Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. november 27. Tanácskozások Moszkvában a KGST és az EGK között SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ Hajózni - gazdaságos í. EURÓPA MÁSODIK LEGNAGYOBB SZÁMÍT, AZONBAN FORGALMÁT FOLYÓJA A VOLGA UTÁN A DUNA. TEKINTVE MESSZE ELMARAD A AMELY A FEKETE-ERDŐTŐL A FENÁLA RÖVIDEBB ÉS KISEBB VÍZKETE-TENGERIG 8 ORSZÁGOT KÖT GYŰJTŐ TERÜLETŰ RAJNA, ELBA ÖSSZE. ELSŐRENDŰ VÍZI ÜTNAK ÉS ODERA FOLYÓK MÖGÖTT. Kommentár Hz enyhülés ■ no wtm lovoje A z úgynevezett eurora- kéták ügye változatlanul a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjában áll. Mind világosabbá válik az a felismerés, hogy ha a NATO decemberi ülésén valóban elfogadják az új közép-hatósugarú rakéták nyugat-európai telepítését, ez bizony hosszabb időre megállíthatja, sőt visz- szavetheti az enyhülési folyamatot. Nyilván ez a felismerés vezérelte a holland kormányt, amikor hivatalosan kijelentette: Hága azt javasolja, hogy a decemberi NATO-ér- tekezlet legfeljebb a rakéták gyártásának korlátozott megindításáról döntsön és ne a telepítésről, mert ezt a Szovjetunióval való beható tárgyalások eredményétől kell függővé tenni. A dán kabinet is komolyan foglalkozik egy olyan javaslattal, amely szerint a telepítést meg kellene előznie „egy féléves tárgyalási időszaknak”. Hogy mennyire nemcsak — és nem is elsősorban — kormányszinten vált ki ellenérzést az amerikai sugalmazású terv, arra jellemző, hogy Hollandia egyik legjelentősebb városában, Útrechtben óriási, negyvenezres tömeg tiltakozott a rakétatelepítések ellen. A világsajtó nagy figyelmet szentel annak a ténynek, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter éppen ebben az érzékeny és fontos időszakban tárgyalt Bonnban. Bár a rakétaügyben, mint ezt Gromiko sajtóértekezletén hangsúlyozta is, nem volt egyetértés a felek között, némi bizakodásra adhat okot, hogy a közös közlemény kulcsmondata így hangzik: „A Szovjetunió és az NSZK megerősítette, hogy nincs ésszerű alternatívája az enyhülési politikának”. A moszkvai Pravda emlékeztet a közelmúltban lezajlott brüsszeli leszerelési fórumra, amely a legfontosabbnak azt tartotta, hogy „semmilyen, a tárgyalásokat zavaró, a fegyverkezési verseny fokozását jelentő, egyoldalú lépésre ne kerüljön sor.” Ez világos beszéd : az eurorakéta-terv megvalósítása éppen ilyen lépés lenne. A témában egyik legilletékesebb személyiség, Nino Pásti, nyugalmazott olasz tábornok, a NATO európai haderőinek volt főparancsnokhelyettese is úgy nyilatkozott, hogy — az amerikai állításokkal szemben — az újabb rakéták nem „helyreállítanák”, hanem felborítanák a béke alapjául szolgáló erő- egyensúlyt. A tét hatalmas és a küzdelemben mi, magyarok is hallatjuk hangunkat. „Bízunk abban — írja Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője a Népszabadságban —, hogy Nyugat-Eu- rópa felelős kormányzati tényezői, gondosan mérlegelve lépésük valamennyi várható következményét, az enyhülési folyamat továbbhaladását szolgáló józan döntést hoznak. A népek a tettek és nem a szólamok alapján ítélnek.” H. E. Visszafoglalták a mekkai mecsetet A szaúd-arábiai kormánycsapatok hat napig tartó harcok után, vasárnap megostromolták és visszafoglalták a mekkai nagymecsetet. Az épületet kedd óta megszállva tartó, mintegy 300—500 vallási fanatikus fegyveres többsége elesett, egy részük fogságba került. Hétfőn Moszkvában tárgyalások kezdődtek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a tanács tagállamai, illetve az Európai Gazdasági Közösség küldöttsége között. A KGST delegációját Nyiko- laj Faggyajev, a tanács titkára, az EGK küldöttségét Wilhelm Haferkamp, az európai közösségek bizottságának al- elnöke vezeti. A tárgyalásokon folytatják a két szervezet közötti megállapodásról korábban megkezdett megbeszéléseket. Mint ismeretes, a KGST még évekkel ezelőtt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere hétfőn, kérésére fogadta Mohammad Mokrit, Irán moszkvai nagykövetét. A barátság és a jószomszédság légkörében végbe(Folytatás az 1. oldalról) nyírbátori lengyel—magyar baráti kör létrehozásában. Gyúró Imre így fejezte be beszédét: — Ma, amikor ünnepi módon emlékezünk a két nép hagyományosan szép barátságára, múltban gyökerezését azért