Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 28. L. Brezsnyev beszéde a szovjet gazdaságpolitikáról (Folytatás u 1. oldalról) pesítés, a kemizálás és a ta­lajjavítás jelenti. A gabona- termés évi átlaga az elmúlt négy évben 209 millió tonna volt, ami csaknem 27 száza­lékkal haltadta meg az előző ötéves tervidőszak átlagát. Még az idei, igen nehéz év­ben is 179 millió tonna ga­bona termett. Az SZKP KB főtitkára ki­emelte, hogy a népgazdaság sikerei lehetővé tették a párt politikájának tervszerű meg­valósítását, a legfontosabb szociális kérdések megoldá­sában, a nép jólétének eme­lése terén. A legáltalánosabb mutató ezen a téren az egy lakosra számított reáljövede­lem, s ez négy év alatt vala­mivel több, mint 13 százalék­kal növekedett. Teljesítik az ötéves terv előirányzatait a munkások és az alkalmazottak bérének, il­letve a kolhoztagok jövedel­mének emelése terén. Az idén a nem termelő ágazatok 31 millió munkása és alkal­mazottja, illetve az építőipar dolgozói kapnak béremelést. Nőtt a közfogyasztási cik­kek forgalma. A kiskereske­delmi áruforgalom, azonos árakon számítva, 18 száza­lékkal emelkedik. Az eddi­gieknél teljesebb mértékben elégítik ki a lakosság szociá­lis, és kulturális szükséglete­it, biztosítják az ingyenes közoktatás és egészségügyi el­látás továbbfejlesztését. A tervezettnél nagyobb eszkö­zöket biztosítottak a lakás- építkezés, illetve a szociális és kulturális létesítmények égésének céljaira. Az SZKP KB főtitkára ki­tért a Szovjetunió jövő évi népgazdasági és szociális ter­vének tervezetére. A fejlesz­tés előirányzott üteme bizto­sítja, hogy jelentős mérték­ben növekedjék a nemzeti jövedelem, az ipar és a mező- gazdaság termelése. Pozití­vum az is, hogy a terv a gaz­dásági erőfeszítéseket az olyan kulcsfontosságú terü­letekre összpontosítja, mint az energetika, a szállítás, a vaskohászat, a színesfémko­hászat. A mezőgazdaságnak sok gépet és műtrágyát biz­tosítanak. Jelentős összegeket fordítanak a könnyűiparra és az élelmiszeriparra is. Nö­vekszenek az egy lakosra szá­mított reáljövedelmek, to­vábbra is gyors ütemben fej­lődik a lakásépítés. Sok áru­cikkel az eddiginél jobban elégítik ki a lakosság szük­ségleteit. A tervek szerint to­vább szélesítik a külgazdasá­gi kapcsolatokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak tagjaival és más orszá­gokkal is. — Mindebből kiindulva az 1980. évi tervet és a költség- vetést alapjaiban jóvá lehet hagyni — jelentette ki Leo- nyid Brezsnyev a KB ülésén elmondott beszédében. A főtitkár rámutatott: a szovjet népgazdaságnak ha­talmas eszközei vannak. Az ország ma már a világ első helyén áll számos fűtőanyag és nyersanyag termelése te­rén, a vas- és acélgyártásban, a cement, a műtrágya terme­lésében és számos más terü­leten is. Szüntelenül növek­szenek az állóalapok, új és új munkaerő-tartalékokat vonnak be a munkába. A végeredmény azonban mégis kevesebb a kelleténél, keve­sebb annál, mint amire a le­hetőségek módot adnának. A népgazdaság egyes ága­zatainak helyzetével foglal­kozva, Leonyid Brezsnyev számos bíráló megjegyzést tett. A többi között megálla­pította, hogy a vasúti szállí­tásban — amelynek pedig rendkívül nagy szerepe van az építés gyors ütemének biz­tosításában — fennakadások mutatkoznak. Rámutatott a kohászat, az élelmiszeripar és néhány más iparág munká­jában fellelhető hibákra is. Részletesen foglalkozott be­szédében a fűtőanyag és az energetika kérdéseivel. Hangsúlyozta: A nyolcvanas évekre az a feladat, hogy jelentősen meg­javítsák az ország fűtőanyag- és energiamérlegét, s minde­nekelőtt csökkentsék az olaj felhasználását hőerőművek fűtőanyagaként. A számítá­sok szerint ez teljességgel megoldható feladat, megva­lósításához mindenekelőtt még nagyobb arányban kell növelni a földgáz termelését, különösen Nyugat-Szibériá- ban: biztosítani kell azt, hogy az olajtermékek helyett föld­gázt használjanak fel fűtésre az erőművekben. Másrészt gyorsabban kell fejleszteni az atomenergetikát, mégpedig nemcsak villanyáram előál­lítására, hanem fűtési célok­ra is. Harmadsorban meg kell gyorsítani az ország ke­leti részén lévő szénlelőhe­lyek kiaknázásának megkez­dését. — Az a feladatunk, hogy időben gondolkodjunk el a jövő energetikájáról, mert nagymértékben ettől függ az ország gazdasági fejlődése — hangoztatta beszédében Leo­nyid Brezsnyev. — Követke­zésképpen a távlati tervek­ben elő kell irányozni a szin­tetikus folyékony fűtőanya­gok termelésének kifejleszté­sére, a napenergia és a geo­termikus energia felhaszná­lására irányuló munkák szé­les körű fejlesztését. Az SZKP KB főtitkára be­szédének befejező részében azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a dolgozók kollektí­vái, a sokmillió szovjet ál­lampolgár támogatásával tel­jesítik az 1980. évi tervben kitűzött feladatokat. A plénumon elfogadott ha­tározat leszögezi, hogy a be­szédben foglalt következte­tések alapján kell megszer­vezni a kijelölt tervek vég­rehajtására és a párt gazda­ságpolitikájának megvalósí­tására irányuló tevékenysé­gét. A dokumentum rámu­tat: különös figyelmet kell fordítani a termelés hatéko­nyabbá tételének a tudomá­nyos-műszaki haladás alap­ján történő fokozására, a ter­vezés és a gazdaságirányítás tökéletesítésére. A plénum hangsúlyozta az energetika, a mezőgazdasági gépgyártás és a közszükségleti cikkek termelése további fejleszté­sének fontosságát. ★ A plénum személyi ügyek­ben is döntött: Nyikolaj Tyi- honovot, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének el­ső helyettesét megválasztotta az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagjává, Mihail Gorbacsovot, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkárát a KB Politikai Bizottságának póttagjává választották. Oz osztrák parlamenti küldöttség látogatásai Púja Frigyes külügyminiszter küldöttséget. A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó osztrák parlamenti küldöttség, élén Anton Benyával, az Osztrák Nemzeti Tanács első elnöké­vel, kedden látogatást tett Púja Frigyes külügyminisz­ternél. Az eszmecserén áttekintet­ték a nemzetközi helyzet köl­csönös érdeklődésre számot- tartó időszerű kérdéseit, a kétoldalú kapcsolatok alaku­lását, a további fejlesztés le­hetőségeit. Az osztrák parlamenti de­legáció a külügyminisztériu- mi megbeszélést követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, majd látogatást tett Szépvöl­gyi Zoltánnál, a Fővárosi Ta­nács elnökénél. A küldöttség tagjai a ta­lálkozón képet alkothattak Budapest fejlődéséről, az V. ötéves tervidőszak kiemelt programjainak végrehajtásá­ról, a lakásépítésben, a köz­lekedés fejlesztésében, a la­kosság ellátásában elért ered­ményekről. A Fővárosi Ta­nács munkájáról szóló tájé­koztató után a résztvevők elégedetten szóltak a Buda­pest és Bécs közötti rendsze­fogadta az osztrák parlamenti rés és tartalmas együttműkö­désről. A Fővárosi Tanács elnöké­nél tett látogatás után az osztrák vendégek Budapest néhány nevezetességével is­merkedtek. Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, az Országházban szívélyes légkörű találkozón fogadta az Anton Benya vezette küldött­séget. Az osztrák parlamenti de­legációt keddi programján el­kísérte Raffai Sarolta, az or­szággyűlés alelnöke. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának főtitkára a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, a SZOT székházában szívélyes légkö­rű találkozón fogadta a par­lamenti küldöttség élén ha­zánkban tartózkodó Anton Benyát, az Osztrák Szakszer­vezeti Szövetség elnökét. Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság buda­pesti nagykövete — aki részt vett hazája parlamenti dele­gációjának keddi programján — a rezidenciáján vacsorát adott az osztrák küldöttség magyarországi látogatása al­kalmából. SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ AZ IMERLIGHTER 2. Éppen öt esztendeje annak, hogy a bol­gár, CSEHSZLOVÁK, A MAGYAR ES A SZOVJET SZAKEMBEREK TÁRGYALÁSOKAT KEZDTEK NfiGY EURÓPAI SZOCIALISTA ORSZÁG KÖZÖS HAJÓZÁSI vAllalatAnak FELÁLLÍTÁSÁRÓL. A VÁLLALAT A résztvevő országok tökebefektetEsEböl szü­letett. AZ ORSZÁGOK AZ ALAPÍTÁS KÖLTSÉGEIHEZ EGYENLŐ ARANYBAN JÁRULTÁK HOZZA ES A PENZ- ÜGYI EREDMÉNYEKBŐL IS EGYENLŐEN t RÉSZESED­NEK. AZ INTERLIGHTER VÁLLALAT MAGYAR BE­JEGYZÉSŰ — TEHAT MAGYAR JOGI SZEMÉLY, SZEK- HELYE: BUDAPEST. A VÁLLALAT A MAGYAR JOG­szabAlyok alapjAn végzi munkáját. Az Interlighter vállalat új vízifuvarozási módszert ve­zetett be, melynek alkalma­zására eddig a szocialista or­szágokban nem volt példa. A módszer lényege az, hogy az árut vizen úszó kon­ténerekben — ahogy a hajó­sok nevezik — bárkákban, a folyón toló- vagy vontató­hajóval leúsztatják a tengeri kikötőbe, ahol hatalmas ten­geri úgynevezett „fiahordó” bárkaszállító hajó különleges emelőberendezésével beeme­li, szinte „bekebelezi” az 1350 tonnás bárkákat és távoli óceánokra, messzi kikötőkbe indul velük. Ott a bárkákat ismét vízre bocsátja, s eze­ket vagy a tengeri kikötőben rakják ki, vagy folyami von­tatók uszályként idegen kon­tinensek folyamain továbbít­ják. A „Tenger” című folyóirat 1929. évi JC- számában már részletes tanulmány jelent meg „A komphajó és a komphajózás” címen az átra­kás nélküli folyami-tengeri szállítás lehetőségeiről. A ter­vet eredetileg a Duna és a Nílus, általában Magyaror­szág és a Levante közötti forgalomra dolgozták ki. Popper Ottó mérnök már szabadalmaztatta is a „fiáhor- dó” komphajó elvét. A terv akkor nem valósult meg. Most a négy szocialista or­szág együttműködésével a vállalat kétszáz bárkával rendelkezik és a szovjet ha­józástól bérelt Julius Fucik nevű bárkaszállító óceán járó már a múlt év decemberében elindulhatott első útjára Bombayba és Karachiba. Második hajójuk, amelyet Szamuely Tiborról neveztek el, az idén indul első útjára. A bárkaszállító hajók finn gyártmányúak, a bárkákat a hajók farrészén elhelyezett emelőlift rakja be és ki. A hajók hatótávolsága 22 ezer kilométer, legnagyobb se­bességük 20 csomó — tehát óránként 37,6 kilométer. A hajók alsó és középső fedél­zetén 8—8, a felső nyitott fe­délzeten 10 darab, egyenként 1350 tonnás bárkát lehet el­helyezni. Az emelőlift egy­szerre két bárkát vesz fel és emel 21,5 méter magasságba. A fedélzeten a bárkákat sí­neken mozgó görgőkre helye­zik és rögzítik. Ezekkel a be­rendezésekkel a huszonhat bárka be- vagy kirakásának ideie összesen 13 óra. A vállalat létrehozásában természetesen alapvető sze­repet kaptak a gazdasági szempontok. A tengerhajózás költségei az utóbbi években hallatlanul emelkedtek. A nagy hajók Diesel-motorjai