Kelet-Magyarország, 1979. október (36. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

Az ünnepség résztvevői. Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Napirenden: a további együttműködés Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Ru­dolf Rohlicek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei október 1-én és 2-án Budapesten tárgyaltak. A tárgyaláson meghatároz­ták a két ország kormányfői­nek ez év augusztusi találko­zóján kijelölt feladatok vég­rehajtása érdekében szüksé­ges intézkedéseket. Áttekin­tették az 1981—1985. évi gép­ipari termelési együttműkö­dés előkészítésének helyzetét és véleménycserét folytattak az együttműködés aktuális kérdéseiről. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a termelési szakosítás és koo­peráció további bővítésére, a gépiparban és a két népgaz­daság többi ágazatában, a harmadik piaci együttműkö­dés előkészítésével kapcsola­tos feladatokra. A megbeszéléseken részt vett Václav Moravec, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. Rudolf Rohlicek kedden el­utazott hazánkból. TANÁCSÜLÉS MÁTÉSZALKÁN Burgonyát 650 hektáron termelnek az idén a pátrohai Kossuth Termelőszövetkezetben. Ké­pünkön a téli betároláshoz válogatják a krumplit a szövetkezet majorjában. (Elek Emil felvétele) Jelentős mérvű beruházásokat hajtottak, illetve hajta­nak végre ebben az esztendőben megyénk ipari szövetke­zetek A fejlesztések egy része a megfelelő szintű szociális és egészségügyi ellátás javítását szolgálja, másik része vi­szont >i tőkés exportot hivatott növelni. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet az idén májusban kezdett egy szoci­ális létesítmény megvalósí­tásához, amely 14 miihó fo­rintba kerül majd, s előre­láthatólag a következő év augusztusában adják át. Ez­zel megteremtik a szövetke­zetben a szakmunkástanuló­képzés lehetőségeit is. A baktalórántházi Verti- kálban két évvel ezelőtt kezdtek az egész üzemre ki­terjedő fejlesztéshez. Ennek során raktárakat, szociális létesítményeket és új üzem­csarnokokat építettek. Je­lenleg szakipari műhelyek, kompresszorház, kazánház és garázsok építésén dolgoznak a szakemberek. Színvonalas gyógyító munka Közel húszezer lakost lát el Mátészalkán a körzeti egészségügyi szolgálat, mely­nek munkáját értékelte ked­di ülésén a városi tanács. Elhangzott: a városban a körzeti egészségügyi szolgá­latok gyógyító-megelőző munkája színvonalas, ered­ményes. Az egészségügyi el­látást jól segítette a kórház- rendelőintézet irányító, el­lenőrző tevékenysége. Gon­dot jelent viszont, hogy az orvosi rendelők szűkek, a várótermek kicsik, gyakori a zsúfoltság; további korszerű műszereket, eszközöket sem tudnak már elhelyezni. A hat körzeti orvosi ren­delőben és az ügyeleteken ta­valy 77 ezer beteget láttak el. Ezen belül az égjük gond, hogy az ellátott betegek egy­ötödét az ügyeleteken kezel­ték. Szintén kedvezőtlen, hogy egy év adatait vizsgál­va a betegforgalom több, mint egyharmadát receptírás és injekciózás adja. A tanács felhívta a figyel­met az egészségügyi munka további javításának lehető­ségére, a megelőzés, a gyó­gyítás, a rehabilitáció, a családvédelem és a szociális gondozás tennivalóira. A továbbiakban beszámoló hangzott el a tanácsi szervek hatósági munkájáról, a mű­szaki-kommunális bizottság tevékenységéről, majd új ta­nácsrendeletet alkottak a köztisztaságról. befejezetlenül maradt re­gény, „A hazáért harcoltak” is. A tanácskozáson Velimir Kuznyecov, a moszkvai Pus­kin Intézet budapesti tagoza­tának tanára korreferátumá­ban rámutatott: „Az acélt megedzik” főhőse, Pavel Korcsagin egy volt a milliók közül, ebben volt ereje, hal­hatatlansága. A tanárképző főiskolán tartott gyűlést kerekasztal- beszélgetéssel folytatták. A részt vevő mintegy 300 orosz nyelv- és irodalomtanár, akik Szeged, Pécs, Budapest és természetesen Szabolcs- Szatmár megye általános és középiskoláiból, főiskolái­ról, egyetemeiről érkeztek, valamint a harmad-, negyed­éves főiskolai hallgatók egy csoportja módszertani kér­dést vitatott meg: az iroda­lomtanítás aktuális problé­máiról beszélgettek. A kötet­len eszmecserén a különböző intézményekből érkezett pedagógusok elmondták, hol milyen tapasztalatot szerez­tek az orosz irodalom taní­tásában, hogyan lehet a mai kor követelményeinek meg­felelően az általános és kö­zépiskolákban élővé tenni, emberközelbe hozni az el­múlt korokban játszódó mű­vek hőseit, mi az bennük, ami ma is példa és követés­re méltóként állíthatják a pedagógusok a tanulók elé. T. K. Osztrovszkij-emlékünnepség Nyíregyházán A MAPRJÁL rendezésében Több mint ötven tagorszá­got számlál a világon az orosz nyelv- és irodalomta­nárok nemzetközi szövetsé­ge, a MAPRJÁL. A szövet­ség magyar szekciója októ­ber 2-án Nyíregyházán tar­totta országos tanácskozását, melyen részt vett Cservé­nyük László, a megyei párt- bizottság agitációs és propa­gandaosztályának vezetője, Pócs Ilona, az MSZBT Köz­ponti Gorkij Nyelviskola igazgatója, a MAPRJÁL ma­gyar szekciójának titkára. Rév Mária, a MAPRJÁL magyar szekciója alelnöké- nek megnyitó szavai után Elbert János, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tan­székvezető tanára, a MAPR- JÁL magyar szekciójának el­nöke tartott előadást az egész világon ismert orosz-szovjet íróról, Nyikolaj Osztrovsz- kijról. Az acélt megedzik cí­mű híres regény szerzője születésének 75. évfordulójá­ra emlékezünk, s a tanács­kozáson is ezt emelték ki. Elbert János hangsúlyozta: Osztrovszkij azért lehet élő példa ma is az ifjúságnak, mert a fiatalok közéleti ma­gatartását, forradalmiságát, áldozatvállalását úgy ábrá­zolta, hogy az nemcsak saját korában, a győztes 1917-es forradalmat követő polgár- háborús időszakra vonatko­zik, hanem ma is élhetünk úgy, mint az Osztrovszkij- hősök. A világhírű író a Komszomol első nemzedéké­hez tartozott, s a szovjet fia­talok helytállását bemutatva a mai olvasókat is hasonló küzdelemre buzdítja. A világ sok nyelvére lefordított mű­ve mellett nálunk ismert a Tettek A z MSZMP Központi Bizottsága 1979. jú­nius 29-i határoza­tának megismerése után megyénk üzemi, szövet­kezeti, vállalati kollektí­vái sorra csatlakoztak a párt közelgő XII. kong­resszusa és hazánk felsza­badulásának 35. évfordu­lója tiszteletére kibonta­kozó szocialista verseny­hez. Az elmúlt néhány hónap alatt a párt- és a szakszervezetek felvilá­gosító munkája, a szocia­lista brigádok kezdemé­nyezése nyomán vala­mennyi munkahelyen fel­mérték a lehetőségeket; sajátos feladatukat, s ezek ismeretében megszülettek a reális vállalások. A Köz­ponti Bizottság a munka­verseny résztvevőihez in­tézett üdvözletében nagy­ra értékeli a szocialista brigádok, a kollektívák kezdeményezését. A vállalások összhang­ban vannak gazdaságpoli­tikai céljainkkal, a nép- gazdasági terv követel­ményeivel. Középpont­ban áll a minőség, a tar­talékok feltárása, a taka­rékos gazdálkodás és az exporttervek teljesítése. A vállalások megtörténtek, most a teljesítéseken van a sor. A feladat első lé­pése a vezetőké — a bri­gádvezetőtől az igazgató­ig, elnökig — biztosítani a teljesítés feltételeit. Amellett, hogy az anya­gok, eszközök folyamato­san rendelkezésre állja­nak, a munka szervezésé­ben, a teljesítmények mé­résében, az érdekeltség megteremtésében is előbb­re kell lépni. Ezt joggal várják a vállalást tett dolgozók. Ez azonban az egyik oldal, a másik a dolgozókon múlik: maxi­málisan kihasználni a le­hetőségeket, maradékta­lanul eleget tenni a minő­ségi követelményeknek. Most kezdtük az utolsó negyedévet. Az éves terv teljesítése, a jövő év elő­készítése nem akármilyen feladatot ró a gyárak, vál­lalatok vezetőire, dolgo­zóira. A mezőgazdaság­ban az őszi hónapok ki­emelkedően a legmaga­sabb munkacsúcsot jelen­tik. Szerencsénkre, van mit betakarítani. A szá­razság azonban csak a szállításnak kedvez, a cu­korrépa és burgonya be­takarítása dupla energiát kíván, hasonlóan a vető­ágy előkészítése. A nehezebb körülmé­nyek között nagy szükség van úgy az iparban, mint a mezőgaz­daságban a versenyben vállalt ötletekre, helytál­lásra. A vezetők éljenek ezzel, segítsék érvényesül­ni, továbbvinni a vállalá­sok lendületét a teljesí­tésben is. Cs. B. Üzemcsarnok, kazánház, ipari szövetkezeteinkben XXXVI. évfolyam, 231. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. október 3., szerda Exportnövelő beruházások Szabolcs-Szatmár ipari szövetkezetei között a legna­gyobb beruházást jelenleg a Rakamazi Cipőipari Szövet­kezetben hajtják végre. Itt elsődleges cél a tőkés ex­porttermelés fejlesztése, amelyre több mint 57 millió forintot fordítanak. Az új üzemcsarnokot — késve ugyan — átadták, s már eb­ben termelnek. Á teljes be­ruházás elkészülte az idén november elején várható. A tőkés exportra történő termelés elősegítését szolgál­ták azok a beruházások, ame­lyek az idén fejeződtek be o Gávavencsellői Cipőipari, il­letve Vegyesipari szövetkeze­tekben, valamint a Kisvár­ául Ruházati Szövetkezetben. A cipőipari szövetkezetben csaknem tizenöt, míg a ve­gyesipari szövetkezetben másfél mdllió forintot fordí­tottak erre a célra. A Kis- várdai Ruházati Szövetkezet­ben az idén február végén fejezték be a 10,5 millió fo­rintos beruházást, ameljmek jelentős részét, több mint egyharmadát korszerű gépek vásárlására fordították. Nem­rég kezdték meg Fehérgjrar- maton a Szamos menti Ru­haipari Szövetkezet korsze­rűsítését, amelynek várható költsége megközelíti a hét­millió forintot. A beruházás nagy része még ebben az év­ben elkészül. A termelés növelése, a szolgáltatások bővítése volt a cél az Ibrányi Építő- és Szak­ipari, valamint a Nyíregyhá­zi Építőipari Szövetkezetben, amikor hozzákezdtek a fej­lesztésekhez. Az ibrányiak tizenötmillió forintot for­dítottak erre, míg a nyír­egyházi szövetkezet a követ­kező év szeptemberében fe­jezi be a csaknem harmincöt­millió forintos beruházását, amellyel jelentősen előbbre léphetnek a szolgáltatásoknál. (bg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom