Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

16 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 7. Á Csokonay sportcsalád Megőrizni Az édesapa, dr. Csokonay József, a megyei kórház fő­orvosa tömören fogalmazott: „Az egészséges életmód egyik igen-igen fontos alapfeltétele a sport. Éppen ezért a tested­zés nem hiányozhat egyetlen ember életéből sem. A spor­tolás az egészség megőrzését szolgálja, s aki naponta sza­kít időt a mozgásra, nagy­mértékben növeli szervezete ellenálló képességét a külön­böző betegségekkel szem­ben.” A főorvos családja nem is akármilyen példát mutat a rendszeres sportolásban. A felelősségteljes beosztás, a szorgalmas tanulás mellett mindennap ott vannak a pá­lyán. Nóra, az orszá­gos bajnok A Csokonay sportcsalád legfiatalabb tagja a 16 éves Nóra, országosan jegyzett te­niszező. A magyar női rang­listán a 94. helyen áll, két­szeres országos bajnok, egy­szeres vidékbajnok és számos sikeres CSB-mérkőzés kitű­nősége. — Nyolcéves koromban vitt el először édesapám a teniszpályára — emlékezett a kezdésre. — Megkedveltem' a teniszt és ottragadtam. Négy év múlva már kezdő játéko­sa voltam az NYVSSC női csapatának. Nóra nagyszerűen debütált. Tizenkét évesen mutatkozott be a felnőttek között — győ­zelemmel! Élete első NB-s találkozóján 6:4, 6:4-re nyert, a szentesi Magyar Ildikó el­len. S azóta tagja az Nyh. VSSC csapatának. Két év múlva, 1977-ben már ifjúsá­gi aranyjelvényes sportoló volt. Abban az évben veret­len maradt az NB I B-s CSB-n. Ezt a sikert az idén megismételte, valamennyi ellenfelét legyőzte az NB I- ben. Nagyszerű szereplésére a serdülőbajnokságon tette fel a koronát, országos baj­noki címet szerzett. — Komáromy Zsolttal, a Budapesti Vasas versenyző­jével vegyes párosban indul­tunk — mondta a bajnoknő. — A döntőben a válogatott Zentai, Czinkotai kettős, a Budapesti Spartacus tenisze­zői voltak az ellenfeleink. Nem hittük, hogy legyőzzük őket. Végül mégis sikerült, nagy csatában 7:5, 6:4 arány­ban mi voltunk a jobbak. Tavaly Nóra egyéniben a legjobb 8 közé került, páros­ban Bartha Katival, klubtár­sával az oldalán ezüstérmes volt. Egy évvel korábban pe­dig elsők lettek. Kovacsics Ritával vidékbajnokságot nyert. Egyesben pedig a má­sodik helyre került. A háromszoros bajnok a Zrínyi gimnázium tanulója. Tavaly, másodikban a tanul­mányi eredménye 4,6 volt. A középiskola után a jogi egyetemen szeretné folytatni tanulmányait. Kitűnő tanuló — kitűnő páros játékos A 18 éves Pétef Nóránál is jobban tanul. A gimnázium első három osztályában ki­tűnő volt. Negyedikben sem szeretné a színötösnél alább hagyni, hiszen egyetemre ké­szül. Édesapja szakmáját akarja majd folytatni. — Természetesen én is te­niszezem — mondta moso­lyogva. — Általános iskolás­ként, harmadikos koromban ismerkedtem meg a sportág­gal. A tanulás után igazi ki- kapcsolódást jelent számom­ra, szellemileg felfrissül az ember. Elsősorban ezért csi­nálom. Péter szintén az NYVSSC színeiben teniszezik. Első nagy sikerét az országos vi­dékbajnokságon aratta. A nyíregyházi Sárréti Gyurival első helyen végeztek. A dön­tőben amolyan házimeccset vívtak az ugyancsak Nyh. VSSC-s párossal, Szíjártóval és Bérezéssel. A találkozó 6:4, 6:3 arányban végződött. Az idén az NB I B-s csapat­ban is bemutatkozott Péter, Molarovich-csal páros mér­kőzést nyert. Aztán Debre­cenben és Nyíregyházán egy- egy rangos ifjúsági versenyen bizonyult a legjobbnak. 57 évesen a pályán Dr. Csokonay Józsefet sportvezetőként és sportoló­ként egyaránt jól ismerik az országban. Korábban a foci és a röplabda volt a kedvenc sportága. Aztán Tiszalökön, mint körzeti orvos vállalt részt az ottani sportélet irá­nyításában. Vezetőségi tagja volt az NB Ill-ban szereplő Tiszalöki Medosz labdarúgó­szakosztályának, s természe­tesen a sportorvosi teendőket is ellátta, 13 éven át. Nyír­egyházán átpártolt a tenisz­hez. Jelenleg is tagja a me­gyei teniszszövetség elnöksé­gének, s korábban az Nyh. VSSC technikai vezetőjeként tevékenykedett. Az idén, 57 évesen pedig bemutatkozott a teriisz NB Ill-ban. — A kisvárdai teniszezők bejutottak az NB III-ba, s kérték, igazoljak hozzájuk, játsszak néhány meccset. Természetesen gegítettem, beugrottam néhányszor. S nem is akárhogyan. A főorvos úr jó néhány értékes győzelmet szerzett a kisvár- daiaknak. Az egészségügyi dolgozók országos versenyén pedig kétszer végzett a har­madik helyen. Dr. Csokonay József né szintén szakít időt a rendsze­res testedzésre. Igaz, ő nem aktív versenyző, s még csak nem is teniszezik, hanem mint mondta: az egészségé­ért sportol, rendszeresen úszik. Télen uszodába jár, nyáron pedig nemegyszer át- ússza a Tiszát. — A ma embere nagysze­rű feltételek között edzhet, mozoghat — „csapott át” be­szélgetésünk végén sportszer­vezővé a főorvos úr. — A munakhelyi tornától az „Ed­zett ifjúságért” mozgalom rendezvényéig számos lehe­tőség nyílik a rendszeres testedzésre. A lehetőségek­kel azonban még jobban kel­lene élniük az embereknek. Az egészségért többet és fo­lyamatosabban kellene spor­tolni. Ügy, ahogy azt a Csokonay sportcsalád teszi! Bagoly Dániel ■ ■ Ünnepi műsor Birkózás: lékverseny klubházában, Makkai Gyula-em- Záhonyban, a ZVSC 11,00 órától. Teke: November 7. Kupa egyé­ni verseny Nyíregyházán a sta­dion tekecsarnokában, 8,00 órától 12,00 óráig. Asztalitenisz: November 7. Kupa emlékverseny Nyíregyhá­zán, a vízügyi szakközépiskola Vasvári Pál utcai tornatermében, 8,30 órától. A női és férfi egyéni számokra bárki nevezhet a hely­színen! Labdarúgás: Ibrányi TSZ SE— NYVSSC, barátságos mérkőzés Ibrányban, 13,30 órától. A LEGNEMESEBB SZENVEDÉLY Tenni másokért AMIKOR ALIG KÉT HÉTTEL EZELŐTT A NÉPSTA­DIONBAN PÓCZIK AZ AMERIKAI KAPU FÖLÉ LŐTTE A 11-EST, EGY IDŐSEBB NÉZŐ A SAJTÓPAHOLY FE­LÉ FORDULVA EZZEL A MEGJEGYZÉSSEL PRÓBÁLTA FELOLDANI AZ ELKESEREDETT HANGULATOT. — EZT A TIZENEGYEST ÉN IS BERÚGTAM VOL­NA, TÁRSADALMI MUNKÁBAN! ELGONDOLKODTAM A TRÉFÁSNAK SZÁNT KI- SZÓLÁSON. VALÓBAN, NEM AZ EGYKOR SOKAT (MA RITKÁBBAN) EMLEGETETT TÁRSADALMI MUNKA­SZELLEM HIÁNYZIK — TÖBBEK KÖZÖTT — SPOR­TUNKBÓL? AZ ÖNKÉNTESSÉG, A PUSZTA LELKESE­DÉS? AZ ELLENSZOLGÁLTATÁST ÖNMAGÁBAN REJ­TŐ ELFOGLALTSÁG ÖRÖME? Az alábbiakban három olyan szabolcsi társadalmi munkás portréját rajzoljuk fel, akik a sporttal történő foglalkozást nemes kedvtelés­ből, a közért, a társadalomért teszik. A mi esetünkben a sporttársadalomért. Az „emgések" sikere || Kotot­magyanrszág L__________I Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon: 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Midi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hlrlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint Kéziratokat nem őrsünk meg és nem adunk vissza NYÍRSÉGI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 35 059 HU ISSN 9135—9058 is hagyományosnak mondha­tók, csakúgy, mint a külföldi társintézményekkel kialakí­tott sporttalálkozók. A tervszerűséget tartja az egyik legfontosabbnak. Célja­ik között szerepel, hogy a re­pülős hallgatóknak sokkal jobbnak kell lenniük az ed­zettség tekintetében, s ezért már bevezették a kötelező reggeli testnevelést. Meg­nyomja a „kell”-t, bízik a si­kerben ... Hogy mit szeretne még elérni? Egy vízitelep a régi álma, mert akkor a mi­nőségi és a tömegsportban egyaránt további előbbre lé­pésre van remény... Döntőbe vezette fiait ~ WBM Pénzes József negyedszá­zada erőssége volt annak a pénzügyis tornászcsapatnak, amely országos hírnévnek ör­vendett. Ma már több mint két évtizede a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola — előtte technikum — sportköri elnöke. Emellett a testneve­lési osztály vezetője és párt­vezetőségi tag is. Elért ered­ményeik önmagukért beszél­nek: az iskolai vezetés irányí­tásával, az oktatói gárda — akik szintén szívügyüknek tekintik a sportot — és a ta­nulóifjúság összefogásával megteremtették a tárgyi fel­tételeket az eredményes ok­tató-nevelő munkához. Hét éven keresztül mindannyian keményen dolgoztak azért, hogy megépüljön a sportkom­binátjuk. Megépült, s nem maradt kihasználatlanul. A testnevelés-oktatásuk szakosí­tott lett, jelentőségének a hallgatók a megmondhatói. A klub ma már a megye hét ki­emelt sportegyesülete között szerepel. Elégedett annak ellenére, hogy a kis létszámú felsőok­tatási intézmények közé tar­toznak — alig több mint 300 a hallgató — s két NB Il-es kosárlabdacsapatuk mellett, egy sikeres osztályozó esetén jövőre a röplabdások is a nemzeti bajnokság második vonalában gyarapíthatják az „emgések” sportsikereit. Sportvezetői hitvallása: „Csak rendszeres, tudatos, fá­radtságot nem ismerő több­letmunkával lehet eredményt elérni.” Nem kevés érdeme van abban, hogy tömegsport viszonylatában is a klubot a legjobbak között tartják szá­mon. Kínálatuk, programjuk évről évre gazdagodik, színe­sedik. A télen ötödik alka­lommal készülnek a Magas- Tátrába, sítúrára, de szép hagyományaik vannak a kü­lönféle tornák rendezésében is. Az idén az országos tu­risztikai találkozón első he­lyezést értek el és a területi tömegsportversenyek sikerei kébb? Mint szövetségi elnök a megyében folyó utánpótlás­nevelésre, mint egyesületi ve­zető arra, hogy ez év nyarán Szabolcs-Szatmárban nálunk sikerült először a gyárban megszervezni a dolgozók gye­rekeinek a sportnapközit. Ma már a holnap terveinek meg­valósításán fáradozik: a ko­sárlabda minőségi szinten tar­tásán, a még eredményesebb utánpótlás-nevelésen, a mun­kahelyi olimpia sikeres rajt­ján és egy természetbarát­szakosztály létrehozásán. „ló napot, tanár úr!" Garnier Istvánnak nincs percnyi megállása sem: alig­hogy sikeresen megszervezte a Centrum mini kosárlabda­tornát, már a November 7. alkalmából meghirdetett vál­tófutással volt elfoglalva, ahol dolgozóik is indultak. A Tau­rus Gumiipari Vállalat nyír­egyházi gyáregységében a programozás-gyártáselőkészí- tés osztály vezetőhelyettese. Akad épp elég dolga a gyár­ban, mégis marad ideje a me­gyei kosárlabda-szövetség irányítására, s munkahelye sportklubjának elnöki teen­dőinek ellátására. S ezzel még nincs vége a felsorolásnak, mert tagja a gyári közműve­lődési bizottságnak, NB Il-es kosárlabda-játékvezető és la­punk tudósítójaként is tevé­kenykedik. Honnan van erre energiája? Nos, ez előttünk is rejtély... Középiskolás korában Fied­ler Barna tanár úr keze alatt kézilabdázott, tornázott, s megpróbálkozott a kosárlab­dával is. És mint később ki­derült, a palánk világa lett az igazi szerelme. Ma örül neki, hogy a kosárlabdát választot­ta. Volt edző a városi sport­iskolában, és a tanárképző NB II-es női csapatánál, majd a szövetség főtitkára lett, míg 1969-ben elnöki megbí­zatást kapott. A fiatal kora ellenére a kosárlabda szabol­csi doyenjének tartják. 1969- ben és 1972-ben országos dön­tőbe vezette a Nyíregyházi 2-es számú Gyakorló Általá­nos Iskola legifjabb kosarasa­it. Jórészt neki köszönhető, hogy az általános iskolákban meghonosodott a mini kosár­labda és megtörtént a sport­ág megyei forradalmasítása is. Nem kis része van abban, hogy a szabolcsi „miniseket” az ország legjobbjai között jegyzik. Az edzőket, a társa­dalmi aktívákat dicséri, akik nélkül nem tudtak volna ide eljutni. Amikor beszéltünk, hangjából áradt a munka si­kerének az öröme: azt újsá­golta, hogy a „g^ára” rend­szeresen ott van a városi, me­gyei és a különböző országos sportversenyeken a „dobogó­sok” sorában. Mire a legbüsz­Sallai Ernő a nyíregyházi tanárképző főiskola testneve­lési tanszékének adjunktusa, sportberkekben jobbára csak „Ernő bá’ ” néven ismeretes. Valamikor ő is a futballal kezdte. A MADISZ ifjúsági csapatának volt a tagja 14 évesen. Pedagóguspályájának első állomása Őzdhoz kötő­dött, majd 1955-ben került vissza szülővárosába, a nyír­ségi megyeszékhelyre. 1962 őszétől 1979 tavaszáig a ta­nárképző főiskola sportköri elnöke volt. Nosztalgiával emlékezik 1967-re, a testneve­lési tanszék megalakítására, a gondokra és a munka gyü­mölcsére. Az idei a tizen­nyolcadik tanéve a tanárkép­zőn. A közel két évtized alatt mintegy 500 nappali és 300 levelező hallgató tanárrá vá­lásában volt aktív részes. Elra­gadtatással beszél a fiatalok­ról, az „épp testben, épp lé­lek” fontosságáról, a hétfő es­ti sporthivatali napok han­gulatáról, amikor mint ed­zőbizottsági tag tevékenyke­dik a megyei kézilabda-szö­vetségben. A közelmúltban egy neves fővárosi szaktekin­tély így vélekedett róla: „A kézilabda egyik legnagyobb hazai szakembere.”. Több mint 11 éve edző. Eddig há­rom csapattal is foglalkozott, s most örül, mert jól jött a segítség, így több idő van a sportolók egyéni képzésére. Oktat, edzők továbbképzését vezeti, s közben maga sem akar lemaradni: mester- és szakedzői továbbképzésre jár. A Tiszántúlon, ha megjelenik valamilyen sportrendezvé­nyen, nincs olyan város, ahol ne lenne tanítványa, ne kö­szönnének neki: „Jó napot, tanár úr!” Ekkor a legboldo­gabb. Profilváltásra készül. Növekszik az elméleti órái­nak a száma, s ez számára is több feladatot jelent. A sport­élettől azonban nem akar, s nem is tudna elszakadni. A maga kedvére is dolgozik, hi­szen olykor-olykor jobban örül, mint versenyzője, aki az eredményt elérte. O A sportban tevékenykedni nemes feladat, a sportért dolgozni szép hivatás. De ten­ni, cselekedni, ellenszolgálta­tás nélkül, az a legszebb, a legnemesebb. Portréinkban arcéleket villantottunk fel a sport hétköznapi harcosainak seregéből. Pénzes József, Ganzler István és Sallai Ernő november 7. alkalmából több évtizedes sportvezetői mun­kájuk elismeréseként Kiváló Társadalmi Munkáért kitün­tetésben részesült. Pauwlik György az egészséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom