Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-09 / 262. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 9. Jobb utakon A belterületi utak több mint fele nem rendelkezik szilárd burkolattal a város­ban. Ezért fontos, hogy a meglévő utakat időben fel­újítsák, karbantartsák. A vá­rosi utak közül nagyon el­használódott a ládagyári és a kórház előtti szakasz. Ennek a felújítására, a Táncsics ut­ca korszerűsítésére másfél millió forintot fordítottak. A KPM a két városrészt össze­kötő hidak közötti útszakaszt újította fel. Az új burkolat mellett kicserélték a védő­korlátokat is. A beton he­lyett fémkorlátot helyeztek el. Lebontott épületek helyén Társasház épül A Szabadság tér és Kos­suth utca sarkán lebontott épületek helyére egy 24 la­kásos társasházat építenek. A közművesített, mintegy há­romezer négyzetméteres te­rületet a tanács átadta az Országos Takarékpénztár­nak, amely lebonyolítja az építést. A kivitelezéssel az ÉPSZER vállalatot bízzák meg. A tanáccsal történt megállapodás szerint a laká­sok vevőit tanácsi kijelölés­sel állapítják meg. „Városkörnyéki községi ta­nács” — hirdeti a felirat a tanácsházán Olcsván. Ugyan­ezzel a felirattal találkozni Jándon is. Két olyan község­ben, ahol egy évvel ezelőtt még a Vásárosnaményi Nagy­községi Közös Tanácson in­tézték a dolgokat. A várossá szervezés viszont változást hozott, a községek önálló ta­nácsot kaptak. Jó, vagy rossz a változás — tudakoltuk a két község tanácsi vezetőitől. Falugyűlésen vetették fel — Azt hiszem, az a jó, ha a város úgy tekinti a két köz­séget, mint a szülő, aki gyer­mekeinek gondját viseli — fogalmazza meg Mándy Fe­renc, az olcsvai tanácselnök. — Csak az a baj, hogy a vá­ros sem tud annyit adni; amennyit a község kíván, már csak azért sem, mert a városnak sincs. A közigazgatáson belül új forma a városkörnyéki köz­ség fogalma. A lényegi vál­tozás, hogy nem a járási hi­vatalhoz tartoznak, hanem a városi tanácson látják el a járás funkcióit. — A falugyűlésen sok mindent felvetettek az embe­rek, amikor az átszervezésről volt szó — mondja Kakuk Bertalan, a jándi tanácsel­nök. — Elsősorban közérde­kű bejelentések hangzottak el. Mi pedig különösebb ígér­getés nélkül nagyon sok olyan dolgot tudtunk monda­Rendezett üdülőövezet Olcsván a vezetékes víz eljut minden utcába, rövidesen a lakásokba is bevezetik a vizet. ni, amit a lakosság megértés­sel fogadott. A sok társadalmi munka jelzi Jándon, hogy az ott élők mit tettek falujukért. Így többek között a művelő­dési ház és a tanács környé­két hozták rendbe. Az ifjúsá­gi klubot a fiatalok maguk festették ki. Olcsván ugyan­csak van mit sorolni, ha a község gazdagodásáról esik szó. Megépült a vízvezeték, szélesítették az utat a révle­járóhoz, társadalmi munká­ban járdát építettek, javítot­ták az utakat. — A városkörnyék és a város kapcsolata akkor jó, ha az itt élők helyben kap­ják meg a legfontosabb alap­ellátást, mást pedig megtalál­nak a városban — vélekedik az olcsvai tanácstitkár, Koncz Gusztáv. Nem vágynak el Csakhogy a szép elv meg­valósulása sokszor még várat magára. Rossz a közlekedés, ami nehezíti, hogy a falvak­ban élők közelebb érezzék a várost. Az ellátáson is javí­tani lehetne. Jándon megol­dották, hogy az iskolában csak délelőtt tanítanak, Olcs­ván az ott élők azt szeretnék, ha az alsó tagozatosok is a körzeti iskolába járnának. — Akkor jó a kapcsolat, ha a Jándon élők nem vágynak Naményba költözni, mert itt is megtalálják a boldogulásu­kat — mondja Kovács Dezső vb-titkár. Az épülő új házak, a nem csökkenő népesség bizonyítja, hogy mind a közel 900 lakosú Olcsván, mind az 1100 lakosú Jándon sokan nem vágynak el. Van gond is, ami a cigány­lakosság nagy arányából, s nem kellő szintű életmódjá­ból, lassú felzárkózásából ered. Mindkét községben igen sokat kell tenni azért, hogy náluk újabb házak épüljenek, csökkenjen a zsúfoltság. — Szorosan kapcsolódik a városhoz mindkét község. Már a tervek készítésénél is figyelembe vesszük az igé­nyeiket — foglalja össze Czakó János, a városi tanács elnöke. — Azt hiszem, azzal erősödik a várossal a kapcso­lat, ha Olcsván és Jándon is városi szintű lakások épül­nek, kihasználják a helyi le­hetőségeket. Az iparral, a mezőgazdasággal úgy is kap­csolódnak Vásárosnaményhoz, tehát az ő gyarapodásuk a mi könnyebbségünk is. Á városból érkezik Egy év nem hosszú idő ah­hoz, hogy túlzott változások legyenek egy-egy község éle­tében. Az önállósággal élni kell, miközben megmaradnak a kapcsolatok a várossal. A közös tervek ugyanis a köze­ledést jelzik. Olcsván a víz­mű kútjaiba a városból ér­kezik a víz, Jándon, ha köz­mű vesítenek, együtt oldják meg Gergelyiugornyával. Élni Jándon és Olcsván, dolgozni a városban — sokak számára ez lesz a jövő útja. Oktatás számokban Az új iskolában tartották meg a november 7-i ünnepséget. Gyerekek az aulában. Minden ötödik vásárosna­ményi iskolába jár. A város és a két társközség, Jánd és Olcsva négy általános iskolá­jában 1418 gyerek tanul. So­kat javult az oktatás a 12 tantermes új iskola elkészül­tével — kár hogy ez a tanév kezdésére nem történt meg —, azonban ennek ellenére a város iskoláiban lévő 34 tanterem közül 12 elavult, szükségtanterem. Az isko­lákban az 52 tanulócsoport­ban 96 pedagógus oktatja, neveli a gyerekeket. Az or­szágos átlagot jóval megha­ladó arányú a napközis ellá­tásban részesülő gyerekek száma. Csak minden harma­dik gyerek nem jár napközi­be. Gond viszont, hogy az igények ettől is magasabbak, így a 7—8. osztályos gyere­keket nem lehet felvenni a napközibe. Magas az óvodába járó gyermekek száma is. össze­sen 432 gyerek jár óvodába, csak minden ötödik óvodás korú gyermek nem óvodás. A város népességének gyors nö­vekedése viszont szükségessé teszi újabb óvodai csoportok indítását, hiszen a zsúfoltság, a meglévő helyek kihaszná­lása magas. Tisztább várost városi tanács a kö­zelmúltban tanács­rendeletet alkotott a köztisztaság fenntartá­sáról és a környezet vé­delméről. Üdvös ez a ren­delet, mert pontosan in­tézkedik az oly sok em­bert érintő, mindenki köz­hangulatát valamifélekép­pen befolyásoló területről. Mondhatnánk úgy is, hogy a városi életforma, a vá­rossá válás magasabb igé­nyeket támaszt a rende­zettség, a tisztaság ügyé­ben is. De fogalmazhatunk úgy is, hogy az iparoso­dás, a nagyobb arányok miatt egyesek hajlamosak elfeledkezni az együttélés szabályairól, a rend és tisztaság védelméről, s velük szemben kell fel­lépni a rendelet szigorá­val. A tanács építőipari költ­ségvetési üzeme gondos­kodik a közterületek tisz­tán tartásáról. A házi sze­mét elszállításáról ugyan­csak a költségvetési üzem gondoskodik, mégpedig megfelelő gyakorisággal. (Mindez azt mutatja, hogy a városi feladatok ellátá­sa ilyenfajta kiadásokkal is jár.) Fontos tudni vi­szont, hogy a járdák tisz­tán tartása- az ingatlanok •tulajdonosainak, kezelői­nek feladata. A városi cím még nem jelenti azt. hogy az állat- tartási kedv csökkent vol­na egyes részeken. Mind­ezt nem is gátolja a ren­delet, csak a több szintes épületekkel beépült terü­leteken. mint a Szabadság tér. Rákóczi, Jablokov, Jókai, Kossuth utcák és a Mező Imre körút tiltja meg a haszonállatok tar­tását. A köztisztaság, a kör­nyezet védelme nemcsak — és elsősorban nem — egy rendeletén múlik. Sokkal fontosabb az ál­lampolgári fegyelem, hogy a városban lakók szeretik lakóhelyüket és tesznek érte, igyekeznek azt meg­őrizni tisztaságában, rend­jében. A virágos utcák, a rendezett terek, a Vörös- kereszt szervezésében a Tiszta udvar, rendes ház mozgalom arra való, hogy jobb közérzettel éljenek az emberek egy településen. Debreceni, nyíregyházi, mátészalkai és helyi munkás­kezek szorgoskodtak október 27-én a gergelyiugornyai Ti- sza-parton. A tanács és a népfront mozgósítására mint­egy 160-an vállaltak társa­dalmi munkát, ragadtak ásót, lapátot, hogy feltöltsék a göd­röket, kivágják a közlekedést akadályozó fákat, bokrokat, rendezzék az utakat. A mint­egy 30 ezer forintot érő tár­sadalmi munka célja, hogy a Tisza-part üdülői rendezett körülményeket találjanak, a házak gazdái szívesen tölt­sék itt szabad idejüket. Az önkéntes munkásokra ta­vasszal, az árvíz elvonulása után újra számítanak. Ké­pünkön: munkában idősek és fiatalok. (Fülöp György, gim­náziumi fotóklubtag felvéte­le.) Az oldalt összeállította: Lányi Botond. A képeket Elek Emil készítette. Minden ötödik lakos. TISZTA VIZET A TISZÁBA A vízvezeték-hálózat ki­építése után fontossá vált az üzemek és a lakások szenny­vizének elvezetése is. A ge­rinchálózat megépült, a tisz­títótelepet a várostól észak­ra, a Tisza bal partján he­lyezték el. Az építés, a be­rendezések költsége több, mint 16 millió forint. Bár még csak a próbaüzemelés folyik — nyár óta —, azon­ban naponta 600 köbméter szennyvizet tisztítanak meg a berendezések, s engedik a megtisztított vizet a Tiszá­ba. A telep kapacitása 1200 köbméter, de a terület to­vább bővíthető, ha az igé­nyek úgy kívánják. Városkörnyéki községek Egy családon helül

Next

/
Oldalképek
Tartalom