Kelet-Magyarország, 1979. november (36. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-01 / 256. szám
Tartalék A közelmúltban zajlott le az építő- és az építőanyag-ipar országos szervezési értekezlete. Ott a legtöbben úgy fogalmaztak: nincs külön termelés és külön szervezés, ez egyetlen folyamat, s ezért a tartalékok feltárása, kamatoztatása is ezen a módon értelmezendő. Kétségtelen: hosszú éveken át — a -szorító igények miatt — az építőiparban a termelés- növekedésre került a hangsúly. Napjainkban nem a mennyiségi fejlődés a lényeges, hiszen most és a következő esztendőkben ennek mértéke egy-két százaléknál nem lesz nagyobb. Magasabbra kerül a mérce; van miért emelni. Így például: 1971 és 1978 között megháromszorozódott az építőipar eszköz- állománya, ám az egységnyi állóeszközre jutó saját termelés értéke csökkent; romlott az eszközhatékonyság. Bizonyos darútí- pusoknál, földmunkagépeknél a munkarenden belüli állásidő aránya ötven százalék. Most a mérleg másik serpenyőjébe helyezve egy tényt: kezdeti lépések tapasztalhatók a vállalatoknál a nagy értékű gépek egymásnak történő ideiglenes átadására s ezzel a fokozott kihasználásra. Ez a kétarcúság sok minden másban is meglelhető azon a bonyolult terepen, amit köz- napian úgy nevezünk: építés. Vállalaton belül az egyes részlegeknél és a vállalatok között rendkívül nagyok a hatékonysági, szervezési, teljesítménybeli különbségek. A hetvenes években a korábbiakhoz képest fordulat következett be: az építőipar termelésnövekedésének 97 százalékát a termelékenység emelkedése fedezte. Még mindig hatalmas tartalékok rejlenek az egy összegű utalványozás, az ún. minőségi prémiummal kombinált teljesítménybér, az önelszámoló brigádrendszer kiterjesztésében, amikhez azonban — el ne feledjük — nélkülözhetetlen a folyamatos munka feltételeinek megteremtése. Tavaly az átadott építmények átlagos megvalósítási ideje ötven nappal — 1977-hez képest 15 százalékkal — csökkent. A legutóbbi három évben folyamatosan mérséklődött az egy házgyári lakás tető alá kerüléséhez szükséges idő. S zinte mindenütt jelentősek a felkínálkozó tartalékok. Az MSZMP Központi Bizottsága egy esztendeje fogadta el az építőipar fejlesztésének fő irányait kijelölő határozatot, s az útmutatás leegyszerűsített, de igaz summázata annyi: jót s jól építeni. Amiből az azóta eltelt időben a korábbiaknál több példát láthattunk. A példák jellemzővé tétele azonosítható a tartalékok'1 értő kamatoztatásával. Illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista kérdésekről szóló tájékoz- Munkáspárt Központi Bi- tató és a XII. kongresz- zottságának ülését no- szus előkészítésével kap- vember 1-re összehívták, csolatos feladatok meg- A Politikai Bizottság vitatását javasolja a Köz- az időszerű nemzetközi ponti Bizottságnak. Gaston Thorn szerdai tárgyalásai Szerdán a Külügyminisztérium épületében Púja Frigyes külügyminiszter s a meghívására hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. A nyílt, őszinte légkörű megbeszélésen a két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kérdéseknek. Részletesen foglalkoztak az enyhülés, az európai biztonság, együttműködés és a leszerelés kérdésével. A képen bal szélen Púja Frigyes, vele szemben pedig vendége, Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter. (Ke- let-Magyarország telefotó) kapcsolatait is, aláhúzva: elégedettek azok alakulásával. Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a megbeszéléseket követően az Országházban fogadta Gaston Thornt. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes. Veress Péter külkereskedelmi miniszter délután hiA tárgyaláson áttekintették vatalában találkozott Gaston Magyarország és Luxemburg Elutazott Budapestről az NSZK igazságügy- minisztere Szerdán elutazott hazánkból dr. Hans-Jochen Vogel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi igazságügyminisztere, aki dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására — igazságügyi küldöttség élén — háromnapos hivatalos látogatást tett Magyarországon. Az igazságügy-miniszterek kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik jogalkotásának és igazságszolgáltatásának időszerű kérdéseiről, véleményt cseréltek néhány, előkészületben levő vagy már megkötött nemzetközi szerződéssel kapcsolatos álláspontjukról. Dr. Hans-Jochen Vogel a Német Szövetségi Köztársaságban teendő látogatásra hívta meg dr. Markója Imrét. Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerdán délelőtt hivatalában fogadta dr. Hans-Jochen Vögelt, a Német Szövetségi Köztársaság igazságügy-miniszterét. Thornnal. Az eszmecsere során áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását. Gyáravatás Nyírbátorban Határidő előtt fél évvel készült el a kétszázmilliós beruházás Ünnepélyes eseményre került sor szerdán délelőtt Nyírbátorban, ahol felavatták a város egyik legkorszerűbb üzemét, a fúrógépgyárat. A Csepeli Szerszámgép- gyár mintegy 200 millió forintos beruházási költséggel készített új csarnokai, termelő- és kiszolgáló berendezései a tervezettnél fél évvel hamarabb, a tervezett költségeken belül valósultak meg. Mindez lehetővé tette, hogy már az idén exportra gyártsanak fúrógépeket. Az ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, dr. Garai Vilmos, a Csepel Művek vezér- igazgatója, Ernszt Antal, a pártbizottság titkára, valamint a beruházásban részt vevő tervező- és kivitelező vállalatok képviselői. A gyár munkásait, a meghívottakat dr. Tari Antal, a szerszámgépgyár igazgatója köszöntötte. Az új csarnok előtt kifeszített nemzetiszínű szalagot, az avatást jelképezve dr. Tar Imre vágta át. Ezután a vendégek megtekintették a termelőberendezéseket, majd a szereidében munkásgyűlésen dr. Garai Vilmos vezérigazgató mondott ünnepi beszédet. Méltatta azokat az eredményeket, amelyek a tervezők, kivitelezők, beruházók összehangolt munkájával, a megye átgondolt iparfejlesztésével függnek össze. A szerszámgépgyártás meghonosítása Nyírbátorban egyben a termékszerkezet korszerűsítését is jelenti. Ennek a koncepciónak a részeként teremtettek reális alapot arra, hogy előbb az egyszerűbb, majd a bonyolultabb alkatrészek gyártása után már exportképes készLá tógát ás a felavatott új gyárban. terméket is előállítsanak. A IV. ötéves terv idején mintegy 25 millió forintos beruházási költséggel közel ötezer négyzetméterrel bővítették a gyártó területet, míg az újabb beruházás, amely 1977 áprilisában indult egy háromezer négyzetméteres daruzott csarnokot, szakmunkásképző bázist, kazántelepet, új üzemi utakat és vasúti iparvágányt jelentett a gyárnak. A termelésbe 66 új szerszámgépet állítottak be. A gyárban jelenleg több mint nyolcezer alkatrészt készítenék a különféle szerszámgépekhez. Az RF—50-es típusú radiál fúrógépek szerelése itt történik. A fúrógépekből évente mintegy 250 darabot állítanak elő. A közel nyolcszáz fős létszámmal jövőre kétszázmilliós termelést kívánnak megvalósítani. Az ünnepségen a legjobb munkát végzőknek kitüntetéseket adtak át. A kohó- és gépipari miniszter a Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Dávid László vezető tervezőt, Nagy Gábor gyárfejlesztési osztályvezetőt és Kosztyu Tibor építésvezetőt. A tervezők nevében Kalocsai István, a NYÍRTERV igazgatója méltatta az együttműködést, a kivitelezők nevében Seres Antal, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese beszélt, megemlítve, hogy a Nyírbátorban élők és az onnan elszármazottak sokat tesznek a városért, az üzemek fejlesztéséért. Szakemberek a polgári repülésnek Országos tanácskozás Nyíregyházán A polgári repülés szikem- berképzési helyzete volt a témája annak a tanácskozásnak, melyet október 31-én, szerdán tartottak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán a Repülőgép-vezető Intézet szervezésében. A több mint harminc résztvevő ösz- szegezte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium légügyi főosztályának vezetésével 1978-ban indított országos felmérés eredményeit. A csaknem két évig tartó munka célja az volt, hogy megállapítsa a polgári repülés Versenyben a Gagarin brigád A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tett munkaversenyvállalást a MEZŐGÉP vállalat nyíregyházi gyáregységében dolgozó Gagarin Szocialista Brigád. A brigád az NDK-exportra készülő F—997 típusú nehézfelépítményt, valamint élelmiszer- ipari gépeket készít. Vállalták a selejtek és garanciális hibák minimumra csökkentését és év végéig 20 ezer forint anyagmegtakarítást akarnak elérnú Hatékonyan kiveszik részüket'az energiatakarékosságból is. A brigád egyik dolgozója — Novák Mihály kiváló hegesztő — a paksi atomerőmű építkezésén vesz részt. A képek a brigád munkájának két fontos részét, az exportra készülő termék hegesztését és köszörülését örökítik meg. (Jávor L.) szakembereinek képzési színvonalát, foglalkozzék az egyes oktatási intézmények gondjaival és javaslatokat tegyen a helyzet javítása érdekében. Középfokon hazánkban a csepeli Kossuth Lajos Szak- középiskola, valamint két szakmunkásképző intézet foglalkozik szakemberképzéssel. Előbbi feladata, hogy előkészítse a továbbtanuláshoz kedvet érzőket a főiskoláira vagy az egyetemre. Ennek a követelménynek sokkal inkább eleget tehetne az iskola, ha — mint azt a tanácskozás dokumentumai is tartalmazzák — szorosabb kapcsolatot építenének ki az MHSZ-szel. Repülőgép-szerelő szakmunkásokat Budapesten és Kaposvárott képeznek. Jelentős feladat vár a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Repülőgép-vezető Intézetére, ahol ez év szeptemberétől önálló szakként oktatják a repülőgép-vezetést. Az intézet most készíti azt az új tantervet, amely a repülés elméleti megalapozottságának színvonalát hivatott emelni. Bevezetése azt jelenti majd, hogy aki 1980- ban itt kezdi meg tanulmányait, már mint repülőgépész üzemmérnök végez, ugyanakkor repülőgép-vezetői mezőgazdasági szakszolgálati engedélyt is kap. Nagyobb gondot fordítanák a jövőben a pályaalkalmassági vizsgálatokra: ennek eredménye döntő része lesz a felvételi vizsgának. Mindezek alkalmassá teszik a Repülőgép-vezető Intézetet, hogy (egy 1975-ös minisztertanácsi határozat értelmében) a hazai polgári repülőgépvezető-képzés központja legyen. Gönczi Mária XXXVI. évfolyam, 256. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. november 1., csütörtök I
