Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-06 / 260. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 6. Napi külpolitikai kommentár Segítség Kambodzsának H étfőn az ENSZ székhelyén és a világszervezet égisze alatt megkezdődött a Kambodzsa megsegítésével foglalkozó nemzetközi értekezlet. Kezdjük a lényeggel: ennek a sokat szenvedett országnak bizony nagy és sürgős szüksége van a segítségre. Yos Por, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának főtitkára tömören, világosan megfogalmazta a TASZSZ Phnom Penh-i tudósítójának a jelenlegi helyzet okait: „Pol Poték a belső élelmiszerhiány ellenére a megter- I melt rizs jelentős részét Kínába szállították, menekülésük j előtt pedig megsemmisítették a megmaradt tartalékokat, I elpusztították a rizsültetvények jó részét. Így került az új rendszer olyan helyzetbe, hogy súlyos élelmiszerellátási nehézségekkel kell szembenéznie.” A Kambodzsai Népköztársaság mindössze néhány hónapja létezik, ez pedig sajnos nagyon kevés idő egy szinte teljesen elpusztított ország helyreállítására. Kambodzsa j igazi barátai, a Szovjetunió, Vietnam és a szocialista országok f.z első pillanattól kezdve mindent megtettek a nehéz- j ségek enyhítésére. Miközben Kína és a nyugati hatalmak sorozatos diplo- j máciai és egyéb támadásokat intéztek az ezer sebből vérző ! I kis ország ellen és minden eszközzel akadályozták a gazdasági-politikai konszolidációt, a szocialista országok mintegy ■ negyedmillió tonna élelmiszert juttattak a kambodzsai szű- ! kölködőknek. Egyedül a Szovjetunió ebből kétszázezer ton- ' na rizst szállított, de a nagy nehézségekkel küszködő Vietnam is sokat tett az élet megindításáért Kambodzsában. A most kezdődő konferencián 33 ország vesz részt, köztük — elsősorban az Egyesült Államokra gondolunk — olyanok is, amelyeknek oroszlánrészük van a kambodzsai nép szenvedéseinek felidézésében.. Alapvető erkölcsi kérdés, hogy azok, akik annyit ártottak a — Cyrus Vance, amerikai külügyminiszter szavaival — „szeretetre méltó kambodzsai népnek”, most törlesszenek, tegyenek jóvá valamit. H a azonban azt hiszik, hogy ezt politikai feltételekhez köthetik, hogy küldeményeiket bármilyen zsarolásra használhatják fel, hamar rá fognak döbbenni arra, hogy tévednek. Igen, Kambodzsának nagy és sürgős szüksége van segítségre. De igazi segítségre — humanitárius gesztusokra és nem a jól ismert aknamunka új formájú folytatására. Harmat Endre Leonyid Brezsnyev nyilatkozata Tüntető diákok megszállták az amerikai ás angol nagykövetséget Követelésük: adják ki a sahot Iránnak November 7-re készül Moszkva Szovjetuniószerte folyik a készülődés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójának megünneplésére. Képünkön: transzparenseket állítottak fel a moszkvai Vörös téren is. (Kelet-Magyarország telefotó) Kitüntetési ünnepség a Barátság Házában (Folytatás az 1. oldalról) bonyolíthatnák a helyzetet, meggátolhatnák pozitív eredmények elérését. Az eredményesség esélye nagyobb lesz abban az esetben, ha a tárgyalások befejezéséig nem hoznak semmiféle döntést a közép hatótávolságú atomeszközök előállításáról és Nyugat-Európában való elhelyezéséről. Másfelől kétségessé tenné az esélyeket, ha a NATO mégis döntéseket hozna a kérdésben. — És még valamit érdemes szóvá tenni: — A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai javaslatot tettek az európai biztonsági értekezleten részt vevő összes államoknak, hogy mondjanak le mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek elsőként való bevetéséről egymás ellen. Erre a javaslatunkra még nem kaptunk választ. Szeretném azonban felelősségünk teljes tudatában mégegyszer aláhúzni, hogy a Szovjetunió addig sem fog nukleáris fegyvert bevetni azok ellen az államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, és amelyeknek a területén nincsenek ilyen fegyverek. Erre vonatkozó kötelezettségvállalásunkat készek lennénk megfelelő formában rögzíteni bármely érdekelt országgal. Az iráni rádió közlése szerint vasárnap több száz tüntető megostromolta és elfoglalta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét. Az épületet megszállók több túszt ejtettek. A tüntetők azt követelik, hogy az amerikai hatóságok adják ki Iránnak az ország egykori uralkodóját, az Egyesült Államokban tartózkodó Reza Pahlavit. Az iráni egyetemisták hétfőn elfoglalták az Egyesült Államok két vidéki konzulátusát is, a tabrizit és a shi- razit. A konzulátusok épületében nem tartózkodtak amerikai diplomaták. Teheránban, ahol egyetemisták egy csoportja változatlanul megszállva tartja az Egyesült Államok nagykövetségét, fogva tartva annak mintegy 60 alkalmazottját, a nagykövetség épülete előtt ötezres tömeg tüntet, ameri- kaellenes jelszavakat hangoztatva. Iráni diákok hétfőn — az amerikai nagykövetség után — elfoglalták Nagy-Britan- nia teheráni nagykövetségét is, követelve Londontól Sa- pur Baktiarnak, a megbuktatott sah által kinevezett utolsó miniszterelnök kiadatását. Az akcióra röviddel azután került sor, hogy Khomeini ajatollah Qumban támadta a A bolíviai légierő három gépe vasárnap a délutáni órákban tüzet nyitott egy nagygyűlés résztvevőire La Paz belvárosában. A gyűlés szónoka David Padilla Aranci- bia tábornok volt, aki Natusch Busch lemondását és a polgári kormány visszatérését követelő hadseregszárny vezetőjének számít és ezért az új vezetés nyugdíjazta, valamint háziőrizetbe helyezte. A hírügynökségi jelentések szerint a mintegy 15 percig tartó gépfegyvertüznek nincs áldozata, célja csupán a tömeg szétkergetése volt. La brit kormányt, amiért menedéket ad Baktiarnak, s kiadatását kérte. „Amennyiben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem lesz hajlandó kiadni az árulókat — a sahot és volt kormányfőjét —, újabb akciókat kezdeményezünk” — jelentette ki. Baktiar — röviddel Khomeini beszéde után — a párizsi France Inter rádiónak adott nyilatkozatában közölte, hogy Párizsban tartózkodik, s az első adandó alkalommal szándékában áll visszatérni Iránba. Az iráni diákok által vasárnap óta megszállva tartott teheráni amerikai nagy- követségen hétfőn sem csökkent a feszültség. A mintegy 60 túszt fogva tartó diákok újabb követeléssel álltak elő: a két ország diplomáciai kapcsolatainak megszakítása is szerepel a túszok szabadon bocsátása fejében szabott feltételek között. Hétfőn lemondott Hasszán Eszlami posta- és távközlési miniszter. Döntését azzal indokolta, hogy a Bazargan- kormánynak nincs határozott gazdaság- és kultúrpolitikai, valamint szociális koncepciója, ami pedig elengedhetetlen része a gyökeres forradalmi átalakulásnak. Paz utcáin továbbra is katonai járőrök cirkálnak. Meg nem erősített jelentések szerint a katonaság feldúlta a bolíviai munkásközpont székházát és több tisztségviselőt letartóztatott. Mint ismeretes, ez a szakszervezeti központ hirdette meg az általános sztrájkot tiltakozásul Natusch Busch ezredes puccsa ellen. A négy napja hatalmon lévő ezredes kijelentette: aki hétfőn reggel nem tér vissza munkájához, azt hazaárulás vádjával bíróság elé fogják állítani. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmából hétfőn kitüntetési ünnepséget tartottak a Barátság Házában. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke nyújtotta át a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésében kiemelkedő munkát végzőknek az állami, valamint a baráti társaság által adományozott kitüntetéseket. Húszán részesültek a Munka Érdemrend különböző fokozataiban, huszonegyen kapták meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét, tíz tagcsoport kollektív munkáját ismerték el az aranykoszorús plakett kitüntetéssel. A magyar—szovjet műszaki-tudomány os együttműködési emlékérmet és díszoklevelet nyolcán vették át. Drucker Tibor, az MSZBT Országos Elnökségének tagja köszöntötte a megjelenteket, köztük Tóth József külügymdnisztériumi főosztályvezetőt, Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagykövetét, Jurij Andrejevics Naumenko vezérezredest, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyar- országi képviselőjét és Fjodor Kalisztratovics Iscsenko altábornagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport politikai főcsoportfőnökét. Az ünnepségen ott volt az ugyancsak hétfőn Budapestre érkezett SZMBT-küldöttség is, amely az MSZBT szovjet testvérszervezete képviseletében részt vesz a november 7-i ünnepségeken. Pjotr Mi- hajlovics Dorofejev, a delegáció vezetője, az SZKP ke- merovói területi bizottságának titkára köszöntötte a Barátság Házában tartott ünnepség résztvevőit, méltatva a NOSZF 62. évfordulójának jelentőségét. Bolívia Fokozódik a terror Varga Jenő hagyatéka Varga Jenő, a marxista közgazdaságtan és a szocialista gazdaságpolitika kiemelkedő képviselője, munkásságával nemcsak a közgazdaságtudományt, hanem a társadalomtudományok egyéb ágait is gyarapította, elsősorban azokat a szaktudományokat, amelyek a XX. század első felében hiá-* nyoztak a magyar tudományból — egyebek között erről emlékezett meg Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA gazdaság- és jogtudományi osztályának elnöke hétfőn Varga Jenő születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen az Akadémián. A megnyitót követően Varga Jenő életpályájáról és életművéről Göncöl György, a közgazdaságtudományok doktora, az; MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott előadást. Az MTA, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Közgazdasági Társaság tudományos emlékülésén több korreferátummal méltatták a kiváló marxista közgazdásznak, a Tanácsköztársaság egykori népbiztosának tudományos munkásságát, hatását a szaktudomány fejlődésére. záz évvel ezelőtt született Varga Jenő Lenin-díjas akadémikus, a kiváló tudós és a kommunista világmozgalom kiemelkedő alakja. Már diákkorában a marxizmus eszméjének terjesztője lett és csatlakozott a szociáldemokráciának ahhoz a balszárnyához, amelyből a későbbiekben a szocializmus eszméjének olyan harcosai nőttek ki, mint Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, Kun Béla, Münnich Ferenc és még sokan mások. Varga Jenő lelkesen fogadta a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és egyik megalapítója lett a Magyarországi Kommunisták Pártjának. 1919-ben aktívan küzdött a Magyar Tanácsköztársaság létrehozásáért és tagja lett a kormánynak. A magyar forradalom bukása után, a Horthy-hóhérok elől menekülve Varga Jenő 1920-ban Bécsen keresztül a Szovjetunióba emigrált, ahol belépett a Bolsevik Pártba. Mint ízig-vérig internacionalistaforradalmár Varga Jenő második hazájában, a Szovjetunióban és Lenin pártjában a világ forradalmi mozgalmainak élcsapatát és támaszát látta. Varga Jenő a Kommunista Internacionalé aktív, tevékeny résztvevője volt annak megalakulása első éveitől kezdve. Találkozott és levelezett Leninnel, teljesítette kéréseit: a Kommintern IV., V. és VI. kongresszusának küldötte, végrehajtó bizottsága elnökségének tagja volt, ahol számos fontos kérdésben beszámolót és beszédet tartott. Varga Jenő két évtizeden keresztül vezette a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Világgazdasági és Világpolitikai Intézetét, annak 1927-ben . történt megalakulásától kezdve 1947-ig, amikor is összeolvadt az SZTA Közgazdasági Intézetével. A későbbiekben Varga Jenő sokat tett az új Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének megszervezéséért, és amikor ez utóbbit 1956-ban létrehozták, aktívan részt vett annak munkájában. Előrehaladott kora ellenére mint munkatárs, az intézet tudományos tanácsának tagja életének utolsó heteiben is dolgozott. (Varga Jenő 1964. október 7-én halt meg.) Részt vett számos fontos téma kidolgozásában, számos cikke jelent meg a Mirovaja Ekono- mikai Mezsdunarodnie Otnosenyija folyóiratban — amelynek szerkesztőbizottsági tagja volt. Varga Jenő az SZTA Köz- gazdasági és Jogi Osztályának akadémikus-titkáraként és a.i elnökség tagjaként aktívan részt vett nemcsak a társadalmi, hanem a szakterületétől látszólag távoleső természettudományi kérdések megvitatásában is, sokoldalú képzettségről, széles látókörről, a dolgok lényegébe hatoló képességéről téve bizonyságot. Ragyogó példát mutatott, mint a szovjet tudomány egyik kiváló szervezője. Létrehozott egy tudóskollektí- vát, amelyet nagy hozzáértéssel vezetett, szigorúan megkövetelte a kiadott feladatok teljesítését, ugyanakkor szívesen megosztotta gazdag tapasztalatait, rávezetett a helyes megoldásra és ő maga figyelmesen meghallgatta munkatársai véleményét. Varga Jenő nemcsak tudós, hanem a marxizmus— leninizmus eszméinek, az SZKP kül- és belpolitikájának fáradhatatlan oktatója és propagandistája volt. Ezt az előadói-propagandista munkát különösen erőteljesen végezte a háború éveiben. A tudós szavai, a háború menetét és a nemzetközi helyzetet elemző előadásai a legnehezebb időkben megszilárdították a hallgatóságban az eljövendő győzelem hitét. 1942-ben, 63 éves korában kiküldetését kérte az ostromlott Lenin- grádba és ott három héten keresztül előadásokat tartott a város hős védőinek. Mindenkor nagy figyelmet szentelt — a nemzetközi kérdéseken túl — az egyes országokban kialakult helyzet tanulmányozásának. Számos könyve, brosúrája, cikke foglalkozik az Egyesült Államokban, Németországban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Kanadában, a Bal'kán-félsziget országaiban, Japánban és Kínában kialakult helyzet elemzésével. Varga Jenő tudományos munkássága hat évtizedet ölel fel. Irodalmi hagyatéka nagyon gazdag: 75 könyv és brosúra, több mint 500 tudományos cikk. Legfontosabb művei az SZTA elnökségének határozata nyomán három kötetben jelentek meg 1974-ben. Neves tudósként és ragyogó publicistaként Varga Jenő könyvekkel, brosúrákkal, cikkekkel reagált a nemzetközi élet fontos eseményeire, előnyben részesítve a gazdasági kérdéseket, de szerves összefüggésben vizsgálva azokat a bel- és külpolitikai tényezőkkel, amelyeknek elemzése jelentős helyet foglalt el munkásságában. Varga Jenő munkái mélyen elemzik az imperializmus és a kapitalista világ- rendszer általános válságának törvényszerűségeit, a gazdasági ciklusokat és válságokat, az állammonopolista kapitalizmust, a két különböző társadalmi berendezkedésű világrendszer versengését és harcát, s átfogó kritikáját adta a burzsoá politikai gazdaságtannak és ideológiának. Varga Jenő számos munkája felbecsülhetetlen értékű nemcsak a közgazdászok, de az újkori és legújabb kori történészek, a marxista politológusok számára is. E munkák tanulmányozói a nagymennyiségű és gondosan feldolgozott tényanyagon kívül számos igen érdekes gondolattal találkozhatnak korunk kapitalizmusa legbonyolultabb és legvitatottabb kérdéseinek tárgykörében. arga Jenő kiemelkedő munkásságáért élete LM során három ízben kapott Lenin-rendet. A tudományos közvélemény nagy egyetértéssel fogadta a hírt, hogy Varga Jenő 1963-ban, korunk kapitalizmusa kérdéseinek tudományos feldolgozásáért Lenin-díjat kapott. A szovjet tudományos közvélemény nemcsak tiszteleg a kiemelkedő leninista tudós emléke előtt, hanem mint forrásból merít munkáiból, amelyek az évszázad derekának döntő eseményeit követően keletkeztek, s mind a mai napig megőrizték aktualitásukat.
