Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

A Nagy Október útján Foek Jenő ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban A szocializmus világának nemcsak létérdekéből, lénye­géből fakadó óhaja a béke fenntartása, hanem megha­tározó befolyása is van a vi­lághelyzet ilyen irányú alaku­lására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének évfordulója a be­teljesedés, egyszersmind a soha meg nem elégedés ünne­pe is. A forradalmak — amint Marx mondta — a történe­lem ünnepnapjai, az embe­rek tömegeinek igazi ünnepei. A forradalom felemeli és megtisztítja az embereket, megnyitja az utat, jnegadja a lehetőséget ahhoz, hogy a dolgozó nép a rajta uralko­dó viszonyok fölé kerekedve önmaga életének szerzője és rendezője legyen. A forradalmak nehéz, ke- ményszavú ünnepek, testvé­rei a hétköznapoknak, a mun­ka napjainak. Nagy hibát kö­vetnénk el, ha forradalmun­kat romantizálnánk, ha elfe­ledkeznénk arról, hogy a szo­cialista forradalom hatalmat teremtő győzelme után kö­vetkezik a nehezebb, a bonyo­lultabb rriunka, az építés, a forradalmi józanság, a for­radalmi türelem korszaka. Ezzel a tartalommal, és ezzel az intő törvényszerűséggel tartjuk a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalmat legben­sőbb nemzeti ügyünknek, to­vábbi előrehaladásunk inter­nacionalista létfeltételének. Tudatában vagyunk annak, hogy 1917 világraszóló vilá­got formáló eseménye nélkül nem kerülhetett volna sor 1945-ben hazánk felszabadu­lására, mely lehetővé tette számunkra az élet gyökeres megújulását. A magyar felszabadulástól eltelt harmincnégy év törté­nelmünk legátfogóbb, legmé­lyebben szántó fordulatát je­lenti, olyan minőségi változá­sokkal, amelyek horderejét, nagyságát ma még fel sem tudjuk mérni. Népünk nem­zeti kötelességgel és felelős­séggel munkálkodik a fejlett szocializmus építésén, töret­len egyetértésben és közös­ségben a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országok­kal. Őrizzük, fenntartjuk és a változó körülményeknek meg­felelően szakadatlanul frissít­jük forradalmi tevékenysé­günk folyamatosságát, hogy méltóak legyünk azokhoz az elődeinkhez, akik 1919-ben először követték Október pél­dáját. Ebben az évben ünne­peltük a Magyar Tanácsköz­társaság 60. évfordulóját és elevenítettük fel tanulságait, amelyek soha el nem évülnek számunkra. A szocializmus építése so­rán történelmi eredményeket értünk el. Megszüntettük az embert emberi mivoltában mélyen megalázó kizsákmá­nyolást és a nyomában kelet­kező munkanélküliséget. A szocializmus már jelenlegi fej­lettségi szintjén is összeha­sonlíthatatlanul igazságosabb társadalmi elosztási rendszert valósít meg, mint amit a tör­ténelem előzőleg ismert. Ne­héz körülmények közepette, nagy megpróbáltatásokat ki­állva végeztük munkánkat az elmúlt három évtizedben. Az utóbbi néhány hévben az ország, gazdasági helyzete — elsősorban a nemzetközi körülmények számunkra igen kedvezőtlen alakulása követ­keztében — nehezebbé vált. A megváltozott ' világgaz­dasági helyzethez való gyor­sabb és rugalmasabb alkal­mazkodás, a saját munkánk fogyatékosságainak kijavítá­sa mind sürgetőbbé váló fel­adat. Józanul kell számolnunk a realitásokkal, céljaink kitű­zésben nem rugaszkodhatunk el a valóságtól. Képesnek kell lennünk arra, hogy felül­vizsgáljuk gyakorlatunkat, száműzzük a dogmákat, sé­mákat, és hogy gondolkodá­sunk, gyakorlatunk frissen kövesse a körülmények válto­zását. Az elvszerű, forradalmi magatartás arra kötelez ben­nünket, hogy gondjainkat, (Folytatás a 4. oldalon) Díszünnepség Nyíregyházán a NOSZF 62. évfordulóján □ Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győ­zelmének 62. évforduló­ját köszöntjük. Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó többségének, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság szocia­lizmust építő állampolgárai­nak. Valamennyi embernek, akikben nemcsak vágyak, ha­nem tettek is feszülnek, akik a Nagy Október példáján tu­datosan küzdenek a világ olyan átalakításáért, amely­nek eredményeként nemcsak joga van mindenkinek, ha­nem egyenlően is élhet mind­azzal, amit a szabad munka létrehozhat ezen a földön. A győztes szocialista forra­dalom kezdettől fogva nem különleges orosz jelenség, nem kelet-európai ügy, ha­nem a világ fejlődésének egyedüli lehetséges útja. - Ennek az útnak a kezdetén ott van a cári Oroszország el­nyomott harcos proletariátu­sa, amely végrehajtotta a XX. század legnagyobb történelmi tettét. Ezt a tettet olyan pá­ratlanul hatékony és tudatos szervezet vezetésével hajtotta végre, mint a kommunista párt, és amelynek élén olyan géniusz állt, mint Lenin, aki alkalmazva és továbbfejleszt­ve a marxizmust, Oroszorszá­got a világfejlődés élvonalá­ba emelte. Nyomában és ha­tására, példáját követve in­dultak el a század forradal­mi, nagy társadalmi átalaku­lásai és váltak sokszínű, de irányát tekintve egységes fo­lyamattá. Élő folyamat ez, amelyben szinte lehetetlen kategoriku­san osztályozni úgy, hogy me­lyik nép hol tart, és mikor hová ér. Beszélünk szocialista or­szágokról, számon tartunk szocialista orientációjú nem­zeteket, köszöntünk új forra­dalmakat, amelyek program­jában szocialista tartalmú jelszavak is vannak. A tőkés országokban a munkásosztá­lyok, a népek tántoríthatat- lanul munkálják az új élet­hez vezető utat. A Nagy Október óta a szo­cializmus gondolata nemcsak eszme, hanem eleven való­ság, amelynek nőttön nő tisz­ta fénye, eligazító jelentősé­ge. Nem lehet azt állítani, hogy a népek, amelyek már a szocializmus útján járnak, bajok és gyötrelmek nélkül, ajándékba kapják a sikere­ket. A társadalom átalakítá­sának gondját magára vál­laló embernek önmagának kell kikínlódnia a közösség és saját maga igazságait és vállalnia az átmeneti kudar­cot is. A marxizmus—leninizmus- nak, a Nagy Október eszmé­jének sok millió elkötelezett híve van. Vannak olyanok, akik most ismerkednek vele, mások egyszerű rokonszenv- vel közelednek hozzá. Van­nak vitázó ellenfelei, és ádáz ellenségei is. De nincsenek józanul gondolkodók, akik iránta semlegesek, közömbö­sek lennének. Ez azért van, mert a marxizmus—leniniz- mus nélkülözhetetlen a kor valamennyi társadalmilag lé­nyeges új problémájának ér­tékeléséhez, megválaszolásá­hoz. Nem volt és nincs a világ­ban egyetlen olyan összefüg­gő eszmerendszer a mienken kívül, amely a világot akár megismerni, akár megváltoz­tatni képes volna, vagy ilyen történelmi feladatot és fele­lősséget magára vállalna. Nemegyszer mondjuk, hogy a mai Európa — mely­nek területéről két világhá­ború indult ki —, történel­mének leghosszabb békeide­jét éli. Nem tesszük hozzá minden esetben, hogy ez az állapot mindenekelőtt a lé­tező szocialista világrend- szernek köszönhető. Annak a világerőnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme, a Szovjet­unió erejének példátlan mér­tékű növekedése nyomán ala­kulhatott ki. Népünk átérzi azt a rop­pant felelősséget, amelyet a Szovjetunió vállalt magára az emberiség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nemzetközi enyhülés ered­ményeinek megszilárdításá­ért, a tartós béke megterem­téséért tett erőfeszítéseiben. Ezek az erőfeszítések össze­találkoznak az emberek száz- és százmillióinak aktív cse­lekedetekben is megnyilvánu­ló békeakaratával, az egész emberiség legelemibb érdeké­vel, a békés élet vágyával. A magyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi feltételeinek biz­tosításához járul hozzá. Az enyhülés, a békés egy­más mellett élés a legfonto­sabbat biztosítja az emberi­ség számára, a világméretű atomkonfliktus veszélyének elhárítását. Bízhatunk a világ különböző veszélygócainak fokozatos felszámolásában a Közel-Keleten és a föld más térségeiben. Bízhatunk abban, hogy viseljen bármilyen álar­cot, nevezze magát bármi­nek is egy agresszor, próbál­kozásai végső soron kudarcba fulladnak. A' Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 62. évfor­dulója alkalmából Nyíregy­házán ünnepi nagygyűlést tartottak november 6-án a Nyíregyházi Vas- és Fémipa­ri Szövetkezetben. Az ünnep­ség elnökségében foglalt he­lyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ballal István, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka, Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizott­ság első titkára, dr. Csatári Ernő, a megyei tanács vb- titkára, Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Gombás Sándor, a nyír­egyházi járási hivatal elnöke, dr. Gyuricsku Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, dr. Gluchman László vezérőrnagy, megyei rendőr- főkapitány, Gulyás Emiiné dr., a HNF megyei bizottságának titkára, Gulyás Imre, a vas- és fémipari szövetkezet KISZ­titkára, Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Hajdú László, a vas- és fém­ipari szövetkezet elnöke, dr. Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazga­tója, Hekman László, a HA- FE igazgatója, Hódosán Imre nyugalmazott vezérőrnagy, Jakobinyi Béla ezredes, Je- szenszki Gábor országgyűlési képviselő, Kubányi József ve­terán, Köbli Ferencné, a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Murczkó Ká­roly veterán, Nagy László, a KISZ megyei első titkára, Omaisz Ferenc, a vas- és fémipari szövetkezet szövet­kezeti bizottságának elnöke, Simon János veterán, Sinka Ferenc, a vas- és fémipari szövetkezet párttitkára, Strin- ni Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, Tóthné Kiss Má­ria, a megyei párt-vb tagja, Szokol Tibor városi úttörő­elnök, Tukacs Sándorné, a HNF nyíregyházi bizottságá­nak titkára és Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbi­zottság első titkára. A ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet csapatok kép­viseletében részt vett Usocs- kov Vjacseszlav Alekszandro- vics. Részt vettek az ünnepsé­gen a város gyárainak, hi­vatalainak, intézményeinek munkában élen járó dolgozói: Bartha Dénes, Boglyas Ta­más, Diószegi Istvánná, Fe- renczi Mihályné, Gergely Fe­renc, Hajdú Miklós, Holló László, özv. Jeles Istvánná, Kasik Pálné, Kisvárdai Ist­vánná, Lázár Lászlóné, Lu­kács Zoltán, Majchrics Mi­hályné, Majoros Istvánná, Pásztor Györgyné, Pankotai István, Péter Imréné, Szabó Istvánná, Varsányi László és Zoltai Miklós. (Folytatás a 4. oldalon) A nyíregyházi díszünnepség elnöksége XXXVI. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. november 7., szerda Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmá­ból november 6-án, ked­den a Kossuth rádióban illetve a televízióban ün­nepi köszöntőt mondott. Beszédét az alábbiak­ban közöljük. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója

Next

/
Oldalképek
Tartalom