érdemes feleleveníteni, hogy a ma élők felismerjék kötelességüket, s ezt a történelmi, nemes hagyományt a jelenben eszméink erejével felerősítve, a napi gyakorlatra gazdagon építve továbbfejlesszük. Az ünnepi beszéd után dr. Tadeusz Pietrzak nagykövet mondott köszönetét a lengyel—magyar barátsági hét szabolcs-szatmári megrendezéséért. Kifejezte személyes örömét, hogy részt vehet a meleg hangulatú találkozón, amely tovább erősíti a két nép hagyományos testvéri kapcsolatát. A nagykövet utalt azokra az új értékekre, amelyek a legújabb történelmi időszakban jöttek létre a két nép barátságában, majd a mai Lengyelország gazdasági, társadalmi, kulturális munkájáról szólt. Elmondta, hogy az együttműködés alapja az ideológiai-politikai egység és a sokoldalú gazdasági kooperáció. Utalt a nemrég átadott kábái cukorgyár példájára, s kifejezte reményét, hogy a lengyel—magyar gazdasági együttműködés a következő ötéves tervben tovább erősödik. A magyar—lengyel barátsági hétről szólva elmondta, hogy az ilyen rendezvények jó alkalmat adnak egymás életének, kultúrájának jobb megismerésére. Ezért is tartják jelentősnek a Szabolcs- Szatmár megyében kezdődött rendezvénysorozatot. Felszólalása után a lengyel nagykövetnek szabolcsi ajándékkosarat adtak át a vajai az javasolta, hogy a két szervezet között kössenek megállapodást, amely szabályozná egyrészt a KGST és annak tagjai, másrészt az EGK és annak tagjai közötti együttműködés kérdéseit. A KGST székhelyén hangsúlyozzák, hogy a tanács küldöttsége kész messzemenően megvitatni minden érdemleges javaslatot, amely a helsinki megállapodás szellemében előbbre viheti az EGK, illetve a KGST tagjai közötti együttműködés rendezését. ment találkozón a Szovjetunió és Irán kétoldalú kapcsolatainak továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint néhány, kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát érintettek. tsz almaterméséből. Ezután kulturális műsor következett, melyben fellépett a Nyíregyházi fúvósötös, a nyíregyházi városi művelődési központ Ifjú Zenebarátok Kórusa, Geb- ri József vezetésével, valamint a magyar—lengyel barátsági hét alkalmából, megyénkbe érkezett rzeszówi, nyolctagú népzenei együttes. Délután 4 órakor került sor a múzeumban „Az ember és a tenger” című modern lengyel festészeti tárlat megnyitójára, amelyen 29 scsecsini művész munkáit láthatják az érdeklődők. A kiállítást Edward Debicki, a budapesti Lengyel Kulturális Iroda igazgatója nyitotta meg. Szólt a tengerparti művésztelep és fesztivál képzőművészeti törekvéseiről, amelynek egyik jellegzetessége az utóbbi években, hogy témái között mind nagyobb szerepet kap az ember és a tenger kapcsolata. Az esti órákban dr. Tadeusz Pietrzak nagykövet baráti találkozón látta vendégül a megyei és városi párt-, tanácsi és állami szervek vezetőit. A magyar—lengyel barátsági hét során kedden Kisvárdán kerül sor kulturális eseményre, a lengyel vendégek a kórház meglátogatása után részt vesznek a művelődési házban egy lengyel témájú kiállítás megnyitóján, majd két lengyel film bemutatóján. Szerdán Vásárosna- mény nevezetességeivel, a Bereg Múzeummal ismerkednek a lengyel vendégek, részt vesznek a VOR üzemében egy nagygyűlésen. Csütörtökön Vaján folytatódik a program a tsz meglátogatásával, utána a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola következik. Pénteken délelőtt baráti találkozóval és filmvetítéssel fejeződik be a magyar—lengyel barátsági hét. A KGST vízi közlekedési szekciójának tagországai Magyarország, a Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Bulgária, Románia és Kuba képviselői évente kétszer találkoznak, hogy összehangolják a közös kutatási és fejlesztési teendőket. Egységes álláspontot alakítottak ki a vízi szállítások kereskedelmi és forgalmi kérdéseiben, közösen tárgyalják meg a műszaki problémákat, a kikötők berendezését és technikai követelményeiket, egységesítik a vízi szállítások jogi előírásait. A szocialista országok nemzetközi együttműködése a KGST keretében a Duna együttes hasznosítását tűzte ki célul. Hazánk képviselői sokat tesznek a korszerű követelményeknek megfelelő egységes hajózási jogrendszer nemzetközi elfogadtatásáért. Valamikor nagy mennyiségű gabonát szállítottak a Dunán. Az árstruktúra változásával ma kicsi a gabonaforgalom, helyette nagy tömegű ipari alapanyagot, vasércet, szenet szállítanak az uszályok, a mezőgazdasági termékek közül pedig elsősorban takarmányt és préselt lucernát. Jelentős mennyiségű foszfátgranuíá- tumöt is vízi úton szállítanak Észak-Afrikából a DuElsárgult receptkönyv 1865- ből. A mohorni „Knox” gyárban féltő gonddal vigyázzák minden lapját: a különleges füstölőszerek pontos leírását tartalmazzák. S ezt is olvashatjuk: „Az egész család, a gyermekekkel együtt mécsvilágnál formálta az illatos gyertyákat. Két font gyertya munkabére 25 pfennig”. Az NDK-ban ma is működő „Knox”-üzem a legrégibb német füstölőszergyár. ★ nán a csepeli kikötőbe onnan vasúton Pétre. Mindez bonyolult jogi szabályozást igényel. Néhány év múlva, — várhatóan 1983— 85. között megnyílik a Duna— Rajna—Majna-csatorna. Ez a csatorna közvetlen összeköttetést teremt majd Rotterdam, Hamburg kikötőjével és az Atlanti-óceánnal. Az Óbudai Hajógyárban folyik már azoknak az 1800 tonnás hajóknak gyártása, melyek az új vízi úton közlekednek majd. A Duna—Európa típusú hajókból évente 8—9 darab készül, egy részük Csehszlovákia részére. A vízi utak hatékonyabb kihasználása fontos gazdasági előnyöket nyújthat, a hajózásnál az egy árutonna-kilométerre eső üzemanyag mindössze 1/3-ad része a vasúiénak, 1/12-ed része a közúti fuvarozásnak. A szállítás költsége tehát sokkal kisebb, mint a többi közlekedési ágazaté. Ezért a VI. ötéves tervben hazánkban jelentősen fejlesztik a tiszai hajózást is. Az év végére elkészülnek a tiszai bárkák és önjáró hajók tervei és nemsokára a Körösök hajózható részén is megjelennek majd a vízi járművek. Mohorni gyertyák, a Knox- gyár pipázó emberkéjével. (Foto: ADN—ZB) — Az illatos gyertyák különösen télidőben kedveltek — mondja Erich Knoch üzemvezető. — Az emberek ilyenkor különösen fogékonyak a meghitt hangulatot keltő virág-, gyanta- és édes illatot árasztó „kék felhőcske” iránt. Tizenhat különböző illathordót keverünk faszénnel, vagy A nagymaros—gabcikovói vízlépcső építésével a Dunán még egy gond megoldódik majd: az alacsony vízállás időszakában az eddig 60—70 százalékra terhelt uszályokat teljes teherbíró képességükig lehet áruval megrakni. Kilenc évvel ezelőtt Budapesten írták alá a szocialista országok közlekedési miniszterei a közös konténerforgalom lebonyolításáról szóló egyezményt. A csepeli kikötőben létesült 1970-ben az első dunai konténerterminál, ahol vasútról hajóra —, korszerű rakodógépekkel emelik át a szállítótartályokat. A konténerfuvarozás bevezetése a dunai hajózásnál a szocialista országok fontos eredménye. A hajózás fejlesztését a gazdaságosság követelménye sürgeti, mert igen nagy meny- nyiségű árut rendkívül kis enerigafelhasználással lehet fuvarozni. B. I. Első képünkön: konténer- terminál a Csepeli Szabadkikötőben. Második képünkön: kötegelt faáruk rakodása uszályokba (MAHART fotó) (Következik: Űj nemzetközi hajózási vállalatunk: az Interlighter) faliszttel — ez utóbbiak hazai nyersanyagok. A keveréket tésztává gyúrjuk. Balkáni levendulát, vietnami gyantát, indiai szantálfát, ázsiai mirhát, afrikai tömjént, szibériai fenyőtűolajat és a világ minden tájáról származó egyéb hozzávalókat használunk, „fűszerként” pedig ámbrát, szegfűszeget, fahéjat és vaníliát. Gép sajtolja a kis „kalapocskákat”.A gyertyákat ilyenkor infravörös kamrában, nyáron pedig inkább a napon szárítjuk, mert — tapasztalatunk szerint — úgy még jobban megőrzik illatukat. Három színben készülnek: a fekete gyertyák tömjén- és mirha-, a zöldek fenyő-, a pirosak pedig szan- tálfaillatúak. A kereslet egyre nő. A „Knox” cég jelenleg több mint 40 millió darab gyertyát szállít, nagyrészt exportra, még a tengerentúlra is. Az áru 24 darabonként kis dobozkába kerül, rajtuk a cégjei: a pipázó emberke. A 40 millió gyertyát mindössze kilencen készítik, modern berendezésekkel. Szinte elképzelni is nehéz, hogy állították elő régen darabonként, kézi formálással az illatos gyertyácskákat. g. i. Az iráni nagykövet Andrej Gromikánál Varsóban tárgyalt az osztrák kancellár. A képen Bruno Kreisky (jobbra) vendéglátójával, Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnökkel. (Kelet-Magyarország telefotó) Illatos gyertyák Az NDK életéből ,