sok olajat fogyasztanak, ma­gasak a kikötői és a csator­nahasználati díjak is. Fizetni kell, ha átkelnek a Szuezi-, vagy a Korinthusi-csatornán, fizetni kell, ha a hajók a kikötőben rakodásra várnak. A várakozás legtöbbször he­tekig, egyes esetekben hóna­pokig tarthat... A nagy hatótávolságú „fia­hordó” bárkaszállító hajó he­tekig szelheti a hullámokat anélkül, hogy kikötőt érinte­ne. Rakodási ideje mindösz- sze néhány óra. Ezek együt­tesen olyan előnyök, melyek döntően befolyásolják a gaz­daságosságot. Hazánk egyike azon ten­gerpart nélküli országoknak, melyek tengeri flottával ren­delkeznek. A MAHART 20 hajója járja a tengereket, a 21., a 14 300 tonnás Vörös­marty Herszonban épül és ezekben a napokban bocsát­ják vízre. A folyami és tengeri hajó­zás fejlesztése bonyolult és igen nagy anyagi ráfordítást igénylő feladat. Sok területe van a nemzetközi együttmű­ködésnek, a műszaki-tudo­mányos tapasztalatok cseré­jének. A MAHART és a szovjet Juzsflot (Déli Flotta) — ez a Fekete-tengeren működő szovjet hajózási vállalat el­nevezése — között sokoldalú együttműködés alakult ki. A KGST keretében folyik a ha­jók tipizálása, azaz a műsza­ki megoldások egységesítése, a toló és önjáró hajók építé­sének összehangolása. Ennek célja az, hogy a magyar és a dunai KGST-országok hajó­zásai egymás hajóit kölcsö­nösen használni tudják. Né­hány év múlva tehát, egy-egy nemzeti flotta helyett nem­zetközi flotta üzemelhet a Dunán, amely jelentősen nö­veli a hatékonyságot és üz­leti szempontjából kedve­zőbb. Előnyei közé tartozik, hogy a már említett, áruval megrakott bárkákat más-más országok tolóhajói továbbít­hatják, mert egységes lesz a hajókon a kapcsolóberende­zések és az áramellátás rend­szere is. Képünkön: a Sajó tenger­járó partközeiben. (MA- HART-fotó) Vége B. I. Élve akarják elfogni a felkelőket Búvóhely a nagymecset alagsorában A mekkai nagymecset épületében még mindig tartja magát a fegyveres muzulmán támadók egy csoportja, bár a karhatal­mi erők gyűrűje egyre szorosabbá válik körülöt­tük — jelentette be Mo­hammed Abdu Jamani szaúd-arábiai tájékozta­tási miniszter hétfőn a ri- jadi rádióban. A közlemény szerint Khaled király parancsot adott, hogy a felkelőket élve fogják el. A karhata­lom ellenőrzése alatt tart­ja a mecset összes kijára­tát, a felső emeleteket, a minareteket és udvarokat. A támadók még fel nem számolt csoportja az alag­sori katakombákban sán- colta el magát. A tájékoztatási minisz­ter beszámolója szerint — amely a hírzárlat elrende­lése óta az első részletes hivatalos tájékoztató az eseményekről — a karha­talmi erők, Khaled király utasítására és Fahd her­ceg miniszterelnök-helyet­tes irányítása mellett, szombaton rohamozták meg a múlt kedd óta megszállva tartott mecse­tet. Az akciót erősen las­sította, hogy Khaled ki­rály utasítást adott a fog­lyok életének és a felbe­csülhetetlen kulturális ér­téket jelentő épületének megkímélésére. A táma­dók túlnyomó többségét letartóztatták, a túszokat kiszabadították — hang­zik a tájékoztató, megfi­gyelők azonban számolnak azzal a lehetőséggel is, hogy a bennrekedt csoport még fogvatart néhány em­bert. Az uralkodó család ve­zető tagjai, a hadügymi­niszter, a belügyminiszter és Mekka kormányzója, állandó ellenőrzésük alatt tartják a nagymecset vég­ső megtisztítására irányu­ló akciót. Kuvaiti sajtójelentések tudni vélik, hogy a nagy­mecset megtámadói a „Muzulmán Testvérek” elnevezésű szélsőséges muzulmán szervezethez tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom