Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
A Nagy Október útján Foek Jenő ünnepi köszöntője a rádióban és a televízióban A szocializmus világának nemcsak létérdekéből, lényegéből fakadó óhaja a béke fenntartása, hanem meghatározó befolyása is van a világhelyzet ilyen irányú alakulására. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének évfordulója a beteljesedés, egyszersmind a soha meg nem elégedés ünnepe is. A forradalmak — amint Marx mondta — a történelem ünnepnapjai, az emberek tömegeinek igazi ünnepei. A forradalom felemeli és megtisztítja az embereket, megnyitja az utat, jnegadja a lehetőséget ahhoz, hogy a dolgozó nép a rajta uralkodó viszonyok fölé kerekedve önmaga életének szerzője és rendezője legyen. A forradalmak nehéz, ke- ményszavú ünnepek, testvérei a hétköznapoknak, a munka napjainak. Nagy hibát követnénk el, ha forradalmunkat romantizálnánk, ha elfeledkeznénk arról, hogy a szocialista forradalom hatalmat teremtő győzelme után következik a nehezebb, a bonyolultabb rriunka, az építés, a forradalmi józanság, a forradalmi türelem korszaka. Ezzel a tartalommal, és ezzel az intő törvényszerűséggel tartjuk a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat legbensőbb nemzeti ügyünknek, további előrehaladásunk internacionalista létfeltételének. Tudatában vagyunk annak, hogy 1917 világraszóló világot formáló eseménye nélkül nem kerülhetett volna sor 1945-ben hazánk felszabadulására, mely lehetővé tette számunkra az élet gyökeres megújulását. A magyar felszabadulástól eltelt harmincnégy év történelmünk legátfogóbb, legmélyebben szántó fordulatát jelenti, olyan minőségi változásokkal, amelyek horderejét, nagyságát ma még fel sem tudjuk mérni. Népünk nemzeti kötelességgel és felelősséggel munkálkodik a fejlett szocializmus építésén, töretlen egyetértésben és közösségben a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Őrizzük, fenntartjuk és a változó körülményeknek megfelelően szakadatlanul frissítjük forradalmi tevékenységünk folyamatosságát, hogy méltóak legyünk azokhoz az elődeinkhez, akik 1919-ben először követték Október példáját. Ebben az évben ünnepeltük a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóját és elevenítettük fel tanulságait, amelyek soha el nem évülnek számunkra. A szocializmus építése során történelmi eredményeket értünk el. Megszüntettük az embert emberi mivoltában mélyen megalázó kizsákmányolást és a nyomában keletkező munkanélküliséget. A szocializmus már jelenlegi fejlettségi szintjén is összehasonlíthatatlanul igazságosabb társadalmi elosztási rendszert valósít meg, mint amit a történelem előzőleg ismert. Nehéz körülmények közepette, nagy megpróbáltatásokat kiállva végeztük munkánkat az elmúlt három évtizedben. Az utóbbi néhány hévben az ország, gazdasági helyzete — elsősorban a nemzetközi körülmények számunkra igen kedvezőtlen alakulása következtében — nehezebbé vált. A megváltozott ' világgazdasági helyzethez való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodás, a saját munkánk fogyatékosságainak kijavítása mind sürgetőbbé váló feladat. Józanul kell számolnunk a realitásokkal, céljaink kitűzésben nem rugaszkodhatunk el a valóságtól. Képesnek kell lennünk arra, hogy felülvizsgáljuk gyakorlatunkat, száműzzük a dogmákat, sémákat, és hogy gondolkodásunk, gyakorlatunk frissen kövesse a körülmények változását. Az elvszerű, forradalmi magatartás arra kötelez bennünket, hogy gondjainkat, (Folytatás a 4. oldalon) Díszünnepség Nyíregyházán a NOSZF 62. évfordulóján □ Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 62. évfordulóját köszöntjük. Ez az ünnep közös ünnepe a világ haladó többségének, közöttük a Magyar Népköztársaság szocializmust építő állampolgárainak. Valamennyi embernek, akikben nemcsak vágyak, hanem tettek is feszülnek, akik a Nagy Október példáján tudatosan küzdenek a világ olyan átalakításáért, amelynek eredményeként nemcsak joga van mindenkinek, hanem egyenlően is élhet mindazzal, amit a szabad munka létrehozhat ezen a földön. A győztes szocialista forradalom kezdettől fogva nem különleges orosz jelenség, nem kelet-európai ügy, hanem a világ fejlődésének egyedüli lehetséges útja. - Ennek az útnak a kezdetén ott van a cári Oroszország elnyomott harcos proletariátusa, amely végrehajtotta a XX. század legnagyobb történelmi tettét. Ezt a tettet olyan páratlanul hatékony és tudatos szervezet vezetésével hajtotta végre, mint a kommunista párt, és amelynek élén olyan géniusz állt, mint Lenin, aki alkalmazva és továbbfejlesztve a marxizmust, Oroszországot a világfejlődés élvonalába emelte. Nyomában és hatására, példáját követve indultak el a század forradalmi, nagy társadalmi átalakulásai és váltak sokszínű, de irányát tekintve egységes folyamattá. Élő folyamat ez, amelyben szinte lehetetlen kategorikusan osztályozni úgy, hogy melyik nép hol tart, és mikor hová ér. Beszélünk szocialista országokról, számon tartunk szocialista orientációjú nemzeteket, köszöntünk új forradalmakat, amelyek programjában szocialista tartalmú jelszavak is vannak. A tőkés országokban a munkásosztályok, a népek tántoríthatat- lanul munkálják az új élethez vezető utat. A Nagy Október óta a szocializmus gondolata nemcsak eszme, hanem eleven valóság, amelynek nőttön nő tiszta fénye, eligazító jelentősége. Nem lehet azt állítani, hogy a népek, amelyek már a szocializmus útján járnak, bajok és gyötrelmek nélkül, ajándékba kapják a sikereket. A társadalom átalakításának gondját magára vállaló embernek önmagának kell kikínlódnia a közösség és saját maga igazságait és vállalnia az átmeneti kudarcot is. A marxizmus—leninizmus- nak, a Nagy Október eszméjének sok millió elkötelezett híve van. Vannak olyanok, akik most ismerkednek vele, mások egyszerű rokonszenv- vel közelednek hozzá. Vannak vitázó ellenfelei, és ádáz ellenségei is. De nincsenek józanul gondolkodók, akik iránta semlegesek, közömbösek lennének. Ez azért van, mert a marxizmus—leniniz- mus nélkülözhetetlen a kor valamennyi társadalmilag lényeges új problémájának értékeléséhez, megválaszolásához. Nem volt és nincs a világban egyetlen olyan összefüggő eszmerendszer a mienken kívül, amely a világot akár megismerni, akár megváltoztatni képes volna, vagy ilyen történelmi feladatot és felelősséget magára vállalna. Nemegyszer mondjuk, hogy a mai Európa — melynek területéről két világháború indult ki —, történelmének leghosszabb békeidejét éli. Nem tesszük hozzá minden esetben, hogy ez az állapot mindenekelőtt a létező szocialista világrend- szernek köszönhető. Annak a világerőnek, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a Szovjetunió erejének példátlan mértékű növekedése nyomán alakulhatott ki. Népünk átérzi azt a roppant felelősséget, amelyet a Szovjetunió vállalt magára az emberiség érdekében, s amely naponta megnyilvánul a nemzetközi enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, a tartós béke megteremtéséért tett erőfeszítéseiben. Ezek az erőfeszítések összetalálkoznak az emberek száz- és százmillióinak aktív cselekedetekben is megnyilvánuló békeakaratával, az egész emberiség legelemibb érdekével, a békés élet vágyával. A magyar nép, amikor erejéhez mérten segíti ezt a harcot, egyben építőmunkájának, nyugodt életének legfőbb nemzetközi feltételeinek biztosításához járul hozzá. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés a legfontosabbat biztosítja az emberiség számára, a világméretű atomkonfliktus veszélyének elhárítását. Bízhatunk a világ különböző veszélygócainak fokozatos felszámolásában a Közel-Keleten és a föld más térségeiben. Bízhatunk abban, hogy viseljen bármilyen álarcot, nevezze magát bárminek is egy agresszor, próbálkozásai végső soron kudarcba fulladnak. A' Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából Nyíregyházán ünnepi nagygyűlést tartottak november 6-án a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ballal István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bánóczi Gyula, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, dr. Csatári Ernő, a megyei tanács vb- titkára, Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gombás Sándor, a nyíregyházi járási hivatal elnöke, dr. Gyuricsku Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke, dr. Gluchman László vezérőrnagy, megyei rendőr- főkapitány, Gulyás Emiiné dr., a HNF megyei bizottságának titkára, Gulyás Imre, a vas- és fémipari szövetkezet KISZtitkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Hajdú László, a vas- és fémipari szövetkezet elnöke, dr. Hegymegi István, az MSZMP KB tagja, a Szamos menti Állami Tangazdaság igazgatója, Hekman László, a HA- FE igazgatója, Hódosán Imre nyugalmazott vezérőrnagy, Jakobinyi Béla ezredes, Je- szenszki Gábor országgyűlési képviselő, Kubányi József veterán, Köbli Ferencné, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Murczkó Károly veterán, Nagy László, a KISZ megyei első titkára, Omaisz Ferenc, a vas- és fémipari szövetkezet szövetkezeti bizottságának elnöke, Simon János veterán, Sinka Ferenc, a vas- és fémipari szövetkezet párttitkára, Strin- ni Ferenc, az MSZMP KB munkatársa, Tóthné Kiss Mária, a megyei párt-vb tagja, Szokol Tibor városi úttörőelnök, Tukacs Sándorné, a HNF nyíregyházi bizottságának titkára és Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviseletében részt vett Usocs- kov Vjacseszlav Alekszandro- vics. Részt vettek az ünnepségen a város gyárainak, hivatalainak, intézményeinek munkában élen járó dolgozói: Bartha Dénes, Boglyas Tamás, Diószegi Istvánná, Fe- renczi Mihályné, Gergely Ferenc, Hajdú Miklós, Holló László, özv. Jeles Istvánná, Kasik Pálné, Kisvárdai Istvánná, Lázár Lászlóné, Lukács Zoltán, Majchrics Mihályné, Majoros Istvánná, Pásztor Györgyné, Pankotai István, Péter Imréné, Szabó Istvánná, Varsányi László és Zoltai Miklós. (Folytatás a 4. oldalon) A nyíregyházi díszünnepség elnöksége XXXVI. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. november 7., szerda Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából november 6-án, kedden a Kossuth rádióban illetve a televízióban ünnepi köszöntőt mondott. Beszédét az alábbiakban közöljük. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója
