztek, nagy érdeklődéssel figyelték a szerelők serény munkáját. (A gépház turbináit a Szovjetunió szállította, a generátorokat azonban hazulról, a Ganz Villamossági Művektől kapják — az első érkezését éppen a közeli napokban várják.) A munkaterületen szembeötlő volt az igyekezet. Szükség is van rá, hiszen az itt dolgozók teendőit már nem is olyan távoli határidők szorítják: a jövő év végén meg kell kezdeni az atomerőmű üzembe helyezését ahhoz, hogy aiz 1981—82-es „téli csúcsban” már biztonságosan termeljen villamos energiát az erőmű első, 440 megawattos blokkja. Érthető tehát, hogy az idén meggyorsult munkaütemet a kedvezőtlenebb téli időszakban is tartani, sőt fokozni kívánják. A Központi Bizottság első titkára a kora délutáni órákban az építkezés dolgozóinak képviselőivel — szocialista brigádvezetőkkel, munkában élen járó szakemberekkel, termelésirányítókkal, valamint politikai és társadalmi aktivisitákkal — találkozott. A kötetlen beszélgetés során szó esett a beruházás életének hétköznapjairól, az eredményekről és gondokról egyaránt. Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta a Pakson dolgozóknak az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Nagy elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatai ró 1, az országos fontosságú létesítmény építésének eredményeiről. Hazánk első atomerőművét nagyszerű példájaként említette a szocialista összefogásnak, a Szovjetunió gazdasági segítségének, a KGST- országok együttműködésének. Az atomerőmű — húzta alá — legnagyobb vállalkozásunk, s jóllehet ma épül, a jövőnek, a holnap nemzedékének is szánjuk. Az energia- ellátás fejlesztése népünk jobb létének záloga, gazdasági építőmunkánk kulcskérdése. Éppen ezért fontos, hogy az erőmű — amelyre egész népünk büszke lehet, s amely energiaszükségletünk számottevő részét elégíti majd ki — határidőre elkészüljön. A Központi Bizottság első titkára szólt belpolitikai életünk közelgő nagy eseményéről, a párt 1980 márciásában összeülő XII. kongresszusáról. Már napvilágot láttak e nagy fontosságú tanácskozás irányelvei, párttagok és pártonkí- vüliek vitatják meg a dokumentumot, vonják meg a legutóbbi kongresszus óta végzett munka mérlegét. A készülődés számos teendője közepette azonban — hangsúlyozta Kádár János — nem szabad megfeledkeznünk mindennapi feladatainkról, hiszen ezek elvégzésében gyökereznek további sikereink. A találkozó záróakkordjaként a Központi Bizottság első titkára emléksorokat jegyzett a 22. számú ÁÉV „Kilián György”, a 26. számú ÁÉV „Zrínyi”, valamint a Gyár- és Gépszerelő Vállalat „Salvador Allende” Szocialista Brigádjának naplójába. Magyar—dán tárgyalások Budapesten Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren meghívója Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte a vendéget. Fogadtatásán jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete is. Délután a Külügyminisztérium épületében Púja Frigyes és Kjeid Ölesen hivatalos megbeszélést folytatott. A szívélyes légkörű tárgyaláson — amelyen részt vett Henrik Holger Haxthausen — áttekintették Magyarország és Dánia kétoldalú kapcsolatainak alakulását, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. ★ Este a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes vacsorát adott Kjeid Ölesen tiszteletére. A vacsorán a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. NAPIRENDEN SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE JÖVÓ ÉVI GAZDASÁGPOLITIKAI FELADATAI Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága december 19-én dr. Tar Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott. A tanácskozáson a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a pártbizottság osztályvezetői, a városi és járási pártbizottságok első titkárai, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei tanácsa és a KISZ megyei bizottságának vezetői, a gazdasági irányító szervek és a jelentősebb termelőüzemek párt- és gazdasági vezetői. Részt vett és felszólalt az ülésen Szaszkó László, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A tanácskozás résztvevői tájékoztatót hallgattak meg a Központi Bizottság december 6-i üléséről. A napirend előadója dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára volt. A pártbizottság ezt követően megvitatta és határozattá emelte az 1979. évi gazdasági eredmények és az 1980. évi gazdaságpolitikai irányelvek című jelentést és a szóbeli kiegészítést. A napirend előadója Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei pártbizottság értékelte az 1979-es munkaterv feladatai végrehajtását, elfogadta a pártbizottság 1980-as és a párt-végrehajtóbizottság 1980 első félévi munkatervét, s tájékoztatót hallgatott meg a pártszervezetek év végi beszámoló taggyűléseinek tapasztalatairól. A napirend előadója Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára volt. A pártbizottság személyi kérdésekben is döntött. Dr. Cservenyák Lászlót, más irányú megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályvezetői és az agita- ciós és propagandabizottság titkári tisztsége alól. A pártbizottság Szűcs Imrét, a pártbizottság osztályvezetőhelyettesét kinevezte a propaganda- és művelődési osztály vezetőjévé és egyben megbízta az agitációs és propagandabizottság titkári teendőinek ellátásával. 1979 gazdasági eredményei A megyei pártbizottság Szabolcs-Szatmár 1979-es gazdasági eredményeiről szólva megállapította: idei cselekvési programjában a gazdasági építőmunlka központi helyet foglalt eL Gazdaság- fejlesztési terveink között a termelés és a termelékenység növelése, az erőforrások jobb hasznosítása, az ésszerű takarékosság, a gazdasági export fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése és a gazdaságosság szerepelt. A cselekvési programot időben megismerték és megfelelően érvényesítették terveikben a pártszervek, az alapszervezetek, a gazdasági irányító szervek, az ipari és a mezőgazdasági üzemek. A gazdasági irányító, szervező munka, a politika eszközei, a párttagság személyes példamutatása jól segítették gazdaságpolitikai feladataink végrehajtását. Az ipari termelés a korábbi évekhez képest mérsékeltebben, de a terveknek megfelelően — mintegy 7—8 százalékkal — nőtt. Elsősorban a könnyűipari vállalatok (különösen a textil- és kötöttáru- gyártás) növelték dinamikusan termelésüket Az átlagot meghaladó volt a termelés- növekedés a kohó- és gépipari vállalatoknál. Az értékesítés a termeléssel közel azonos mértékben növekedett, az export árbevétel előreláthatóan nem éri el a tervezett szintet. Ennek döntő oka a (tőkés piaci helyzet romlása, az akadozó importanyag-szállítás, egyes esetekben a belföldi anyagok hiánya Ezek különösen a jelentősebb exportot bonyolító vállalatokat — az Alkaloida Vegyészeti Gyárat, a Taurus nyíregyházi gyárát és a cipőipari üzemeket — érintették. Iparunk viszonylag magas létszámemeléssel növelte a termelését. A termelékenység javulása alatta maradt a tervezettnek, üzemeink egy része ragaszkodott a szükségleten felüli létszám megtartásához akkor is, amikor a termelés hosszabb időszakon át kedvezőtlenül alakult. Egyes vállalatoknál a szervezetlenség következtében nem javult kellő mértékben a munkaiegyelem, a munkaidő- alap kihasználása Kedvező viszont, hogy az iparvállalatok készleteinek növekedése mérséklődött, felgyorsult a forgási sebesség. A megye szocialista építőipara az előirányzott beruházásokat teljesíti. Mintegy 3,5 milliárd forint értékű építési, szerelési feladatot valósít meg — hat százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Az ütemesség és a szervezettség építővé llalatainknál sem javult a kívánt mértékben. Ennek alapvető oka néhány építőipari anyag krónikus hiánya, s a késedelmes szállítás, amit a vállalatok közötti javuló együttműködés sem tudott kellő mértékben ellensúlyozni. Pozitív jel, hogy kivitelező szervezeteink a termelésbővülést csökkenő létszámmal, a termelékenység javításával, határidőre és a tervezett költséggel valósítják meg. Ebben az évben átadásra került a Taurus mezőgazdasági gumiabroncsgyára, a tejipari vállalat mátészalkai üzeme, a Budapesti Finomkötöttáru-gyár mátészalkai gyára, az Újpesti Gyapjúszövő új fehértói üzeme, a Rakamazd Cipész Szövetkezet üzemcsarnoka és a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzeme. Felépült 4133 lakás — amelyből 740 célcsoportos —, átadtak 900 óvodai, 160 bölcsődei helyet, 50 áltálános iskolai tantermet, 200 szakmunkásotthoni és 180 szakmunkás-tanműhelyi férőhelyet. 1979 időjárása hátrányosan befolyásolta a mezőgazdasági munkát. A tavaszi ár- és belvíz 40 ezer hektár kalászost érintett, később az aszály, majd az esős időszak okozott gondokat a gabona- és a gyümölcstermesztésben. Ezek ellenére, a mezőgazdaság dolgozóinak megfeszített munkájával és nagyméretű társadalmi összefogással sikerült csökkenteni a veszteségeket. Kukoricából 40, cukorrépából 300, burgonyából 160, napraforgóból 13, dohányból pedig 17 mázsás hektáronkénti termésátlagot takarítottak be a megyében. Idén jó közepes — 45 ezer vagonos — almatermést értünk el, amelynek minősége az elmúlt évinél kedvezőbb. A betakarítás során előfordult ugyan még szervezetlenség, egyes tsz-ek- nél és állami gazdaságoknál a csúcsidőszak munkaerőhiánya is problémát okozott, mégis elmondható: a gazdaságok többsége jól felkészült az alma betakarítására. Az ez évi termésből közel 21 ezer vagonnal küldtünk a Szovjetunióba, ami rekordot jelent. Az állattenyésztés célkitűzései megvalósultak. A szarvasmarhaállomány hétszázzal, a sertésállomány 7500-zal, a tejtermelés 1,3 millió literrel nőtt a nagyüzemekben. A kisüzemek tehénlétszáma ezernyolcszázzal csökkent, a kocalétszám a korábbi szinten maradt. Megyénk gazdaságai ez évben elérik a tehenenkénti háromezer literes hozamot. Háromezer koca került kihelyezésre, működik a felsősimái tízezer férőhelyes hízlalótelep, tervszerűen folyt a sertéstelepek rekonstrukciója. A juhállomány huszonháromezerrel, az anyaállomány tízezerrel növekedett. Az állatállomány takarmányszükséglete biztosított. Gondokat okoz a szakszerűtlen takarmányozás : egy liter tej előállításához 20 százalékkal, egy kiló hús előállításához 5 százalékkal használunk fel több abrakot a szükségesnél. A termelőszövetkezetek várható tiszta eredménye 1 százalékkal, a személyi jövedelem 1,2 százalékkal, az árbevétel 5,5 százalékkal, a bruttó jövedelem 5 százalékkal növekszik, ehhez azonban a költségek közel 6 százalékos emelkedése párosul. A felmérések szerint 31 tsz- nél bomlott meg a pénzügyi egyensúly, s mintegy 93 millió forintos veszteség és alaphiány keletkezik. Az állami gazdaságoknál mintegy 27 milliós az árbevétel-kiesés, annak ellenére, hogy állattenyésztésük árbevétele 8 százalékkal nőtt. A szakszövetkezetek átszervezése jó hatással volt a termelésre, a munka szervezettségére. Az egyesülésekkel 127-re csökkent a tsz-ek száma. Ez évben 1200 hektár gyümölcs telepítését fejezték be a gazdaságok. Üzembe helyeztek két új almalé-feldol- gozót, megalakult a burgonyatermesztő és -értékesítő társulás, elkészült a Felső- Tisza-vidék komplex meliorációs tanulmányterve, megkezdték három nagyüzemi baromfinevelő telep építését. Egészében véve: megyénk mezőgazdasága 3—3,5 százalékkal növelte termelését, s ezzel teljesítette a cselekvési programban kitűzött feladatait. A megyében foglalkoztatottak száma az iparban közel 4, a kereskedelemben 2 százalékkal haladja meg az 1978-as szintet. A bérből és fizetésből élők keresete várhatóan 9—10 százalékkal növekszik. A megye kiskereskedelmi forgalma 1979-ben a számítottnál kisebb mértékben — folyó áron 9,5 százalékkal — emelkedik. Javult az áruellátás színvonala az alapvető termékekből, azonban több iparcikkből, építőanyagból tartós a hiány. A záhonyi átrakókörzet áruszállítási, átrakási teljesítménye nem éri el a tervezettet. s ez részben áruhiányra. másrészt csúcsidőben az alacsony áteresztőképességre vezethető vissza. A megyei pártbizottság elismerését fejezte ki a megyében dolgozó ipari, építőipari, mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi és közlekedési vállalatok dolgozóinak 1979- ben végzett munkájukért, s hangsúlyozta: ez jó alap arra, hogy bizakodással tekintsünk 1980 elé. (A pártbizottság 1980. évi gazdaságpolitikai irányelveit lapunk 4. oldalán közöljük.)
